Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-07 / 40. szám

Thursday, October 7, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 11 “A NYELV A LEGERŐSEBB KAPOCS” Budapesti beszélgetés a pályadíjnyertes Tasnády Álmossal a külföldön élő magyar­ság és az óhaza kapcsolatairól. Tizennyolc országból érkeztek a pályaművek, 331 honfitársunk irta meg elképzeléseit, javasla­tait a Magyarok Világszövetségébe arról: hogyan lehetne szorosabbá tenni az óhaza és a külföldön élő magyarok kapcsolatát, ötvenhármán kitűnő öt­leteikért dijat kaptak, s közülük nyolc pályázót magyarországi látogatásra is meghivtak. Az első dij nyertese Tasnády T. Álmos belgiumi honfitársunk, akit feleségével együtt két hétre lá­tott vendégül a Magyarok Világszövetsége. A 33 éves fiatalember, aki bájos holland feleségével együtt nemcsak a kéthetes meghívásnak tett ele­get, hanem egy héttel meg is toldotta magyaror­szági tartózkodását, ezeket mondta a dijnyertes pályázatról a Hazai Tudósításoknak: — Mások is foglalkoztak azokkal a gondolatok­kal, elképzelésekkel, amelyeket papirra vetettem, szerencsém volt, hogy én nyertem az első dijat. — A nyelv a legerősebb kapocs a világ minden tájára szétszóródott magyarság között — folytatja —, ezért természetesen egyik legfontosabb prob­lémánk: a második generáció nyelvtanitása. Nem­csak egyszerűen hazafiul érzelmekre gondolok, ha­nem arra is, hogy sokak által tapasztalt tény, ha a kint élő gyermek elszakad az anyanyelvtől, köny- nyen elidegenedik a szülőktől is. Nem véletlen, hogy sok-sok szülő legalább esténként és hétvégén rendszeresen tanitja gyermekét magyarul. Gyerekek csereüdültetése Pályázatának egy része a fenti kérdést taglalja, s a többi között javasolja, hogy szervezzenek köl­csönösen gyermek-nyaraltatást, melynek során a külföldi magyar gyerekek hazalátogatnának az óha­zába, majd kis barátaikat visszahívnák látogatóba. A Magyarországon élő gyermekek számára leg­alább olyan tanulságos és hasznos volna ez a cse­re, mint a kintieknek, “örömmel hallottam — új­ságolja Tasnády Álmos —, hogy a Világszövetség már foglalkozik ezzel a gondolattal, s a budapesti ifjúsági utazási irodával együtt próbálják a legcél­ravezetőbb formát megtalálni.” Tasnády T. Álmos e témával Lőrincze Lajos nyelvészprofesszort is felkereste, akivel már hosz- szabb ideje levelezésben áll. Lőrincze alátámasz­totta a külföldön élő magyar szülők nagyrészének tapasztalatát: az anyanyelv ápolására a gyerekek­nek már egészen kiskorban kezdett kétnyelvű ne­velése a legcélravezetőbb. így mindkét nyelvet tö­kéletesen megértik, s egyidejűleg sajátítják el az ujhaza és az óhaza nyelvét. A gyermekek nyelvtanulásával kapcsolatban a dijnyertes munka azt javasolja, hogy számukra külön tankönyvet kellene szerkeszteni. Mint hal­lottuk, e könyvnek előkészületei már megkezdőd­tek. Más honfitársaink azt is kérik, hogy a közép- iskolás gyerekek, sőt az egyetemisták számára is nyomtassanak Magyarországról szóló könyveket, amelyekből megismerhetik az óhaza történelmét, népének életét. A mai magyar élet jobb megisme­rése s a nyelvgyakorlás szempontjából értékesek azok a javaslatok is, amelyek a gyerekek közötti pajtási levelezést szorgalmazzák. Naponta egy magyar levél “A nyelv nagy kapocs — ismétli Tasnády. A mi környékünkön például még magyar szót sem lehet hallani, s anyanyelvűnk az egyetlen napi kötelé­kem a magyarsággal, a szülőfölddel. Valóságos INNEN-ONNAN iNyiradonyban ünnepélyesen felavatták a köz­ség által a kivándoroltak emlékére épített emlék­művet. Rajki László szobrászművész alkotása a több, mint fél évszázaddal ezelőtt eltávozottak em­lékét öntötte bronzba. 