Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-08 / 27. szám

i sAMERIKÁI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 42. ^Tfrmrsday, July 8, 1965 || SZÉLJEGYZETEK || Van már eredménye a rengeteg pénzköltésnek, íme, a lapok arról számolnak be, hogy több mint 800 interkontinentális rakétánk (ICBM) áll kilövés­re készen és vannak köztük olyanok, amelyek 9 ezer mérföld távolságban lévő célpontot is el tud­nak pusztítani. Valószinü, hogy a Szovjetunió sem lehet nagyon elmaradva. Már most nem várhatunk másra, minthogy az egész világ vígan a levegőbe repüljön. El sem tudjuk képzelni, hogy mit mond­hat Johnson elnök két szép fiatal leányának, ami­kor azok megkérdezik tőle, hogy mik is a szándé­kai? Mert a rakéták nemcsak bennünket, hanem Okét is el tudják pusztítani. • • • Oregon kormányzója azt akarja, hogy egy bizott­ság vizsgálja felül az ország vízellátását. Ugyanis egyes he.yeken nagy a szárazság, a vízhiány/ más helyeken pedig árvizek pusztítanak. Természetesen nemcsak az Egyesült Államokban vannak ilyen problémák, hanem más országokban is, mint pl. szülőföldünkön. Ezek azonban nem annyira a ter­méket, mint a rablógazdálkodás következményei. Nincs is itt szükség a vizsgálatra, mert mindenki tudja, hogy mi olyan gazdagok vagyunk, hogy ha tényleg véget akarnánk vetni az áradásoknak, vagy az aszálynak, akkor könnyen építhetnénk víz­tároló medencéket és vizgátakat abból a rengeteg pénzből, amit lövedékekre pocsékolunk. Ami pedig szülőföldünket illeti, ott már tettek lépéseket ilyen irányban, amikor 1945-ben kivizs­gálták az aszályok és áradások okát. Elsősorban véget vetettek a rabló gazdálkodásnak, ami pedig a víztartályok és gátak építését illeti, az csak idő kérdése. • • • Juhász József honfitársunk, aki 1956-ban jött Amerikába, ezer dolláros ajándékot kapott a cég­től, ahol dolgozik és az alkalmazottaktól. Azzal ér­demelte ki ezt a jutalmat, hogy egy nőt a földalatti vasúton suhancok támadásával szemben megvédel­mezett. Amikor a nő védelmére sietett, a suhancok késsel megtámadták. Néhány napot kórházban töltött, de már a gyógyulás utján van. örömmel láttuk, hogy a -napi krónikák megemlékeztek egy uiamerikás honfitársunkról, aki derekasan meg­állta a helyét. Teljes gyógyulást kívánunk neki. • • • A szövetségi kormány 80 millió dollárt költ ezen a nyáron az úgynevezett "Headstart" program ki­vitelezésére. Ez a program abból indult ki, hogy tanulmány tárgyává tették a nevelés kérdését és rájöttek arra, hogy a szegénysorsu gyermekeknek sokkal nehezebb iskolai tanulmányaikat elvégezni, mint a jobb viszonyok között felnőtt fiataloknak. Most 500,000 gyermek 8 hétig "extra iskoláztatást" kap, hogy amikor az ősszel visszatér az iskolába, lépést tudjon tartani a többi tanulóval. Hogy mi­lyen segítséget nyújt majd ez a program a gyer­mekeknek, azt nem tudjuk még megállapítani, de úgy hisszük, hogy inkább a probléma okozóját kel­tene elhárítani, mint annak következményeit. Nem lesz semmi a polgári felülvizsgáló bizottságból A newyorki rendőrök híresek arról, hogy a re­volvert gyorsan kirántják a tokjából és lövöldöz­nek. Megtörtént már, hogy emberek életüket vesztették állítólagos kisebb törvényszegésért. A múlt évi harlemi tüntetésben a rendőrség bru­tálisan megtámadta úgy a tüntetőket, mint a já­rókelőket és nagyrészben előidézte az azt követő zavargásokat. A polgárjogi szervezetek régen követelik, hogy a rendőröd magatartását polgári egyénekből álló bizottság vizsgálja felül és igy korlátozzák a ren­dőr-brutalitást. A napokban kihallgatások folytak ebben a kér­désben és a rendőrök piketeitéK a városháza épü­letét, természetesen fegyveresen, mivel az előírás az, hogy még szolgálaton kívül is fegyvert visel­jenek. A Congress of Racial Equality (CORE) ellen- piketelést szervezett melyet a rendőrök fenyegető szavakkal illettek: “Menjetek haza suhancok”, “Küldjétek őket Vietnamba, ahová valók”, “Szap­pant mutassatok nekik, majd meglátjátok, hogy fognak megfutamodni”, stb. stb. A rendőrség rá­dióját is felhasználták a gúnyos megjegyzések továbbítására. A hatóságok pedig nem a polgárjogi vezetőkre hallgattak, hanem azokra, akiknek hatalmuk van élet és halál felett. A mai rendőrségnek több jo­ga van, mint a bíróságnak, mert bárkit megöl­hetnek a legcsekélyebb kihágásért, minden bizo­nyíték vagy felelősségrevonás nélkül. Sztrájkra szavaztak a newyorki tanítók NEW YORK. — A város tanítói 15,588 szava­zattal 1,318 ellenében úgy határoztak, hogy a kö­vetkező tanév elején, szeptemberben, sztrájkba lépnek —ha a Tanügyi Bizottság (Board of Edu­cation) nem változtatja meg álláspontját az uj szerződéssel kapcsolatban. A szerződés a United Federation of Teachers és a Tanügyi Tanács között lejárt junius 30-án. A szakszervezet vezetősége úgy határozott, hogy ha “nincs szerződés, — nincs munka.” A Tanügyi Tanács egy nappal a szavazat előtt tette közzé ajánlatát. A város 48,000 és a szak- szervezet 33 ezer tagjából csupán 1318 tanitó haj­landó a Tanügyi Tanács ajánlatát elfogadni. Dr. Donovan, az iskolarendszer igazgatója sze­rint a legtöbb tanitó, az uj két-éves szerződés szerint és tartama alatt 500 dollár fizetésemelést kapna. A város 48.6 millió dollárral többet költené tanítók fizetésére és egyéb kedvezményekre, A szakszervezet elnöke. Mr. Shanker viszont azt mondotta, hogy a Tanügyi Tanács jelenlegi aján­lata nem jelentene többet, mint évi 25 dollár fize­tésemelést a tanitók nagytöbbsége számára és ezért vetették azt el oly hatalmas szavazattöbb­séggel. A szavazás a “Becsületes Szavazatszámláló Szö­vetség” (Honest Ballot Association) égisze alatt történt. A szakszervezet és a Tanügyi Tanács között to­vább folynak a tárgyalások. A tanitók az utolsó öt esztendőben kétszer lép­tek egv-egy napi sztrájkba követeléseik hangsú­lyozására. Az FLN aktivisták egy csoportjának felhívása az Numanitéban Az Humanité egyik száma felhívást közöl, ame­lyet az FLN aktivistáinak egy csoportja juttatott el Algírból Párizsba, az FKP lapjához. A felhívás hangoztatja, hogy az imperializmus­sal szövetséges belső reakció súlyos csapást mért a szocialista forradalomra. A reakció lesújtott a köztársaságra és a pártra, Ben Bellára és sok száz FLN-aktivistára. Az államcsíny végrehajtói demok­ráciáról beszélnek — mondja a felhívás —, és közben a legrosszabb fajta diktatúrát vezetik be. Ezt azért teszik, mert szét akarják zúzni a forra­dalmat. Azért folyamodtak az államcsínyhez, mert féltek attól, hogy a földreform újabb és döntő sza­kaszába lép, az a földreform, amelyről az úgyneve­zett forradalmi tanács nyilatkozatában egy szó sincs. Féltek attól, hogy a szocialista forradalom a kabiliai fegyveres harcok befejezésével végképp megszilárdítja az ország egységét. A felhívás felszólítja az algériai hadsereg tiszt­jeit és katonáit, csatlakozzanak ahhoz a népi ellen­álláshoz, amely most szerveződik a városokban és a falvakban, Constantine, Oran és Algír vidékén. dJárSadalom liztoóitáó KÉRDÉS: Özvegy vagyok és $75 havi juttatást kapok munkám után. Ha ismét férjhez megyek, el­veszítem a biztosításomat? VÁLASZ: Ön megszerezte a jogát a biztosításhoz és arra továbbra is jogos tekintet nélkül- arra, hányszor megy férjhez. KÉRDÉS: A legutóbbi 12 évben olyan munkán dolgoztam, amely a társadalombiztosítás által fed­ve volt. Milyen jogaim vannak? VÁLASZ: Önnek és családjának jár a biztosítás, ha elérte a 62 éves kort, vagy ha előbb munkakép­telenné