Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-08 / 27. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 8, 1965 A lapról AZ ÖREGSÉG AGGODALMAI Az emberiségnek egy nehéz, jogos vagy nem jogos problémával kell szembenéznie az öregséggel kapcsolatban. Mondják sokan: Nem vagyok hajlandó feladni megszokott életemet, szórakozásomat csak azért, hogy néhány évvel tovább tapossam ezt az unott, monoton földi paradicsomot! Senkisem akadályozhatja meg az ilyen emberek téves felfogását, amelyben nincs semmi logika. De sajnos, látunk számos életnek nevezett exisztenciát, amit már a legjobb akarattal sem lehet életnek nevezni. És mégis milliószámra élnek emberek úgynevezett “Old Age” intézetekben, reménytelenül, sok esetben teljesen leromboltan úgy fizikailag, mint szellemileg. Hála a tudomány előrehaladásának ezen a téren, van lehetőség arra, hogy szép öregkort lehet elérni anélkül, hogy veszítenénk fizikai vagy szellemi energiánkból. Bár az éveket megállítani nem lehet, de fizikaiag és szellemileg élvezhetjük életünket az utolsó percig. Vannak fiatal-öregek, akik végig élnek egy hosszú életet, éveiket eltitkolhatják, fiatalosan mozognak, normális, egészséges gondolkozással megérik a 90, vagy akár 100 évet is anélkül, hogy a fizikai vagy szellemi visszaesés jelei mutatkoznának rajtuk. Természetesen szigorú törvényt kell szem előtt tartani, harmonikus törvényt a természettel szemben. Érdemes megemliteni, hogy az állatvilág közelebb van ezen a téren a természethez, mint az ember. Minden állatnak különböző életkora van, ha eljön az a bizonyos kor, néhány napi elgyengüléssel eltávozik az élet sorából. Ezzel szemben az ember életének egyharmadát az öregség problémájával tölti el. Már 45—50 éves kornál kezdődnek a különféle betegségek; kevés ember van, aki felfigyel arra, hogy az a bizonyos “change of life” (amiről tévesen hiszik, hogy csak nőknél szokott jelentkezni) általános és a férfiakra is vonatkozik. Ez az a bizonyos idő, amikor változtatni kell a meg szokott életmódunkon, különösen mindennapi étkezésünkön, hogy ezáltal a ránk váró öregség szenvedéseit elkerüljük. Teljes boldogság az életben csak úgy lehet, ha egészségesek vagyunk. Idős emberek értékesek, sok esetben a legértékesebbek 75, 80, sőt 90 éves korukban. Sok gazdag élettapasztalattal, fel kell használni ezt az értéket a fiatalok tanítására, tanácsot adni azoknak, akiknek arra szükségük van, hogy ily módon ne vesszen kárba a hosszú életünkben sokszor nehéz küzdelmekkel szerzett érték. Milyen fájdalmas látvány idős embereket látni, akik saját magukat tologatják a Wheel Chair-ben, vagy öregek otthonában várják a halált. Itt Amerikában több mint egy ezer kilencszáz ember él, akik betöltötték századik életévüket és tevékeny, értékes emberek. Gandhi 80 éves volt, amikor meg gyilkolták, Bemard Shaw 94, Oliver Wendell Holmes 94, Bertrand Russell 92 és Leó N. Tolsztoj 82. E sorok írója a 82. életévét tapossa sok gazdag élettapasztalattal. Azt ajánlom honfitársaimnak, hogy a lehetőségekhez mérten ne vonjanak meg maguktól szórakozást vagy egyéb jó szokásokat az életben, de úgy érzem, hogy még a jóból is megárt a sok. Például dohányzás, alkohol, tulevés, túlhajtott nemi élet, stb. Ezek nem tartoznak az életünk szükségleteihez, ezek károsak a normális hosszú élet eléréséhez. J. Schubert Készen állnak a nácik KANADA. — Próbálom a lapot terjeszteni, de mit lehet tenni, ha ezek az itteni egyházi, egyleti vezetők annyira vigyáznak a tagjaikra. Itt járt mostanában Kecskeméti József, az amerikai református egyházak és a washingtoni Kossuth Egylet főtitkára, s a Habsburgokat sirató Niagara Falls-i rádión beszélt. Megkapták az engedélyt Ontario, Quebec, British Columbiára, s megkezdték a szervezést “valláskülönbözet” nélkül. Szavaiból kiérezhető volt, hogy tulajdonképpen mit is akarnak azzal a “hires” magyar üggyel itt és az óhazában. Érdekes, hogy mindenkit hívnak soraikba, de nem a munkásszervezeteket! Titokban már készen állnak a náci szervezetek és ezek mind “zsidót” akarnak ölni, meg azt, aki pártolja a zsidót. Egy magyar náci azt mondta az egyik barátomnak, hogy nemsokára jön a hadd-el-hadd. Szerinte zsidót, kommunistát agyon kell verni és akkor nem lesz háború. Sajnos, a hatóságok, ha nem is nyíltan, de titokban támogatják az ilyeneket, vagy tudatosan “nem veszik észre” őket. 5, B. LOS ANGELES, Cal. — A Magyar Szót jobbnak találom, mint bármikor ezelőtt és habár csak a fiamtól apák napjára kapott nagyitóval tudom már olvasni, azért szívesen veszem minden héten, csak küldjék. Szeretném tudni, hol lesz az idén a lapkonferencia, mert ha Chicagóban tartják, talán én is ott leszek, hogy régi barátaimmal ismét találkozhassak és a szerkesztőség tagjaival is elbeszél* gethessek. Ruhigék Megszakítás nélkül olvastam el... LOS ANGELES, Cal. — Különös élmény volt részemre Rácz László élettörténetét olvasni, mert a történet eleje Nagyváradon kezdődik; szülővárosomban, ahol — mint Rácz László Írja — kezdte el harcos, meg-nem-alkuvó működését az igazságtalan rendszer ellen, amely rendszer mindenre képes volt hatalma megtartásáért. Keresem a szavakat, mint a bevezetésben azt Laci barátom tette, hogy méltóan értékeljem e könyv komoly és tanulságos tartalmát. Nagyon jól emlékszem még azokra a harcokra 1909 táján Váradon, amikor azért mentünk ki tüntetni a Zöldfa utcán, hogy este hétkor zárják be az üzleteket és a lovasrendőrök zavartak bennünket, amikor ellenkeztünk. Ha lekaptak fiatal ifjúmunkásokat Réz rendőrkapitány pribékjei, akkor Rácz, vagy Rozvány munkásvédő ügyvédek azonnal kiszabadítottak bennünket a brutális pofozó rendőrség pincéjéből. Felejthetetlen munkásharcok voltak az első világháború előtt, ahol Rácz László félelmet nem ismerve ékesszólásával buzdította népgyüléseken a kizsákmányolt megjelenteket és nem félt a rend órkapitány úrtól, aki nagy pocakjával ott ült a pódiumon. Csodálatos, hogyan tudta Rácz László ilyen tömören egy 194 oldalt tartalmazó könyvecskében összesüriteni mindazt, ami vele egy életen keresztül történt. Rácz László élettörténetét iskolában kellene az uj demokratikus országokban tanítani. Tudjuk, hogy milliók szenvedtek a borzalmas terror alatt ezreket és ezreket kínoztak a Horthy-banditák. Rácz László mintaképe az igazi meg-nem-alkuvó forradalmárnak. Akárcsak W. Eugene, én is egyfolytában, megszakítás nélkül olvastam el Rágz László könyvét. Dicséret jár a Magyar Szó szerkesztőségének e könyv előállításáért. Remélni szeretnénk, hogy minden Magyar Szó olvasó — miután elolvasta ezt a kitűnő forradalnú élettörténetet — igyekezni fog legalább két példányt ismerőseinek eladni. Faragó Zsigmondi NIAGARA FALLS, — A könyvet megkaptam, nagyon leköti az ember figyelmét, alig tudtam letenni lefekvés előtt. Jólesett olvasni Nagyváradról, melyet nagyon jól ismerek, mert a császári és királyi 101. gyalogezredben voltam. 