Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-07 / 40. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 7, 1965 CSATORDAY KÁROLY NYILATKOZATA AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLMUNKATÁRSÁNAK Amikor a rádió- és tv-hirszolgálat utján tudomásomra jutott, hogy Csatorday Károlyt, a Magyar Népköztársaság Egyesült Nemzetekhez beosztott nagykövetét választották meg a szervezet legfontosabb bizottsága, a Politikai Bizottság elnökévé, elhatároztam, hogy interjút készitek Csatorday nagykövettel, ha erre lehetőség nyilik, mert tudatá ban voltam annak, hogy lapunk olvasói azon óhajának teszek ezzel eleget, hogy jobban megismerkedhessenek Csatorday Károllyal s a Politikai Bizottság ténykedésével. Felhívtam tehát Csatorday Károly nagykövetet telefonon és előadtam kérésemet, mire ő a legnagyobb készséggel kijelentette, hogy rendelkezésemre áll, hogy lapunk olvasóinak érthető érdeklődését kielégítse. Hétfő reggel 9 órára beszéltem meg a találkozót, a misszió 75. utcai helyiségében. Már fél kilenckor ott voltam, de Csatorday megelőzött: ő már nyolc órakor ott volt. Mindezt csak azért jegyzem meg, mert úgy hiszem, hogy e “kiCsatorday Károly esiség” sokat jelent. A Magyar Népköztársaság Egyesült Nemzetekben nagykövete már reggel 8 órakor munkába áll, jó példával jár elől. Csatorday Károly először is köszönetét fejezte ki a Magyar Szónak és olvasóinak a kinevezése alkalmával kifejezett jókivánságokért, és aztán kérte, hogy tegyem fel kérdéseimet. KÉRDÉS: Mi a funkciója a politikai bizottságnak? FELELET: Az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a közgyűlés keretén belül 7 fő bizottság van. A bizottságok egymás között felosztják a legkülönbözőbb feladatokat, tárgykörökre csoportosítva. A fő bizottságok közül kettő politikai jellegű kérdésekkel foglalkozik: Az I. sz. Politikai Bizottság és a Speciális Politikai Bizottság. Ezúttal az I. Sz. Politikai Bizottságról van szó, mely a legszélesebb és a nemzetközi viszonyok legfontosabb kérdéseivel, a békés egymás mellett élés gyakorlati problémáinak a megoldásával foglalkozik. Napirendjén ezen a közgyűlésen szerepel a genfi leszerelési értekezlet jelentése, melyet megvizsgálva, a politikai bizottság megfelelő további útmutatást ad a genfi értekezletnek. A genfi értekezleten 17 ország képviselői vesznek részt, ugyanakkor a politikai bizottságban az ENSZ valamennyi tagállama részt vesz, tehát a többi országok is elmondhatják véleményüket, előterjeszthetik javaslataikat az általános és teljes leszerelés előmozdítására. A bizottság foglalkozik speciális és részleges leszerelési problémákkal is, mint a termonukleáris fegyverek eltiltása, atomfegyvermentes övezetek létrehozása, a nukleáris kísérletek felfüggesztése, a Leszerelési Világkonferencia összehívása. Ez utóbbi pontot kiemelem, mert az egész közgyűlésnek egyik legfontosabb pontja. E kérdésben ezév májusában a leszerelési bizottság határozatot fogadott el, amit most a politikai bizottság megvitat és eldönti he gvan készítse elő a leszerelési világkonferencia összehívását a világ valamennyi országának részvételével. Köztudomású, hogy pl. a Kínai Népköztársaság, a két Németország, Korea és Vietnam nem vesz részt a szervezet munkájában. A világ legnagyobb népességű országa és az egyik vezető nagyhatalom, a Kínai Népköztársaság nem-részvétele nagymértékben megnehezíti a legégetőbb nemzetközi problémák, közöttük különösen az általános és teljes leszerelés megoldását. Ha e kérdésben a politikai bizottság határozatot tud hozni, akkor komoly lépést tesz a nemzetközi béke biztosítására. Ezen kívül más témák is szerepelnek a napirenden, mint például más államok belügyeibe való beavatkozás megtiltása, a különböző társadalmi rendszerű országok jószomszédi kapcsolatainak fejlesztése, a világűr békés felhasználásának problémái, a ciprusi kérdés, a koreai kérdés és más hasonló problémák. KÉRDÉS: Szerepel-e a vietnami kérdés a közgyűlés napirendjén? FELELET: A vietnami kérdés napirendre tűzésével kapcsolatban egyelőre még egyetlen állam sem tett javaslatot. Ismeretes a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a Vietnami Felszabaditási Frontnak a véleménye, amely szerint noha szövetségesei és barátai résztvesznek az ENSZ-ben, de a vietnami nép képviselői nincsenek ott. Vietnam kérdését a Genfi Egyezmény értelmében kell rendezni az idegen csapatok haladéktalan kivonásával, az ország függetlenségének helyreállításával. Az ország belső problémáinak megoldását magára a vietnami népre kell bízni. KÉRDÉS: A kongói helyzet szintén nem kerül a politikai bizottság elé? FELELET: A kongói kérdés az ENSZ előtt egyelőre le van zárva. A jelenleg Kongóban folyó mozgalmak és polgárháború kérdését senki sem javasolta az ENSZ napirendjéré tűzni. Ismeretes, hogy az Afrikai Országok Egység-Szervezete úgy határozott, hogy ők maguk oldják meg nehézségeiket. A külső beavatkozást akár ENSZ akciókon keresztül is el akarják kerülni. KÉRDÉS: Van-e politikai jelentősége annak, és vajon nem véletlen-e az. Hogy 1965-ben választották meg a politikai bizottság elnökévé? FELELET: 19 éven keresztül a nyugati hatalmak meg tudták akadályozni, hogy szocialista ország képviselője foglalja el ezt a fontos tisztséget. Ez annak a hidegháborús politikának eredménye volt, amely minden vonatkozásban akadályozni igyekezett a szocialista országok fejlődését, el akarta őket szigetelni a nemzetközi életben és többek között képviselőiket az ENSZ minden fontosabb tisztségéből kizárták. A közgyűlés elnöki tisztségét máig sem sikerült elérni. Minek tulajdonítható a mostani változás elsősorban? A világpolitikában a nemzetközi erőviszonyok terén bekövetkezett változásoknak. Annak, hogy a szocialista tábor országainak békés külpolitikája döntő módon befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat. A szocialista országok kezdeményezően és következetesen sikraszálltak a gyarmati országok függetlenségéért, a népek ön- rendelkezéséért és szabadságáért. Az azóta újonnan függetlenné vált országok nagy szerepet játszanak a nemzetközi szervezet életében. Alapvető célkitűzéseik a békés egymás mellett élés, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok egybeesnek a szocialista országok alapvető célkitűzéseivel, természetes tehát közöttük az együttműködés. Azok a nyugati hatalmak, amelyeknek más célkitűzéseik vannak, kénytelenek szintén elismerni ezeket a politikai realitásokat, az erőviszonyok ilyen fajtájú eltolódását. Mig az ENSZ megalakulásának kezdeti szakaszában a nyugati hatalmak döntően szóltak bele minden kérdés megoldásába, addig ma ez az eevoldalu befolyás megszűnt és ennek az egyik kifejezése, hogy végre egy szocialista ország képviselőjének sikerült ezt a fontos posztot elnyernie. KÉRDÉS: Nem véletlen, hogy Csatorday nagykövetet választották meg erre a tisztségre, bizonyára képzettsége is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem valaki más nyerte el az elnökséget? FELELET: Itt jelentős szerepet játszott a Magyar Népköztársaság politikai tekintélyének megnövekedése. Az a tény, hogy a Magyar Népköztársaság- " 7 egszilárditásában és nem•iierjesztésében egyre nagyobb sikereket érünk el, oda vezetett, hogy számíthatunk a nemzetközi közvélemény támogatására és elsősorban az ENSZ-ben az el nem kötelezett országok többségének a támogatására. De még hozzá tehetnénk azt, hogy kapcsolataink a nyugati hatalmakkal is javultak az utóbbi években, elsősorban Ausztriával, amellyel számos szerződést kötöttünk, megvalósítottuk a gazdasági együttműködést; külügyminiszterünk párizsi és londoni látogatása újabb eredmények jelei külpolitikánk fejlődésében. Belső helyzetünk megszilárdulása kihatott a nemzetközi politikára, s ennek következtében nö- vedekett tekintélyünk. Személyemet illetően nehéz nyilatkoznom. Csaknem 4 éve dolgozom az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mint aMagyar Népköztársaság képviselője és ennek során törekedtem külpolitikánk megfelelő képviseletére. A politikai bizottság tiszti karában már benne voltam a 17. és a 18. közgyűlésen, és megkönnyítette helyzetemet, hogy ezekre a korábbi tapasztalatokra támaszkodva nyerhettem el az elnökséget. KÉRDÉS: Nem véletlen az az esemény sem, hogy egy ilyen fontos bizottsági tisztségre egyhangúlag választották meg? FELELET: Jelenleg olyan helyzet állott elő, hogy a választásokkal kapcsolatos vitákat a választások előtt igyekeztek megoldani. így történt a bizottsági elnöki tisztségekkel is, de nem minden esetben sikerült. Egyes bizottságokban több jelölt közül kellett választani. A politikai bizottság elnökségére nem volt más jelölt, olyan mértékben támogatták a magyar jelöltet. KÉRDÉS: Van-e más cél a leszerelési kérdésen kívül, amely a békés egymás mellett élés politikájának elvét előre mozdítja, amely a politikai bizottság hatáskörébe tartozik? FELELET: Több kérdés szerepel még, mint említettem, közöttük a ciprusi kérdés és a koreai kérdés. A ciprusi kérdésben a ciprusi nép függetlenségéről van szó és annak az ENSZ által való biztosítását akarjuk elérni. A koreai kérdésben azonban az ENSZ, illetve az Egyesült Államok által felállított bizottság jelentése kerül megvitatásra. Az Egyesült Nemzetek “Korea Egyesítésére és Újjáépítésére” alakított bizottsága sajnálatos módon az ENSZ zászlaja alatt működik, de az ország egyesítése helyett az amerikai megszálló csapatok álcázására szolgál. Tudvalevő, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya több javaslatot tett az ország egyesítésére, a két kormány közötti kapcsolatok kiépítésére, azonban eddig minden kísérletét elutasították. Korea egyesítésének a problémáját úgy lehet megvitatni, ha a két koreai állam képviselői összejönnének, amihez az ENSZ segítséget nyújthatna. Az el nem kötelezett országok közül is egyre többen ismerik el ennek az álláspontnak a jogosságát és az egyedüli célra vezető voltát. KÉRDÉS: Mondana véleményt arról, hogy a Kínai Népköztársaságot elfogadják-e, mint tagot? FELELET: Kina alapitó tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Arról van szó, hogy a Kínai Népköztársaság delegációjának részvételét akadályozzák meg a nyugati hatalmak. Az ENSZ egyik legnagyobb problémája az, hogy a világ legnagyobb népességű országa nem vehet részt a szervezet munkájában. A legsúlyosabb nemzetközi problémákat nagyon nehéz megoldani a Kinai Nép- köztársaság részvétele nélkül. Az Egyesült Államok minden erőfeszitést megtesz, és különböző jogi manőverekkel meg akarja akadályozni, hogy a Kinai Népköztársaság bekerüljön és részt vegyen az ENSZ munkájában. Ezen a közgyűlésen nehéz megmondani, hogy mi lesz a vita eredménye. Feltehetően a Kinai Népköztársaság jogainak helyreállítását követelő államok száma növekedni fog. KÉRDÉS: Szeretném, ha néhány mondatban tájékoztatna iskolai végzettségéről, beosztásáról, külügyminisztérium! munkaköre előtti pályafutásáról, (Ezzel kapcsolatban van egy hivatalos önéletrajzom, melyből küldök majd egy példányt. Természetes ez az önéletrajzom nem tartalmaz mindent.) Árvaházban nevelkedtem. Amikor az árvaházbói kikerültem, munkásként dolgoztam egy vegyi gyárban. Bekapcsolódtam a munkásmozgalomba, aktivan vettem részt az ifjúsági, szakszervezeti mozgalomban, a pártéletben és közben esti oktatás formájában a jogi egyetemet is elvégeztem. 1948-ban a Külügyminisztériumba kerültem, amikor a munkásosztály, a parasztság fiaiból sokan bekerültek a diplomáciai szolgálatba. Külügyi szolgálaton voltam Hollandiában, Kínában, Vietnamban, Japánban és jelenleg itt. Időközben voltam otthon 1955 végétől 1960-ig, s a Külügyminisztériumban dolgoztam. L. I.
