Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-30 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 30, 1965 4 Munkás és szakszervezeti hírek “KÉM LEKET A HÁBORÚ KÉRDÉSÉT A SZŐNYEG ALÁ SÖPÖRHI”-mondja az UE NEW YORK, N. Y. — A United Electrical Radio and Machine Workers Union országos konvenció­ján Albert J. Fitzgerald, a szervezet országos elnö­ke, bevezető beszédében kihangsúlyozta, hogy “nem lehet a háború kérdését a szőnyeg alá sö­pörni.” Tette ezt azért, mert néhány delegátus azon a véleményen volt, hogy mivel a vietnami háború kérdése “vitás”, azt ne tárgyalja a konvenció. “1965-ben a nagy vállalatok példátlan magas profitot harácsolnak és ugyanakkor a hazafiság nevében arra szólítják fel a munkásokat, hogy ál­dozzanak — A HÁBORÚ SIKERES KIVITELE ÉR­DEKÉBEN” — mondotta Fitzgerald. A szakszervezet elnöke kihangsúlyozta, hogy a munkások feladata nem változott: harcolni kell, hogy a lehető legmagasabb életszínvonalat teremt­sük meg magunk és családunk részére, hogy az ipari automatizálás ne a munkások rovására, ha­nem azok életének biztosabbá és szebbé tételére legyen felhasználva. A háború kérdésében az ajánlott határozati ja­vaslat a következő pontokat tartalmazza: 1. Ne próbáljuk a vietnami háborút megoldani azzal, hogy egyre nagyobb haderőket küldünk oda. 2. Határozzuk el, hogy csupán a Vietcong kép­viselőivel való tárgyalások utján tudjuk a békét helyreállítani. 3. Ne beszédekkel, hanem tettekkel bizonyítsuk, hogy készek vagyunk azonnali tárgyalásokba bo­csátkozni és elfogadjuk a fegyverszünetet. 4. Szervezetünk múltjához híven, ezúttal is min­Revoiverezik a munkásokat CALUMET. Mich. — A Calumet and Helca, Inc. 1,200 munkása hat hete sztrájkban áll magasabb bérekért, jobb munkaviszonyokért. A munkáltató válasza az volt, hogy hajlandó el­fogadni a követeléseket, de ennek az lesz a követ­kezménye, hogy az 1,200 munkás közül 550-et el kell bocsátani. Ezt azzal magyarázzák, hogy a ma­gasabb munkabér lehetetelenné teszi a vállalat számára, hogy a rézbányászokat munkában tartsa, mert képtelenek lesznek a rezet olyan áron piac­ra vinni, hogy a vevők azt megvásárolják. A munkások elvetették a vállalat ajánlatát. A sztrájk tovább tart. A bányászok a United Steel Workers Unionnak tagjai. Terjed a szénbányászok sztrájkja PITTSBURGH, Pa. — A szénbányászok sztrájkja, mely West Virginia államban kezdődött, átterjedt Ohio és Pennsylvania bányáira is. Eredetileg 3,500 bányász lépett sztrájkba; ma a sztrájkolok száma meghaladja a 6,000 et. A sztrájk a Hanna Coal Co. Moundsville, W.Va.-i bányában kezdődött, amikor a vállalat vezetői el­bocsátottak hat bányászt, köztük a szakszervezeti vezetőket, mert azok mindaddig megtagadták a munkát, amig a munkások függőben lévő panasza­it nem számolják fel. A United Mine Workers vezetőinek nem sikerült a bányászokat a munkába visszaállítani, habár sür­gönyeikben erre utasították őket. Ahelyett, hogy a munkások visszatértek volna a munkába, újabb ezrek csatlakoztak a sztrájkhoz. Jó szerződést kötöttek a Timken Roller Bearing Go. munkásai CLEVELAND, O. —- Uj szerződés jött létre a Timken Roller Bearing Co. és a United Steel Work­ers Union között, melynek értelmében a munká­sok az első évben 12 centes a második évben 7 és fél centes órabéremelést kapnak. Ezen felül az összes szakmunkások (számbelileg 1,350) 1966 ja­nuárjában 14 és fél cent órabér javításban részesül­nek. A nyugdijat minden munkaév után havi öt dol­lárra emelték. Minden munkás 30 évi munkatelje­sítmény után nyugdíjba léphet korára való tekin­tet nélkül. A baleseti biztosítás heti 90 dollárra lett felemel­ve és azok a munkások, akik nyugdíjba lépnek 30 munkaév teljesítmény előtt, havonta 75 dollár den lehetőt elkövetünk, hogy hazánkat ismét a bé­ke ösvényére tereljük. Ötezer uj tag A szervezet vezetősége beszámolt az elmúlt év szervezési munkájáról és ötezer munkás csatlako­zásáról tett jelentést. E munkások egy része eddig szervezetlen üzemekben dolgozott, mig másik része olyan gyárakban, melyek eredetileg az UE szerve­zetéhez tartoztak és a McCarthyzmus idején az AFL-CIO egyik, másik szervezete, a vörösfalás al­kalmazásával magához csalta őket. Évek során a munkások a saját kárukon meggyőződtek arról, hogy az UE az a szervezet, amely érdekeiket szol­gálja. A konvenció határozatot hozott a szervezési munka továbbfejlesztésére. A delegátusok nagy érdeklődéssel hallgatták a vezetőség jelentésének azon részét, amely azzal foglalkozott, hogy milyen lépéseket tettek az ipar­ban dolgozó munkások egységének megteremté­sére. Paul Jennings, az IUE (International Union of Electrical Workers, AFL-CIO) uj elnöke, aki James B. Carey állását vette át, a régi elnök nyomdokain halad, folytatja a vörösfalást, harcol a munkások egysége ellen és igy az UE vezetősége kénytelen az egységet célzó harcot úgy folytatni, hogy főleg az IUE tagságához beszél. A UE egyik főfeladatának tartja, hogy a Gen­eral Electric és a Westinghouse vállalatoknál dol­gozó munkások kellő nyugdijat kapjanak a jelen­legi éh-nyugdij helyett. nyugdijat kapnak mindaddig, amig el nem érik 65. évüket. A munkások kórházi és orvosi biztosítását a vál­lalat fizeti. Minden munkás 2,000 dolláros életbiz­tosítási kötvényt kap. Montgomery Ward folytatja munkásellenes tevékenységét WASHINGTON, D. C. — A National Labor Rela­tions Board utasította a Montgomery Ward társa­ságot, hogy ismerje el és kezdjen tárgyalásokat az International Retail Clerks (AFL-CIO) szervezettel, amely a vállalat munkásait az ország 39 különbö­ző városában képviseli. Az NLRB e határozatát két évig tartó vizsgálat után hozta meg. A vizsgálat bebizonyította a szak- szervezet azon vádját, hogy a vállalat beavatkozott az alkalmazottak szervezési kísérleteibe, minden erővel és a törvény megszegésevei próbálta azt meghiúsítani. Az NLRB utasította a társulatot, hagyja abba e törvénytelen ténykedését. A Montgomery Ward igazgatói nem fogadták el az NLRB utasítását és úgy határoztak, hogy a bíró­sághoz fordulnak végső döntésért. Ami azt jelenti, hogy az ügy hosszú éveken át az alsóbb bíróság­tól a felsőbb bíróságra megy majd és ki tudja hány év telik még el, amig a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Ez azt bizonyítja, hogy a munkások a legtöbb esetben nem- számíthatnak az NLRB, vagy más szövetségi hatóságokra, csupán a saját szervezett erejükre. Olyan vállalatokat, mint a Mongomery Ward, csak hathatós sztrájk tud észretériteni. 9,000 pék sztrájkol 12 üzemben NEW YORK, N. Y. — 9,000 pékipari munkás sztrájkba lépett a National Biscuit Co.-nak, az or­szág különböző városaiban lévő 12 üzemében. A két évi szerződés lejárt a vállalat és a Confec­tionary Workers Union között és a két fél nem tudott megegyezni az uj szerződés részleteiben. A munkások magasabb bért, több fizetett szabadsá­got és nagyobb nyugdijat követelnek. Ez az első sztrájk 1935 óta az üzemekben. A sztrájkban álló üzemek a következő városok­ban vannak: Houston, Tex.; Chicago, 111.; Fairlawn, N J.; Portland, Ore.; Buffalo, N. Y.; Denver, Colo.; Chester, Pa.; Oakland, Cal. és York, Pa. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! FelhonM az ujságikadók egysége NEW YORK, N. Y. — A Herald Tribune tulaj­donosai elhatározták, hogy kilépnek a Newspaper Publishers Association-ból és megjelentetik a la­pot mielőtt a New York Times egyezményre jutna a Newspaper Guild képviselőivel. A Herald Tribune e határozata nagy rést ütött a napilapkiadók egységében és a jelek arra mutat­nak, hogy a többi újságok tulajdonosai is kényte­lenek lesznek követni a Herald Tribune példáját. Ez viszont nagyon kedvező helyzetet teremtene a Newspaper Guild részére és lehetővé tenné, hogy megfelelő szerződést harcoljanak ki a lap riporte­rei és irodai alkalmazottai részére. Elvetik a munkáltató ajánlatát ST. LOUIS, Mo. — A National Reectors Co. it­teni üzemében dolgozó munkások elvetették az egyezményt, melyet az International Association of Machinist vezetői tárgyalások folyamán elfogad­hatónak találtak. A munkások utasították képviselőiket, hogy kezdjenek újabb tárgyalásokba és jobb szerződést harcoljanak ki. Tovább tart az újságírók harca NEW YORK, N. Y. — A New York Times új­ságíróinak és irodai alkalmazottainak sztrájkja a második hetébe lépett. A hét folyamán tartott tár­gyalások nem vezettek eredményre. Az újságírók négy követelést terjesztettek az új­ságkiadók elé: 1. A Guild tagjai kezeljék az uj automatizált ké­szülékeket. 2. Minden újságírónak és irodai alkalmazottnak Guild tagnak kell lennie. 3. A nyugdíjba lépők ne csak nyugdijat, hanem ezen felül olyan összeget kapjanak, mely egyenlő minden munkaév után két heti fizetéssel. 4. A Guild hatáskörének kellő meghatározása. A Newspaper Publishers szervezetébe tartozó napilapkiadók úgy határoztak, hogy szolidaritást vállalnak a New York Times kiadóival és lezárják üzemeiket a sztrájk tartamára. E határozat követ­keztében 17,000 újságíró és technikai alkalmazott vesztette el munkáját. Theodore Kheel egyeztető tárgyalt mindkét fél­lel a hét folyamán, de eddig képtelen volt az ellen­téteket áthidalni. A városban jelenleg csupán egy napilap jelenik meg: a New York Post. A nyomdászok és a többi szakmák alkalmazott­jai természetesen nem hajlandók dolgozni, amig az újságírók sztrájkja tart. Két évvel ezelőtt 114 napig tartott a newyorki újságoknál dolgozók harca. Adózzák meg a gazdagokat - követeli az AFLGI0 LANSING, Mich. — Michigan állam törvényho­zó testületé rendkívüli gyűlésre jött össze az állam adórendszerében szükséges változtatások megtár­gyalására. August Scholle, az AFL-CIO állami el­nöke levelet intézett Romney kormányzóhoz, vá­dolva őt azzal, hogy adótörvény javaslata a gazda­gokat felmenti az adózástól és a térheket a dolgo­zókra akarja átruházni. Romney kormányzó javaslata szerint minden la­kosnak kereseti adót kell fizetnie; csupán az évi kereset első 600 dollárja lenne adómentes. Ezzel szemben pl. Mississippi államban minden lakos évi jövedelmének első 5,000 dollárja, s ha családos az illető, akkor első 7,000 dollárja adómentes. Louisianában pedig az első 2,500 dollár adómen­tes, családos, nős embernél pedig az első 5,000 dollár. A kormányzóhoz intézett levelében Scholle azt ajánlja, hogy minden személy után $1,500 évi jö­vedelem adómentes legyen, ami azt jelenti, hogy négytagú családnak csupán 6,000 dolláros évi jö­vedelem után kellene adót fizetnie. Ajánlatát azzal támasztja alá, hogy a szövetségi kormány munkaügyi minisztériuma szerint egy négytagú családnak a megfelelő életszínvonal el­éréséhez évi 6,000 dollár jövedelemre van szük­sége. A newyorki iskolaszék egyik vezetője, dr. John B. King bejelentette, hogy 500 néger tanítót szándé­koznak alkalmazni a városi iskolákban azok közül, akik a déli integráció miatt elvesztették állásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents