Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-08 / 27. szám

Mt TókTéMK*z ÓhAzAbAN A HETEDIK ÁRHULLÁMMAL BIRKÓZIK AZ ORSZÁG Rekordmagasságra emelkedett a Duna. — Har- minden esetben megértőén sietett a szomszédos mincezer ember a gátakon. — Együttműködés a országok vízügyi hatóságainak segítségére, a nxen- csehszlovákiai és a jugoszláviai gátszakadásoknál tési munkában magyar kétéltűek és rohamcsóna­kok is résztvettek. A magyar árvízvédelem hősies munkát végez. Repülőgépek, helikopterek cikáznak a Duna felett, s a figyelőszolgálat észrevételei alapján történik a védelmi erők: gépek és szakemberek átcsoporto­sítása a veszélyeztetett helyekre. A Felső-Dunán megkezdődött az apadás, de kü­lönösen Baja és Mohács térségében még nem múlt el a veszedelem. A vizszint ugyanis a sok eső miatt lassan süllyed, s az erősen átázott gátakra válto­zatlanul súlyos nyomás nehezedik. Ugyanakkor a szivattyúk százai dolgoznak mindenfelé, mert a bel-, viz nem kevesebb mint 131,000 holdat borított el a magyar földeken. “Jön az árviz! jön az árviz! hangzék, — S ten­gert láttam, ahogy kitekintők.” 1965 késő tavaszán több magyar tájra ráillenek e Petőfi-sorok, Első­sorban a Duna magyar szakaszára, amelyen egy­mást követték az árhullámok, számszerűit hét. Mindegyik árvizveszélyt rejtett magában, de külö­nösen az utolsó, a hetedik. A magyarországi árvíz­veszély csaknem három hónapja tart, de junius 23-ig sikerült elhárítani a katasztrófát. A Duna ezen a tavaszon Magyarországon rekörd- magasságot ért el. Mig a múltban Budapestnél 805 centiméter volt a legnagyobb magassága, ez junius 18-án 845 centiméterre szökött fel, csak lassan en­gedett 834, 829, majd junius 22-én 825 centiméter­re, még igy is túlszárnyalva a korábbi maximumot. Budapest védelmi vonala azonban állta az ár tá­madását, csak a Duna mellett futó két villamos­vonalon kellett átszállással lebonyolítani a forgal­mat, s a tündéri Margitsziget nagyszállója elé emeltek homokzsákokból épített védelmi vonalat, mert a szigeten, itt is, ott is, miniatűr tavakban feltört a viz. A Duna alsó vonulatánál, Baja és Mohács térsé­gében kritikusabb volt a helyzet. Bajánál 912 cm volt a régi maximum, most 971 cm-re emelkedett a víz, Mohácsnál pedig a régi 924-es maximumot a méi őmérce 981 cm-es jelzése váltotta fel. Az ár tehát ezen a részen a tiz méteres magasságot ost­romolta. Az emberek és a gépek azonban sikeresen vet­ték. fel a harcot a viziveszedelem ellen. A védeke­zés, arányait megvilágítja néhány adat: junius 15- én 26,000 ember volt a gátakon, de ez a veszély növekedtével, négy nappal később, már 36,000-re emelkedett. És hü segítőtársaik voltak a gépek: 1,100 tehergépkocsi, 160 dömper, 280 nagy föld- munkagép, sok kotrógép, szivattyú és rengeteg vizi.jármü: rohamcsónakok és kétéltűek. Kiegészí­ti ezeket az adatokat, hogy junius 22-ig több mint három és félmillió homokzsákot, mintegy 22,000 tonna terméskövet és 22,000 acél szádpallót hasz­náltak fel a védelmi építkezésnél. Nemcsak a nagy gátakat kellett megerősíteni. A vízügyi szakembe­rek az 1954-es utolsó nagy áradásnál és az 1956-os jeges árnál hasznos tapasztalatokat szereztek: a gátak töltéskoronáiát időközben megmagasitot- ták, s igy most nyulgátakkal meg tudták teremte­ni a biztonságot. Ellenben építeni kellett második, ugynevezett lokalizációs gátvonalakat, s védekezni kellett a gátak mögött alattomosan feltörő buzgá­rok ellen, amelyeket sorra elszigeteltek. Drámai küzdelem folyt a Szekszárd közelében levő hires gemenci vadrezervátum állatainak meg­mentéséért. Sikongó csikós vadmalacokat, riadt özeket és szarvasokat, ijedten röfögő vaddisznókat emeltek a csónakokba, önfeláldozóan mentették a tehetetlen állatokat, de a nevezetes vadállomány igy sem kerülhette el a veszteséget. A Magyarországgal szomszédos országokban is kritikus volt a helyzet. Csehszlovákiában Csicsov- nál történt az első gátszakadás, amely után a Duna elöntötte az egész Csallóközt, Jugoszláviában pedig nemcsak a Dunánál, Gombosnál, hanem a Drává­nál is bekövetkezett gátszakadás. A magyar vízügy FORDULJON BIZALOMMAL 1 JOSEPH BROWNFIELD I CÉGHEZ J AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE ^ Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási $ ügyek és biztosítások é Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- jj % rak, hanglemezek magyarországi beszerzői * Kérjen árjegyzéket! £ S Uj cim: J 1484 THIRD AVENUE 8 New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-Ó49Ű $ «SWWVWWWVWVVVWWVWV^VVNWWWvi FOLYTATJÁK A KUTATÁST A PESTI HÉVÍZ UTÁN A Népligetből Zuglóba költözik a fúrótorony Szerelik szét a fúrótornyot. A vasszerkezet, amely hónapokig fémesen nyújtózkodott a Népli­get fái között, most ledöntve fekszik. Körülötte néhány méteren a feltört, szürke iszappal borított föld, a fúrt lyukon két vasnehezék. A népligeti fúrásból nem tört fel a keresett meleg viz. Mi en­nek az oka? A fúrás eredményéről dr. Schmidt Eligius Róbert, a Magyar Állami Földtani Intézet vízföldtani és építésföldtani osztályának vezetője ezeket mondja: — A fúrás helyét mi tüztük ki. Célunk az volt, hogy a Duna mellett levő értékes hőforrásokra épült fürdők zsúfoltságát csökkentsük, és a föld mélyén rejlő fűtési lehetőséget kihasználjuk. Mi­vel a Duna menti hőforrások szinte bizonyosra ve­hetően egy közös vízgyűjtőből táplálkoznak, ezt a területet nem akarjuk érinteni az újabb fúrások­kal. Annál kevésbé, mert egyes nagy hozamú strandfürdők, mint a Dagály, a mai Szabadság­strand, vagy a hőforrásokkal összeköttetésben levő dorogi szénbányák amúgy is nagy mennyiségű vi­zet vonnak el. A választás olyan távolabbi kutatási pontokra esett, mint a Pest keleti részén levő Népliget is. Területileg ideális helynek Ígérkezett a Népliget egy uj, meleg vizű kombinát kialakítására. Egy uj strandfürdő mellett, a felesleges vizet a közeli üzemekben hasznosíthatták volna. — Az elmondottak is, a számítások is amellett szóltak, hogy kíséreljük meg a fúrást. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére kutatási és vízfeltárási céllal meg is kezdtük a kétezer méter mélységűre tervezett fúrást. Két­ezer méteren 90—100 Celsius fok hőmérsékletű vizet kellett volna kapnunk. A föld mélye felé ha­ladva, európai átlagban 23 méterenként egy Cel­sius fokkal emelkedik a viz hőmérséklete. A ma­gyar viszonyok ennél kedvezőbbek. Az Alföldön 18—20 méterenként, az északi peremen 27 m-ként emelkedik egy fokkal a viz hőmérséklete. Mi tehát 3300 méter mélység helyett már 2000 méternél 100 Celsius fokot megközelítő vizre számítottunk. A fúrás során viszont azon a helyen, ahol a hévi­zet sejtettük, összefüggő egészként, minden törés nélkül húzódó tömött kőzetet, mészköves dolomi­tot találtunk. Ebben a rétegben nem jött létre olyan karsztos üreg, amelyben a viz összegyűlhe­tett volna. — A fúrással 1885 méter mélységig haladtunk. 1500 méternél sós vizet nyertünk, az alsóbb réte­gekben némi hévizet is, ez azonban mennyiségben nem számottevő. A kutatást ezen a ponton egye­lőre befejeztük. A további lehetőség: fúrással vagy robbantással mélyebbre megyünk s újra megkísé­reljük a viz felhozását. Az illetékesek azonban még nem döntöttek a népligeti hévíz sorsáról — A kutatást addig is folytatjuk. A geotermikus program keretében kijelölt fúrási pontok közül a népligeti kivételével minden kút bő vizhoza- mu. Szegeden például a program keretében négy sikeres fúrást végeztünk. Itt a budapesti hévizek­kel ellentétben nem karsztrétegből, hanem homok­ból nyerjük a 90 Celsius-fokos vizet. — A program soron következő budapesti kísér­letére Zuglóban, a Pascal-malom mellett kerül sor: A Rákospatak menti terület, mint törésvonal re­ményt ad arra, hogy