1912-ben Nyiradonyból a lakosság 70 százaléka vándorolt ki a nyomor elől, nagyrészt a tengeren túlra. A mü az Anyát for­málja, aki messzemenő szemmel tekint eltávozott fiai után. G-K9 v* A nyári szünetben a csillebérci úttörőtáborban több külföldi magyar gyermek is nyaralt. Francia- országból 23-man érkeztek 3 heti táborozásra, raj­tuk kivül ausztriai és svédországi magyar gyere­kek is vendégeskedtek Csillebércen. Magyarországi gyerekekkel kötöttek barátságot, hazai táncokat, nótákat, játékokat tanultak s nagy örömmel vet­tek részt a különböző sport- és kulturális rendez­vényeken. A francia gyerekek között érkeztek Csillebércre a Francia-Magyar Egyesület tánccso­portjának tagjai, akiket a magyar ifjúsági művész­együttes tánckoreográfusa több magyar számra is megtanított. o-s u* A bécsi magyar társadalmi egyesületek — a szenvedélyemmé vált a magyarnyelvű levelezés* Tavaly például több mint 300 levelet küldtem as óhazában élő rokonoknak, ismerősöknek, különbö­ző egyesületeknek, újságíróknak, folyóiratoknak s rendszeres levelezője vagyok a budapesti rádió ‘Szülőföldünk’ rovatának.” Honfitársunk gyakran küld írásokat irodalmi lapjainkhoz, ugyanakkor le­fordította holland nyelvre Tabi László “Majd el­válik” cimü müvét, s most tárgyal egy belga kiadó­val megjelentetéséről. — A három itthon töltött hét sajnos hamar el­szaladt — mondja befejezésül a fiatal házaspár. A vendéglátásról csak felsőfokon lehet beszélni. Amit csak tudtunk, megnéztünk: jártunk múzeumokban* képtárakban, szórakozóhelyeken, hangversenyen, a Vidám-parkban, s még az éjszakai Budapest éle­tével is megismerkedtünk. Felkerestük Székesfe­hérvárt, Pannonhalmát, Zircet, Győrt és a szépsé­ges Duna-kanyart. i Ahol jártak, mindenhol fényképeztek. Nyári sza­badságuk kellemes emlékeivel szálltak repülőgép­be, s a holland fiatalasszony is magyarul búcsúzott tőlünk: — Viszontlátásra Budapest! Viszontlátás­ra Magyarország! Bécsi Magyar Kultur- és Sportegyesület, a Bécsi Magyar Munkásegyesület és a Bécsi Magyar isko­laegyesület — vezetősége a margitszigeti Nagyszál­lóban tartotta legutóbbi ülését. A bécsi magyarsá­got képviselő mintegy 40 egyesületi vezető 1965 eredményeit, tapasztalatait vitatta meg, összeállí­tották a jövő évi kulturális programot, egyeztették terveiket. Megvitatták mindazokat a lehetőségeket, amelyek a bécsi magyarság és az óhaza közötti kapcsolatok további kiszélesítését szolgálják. v" Magyar festő müvei Torinóban. Szeptember 18* án nyílt meg Torinóban Pekáry István festőmű­vész kiállítása. A tárlatot — amelyen 24 olajfest­ményt mutatnak be —a Galéria d’ Arte rendezi és októberig tartják nyitva. u* Másfélmillió külföldi vendég járt szeptember elejéig Magyarországon. A másfélmilliomodik lá­togatót, egy bécsi orvost, szeptember 4-én Hegyes­halomban ünnepélyesen fogadták és megajándé­kozták. c-fJ Magyar Ford-ösztöndijas. Ford-ösztöndijasként New Yorkba utazik Mező László magyar gordonka­művész, az 1963. évi nemzetközi gordonkaverseny győztessé. A fiatal művész 10 hónapig a Juillard School-ban folytatja tanulmányait. A BARTÓK-ARCH1VUM Szeptember 26-án volt Bartók Béla halálának 20. évfordulója. Ebből az alkalomból fokozott érdeklő­dés reflektorfényébe került a budapesti Várne­gyed egyik csöndes utcájában szerénykedő kis épü­let, amely a Magyar Tudományos Akadémia Zene- tudományi Intézetének, s azon belül a Bartók- archivumnak is otthont ad. Bartók Béla 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált, de életének, munkásságának sok emlékét tárgyi dokumentumát idehaza hagyta. Mindezt fia, ifj. Bartók Béla kezdte rendezni, s igen gazdag anyag gyűlt össze. Ez a magja a gyűjteménynek, amely a Bartók-család ajándékaival s a tudomá­nyos kutatók újabb reliquáival kiegészülve ma már egész múzeumot alkot. Természetrajzi gyűjtemények Sokfélék, változatosak a Bartók-emlékek, amint életműve, érdeklődési köre is sok ágú volt: zene­tudós, komponista, zongoraművész, pedagógus, ki­nek széles skálájú érdeklődése a gyűjteményben jól nyomon követhető. Az ötéves gyermek képe mellett — aki ekkor már édesanyjától kapta az első zongoraleckéket —, ott vannak a pár évvel későbbi első kottajegyzetek. Pozsonyban már Erkel László — Erkel Ferenc fia — ápolja, fejleszti a muzsikuszseni-palántát. Ugyanekkor megkezdi természetrajzi gyűjtéseit, ez a zenén kivül élete végéig kedves időtöltése volt. Nagyrészt eredeti összeállításban láthatók a bogár- és növénygyűjtemények: tengerparti kagy­lók, csigák, rovarok, alpesi növények, Erdélyből az Alpokon át Észak-Afrikáig