Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-23 / 38. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 23, 1965 Magyar betonaljgyár Szíriában A sziriai Aleppo városában megkezdték a Ma­gyarország által szállított betonaljgyár gépeinek szerelését. A terveket is magyar szakemberek ké­szítették, s Sziria uj üzemében évente 300,000 vasúti betonaljat állítanak majd elő. Az épitést és az üzembehelyezést magyar szakemberek irányít­ják. Év végén már megkezdődnek az üzempróbák, 1966 tavaszán pedig átadják rendeltetésének a gyárat. Az uj üzem feladata lesz, hogy a szovjet segítséggel épülő Aleppo-Latakiai uj vasútvonal részére vasúti betonaljat szállítson. Korábban két sziriai mérnök és 9 csoportvezető szakmunkás hosz szabb magyarországi tanulmányúton sajátította el a termelés irányítását, a gépek kezelését. DZSUNGEL Maurice H. Dobb, cambridge-i professzor adatai szerint tavaly az Egyesült Államok tőkeexportjá­nak már 60 százaléka irányult Európába. A pro­fesszor ebből a következő megállapítást vonta le: az a tény, hogy az amerikai tőke a kapitalista Eu­rópát egyre inkább mint “félgyarmati térséget” kezeli, Nyugat-Európában a monopolista irányza­tokat erősiti s a demokráciát — mármint a polgári demokráciát — veszélyezteti. Növekvő nyugtalansággal figyelik a folyamatot a nyugat-európai országok tőkés köreiben is. Mon­danunk sem kell persze, ők nem a demokráciát féltik. Egészen mást. Mindez ugyanis — a kapita­lizmus törvényszerűségeinek megfelelően — azzal jár, hogy a kis halakat elnyelik a nagyok. Helyeseb ben: a nagyokat a még nagyobbak. Az amerikai mammutmonopóliumok. Csak nemrégiben jelentette be például Schep- ler, a Német—Amerika Kamara elnöke, hogy Nyu- gat-Németországban ma már ezernél jóval több amerikai cég működik s ezek együttes forgalma mintegy évi hárommilliárcl márka. Ilyen és ehhez hasonló adatokat bármelyik euró­pai tőkésországból vehettünk volna. Hogy mégis az NSZK-t választottuk, annak külön oka van. Itt történt ugyanis az az eset, amelyről nemrégiben a Spiegel számolt be és amely leleplezi a legna­gyobb monopóliumok uralkodó szerepét, éles fényt vet a nagytőke legfelső köreinek sötét dzsunge- lébe. Dufhues ügyvéd, “mellékesen” CDU-politikus, ki akarta szabadítani az úgynevezett “guzs-szerző- dés” által az egyik amerikai olajtröszthöz láncolt német konszernt. Azt remélte, hogy az amerikai­akat saját kartelltörvényükkel kényszerítheti majd erre. Abs ur azonban, a Deutsche Bank elnöke — több évtizedes tapasztalatainak birtokában — gyor­san szétrombolta ezt az illúziót. Szó szerint ezeket mondotta: “Ha a (amerikai) kartell-hivatal felbontaná a szerződést, Nicherson (az illető amerikai tröszt el­nöke) 24 órával később megjelenik Johnson elnök­nél, további 24 óra múlva Erhardnál megjelenik McGhee (amerikai nagykövet) és megint 24 óra múlva Erhard — megbukik.” Ehhez a kommentár felesleges. A U.S. Kínát semlegességre inti Az Egyesült Államok lengyelországi követe, John Moors Cabot, a Kínai Népköztársaság követével, Wang Kuo-chuan-nal való legutóbbi beszélgetése után sejttetni engedte, hogy figyelmeztette Kínát a semlegességre az indiai-pakisztáni határháboru- ban. Ezeknek a megbeszéléseknek a szabályai sze­rint a felek nem tehetnek nyilvános kijelentéseket a beszélgetések tárgyáról. így Mr. Cabot csak bur­koltan ejtett el megjegyzéseket. Követi megbízatá­sa csak a hónap végéig tart, amikor helyét John Gronouski volt postaügyi miniszter foglalja el. Mr. Cabot megjegyzése után a kinai követ kije­lentette a riportereknek: “Cabot követ nemsokára eltávozik innen. Az amerikai követ változtatásának nem tulajdonítunk nagy fontosságot. Ami nekünk fontos, az Amerika politikája és e politikát alátá­masztó akciói.” A megszállók nyomában Az MP — amerikai katonai rendőrség — és az amerikai megszállósereg húsz esztendővel ezelőtt, 1945 szeptemberében fészkelte be magát Korea déli részébe, átvéve a kivert japán elnyomók szere­pét. A katonák rezesbandákkal érkeztek és elkezd­ték a reklámhadjárattal beharangozott segélyek folyósítását. Ilyen “bevezető” után ugorjunk húsz esztendőt és pillantsunk abba a leltárba, amelyet a dél-koreai diákok készitettek erről a két évtized­ről — az amerikai megszállás eredményeiről. Dél-Koreában ma minden kilencedik parasztcsa­ládra jut egy eke! Dél-Korea gabonahozama a há­ború előttinek kétharmadára csökkent. Amig a múltban Dél-Korea 12 millió tonna rizst exportált, ma évente 4—7 millió tonna gabonát külföldről hoz be, de ezzel is csak az “éhségszinvonalat” ké­pes tartani. A parasztok több mint 90 százaléka szorul uzsorahitelre, amelyeknek teljes összege je­lenleg kb. 20 milliárd von, vagyis Dél-Korea költ­ségvetési bevételeinek egynegyede. Az amerikai megszállás húsz éve alatt 92 ezer hektár földet sajátitott ki katonai célokra. A dél-koreai ipar mindössze az országrész szükségleteinek egyötödét képes fedezni! Ma Dél-Koreában 15 százalékkal kevesebbet termel az ipar, mint a háború előtt. Parasztgazdaságok százezrei mennek tönkre, hét­millió a teljes és részleges munkanélküliek száma és a nyomor ebben az országban kergeti a legtöbb embert az Öngyilkosságba... íme, néhány adat Dél-Korea amerikai megszállá­sának húsz esztendős leltárából. Ehhez hozzáadhat­juk a hároméves amerikai agresszió okozta pusz­tításokat, az állandó terrort és elnyomást. A kato­nai megszállás nemcsak hogy állandósult Dél-Ko­reában, hanem már egy teljes dél-koreai hadosz­tály harcol Dél-Vietnamban — amerikai parancs­nokság alatt. Ezt hozták Koreának az amerikai segélyek, az amerikai megszállók. Singapore-nak nem kell az amerikai védelem A Malaysiától nemrég függetlenné vált Singa­pore miniszterelnöke, Lee Kuan Yew kijelentette, hogy a legnagyobb szerencsétlenségnek tekintené, ha az angol csapatok kivonulnának Malaysiából és Singaporeból és helyettük amerikai csapatok vo­nulnának be. Nemsokára esedékesek az angol tá­maszpontok szerződésének megújítására vonatko­zó tárgyalások. Mr. Lee úgy nyilatkozott, hogy ha az angol csa­patok helyét amerikai csapatok foglalnák el Malay­siában vagy Singaporeban, biztosra veszi, hogy az amerikaiak a malaj érdekeket szolgálnák a singa- pore-i kinai lakosság érdekeivel szemben. Ezért Singapore elutasít minden errevonatkozó indit- ványt. Azon nézetének adott kifejezést, hogy Ma­laysia vezetői biztosak abban, hogy ha az angolok kivonulnak a malaysiai és a singaporei bázisokból, az amerikaiak bevonulnak őket megvédelmezni. “Mint eddig számtalanszor láttuk, hogy az ame­rikaiak a legvadabb kommunistafalót szemelik ki Délkelet-Ázsiában, biztosak lehetünk abban is, hogy a maláj vezetőség az amerikaiakat használná fel hatalmának alátámasztására”, mondotta Mr. Lee, majd hozzátette: “Szerintem egyedül ők azok, akik függetlenségüket a visszafejlődés érdekében használták fel.” Kijelentette, hogy a független Sin­gapore semleges akar maradni Kina és a nyugati államok között. “De megmondom azt is Malaysia külügyminiszterének, hogy ha megpróbálja az amerikaiakat Malaysiába behozni, revideálni fo­gom eddigi nézeteimet. Komolyan gondolok arra, hogy abban az esetben felajánlanám Singapore-t az oroszoknak hadibázisként és azt hiszem, ők ezt szivesen elfogadnák”, mondotta Lee. Antiimperialista konferencia Havannában Az imperializmus a világ legkülönbözőbb pont­jain sérti a népek elemi érdekeit. E kihívásra az elmúlt héten három földrész anti-imperialista szer­vezeteinek képviselői adtak feleletet. Kairóban Af­rika, Ázsia és Latin-Amerika képviselői elhatároz­ták: a Kubai Forradalmi Szocialista