1913-ban vonultam be és végigharcoltam az első világháborút. Amint az olasz frontról visszahoztak, máris vittek az orosz frontra, hamarosan elfogtak, nem is volt időnk széjjelnézni, vittek Kiev felé, de csak gyalog. Egy hónapig tartott az ut. A kihallgatáson azt mondták, hogy mindnyájatokat el kellene intézni, bolond osztrákok! Abban az időben nem tudtak különbséget tenni a magyar és osztrák között, mind osztrák volt. A könyvért három dollárt küldök. G. Karkus C-+J> FLORIDA. — Megkaptuk a könyvet és nagy érdeklődéssel olvastuk. Rácz László sok mindenen keresztül ment és sokat szenvedett. Nem sokan tettek annyit, mint ő, akinek a tudását az ellenség is fel tudta volna használni. Ezért tisztelet jár neki és neve a történelemben is helyet fog kapni, illetve meg lesz örökítve. Nem tűnik majd el, mint azok, akik megalkudtak és árulók lettek, hogy saját céljaikat szolgálják. Küldünk a könyvért öt dollárt. Tatárék r*J> BRONX, N. Y. — Kérem legyenek szívesek helyet adni néhány soros levelemnek Rácz László könyvével kapcsolatban. Amikor a könyvet megkaptam, azt gondoltam, hogy ez is propaganda, amely tisztára akarja mosdatni a szociáldemokráciát. Óriási volt a meglepetésem, amikor éppen az ellenkezőjét olvastam. Mélyen meghatott és rendkívüli érzést váltott ki belőlem, amikor azt olvastam, hogy nem hajtottak fejet a budapesti szociáldemokrata pártnak. Oroszországot kivéve Európában volt egy pont, ahol nem adták fel az osztályharcot, nem árulták el egy tál lencséért a munkásosztályt. Tudatában voltak; annak, hogy nem babra megy a játék. Mindenki, aki bármelyik pártba belép, amely a tőkés rendszert akarja megdönteni, tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy életét a kezébe veszi. Legyen az SP, SLP, trockista, IWW, ezeket a tőkés- osztály egyformán gyűlöli, s ezeket a szervezeteket minden szemrebbenés nélkül kivégezné, ha az önérdeke veszélyben forogna. Ha igy áll a dolog, ne folytassunk testvérharcot, hanem minden áron egyesüljünk, mert a végcél egy. Láthatjuk, hogy mig a két nagy német párt testvérharcot folytatott, addig a német junkerek nya- kalták a párttagságot. A tőkés osztály nem változott. A Dózsa-lázadás is mutatja, hogy habár szerették volna kiirtani a dolgozókat, nem tehették, mert akkor nekik kellett volna dolgozni. A mai tőkésosztály még rosszabb, mert tudja, hogy lopott csizmában jár. Még egyszer csak annyit, hogy rendkívül meghatott a könyv és minden osztálytudatos embernek tanácsolom, hogy olvassa el. G. M. cw WISCONSIN. — A Porszem a viharban c. könyvet megkaptam. Jól tették, hogy kiadták, mert igy újból az emlékezetünkbe jut a múlt. Azt hiszem, hogy az óhazában is ki kellene adni, hogy a mai ifjúság is megismerje a múlt küzdelmeit. A. Long BETHLEHEM, Pa. — Megkaptam a Porszem a viharban c. könyvet. $2.50-t küldök érte. A könyv nagyon jó. J. Bartók c+J ANAHEIM, Calif. — Mellékelek öt dollárt a Porszem a viharban c. könyvért. Mondhatom, hogy már régen olvastam ilyen jó könyvet. L. Curtis MEGJELENT a* a könyv, amelyet mindenkinek el kell olvasni! MEGJELENT az a könyv, amelyet gyermekeink, unokáink kezébe kell adnunk! MEGJELENT az a könyv, melyet angolul beszélő ismerőseinknek is ajánlhatunk! WILFRED G. BURCHETT rendkívül érdekes könvve: “VIETNAM, INSIDE STORY OF THE GUERILLA WAR” (Burchett vietnami cikkeit a Magyar Szó közölte néhány héttel ezelőtt) 256 oldalon, rendkívül érdekes fényképekkel és térképekkel ->- ARA: $4.95 Megrendelhető a Magyar Szó kiadóhivatalában £ AMERIKAI MAGYAR SZÓ í 130 East lóth Street £ New York, N. Y. 10003 1 Elolvastam mutatványszámként küldött lap- / jukat és kérem, hogy további mutatványpél- * dányokat küldjenek címemre minden köt«»- jj lezettség nélkül. jj \ Cim: ...................................................... , .. . | P Város:......................................Állam:.............É V Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre A i Név:.................................................................... | 5 % * (A !cp kedvezményes előfizetési ára uj otva* 1 Ú sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)