számos vidék élővi­lágából. Az egyes cédulákon jól látható, hogy ki­kutatta a rovarok, növények tudományos nevét, s rokonságuk szerint csoportosította azokat. Ez az intenzív természettudományos érdeklődés is segí­tett felkelteni a figyelmét a népzene iránt. “Mi magunkat tulajdonképpen természettudósoknak valljuk, akik tanulmányozásunk tárgyául a termé­szet egy bizonyos produktumát, a parasztzenét vá­lasztottuk” — írja a “Cigányzene? Magyar zene?” cimü müvében, a természetvizsgálat és a népzene­gyűjtés összefüggéseire utalva. "Piros alma leesett.. S ime, nem sokkal az érettségi értesítő keltezése utánról datálódik az első magyar népdalfeldolgozás — kéziratban —, majd az első nyomtatásban meg­jelent gerlicepusztai gyűjtés: “Piros alma leesett ...” Ifj. Bartók Béla a zeneköltő kiadatlan fiatal­kori müveinek sok eredeti kéziratát, levelezésének több mint ezer darabot számláló gyűjteményét helyezte letétbe az archívumban. Az 1900-as évek elejéről származó dokumentumok a zenetudomány korszakos jelentőségű fejezetének ereklyéi: barát­ság Kodállyal, se — Arany-Petőfi barátságához ha­sonlítható — kapcsolatból világraszóló uj tudo­mányág születik: az összehasonlító zenefolklór. A látogató megilletődötten szemléli a nagyszabá­sú népzenei felfedezőutak sok emlékét: az ütött- kopott, ma már mosolygásra késztető fonográf-ké­szüléket, amelynek féltve őrzött hengerei megörö­kítették román havasi parasztok, rutén favágók, szlovák, bolgár, szerb, török parasztok ősi dalla­mait. Olyan évtizedekben, amikor a nemzetiségi acsarkodás fojtogatta a szomszéd népek legjobb energiáit... És a fonográf szomszédságában a mű­vész hangszergyüjteménye: pánsip, “hosszi furug- la”, kettős sip. Ebből a forrásból született meg a nagy bartóki muzsika, amellyel a világjáró művész néhány évtized alatt meghódítja a müveit külföldi közönséget. A Rapszódia, a Scherzo, a vonósnégye­sek, a II. Hegedűverseny, az Allegro Barbaro ere­deti kéziratos partitúrái, az archívum féltett kin­csei, csakúgy, mint a Cantata Profana első kőnyo- matos bécsi kiadása, s a három színpadi mü — “A kékszakállú herceg vára”, “A csodálatos man­darin”, “A fából faragott királyfi” — első terve­zetei, annyi más zenetörténeti ereklye mellett. Éneklő ifjúság — 1937 “A kékszakállú herceg vára” eredeti kéziratban megőrzött német fordítása Kodály, illetve Kodály- né munkája. Kodály Zoltán húsz Bartók-kéziratot adományozott, John Lade a művész 18 levelét ad­ta át az archívumnak. A nagy komponista otthoni környezetének tárgyi emlékei is azt bizonyítják, hogy mindvégig a magyar népi szellem ihletében élt és munkálkodott: íróasztala, ülőbútorai, a ko­mód és a mázas cserépedényekkel megrakott tálas a magyar parasztbarokk egy-egy szép darabja. Mindezt özvegye, Pásztory Ditta ajándékozta az archívumnak több apró használati tárggyal: a mű­vész zsebmetronómjával, órájával, Íróeszközeivel együtt. Több dokumentum őrzi “Bartók tanár ur”, a pe­dagógus emlékét is: az ifjúság számára részben né­pi szövegek, népdalok nyomán irt zongora- és kó­rusmüvei, ideiglenes zongoratanári kinevezése a Zeneakadémiára, a “Mikrokozmosz” eredeti kéz­iratának fotókópiái, s több fényképfelvétel, köz­tük az, amelyik Bartók részvételét örökíti meg a* “Éneklő ifjúság” 1937-es margitszigeti hangverse­nyén. , Toscanini védelmében A humanista művész bátor helytállásáról vall az a levélfogalmazvány, amelyben tiltakozik a Tos- caninit ért fasiszta merénylet ellen. Eredetiben látható az a levél is, amelyben a Magyar Tanács- köztársaság bukása után fegyvertársát, Kodályt vé­di meg erélyes hangon a Horthy-féle fegyelmi bi­zottság előtt... A Bartók-életmü magyarországi emlékei hive* szemléltetik századunk egyik legnagyobb művész- és tudósegyéniségének hatalmas ivelésü életpályá­ját, amely előtt most, halálának évfordulóján ke­gyelettel tiszteleg a magyar nép. PAUL’S SHELL SERVICE ; GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS !; 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ; Telefon: WA 8-9806 — SZŰKE PAL, tulajdona« ,j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents