Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-07 / 40. szám
Thursday, October 7, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD AZ OSTOBA SZOLGA "Értelmed fölött a kövült mocsoknak látom ülni jármát..." Dante: Purgatórium 33-ik ének 73-ik stanza. Irta: ROSNER SÁNDOR Dr. Kiár Zoltán helyénvalónak, célszerűnek és időszerűnek tartotta, hogy “Az Ember” szept. 18-i számában ismét denunciáns jellegű cikkben a tőle megszokott szennycsatorna hangon támadja a Magyar Szót és engem személyesen. Ez csak megerősíti abbeli nézetemet, amely természetesen nem uj, hogy dr. Kiár esetében nemcsak a mocsok kövült meg, hanem az értelme is. Nem lehet másként józan ésszel megérteni tette lényegét, célját. Azoknak ugyanis, akik előtt dr. Kiár lapunkat és engem denunciált, nincs szükségük dr. Kiár szolgálatára — úgy is mondhatjuk, ostoba szolgálatára. A mi lapunk nem titkos újság, hanem 65 éve törvényileg bejegyzett és az amerikai posta által szállított hetilap. Azt, hogy lapunkat a második világháború idején a hadi erőfeszítés támogatásában kifejtett munkálkodásáért a kormány hivatalos elismerésben részesitette, és szerkesztője, nyomdászai büszkén viselték az amerikai hadsereg egyenruháját, csak azért említjük itt meg, mert dr. Kiár egészen a második világháború idejéig visszament denunciálásában. Ha az értelmét talán már menthetetlenül megbénította is a “kövült mocsok”, emlékezetét talán még nem. Ezért — saját jólfelfogott érdekében — mi is beletekintünk dr. Kiár múltja egy nagyon is “tanulságos” fejezetébe. A szolga ostoba Mindenekelőtt megkérdezzük dr. Kiár Zoltánt, hogy cikkünk cime nem rézgette-e meg “szivé”-ben az emlékezés húrjait? Ha igen, akkor eszébe juthat az a cikke, amelyet ő a magyar nép, a magyar zsidóság nagy tragédiája előestéjén, 1939 novemberében intézett a magyar fasiszta kormány belügyminiszteréhez, siránkozva lapja utcai árusítási joga elvétele fölött. Juttassuk tehát Kiár Zoltán eszébe azt, hogy ő ebben a cikkében GÖMBÖS GYULA, a magyar ellenforradalom, a fehér terror, a fajvédő mozgalom vezető alakja BARÁTSÁGÁRA való hivatkozással könyörgött annakidején a fasiszta betyárok kegyelméért. S hogy e cikkében Gömbös Gyulát a "forradalmi gondolat vezérharcosának" minősitetteü Juttassuk dr. Kiár Zoltán eszébe továbbá azt is, hogy ő ebben a cikkben a fasiszta gyilkosok csizmáját csókolgatva, arra hivatkozott, hogy "mi voltunk azok, akik mindenáron rá akartuk bírni a felelőtleneket, az uszitókat, a rendbontókat (ilyenek is olvasták az ön lapját, kedves doktor ur?), hogy legalább ezekben az időkben hallgassanak és NE ZAVARJÁK VITÉZ IMRÉDY BÉLA, KÁNYA KÁLMÁN ÉS TELEKY PÁL ÁLDOZATOS ÉS CÉLTUDATOS MUNKÁJÁT"!!! Ez a dr. Kiár Zoltán, aki saját bevallása szerint a magyarországi zsidótörvény megalkotója a magyar nyilasok és Eichmann későbbi munkatársa, a mérhetetlen bűneiért felakasztott Imrédy érdekében küzdött, ugyanez az ember most itt az Egyesült Államokban denunciálja aozkat, akik másként ítélik meg a politikai helyzetet, a kormány politikáját, mint ő — szóval azokat, akiket ő — miként 1939-ben a nácizmus akkori ellenfeleit, most ebben az országban minősít, “felelőtleneknek”, “uszitók- nak”, “rendbontóknak”. Ha a “megkövült mocsok” alatt még maradt parányi értelem, nem képes dr. Kiár Zoltán megérteni, hogy az ő politikai megítélése — amely egy fél emberöltővel ezelőtt oly tragikusan, oly katasztrofálisan téves, hibás volt —, most is az lehet? Most, amikor itt az Egyesült Államokban már olyan konzervatív államférfiak, mint Kuchel re- publikáuns szenátor, nyíltan megkongatják a vészharangot a republikánus pártba befurakodott fasiszta elemek miatt? És ha ez a tény fennáll, mint ahogy fennáll, hányszorosan állhat ez fenn a másik nagy párt esetében, amelynek politikai gyökerei oly mélyen és oly szélesen nyúlnak bele a fajgyűlölő déli államok hatalmi és gazdasági szerkezetébe? És végül jusson dr. Kiár Zoltán eszébe az idézet, melyet ő maga választott ki József Attila Írásaiból: SZABAD ÉSSZEL NEM ADOM OCSMÁNY MÓDON A SZOLGA OSTOBÁT. Nem adta? Amikor Gömbös Gyula “barátságával” akarta irháját menteni? Amikor Imrédy támogatásával akarta a maga idétlen karrierjét menteni akkor, amikor a magyar fasizmus és náci mesterei már kezdték kidolgozni 600,000 magyar zsidó meggyilkolásának terveit? És hogy valóban szolga ostoba volt, bizonyítja az a tény, hogy a magyar fasiszták, amikor, mint mór megtette kötelességét, farbarugták, helyesebben őt is berúgták a koncentrációs táborba. És most, félemberöltővel később, itt folytatja ezt a gyalázatos, ostoba, szolga komédiát! A vietnami háború És most térjünk rá érdemileg dr. Kiár Zoltán támadása fő célpontjára, lapunk következetes, rendületlen állásfoglalására Johnson elnök szennyes vietnami háborújával szemben. “Ki dolgozik becstelen eszközökkel — kérdezi dr. Kiár Zoltán — Johnson és Amerikának feltar- tóztatási defenzívája, a szabad egyéni életrend bátor védelmezőjének önvédelmi politikája, vagy pedig a hamis békebarátok, akik... lesipuskás gerillák orgyilkos, becstelen eszközeivel akarják eltemetni a szabadságszerető emberiséget.” E zavaros mondatban, valamint az azt megelőző és követő még zavarosabb szóáradatban azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy a vietnami lesipuskás gerillák, ezek a mezítláb küzdő szabadságharcosok, el akarják “temetni” az Egyesült Államokat és a szabad világot! Sajnos, ez a paranojás magyarázat az, amellyel Johnson és tanácsadói érvelnek és próbálják igazolni a Vietnam népe ellen ezerszeres túlerővel folytatott irtó háborújukat, amelynek keretében a szó legteljesebb értelmében a földdel teszik egyenlővé e szerencsétlen ország egész területét, felgyújtva erdeiket, mezőiket, falvaikat és pusztítva egész népüket. Ez ellen a becstelen, igazságtalan, irtó háború ellen nemcsak a mi lapunk tiltakozik és küzd a maga módja szerint, hanem az amerikai nép és társadalom minden rétegének legjobb képviselői. Arthur Miller, a legnagyobb élő drámaírónk éppen e héten utasította vissza Johnson elnök meghívását a Fehér Házba, tiltakozásként az elnök vietnami politikája ellen. Joseph M. Duffy, a katolikus Notre Dame egyetem professzora “istenkáromlás”-sal határos bűnnek minősiti vietnami politikánkat. “Vezetőink bünköre kimondottan soviniszta. Céljuk az élők elcsábítása, bár hangoztatása nem tesz semmi jót a halottaknak. Azok, akik tiltakoznak, ne engedjék magukat megfélemlíteni, álljanak ellen az érvelésnek, amely oly simán hivatkozik a nemzeti “becsületre.” Vezérük is csupán rosszul szavalni Tudott a hires .... becsületről S hagyta hazáját förtelmeket falni. Ady Juttassuk dr. Kiár Zoltán eszébe Morse szenátor álláspontját, amely magábavéve meghazudtolása mindannak, amit dr. Kiár fenti cikkében hangoztat: "Vietnamban nem harcolnak kínai katonák, nincsenek orosz katonák. Az egyedüli külföldi hadsereg az amerikai hadsereg. Ezt a háborút meg kell állítani és az egyedüli erő, amely megállíthatja, az amerikai közvélemény. Soha nem lett volna szabad odamennünk, soha nem lett volna szabad ott maradnunk és most pedig csak egyet tehetünk, ki onnan, azonnal." Juttassuk eszébe H. W. Edgerton, a washingtoni szövetségi fellebbezési bíróság főbírójának szavait: "Senki sem bízott meg bennünket azzal, hogy saját elképzelésünk szerinti szabadságot erőszakoljunk a világra. De nincs is hatalmunkban. Nem mi vagyunk az egyedüli nagyhatalom a világon. ADDIG, AMÍG BE NEM AVATKOZTUNK A VIETNAMI HÁBORÚBA, SENKI NEM FENYEGETTE ŐKET KÜLFÖLDRŐL." Vajon, dr. Spock, a legnagyobb amerikai gyermekorvos kijelentését olvasta-e dr. Kiár Zoltán? "Az a kép, amelyen azt látom, miként gyújtanak fel egy vietnami falut az amerikai tengerészgyalogosok, A HAZÁM MIATTI SZÉGYENNEL TESZ BETEGGÉ. Bombázóink nap-nap után pusztítják a vietnamiak falvait, halomra gyilkolva férfiakat, nőket, gyermekeket, a gerillák támogatásának gyanúja alapján." És végezetül, juttassuk eszébe 2,500 lelkész és rabbi nyilatkozatát: "Egyetlen nemzet nem mentette meg életét vagy lelkét ilyen módszerekkel (népirtás, falvak, védtelen polgárok gyilkolása — R.S.) Mint az Ur akarata magyarázatára és tolmácsolására dedikált emberek, nem tehetünk mást, mint azt, hogy hangoztatjuk miszerint ezek a módszerek nem az Ő módszerei, de elkerülhetetlenül ránk fogja hozni az Ur ítéletét." íme, igy gondolkoznak népünk legjobbjai a dr. Kiár által “feltartóztatási defenzívának” minősített vietnami irtó háborúról. Emiatt irt ellenünk de- nunciáló cikket dr. Kiár. Talán arra gondol dr. Kiár, hogy valamikor majd ezeket a cikkeket fogja valamely jövőbeli amerikai belügyminiszter elé terjeszteni “rongy élete” és még rongyabb lapja megmentésére, annak igazolására, hogy ő itt, 1965-ben, miként fasiszta Magyarországon a harmincas években: "gondosan ügyeltem az ország külpolitikai érdekeire és cikkek egész sorában intettem bizalomra a kormány iránt, amely .........e sorsdöntő napokban vezeti az ország ügyeit." (Társadalmunk, 1939 november) és hogy "mi voltunk azok, akik mindenáron rá akartuk bírni a felelőtleneket, az uszitókat, hogy ezekben az időkben hallgassanak és ne zavarják (a kormány) céltudatos munkáját." Ne értsen bennünket senki sem félre, még dr. Kiár sem, ha ugyan képes akár érteni, akár félreérteni, nem hozzuk Johnsont egy nevezőre Imré- dyékkel. De ha ennek a vietnami háborúnak nem vet az amerikai nép lelkiismeretbeli nyomása minél hamarabb véget, akkor — minden lehetségessé válhat! A John Birch társaság, amely Eisenhower volt elnököt, Warren főbírót kommunistának minősiti, az ezernyi fasiszta és félfasiszta alakulat, amely nyíltan hirdeti az amerikai zsidóság és a radikálisok kiirtását, karöltve a Ku-Klux-Klannal, amelynek viszont Johnson elnökkel van egy kis számadása, olyan helyzetet hozhat létre, amelyet talán még dr. Kiár sem óhajt még egyszer átélni. Ezért harcolunk mi a vietnami háború ellen. Ezért tekintjük e harcot az amerikai nép, az egész emberiség legszentebb érdekeiért viselt harcnak. Ezért mondjuk azt, hogy aki emiatt támad, emiatt denunciál bennünket, annak értelme fölött valóban a “kövült mocsok” diadalmaskodott, s hogy "Ki minket üldöz, szivét vágja ki, Ki minket nem ért, önmagát gyalázza." Ady ____________________________5 Az alacsony jövedelem miatt elégedetlenek a négerek Az amerikai család átlagos évi jövedelme $5,893. A néger család átlagos jövedelme azonban csak $3,162 évente. Dr. Herbert Northrup, a Pennsylvania Egyetem tanára, aki behatóan tanulmányozta a négerek társadalmi helyzetét, rámutatott arra, hogy a néger család nyomor helyzete képezi a fő okát annak, hogy a lázongások és elégedetlenség egyéb szimp- tomái főleg a négerek között mutatkoznak. Dr. Northrup tanulmányának eredményét a következőkben fejezi ki: 1. A legtöbb néger gyermek nyomorban születik, nyomorban nő fel és nincs lehetősége arra, hogy kellő oktatásban részesüljön. Ez az oka annak, hogy 40 százalékkal több néger ifjú esik ki az iskolákból, mint fehér. 2. Ha egy néger ifjú befejezi a középiskolát, $4,500 évi jövedelemre számíthat; a fehér ifjú viszont $6,400 dollár átlag-jövedelmet kap. 3. Egy néger férfi 25 éves korában éri el legmagasabb keresetét. Egy fehér ifjú azonban sokkal később és igy a két férfi közti jövedelemkülönbség egyre növekszik. 4. Harminc éves korban a néger férfi csak egy- harmadát keresi annak, amit a fehér férfi keres. Mindez reménytelenséget és elégedetlenséget vált ki a néger nép soraiban, ami gyakran kirobban, mint azt az ez évi los-angeles-i események bizonyítják. Követelik a vasutak államosítását CHICAGO, 111. — A Sleeping Car Porters Union itt tartott konvencióján a delegátusok egyhangú szavazattal úgy döntöttek, hogy követelni fogják a szövetségi kormánytól az ország vasutainak államosítását és a vasutbárók által tervezett trösztösi- tés meggátlását. A delegátusok újraválasztották Philip Randolph- ot, mint a szervezet országos elnökét.
