Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-07 / 40. szám
Thursday, October 7, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 KATONAI ALLÁMCSINYKISÉRLETEK INDONÉZIÁBAN Egymásnak ellentmondó jelentések a szemben álló erők fegyveres küzdelméről számolnak be A djakartai rádió péntek reggel bejelentette, hogy “Sukarno-ellenes államcsínyt hiúsítottak meg”. Az elnök kormányát a hadsereg kebelében belül tevékenykedő “Tábornokok tanácsa” elnevezésű klikk akarta megbuktatni. Ezt azonban megakadályozta a “Szeptember 30. akció” elnevezésű mozgalom, élén Untung alezredessel, az elnöki testőrezred parancsnokával. Minthogy hírügynökségi tudósítások nem jutottak ki Djakartából, a távirati irodák egyetlen hírforrása a djakartai rádióközlemény. Ez —az AP és UPI idézetében — egyebek között bejelentette : Szeptember 30-án a hadsereg Djakartában állomásozó alakulatai kormányellenes akciót készítettek elő. Élükön a “Tábornokok tanácsa” egy felforgató tevékenység céljából szövetkezett csoport állt amelyet a CIA támogatott. A csoport az utóbbi időkben igen tevékenynek bizonyult, főleg azzal összefüggően, hogy augusztus első hetében Sukarno elnök betegségen ment keresztül. Minthogy a Sukarno elnök halálába vetett reményük nem valósult m^g, október 5-én a fegyveres erők napján, kormányellenes akciót akartak végrehajtani, s azt tervezték, hogy Kelet-Közép- és Nyu- gat-Jávából csapatokat vezényelnek Djakartába. Az indonéz rádió szerint az ellenforradalmi államcsíny megakadályozása céljából Untung alezredes, az elnöki testőrezred parancsnoka magához ragadta a kezdeményezést, és megindította a I A németek Hitler szavaival élnek, amikor jogot kérnek a nukleáris fegyverek használatára "A Keresztény Demokrata Egység, a Sző- • vetségi Köztársaság kormányával egyetemben • elfogadhatatlannak tartja, hogy a NATO sző- • vétségén belül kétféle rendű tagság legyen... $ A védelemhez való hozzájárulásánál és hely- * zeténél fogva kell, hogy a Szövetségi Köztár- J saság is részese legyen a nukleáris fegyverek • használata feletti határozatoknak... A Ke- • desztény Demokrata Egység és a szövetségi • kormány mindig készen áll támogatni az ál- 2 talános, ellenőrzött leszerelést." • (Keresztény Demokrata elnökség, • 1965 aug. 23.) 2 "Németország semmi esetre sem hajlandó 2 magát mindvégig másodrendű, vagy csökken- J tett jogú országnak tekinteni. Békeszerete- • tünk talán nagyobb minden más országénál, • mivel mi szenvedtük meg leginkább a háború • borzalmait. Nem akarunk senkit se fenyeget- 2 ni; de mindannyian határozottan egyenlőséget 2 akarunk biztosítani a német nép számára • • • 2 A német kormány kész beleegyezni bármilyen * korlátozásba, amely az agresszió kivitelezésé- • hez legalkalmasabb nehéz fegyverek leszere- • léséhez vezet." (Hitler Adolf a Reichstag-ban 1935 2 május 21-én.) 2 Harminc évvel ezelőtt, amikor Hitler elren- J delte az általános sorozást és a versaillesi bé- * keszerződést megszegve, újból nagyméretű • fegyverkezésbe kezdett, Európát áltatta evvel • a békéről szóló beszédével, amelyben arra hi- 2 vatkozott, hogy csupán fegyverkezési egyenlő- 2 séget akar kivívni. 2 Most kampány indult Németországban, * amely szerint a fegyverkezési egyenlőségre • hivatkozik, hogy Németország felejtse el a s háború utáni, az atcm, a vegyi és a bakteri- o ológiai fegyverek használata ellen tett igére- % tét. A saját külügyi és honvédelmi miniszté- % riumaink által javasolt M.L.F. (Multi-Lateral J Force. Sokoldalú NATO Atomütőerő — • Szerk.) felgerjesztette Németország étvágyát • a nukleáris fegyverek használatának jogához. • Németország szociáldemokratái, ez a legke- 2 vésbé szocialista és legkimondottabban náció- • nalista szocialista párt is szajkózni kezdte a 2 Keresztény Demokrata propagandát. Willy J Brandt köztudomásra hozta, hogy ha megvá- * lasztják, kérni fogja a U.S.-t, hogy avassa be • Németországot a nukleáris fegyverek előálli- • tásának titkaiba, habár csak békés termelés 2 céljából! (N.Y. Times, szept. 