Egységpárt meghívására 1966. január 3-tól 10-ig Havannában összehívják e három földrész antiimperialista erői­nek konferenciáját. Az előkészítő bizottság hat afrikai, hat ázsiai és hat latin-amerikai pártot, illetve szervezetet tömö­rít. Elnöki tisztét Ben Barka, a Marokkói Népi Erők Nemzeti Szövetsége nevű párt képviselője tölti be. Vezetésével dolgozták ki a havannai kon­ferencia napirendi javaslatát, amelynek első pont­ja igy hangzik: “Harc az imperializmus, a kolo- nializmus és a neokolonializmus ellen.” A napiren­di javaslat a tárgyalások figyelmét elsősorban azokra a pontokra irányítja, amelyeken a legdur­vábban jelentkezik az imperialista hatalmak be­avatkozása: Vietnam, Dominika, Kongó, a portugál gyarmatok, Dél-Rhodésia, Palesztina és Dél-Arábia ügye szerepel az előkészítő bizottság napirendi ja­vaslatán. Az uj esztendő tehát előreláthatólag rosszul kez­dődik a kolonialista hatalmak számára. Egyszerre három földrész haladó erőinek képviselői tömörí­tik soraikat, hogy meghiúsítsák az imperialista ma­nővereket. Jelentőségteljes az a tény, hogy a ha­vannai értekezletre megfigyelőkként a szocialista országok képviselőit is meghívják. SZLOVÁKIAI HÍREK Megérkeztek az első turisták a michalovcei já­rásba, ahol Vinna körzetében kétágyas, korszerűen felszerelt sátrak, étterem, borozó és a vizi sportok bő választéka teszi kellemessé a pihenést. ★ Harmincnégyezer hektár vízrendszerét irányítja majd a kelet-szlovákiai stretavkai szivattyútelep. A telephez tartozó 18 kilométeres beömlő- és lefo­lyócsatorna építését a napokban fejezik be a Ko- sicei Mélyépítő Vállalat dolgozói. ★ Több mint fél év óta dolgoznak a geológusok a bystrai cseppkőbarlang feltárásán. Eddig 100 mé­ternyi területet sikerült járhatóvá tenni. A tervek szerint a jövő nyárra hozzáférhetővé tesznek to­vábbi 400 métert. ★ Trencianské Teplicén két napos tudományos konferencia volt, melyen száz nőgyógyász a reha­bilitációs tornagyakorlatok alkalmazásáról tanács­kozott a nőgyógyászatban. C-fJ A losonci könyvtárnak 50,000 kötete van, eb­ből 16,000 a magyar könyv. Ebben az évben az ol­vasók 40,224 kötetet kölcsönöztek, ki, úgyhogy az évi 80,000 kötetre számitó kölcsönzési terv telje­sítése előreláthatólag nem okoz nagy gondot. Ez idén 74,817 néző tekintette meg a bratislavai amfiteátrumban a dolgozók fesztiválja keretében bemutatott filmeket. A bratislavai József Attila Ifjúsági Klub, a prá­gai Ady Endre Diákkör és a kassai Uj Nemzedék az árvíz sújtotta falvak megsegítésére augusztus 20-tól szeptember 21-ig brigádmunkát szervezett. 408 millió koronával gyarapodott a nyugat­szlovákiai kerület lakosságának takarékbetéte ez év első felében. A kerület egy-egy lakosának át­lagos takarékbetétén 1964 első felében 1401 koro­na volt, ez az összeg 1965 első felében 1667 koro­nára emelkedett. Több mint ezer ágy áll majd a betegek rendel­kezésére az uj michalovcei kórházban, amelynek építését 1980-ra tervezik. Április végéig 2,904 személy 41,501 óra társa­dalmi munkát végzett Párkányban a felszabadulási verseny keretében. A végzett munka értéke több mint egymillió korona. 180 Önkéntes véradó van a komáromi hajógyár­ban. Az elmúlt napokban rendezett csoportos vér­adáson 33 önkéntes véradó 16 liter vért adott té­rítésmentesen. Szép bevételt biztosit a juhtenyésztés az ajnács- kői szövetkezetnek. Az idei sajteladás tervét 128 százalékra teljesítették. Egy-egy juhtól 4.55 kg gyapjút nyertek. Az idei gyapjunyirás tehát mint­egy 98 ezer koronával gyarapította a közös gazda­ság pénztárát. DEKOLTÁZS Pistike figyeli bálba készülő nagylány nővérét, aki mélyen kivágott ruhát visel. — De jó, hogy nem vagyok lány! — kiált fel. — Miért? — kérdezi a mamája. — Szörnyű lehet ennyi sok nyakat mosni!

Next

/
Thumbnails
Contents