egységes kőzetréteg helyett töredezett, karsztos részt találunk. A fúrást meg­előzően azonban biztosat nem mondhatunk, mert a viz jelenlétét semmilyen méréssel nem tudjuk meghatározni. De ez igy van az olajfurásoknál is. Annak ellenére, hogy az olajnál, gáznál kupolákat, dombtetőket, a megrekedt olaj és gáz külső jeleit választják fúrási területnek, átlagban tiz fúrásból nyolc meddő, sikertelen fúrás. Kicsi az esély, de megéri a kísérletet. — Budapest területén nagymennyiségű hévíz van. Az újabb fúrásokkal a meglevő fürdőkben megszüntethetnénk a túlzsúfoltságot, amely pilla­natnyilag riasztóan hat a bel- és külföldi fürödni vágyókra. A külső kerületekben levő hévízzel lehe­tővé tehetnénk, hogy a termálviz-fürdők kimon­dottan gyógyhatásúk miatt üzemeljenek és csak a gyógyulni vágyók keressék fel. A Népligetből hamarosan elköltöztetik a fúró­tornyot a Pascal-malom mellé, hogy ott újabb re­ménnyel folytassák a kísérletet. A kutatás nem hoz mindig és azonnal látványos eredményt. Zsig­mondy Vilmos tizenkét évig kutatott a Széchenyi fürdőt tápláló hévíz után, amig megtalálta. Az adottságok megvannak, tovább lehet és kell tehát kutatni. A születendő eredmény megéri a kísérle­tet. zs. 8» Népszerűek a magyar hanglemezek az Egyesült Államokban Világszerte megnőtt az érdeklődés a magyar hanglemezek iránt. A Szovjetunió például 33 szá- lékkal, az NDK 80, Csehszlovákia 20, Lengyelor­szág pedig 70 százalékkal több hanglemezt rendelt 1965-ben, mint az elmúlt esztendőben. Sokkal több hanglemezt vásárolnak a jugoszlávok is, mint az előző években. A nyugati országok közül főleg ott érdeklődnek a magyar hanglemezek iránt, ahol nagyszámban élnek magyarok, öt esztendő forgalmi átlaga alap­ján az első számú hanglemezrendelő az Egyesült Államok. Az USA-ban nemcsak a könnyűzenei le­mezeket vásárolják szívesen, hanem a régebbi és jelenkori magyar zeneszerzők müvei is igen nép­szerűek. A másik két számottevő tengerentúli “fo­gyasztó” Kanada és Ausztrália. Mindkét országban főleg a könnyűzenei, népzenei, operett- és tánc­zenei lemezek érdeklik a vásárlókat. Az európai tőkés országok közül Nyugat-Németországban, Franciaországban továbbá Svájcban, Angliában és Hollandiában vásárolják a legtöbb magyar hang­lemezt. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat állandóan bővíti hanglemezképviseleti hálózatát: újabban a párizsi Barclay, a belga Barclay, a svájci Hugh and. Co., a finn Kansankulturi Oy, a norvég Ny Dag és a dán Lihn and Hasle céggel állapodott meg ma­gyar lemezek terjesztésében. INNEN-ONNAN v* A Magyar Népköztársaság 20 éve címmel fény- képkiállitás nyílt a phenjani kultúrpalotában. A megnyitón megjelent Coj Csan Szék egészségügyi miniszter, Kim Jong Nam külügyminiszter-helyet­tes is. A kiállítást Kovács József phenjani magyar nagykövet nyitotta meg. ^ Halász-szerencse. Ritka zsákmány akadt a meg­áradt vizen két ásványrárói halász, Fazekas Fe­renc és Horváth Ferenc hálójába: mindketten nagy harcsát fogtak. Az egyik tizenöt, a másik tizenhá­rom kilós volt. C-+-S W Léha életmódot folytatott Lizák Béla mozdony- fűtő és élettársa, Kiász Józsefné: fizetésüket el­szórakozták és nem gondoskodtak három kisgyer­mekük eltartásáról, sem ruháztatásáról, sem élel­mezéséről, sem neveléséről. Sokszor előfordult, hogy a kisgyermekeknek a szomszédok adtak enni. A dunaújvárosi bíróság ifjúság elleni bűntett mi­att Lizákot két és fél évi, Klásznét egy évi szabad­ságvesztésre ítélte. C-K9 ts Bölcsödét avattak a minap a Somogy megyei Babócsa községben. A negyven férőhelyes létesít­mény 400 ezer forint költségéhez társadalmi mun­kával járult hozzá a lakosság. 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 8, 1965 »i ■ —■ ■ n ———— —■———————■■■■■■ i —w £ _____ tfliRÖW ‘HAIRAOHUH Síhíí á vív" ■t-bsxxT'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents