Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-16 / 37. szám
&____ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 16, 1965 MÉLYÜL A KONFLIKTUS INDIA ÉS PAKISZTÁN KÖZÖTT Szeptember 8-án az indiai hadsereg egymástól 600 rnertoid távolságban Két irányDoi tamaüta meg a pakisztáni határokat. Rajasthan államból kiindulva elfoglalta Gadra városát Dél-Pakisztánban, mialatt egy másik hadtest északon Sialkot város közelébe hatolt. Másnap New Delhiben megszólaltak a légvédelmi szirénák, habár a pakisztáni légi erők vezetője kijelentette, hogy nem intéztek támadást az indiai főváros ellen. A pakisztáni kormány megbizottai jelentették, hogy indiai ejtőernyősök szálltak le az országban több helyen, többek között a fővárosban, Karachi-ban, ahol a rádió figyelmeztette a lakosságot, hogy segitsen a rendőrségnek kézrekeriteni az indiai csapatokat. Mohammed Ayub Khan, Pakisztán elnöke az ENSZ vezértitkárához Írott levelében válaszolt a Biztonsági Tanács fegyverszüneti ajánlatára, mely az 1949-ben létrehozott demarkációs vonalra való kölcsönös visszavonulást javasolta. Ayub Khan kifejtette, hogy Pakisztán nem elégszik meg a fegyverszünettel és Kashmir kétfelé osztásával, ehelyett sürgette, hogy Kashmir maga határozzon sorsa felett általános szavazással. Az elnök azt a vádat emelte, hogy a Biztonsági Tanács elhárítja magáról a kashmiri béke helyreállításának felelősségét, amit csak Kashmir szavazás utján való függetlensége és önrendelkezése révén lehet elérni az indiai agresszióval szemben. Ayub felnök avval érvelt, hogy Pakisztán álláspontja az ENSZ India és Pakisztán bizottságának 1948-ban és ’49-ben hozott határozatán alapult, mely szerint a két állam megegyezett abban, hogy Jammu és Kashmir önrendelkezésének megvalósítására elősegíti a népszavazást. India ezt a határozatot nem tartotta be és Kashmirt kezdettől fogva saját területének tekintette. A Szovjetunió felajánlotta közbenjárását A szovjet sajtóügynökség, Tass jelentése szerint a Szovjetunió felhívta Indiát és Pakisztánt a háború azonnali beszüntetésére és felajánlotta közbenjárását a két ország közötti megegyezésre. A nyilatkozat arra kérte az illetékes államfőket, nézzenek szembe a valósággal és lássák be, milyen súlyos következményekre vezethet a háború továbbfejlődése. A jelentés arra is kitért, hogy a konfliktus nagy aggodalomra ad okot a Szovjetunióban, különösen azért, mert az a szovjet határok közelében történik. “A kashmiri fegyveres konfliktus egyik fél szem pontjából sem végződhet jó eredménnyel... Az ottani fejlemények azoknak a kezére játszanak, akik egymásra uszítják azokat az országokat, amelyek lerázták magukról a gyarmati köteléket.” A sajtójelentés továbbá kifejtette, hogy bizonyos külföldi hatalmak saját céljaik érdekében a múltban is zavart okoztak Kashmirban, hogy megakadályozzák a két ország közötti jóviszony kifejlődését. Kína tiltakozik A Kínai Népköztársaság kormánya élesszavu tiltakozást intézett India kormányához a Kínával szomszédos határokon elkövetett agresszió ellen. A tiltakozásban a kinai kormány követelte az indiai csapatok visszavonulását a Himalaya vidékén fekvő vitás Sikkim területről. A tiltakozás azt a vádat is emelte, hogy mialatt India agresszív támadást inézett Pakisztán ellen a szomszédos Kashmirban júliusban és augusztusban, ugyanakkor fegyveres támadással a kinai határokat is megsértette. Tüntetés Indonéziában India ellen Jakartában többezer főből álló tömeg megtámadta és lerombolta az indiai követség épületét. A tüntetést megelőzően Subandrio indonéziai külügyminiszter elitélte Indiát a Pakisztán ellen elkövetett agresszió miatt. Emlékmű épül Babi Yar-nál Kiev környékén a Babi Yar nevű szakadéknál, ahol a zsidók tízezrei pusztultak el a náci vérengzők kezei alatt, a Szovjetunió nemsokára emlékművet állít fel. Ez az emlékmű nagyjelentőségű lesz nemcsak a Szovjetunió és a zsidó nép számára, hanem mindazok számára is, akik a nácizmus rejtett, vagy újonnan felbukkanó formái ellen küzdenek. Néhány évvel ezelőtt a fiatal szovjet költő, Yevgeni Yevtushenko emlékezett meg e helyről és hívta fel a figyelmet arra, hogy nincs emlékmű ott, ahol annyian elpusztultak, amikor versében megírta: "Nincs műemlék a Babi Yarnál A meredek szakadék az egyetlen síremlék". A Babi Yar műemlék nemcsak kegyeleti célt fog szolgálni, hanem egyúttal figyelmeztetés is lesz mindenki számára, hogy mire képes a fasizmus és hogy nem szabad éberségünknek lanyhulni az ellene való harcban. U Thanl az ENSZ pénzügyi helyzetéről Az Egyesült Nemzetek-nek az ez év szeptember 1-én fennálló helyzetet véve alapul, százmillió dollárra van szüksége ahhoz, hogy kötelességeit teljesíteni tudja — jelenti ki U Thant főtitkár a szervezet valamennyi tagállamához szóló beszámolójában. A főtitkár felhívására válaszul eddig bejelentett önkéntes hozzájárulások összege 18.4 millió dollár. A világszervezet rendelkezésére álló pénzösz- szeg, pillanatnyüag annyira csekély, hogy a főtitkár szerint szeptember közepén a szervezetnek kölcsönt kell igénybe vennie a különleges alapokból. EAK-beli mezőgazdasági és öntözési szakemberek látogatása Budapesten tartózkodott az Egyesült Arab Köztársaság 15 tagú delegációja; mezőgazdasági és öntözési szakértők, akik európai kőrútjuk során meglátogatják a szocialista országokat, és tanulmányozzák a mezőgazdasági gépek gyártását. Már jártak a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK- ban, Lengyelországban, Budapestről pedig Jugoszláviába, majd Romániába és Bulgáriába utaznak. Magyarországi tartózkodásuk során a delegáció tagjai látogatást tettek a Vörös Csillag Traktorgyárban, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban, a Ceglédi Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson, a Bábolnai Állami Gazdaságban és felkerestek több külkereskedelmi vállalatot is. A Dél-Afrikai Köztársaságban indexre tett könyvek száma 10 ezer fölé emelkedett. A listára került — többek között — Tolsztoj, Maupassant, Defoe, Hemingway, Steinbeck, Sartre, Kästner is. Benjamin Britten, a kiváló angol zeneszerző dalokat komponál Puskin verseire. A hat részből álló dalciklust Galina Visnyevszkaja szovjet énekesnődnek ajánlja. í A BÉKÉÉRT Lusztig Imre felszólalása az Országos Lapkonferencián Rendkívüli időket élünk. A helyzet itt, az Egyesült Államokban, valamint szülőhazánk szocialista fejlődése és nemzetközi téren egyaránt példátlan és ma még felmérhetetlen lehetőségeket nyújt arra, hogy lapunkat építsük, terjesszük, az amerikai magyarság szócsövévé tegyük. A jelen helyzet itt az Egyesült Államokban Az idő rövidsége miatt nem mutathatok rá részletesen a helyzet sokoldalú megnyilvánulására. Hadd mondjam el csupán azt, hogy módot kell találnunk arra, hogy az amerikai magyarok a mi lapunk utján tudják meg, milyen előnyöket nyújt a szövetségi társadalombiztosítási törvény, a mi lapunk által kezdeményezett mozgalomban vegyenek részt a Medicare-törvény módosítására, amely abból áll, hogy minden Amerikában élő egyén kor és egyébre való tekintet nélkül teljesen díjmentes orvosi, kórházi és fogorvosi kezelést kapjon. Szülőhazánk szocialista fejlődéséről Legtöbben, akik itt vagyunk, személyesen győződhettünk meg Magyarországon tett látogatásunk alkalmával arról, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság, kultúra évről-évre épül, fejlődik és egyre nagyobb mértékben teszi lehetővé, hogy a magyar nép jólétben, szép életet teremtsen magának. Ez a tény egyre szélesebb amerikai magyar körökben is nyüvánvalóvá válik. Egyre nagyobb azon amerikai magyarok száma, akik hazalátogatnak és saját szemükkel szemlélhetik az óhaza fejlődését, a nép életének évről-évre történő javulását. Ez viszont-lehetővé teszi, hogy lapunk, amely a szocialista Magyarország barátja és támogatója kezdettől fogva, az egyházakban és egyletekben tömörült amerikai magyarok lapjává váljon, mert melyik más újság hoz olyan részletes és igazságos híreket az óhazából, mint a Magyar Szó? Ha ezt a magyarországi híradást kibővitjük azzal, hogy beszámolunk az itteni egyházak és egyletek életéről is, akkor valóban az amerikai magyarok szócsövévé változtathatjuk lapunkat. Ezért fontos, hogy minden magyarlakta városban egy-két tagból álló bizottság magára vállalja, hogy tudassa a lappal a helyi magyar eseményeket. A nemzetközi helyzet A világ közvéleménye egyre nagyobb méretekben és egyre élesebben szólal fel az amerikai kormány becstelen háborúja ellen. A Vietnam népe elleni háborút egyre ocsmányabb eszközökkel folytatja az amerikai hadvezetőség. íme itt van kezemben egy kép a New York Times-ból, amely mutatja, miként gyújtja föl öngyújtójával az amerikai gyalogos tengerész a szegény vietnami paraszt kunyhóját. Itt van egy másik kép, ugyancsak a N. Y. Timesból, amely mutatja, hogyan kínozzák az elfogott szabadságharcosokat. Ez csak két példa, de számos más példát is felhozhatnánk, amelyek azt bizonyítanák, hogy mocskos eszközökkel vívjuk ezt a becstelen háborút. Ez az oka annak, hogy nemcsak a világ közvéleménye, de az amerikai nép egyre nagyobb százaléka is mind élesebben lép föl a vietnami háború folytatása ellen. Teszi ezt azért, mert nem hagyja magát félrevezetni a kommunista mumus által, nem dől be annak a mesének, hogy mi szavunkat adtuk a vietnami népnek, hogy segítségükre megyünk. Ezt az ígéretet Johnson elnök állítása szerint Eisenhower elnök adta, amit azonban Eisenhower tagad. így még ez a washingtoni kormány által kitalált magyarázat is nyilvánvaló valótlanságnak bizonyult. De még ennél is snlyosabb ok az, hogy az amerikai nép retteg egy atomháború lehetőségétől. Itt van a kezemben egy angliai hadi szakértő által irt cikk azokról a szovjet fegyverekről, melyeket az ez év májusában, Moszkvában tartott felvonulás alkalmával látott. Leír ez az angol szakértő egy háromlépcsős óriási rakétát, amelyet a szovjet hadsereg a világ bármely részére képes eljuttatni. Egy rakéta pusztító képessége 50 millió tonna TNT romboló képességével egyenlő. Ez a bomba 2,500-szor annyi pusztító képességgel bir, mint az, amelyet Hirosimára dobtak az amerikai haderők. Más szóval, egy bomba elegendő ahhoz, hogy egy olyan várost, mint London, vagy New York romba döntsön. A szovjeteknek ilyen fölmér- hetetlen fegyver áll rendelkezésükre. Hogy van-e az amerikai haderőknek hasonló rakétájuk, vagy nincs, azt nem kivánom megtudni azáltal, hogy atomháború esetén a rakéták ide-oda repülnek. Úgy érzem, hogy az amerikai magyarok szive, lelke nincs ebben a vietnami háborúban. Az amerikai magyarok éppúgy érdekelve vannak az atomháború lehetetlenné tételében, mint mi, akik itt vagyunk e lapkonferencián. Úgy vélem, hogy a háború elleni hangulat éppoly az idős amerikai magyarok közt, mint az ország bármely más rétegében, mert ők tudják, hogy a magas élelmiszerárak egyik oka a háború. Úgy vélem, hogy az amerikai magyar ifjúság között épp annyira nem kedvelt a vietnami háború, mint az amerikai fiatalság más rétegeiben, akik tömegesen siettek megházasodni, hogy elkerüljék a besorozást. íme ez a helyzet. Itt az alkalom lapunk építésére. Csupán tőlünk és a lap többi olvasóitól függ, hogy e kedvező helyzetet kihasználjuk és lapunkat az amerikai magyarok lapjává tegyük. Fel a munkára!