13.) 2 “Szeptember 30.akció” nevű mozgalmat. A rádió bejelentette, hogy az államcsíny szervezői közül húsz tábornokot letartóztattak. A “Szeptember 30. akció” mintájára — mint a rádió a továbbiakban közölte — a fővarosban megalakítják az indonéz forradalmi tanácsot, s országszerte — tartományi járási, kerületi és községi szinten is — megalakítják a hasonló firradal- mi tanácsokat. Ezekben olyan polgári és katonai személyek vesznek részt, akik a “Szeptember 30 akciót” fenntartás nélkül támogatják. Egy későbbi híradásban a djakartai rádió leszögezte, hogy az indonéz forradalmi tanács Indonézia szabad és tevékeny külpolitikáját Eélkelet- Ázsia és a világbékéjének érdekében nem változtatja meg; változatlan marad politikája a második afroázsiai értekezlet megtartása, valamint a Malaysiával való szembenállás tekintetében is. Untung alezredes köszönetét mondott a hadseregen kívüli fegyveres erőknek a hadseregben végrehajtott tisztogató hadműveletekhez nyújtott támogatásukért, s reményének adott hangot, hogy más fegyveres erőknél is sikeres tisztogató akció megy majd végbe. A djakartai rádió közölte azt is, hogy a “Szeptember 30. akció” ellenőrzése alá vonta a távközlési és más kulcsfontosságú létesítményeiét. Sukarno elnököt szintén védelme alá helyezte, s védelmében részesíti a társadalomnak azokit a kiemelkedő személyiségeit is, akiket a “Tábornokok tanácsa” fenyegetett. Egyik beszámoló szerint a djakartai rádió bejelentette, hogy “Nasution tábornok hadügyminiszter, Indonézia fegyveres erőinek főparancsnoka Suharto tábornok csapatainak segítségével leverte Untung alezredes és társai összeesküvését. Az elnök és a hadügyminiszter egészségesek, és biztonságban vannak.” Állítólag a Nas itionhoz hü erők hosszabb harc után foglalták vissza a djakartai rádiót. A' harc során az Untung-féle csoport foglyul ejtette Achmed Jani tábornokot a hadsereg vezérkari főnökét és Panjaitan tábornokot — ez utóbbi beosztása nem ismeretes —és mindkettőjüket kivégezték. Állítólag Nasution is megsebesült, de “életben van”. A tisztogató hadműveletek a már korábban említett Sularto tábornok vezetésével folynak. Suhartóró csupán annyit lehet tudni, hogy 1951 és 1953 között a közép-jávai hadseregcsoport főparancsnoka volt, és kommunistaellenességéről közismert. A djakartai rádió közölte, hogy Jani :ábornok utódául Suharto tábornokot nevezték ki a hadsereg vezérkari főnökévé. Ez a kinevezés megerősíteni látszik Jani tábornok halálhírét. A korábbi rádió jelentések hangsúlyozták, hogy a rendőrség és a haditengerészet egységei szilárdan együttműködnek Nasution hadügyminiszterrel és a szárazföldi hadsereggel. Nem tett azonban a rádió említést a légierőről, amelynek vezérkari főnöke, Omar Dani, szerepelt az Untung- féle “Indonéz Forradalmi Tanács” tagjai között. Nyugtalanító hírek Algirbc l A múlt héten arról érkeztek hirek, hogy Algírban több haladó, baloldali személyisége;, köztük kommunistákat tartóztattak le. Börtönbe vetét- ték Hocine Zahouane‘és Basir Hadzs Áli ismert haladó politikusokat, a Népi Ellenállás Szervezetének számos tagját és a betiltott Alger Republican baloldali lap több szerkesztőjét. Ezek az események méltán váltanak ki nyugtalanságot nemcsak Algéria, hanem az egész világ haladó közvéleményében, hiszen olyan emberek sorsáról van szó, akiknek a nevét az algériai szabadságharcban tanúsított önfeláldozó magatartásuk tette híressé. Szó van természetesen az algériai forradalom sorsáról, az algériai nép vívmányairól és jövőjéről is. Ezek a letartóztatások nem fogjá.c előmozdítani a társadalmi haladást és a szocialista építést, hanem ellenkezőleg, a reakciónak a haladás ellen intézett támadását jelzik. A reakció máris jól kihasználja a helyzetet: antikommunista kampányt indított, “a nép vívmányai elleni kommunista összeesküvésről” kiáltoz, s közben minden haladó, szocialista gondolat kompromittálására törekszik. A reakció éket akar verni a hazafias erők sorai közé, hogy megossza, meggyengitse a haladás táborát, és leté- ritse a népet a maga választotta forradalmi útról. VI PÁL PÁPA AMERIKAI LÁTOGATÁSA Hétfőn, október 4-én, VI. Pál pápa egynapos látogatást tett New Yorkban, amelynek kimondott főcélja az Egyesült Nemzetek előtt a béke érdekében elmondott beszéde volt. A nap folyamán háromnegyed órás beszélgetést tartott Johnson elnökkel, meglátogatta a világkiállítás Vatikán Pavilonját, misét tartott a St. Patrick főtemplomban és este a zsúfolásig megtelt Yankee Stádiumban. Az ENSZ-beli beszéde után kihallgatáson fogadta a világszervezet vezetőit és a különböző vallásfelekezetek képviselőit. Az ENSZ közgyűlése előtt a pápa beszédének leg fontosabb pontja kihangsúlyozta: “Legyen vége a háborúnak, ne legyen többé háború. A béke kell, hogy vezérelje a népek és az egész világ sorsát. . . Az emberiség erkölcsi lelkiismeretét kell felkelteni. . . nem a haladás, nem a tudomány jelenti a veszélyt... az ember maga a veszély forrása, az állandóan növekvő fegyverkezésével, amelyet éppúgy lehet pusztításra, mint a legmagasabb ideálok megvalósítására felhasználni”... A pápa ismételten méltatta az Egyesült Nemzeteket, mint a béke legfontosabb politikai eszközét. Az ujságsztrájk miatt csak gyéren megjelenő napilapok New Yorkban hosszú oldalakat áldoztak a pápa látogatásának. A bőséges áradozásók mögött egyetlen lényeges valóság ütközött ki: Üres szólamokon kívül a pápa nem mondott semmi fontosat. Életfogytiglanra ítélték a harlemi fiukat Egy évi bebörtönzés után, légből kapott vallomásokkal megtűzdelt groteszk bírósági eljárás alap ján a törvényszék kimondta az Ítéletet négy harlemi fiú esetében, akiket egy fehér kereskedő meggyilkolásával vádoltak. A fiukat egyenként fogták el, a rendőrségen bru tálisan bántalmazták és nem adták meg nekik a jogot, hogy maguk választhassák ügyvédeiket, mert aki nem tud fizetni, úgymond, az elégedjen meg a bíróság által kinevezett ügyvéddel. D. A. Loguen körzeti helyettes ügyész egyetlen esetben sem tudta bűnösségüket bebizonyítani, kétes alakoknak a tanúvallomására támaszkodott, akiknek maguknak is volt mit tartaniuk a törvénytől. A tárgyaláson jelenlevők megállapították, hogy a fiukat nem meggyőző “bizonyítékok” alapján ítélték el. A 17 éves Robert Rice-ot, Daniel Hamm, Walter Thomas és Ronald Felder 18 éves fiukat “gyilkosságért” életfogytiglani fegyházra Ítélték, azonkívül 25 évi fegyházra “gyilkossági kísérletért” és 7 és fél évre “rablási kísérletért”. A védőügyvédek szerint a fiuk 26 év múlva fordulhatnak kegyelemért. Az ítélet kihirdetése alatt sem az anyákat, sem a barátokat, ismerősöket nem engedték be a tárgyalóterembe. Az anyák a sok megpróbáltatás után már meg sem lepődtek az Ítéleten, ami csak megerősítette eltökéltségüket, hogy nem nyugszanak addig, amig a hatóságokat az igazság kiderítésére kényszerítik, mert tudják jól, hogy a fiuk ártatlanok. Védőbizottságot szerveznek, amely iránt már több jogi szakértő fejezte ki érdeklődését és jelentette ki támogatását. Most még csak a pénz hiánya késlelteti a bizottság megvalósítását. A fellebbezés benyújtásához sürgősen kell az anyagi támogatás. Akit érdekel a 6 ártatlan néger fiú megmentése és aki megteheti, küldje adományát William Künstler ügyvédhez, 551 Fifth Ave., New York cimen. A bonni bíróság előtt megkezdődött annak a pernek tárgyalása, amelyet Globke volt államtitkár indított Merten nyugat-berlini ügyvéd ellen. Az ügyvéd 1960-ban a bonni államügyészségen azzal vádolta meg Globkét, hogy közvetlen felelősség terheli a görögországi zsidók deportálásáért. Globke ezt rágalomnak minősiti. Az ügyvéd fenntartja nyilatkozatát. A/Y\eRIKAI w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street. New York. N. Y. 10003. Telephone: AL 4-039’1 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 unaer the Act of Match 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10.00, félévre §5.5u. Minden más külfiddi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre S6.50. G