válik. Elhunyta eseién a biztosítást özve­gyének és 13 éven aluli gyermekének fizetik. KÉRDÉS: Felvettem egy leányt füszerüzletem- be, ae csak egy hetet dolgozott nálam. Ideadta a társadalombiztosítási számát, amit be is küldtem, mégis kapom a leveleket Baltimoreból. hogy rossz számot küldtem be. Csakis ezt a számot ismerem, mit,tehetek ebben az esetben? VÁLASZ: Elsősorban küldje vissza a -levelet, megadva minden felvilágosítást az alkalmazottról. Lehetséges, hogy a szám helytelen, de lehet, hogy a szám helyes, viszont a munkás férjhez ment, amióta a számot kapta és a névváltoztatását soha­sem jelentette be a társadalombiztosítási hivatal­nál. Ha ez a helyzet, adja meg a hivatalnak a mun­kás előző nevét. Ha tudja, mikor született, ez is se­gíteni fog, valamint a címet, hogy a hivatal össze­köttetésbe léphessen vele. KÉRDÉS: Felfogadtam egy idősebb embert mű­helyem kitakarítására. Csak fél napot dolgozik he­tenként. Azt mondja, hogy nem kell levonnom a társadalombiztosítási adót, mivel elmúlt 65 éves. Igaz-e ez? VÁLASZ: Ipari, vagy kereskedelmi munkával kapcsolatos kereset a társadalombiztosítás hatás­körébe tartozik — kivéve bizonyos fajta családi alkalmazást — és azt be kell jelenteni. KÉRDÉS: Miért kéri a társadalombiztosítási hi­vatal, hogy minden két-három évben nézzünk utá­na, hogy rekordunk rendben van-e? VÁLASZ: Azért, mert az esetleges javításokra szóló idő igen rövid. Ha a hibát 3 éven, 3 hónapon és 15 napon belül nem javitják ki a hivatalban, ak­kor megtörténhet, hogy már nem lehet javítást eszközölni. - . .. .„ :: KÉRDÉS: Mi történik a társadalombiztosítási adó val, amit nem használnak fel a biztosítások kifi­zetésére? VÁLASZ: Azt az összeget, ami fennmarad a biz­tosítások kifizetése és az adminisztrációs költségek után, kormánykötvényekbe fektetik, amelyek ka­matoznak. Ez a kamat azután lehetővé teszi a tár­sadalombiztosítási adók alacsonyan tartását. í Nincs törvény P \ a háborús foglyokkal kapcsolatban * « \ 5 A fenti címen igen érdekes levél jelent p P meg a New York Times junius 30-i számában, p í melyet olvasóink figyelmébe ajánlunk. a / Tisztelt Szerkesztői p / Harold G. Bennett káplár kivégzése a viet- / 5 nami háború egyik nagy tragédiája, melyért P p nemcsak a Vietcong a felelős, hanem- a mi p S külügyminisztériumunk politikája is. Felelős- p P ségteljes amerikai újságírók gyakran jelen- p jj tettek Vietcong-foglyok kínzásáról a dél-viet- p I namiak által. Ezek a jelentések adták meg az J okot arra, hogy május I5-én, a washingtoni £ "Teach-in" alkalmával azt kérdezték Walt W. 8 Rostow-tól (a külügyminisztérium külpolitikai p kutatóosztályának elnöke), hogy "miért nem u tartja magát az Egyesült Államok a Vöröske- p reszt egyezményhez a Viefcong-foglyokkal A való bánásmódot illetőleg?" Rostow azt felel- 'é m te, hogy az Egyesült Államok nem ejt fogiyo- P p kát Vietnamban, mi csak a dél-vietnami kor- j* p mány tanácsadói vagyunk ott és ez a kormány p P felelős a foglyokért. P p Ezen erkölcstelen nemtörődömség és kül- p I p ügyminisztériumunknak a törvény betűjéhez p p való szűklátókörű ragaszkodása miatt sem a p A délvietnamiak, sem a Vietcong, sem az észak- p vietnamiak nem kötelesek ragaszkodni a nem- p zetközi törvényekhez a foglyok védelmét il- $ letően. ALBERT S. MILDVAN, M. D., a Pennsylvania Egyetem Háború és Béke p Kérdéseivel Foglalkozó Bizottságának elnöke Philadelphia, Pa. A I Szegény munkanélküli, f de épbörü tábornokok Washingtonban azon sopánkodnak, hogy '& i Vietnamban igen sok kitűnő tábornok van, Ä . i de szegények munkanélküliek, mert sajnos | I egyik, másik puccsban nem a győztesek ok w i. dalát választották. Kb. 60 tábornoknak az f, j egyharrr.ada tétlen, habár most nagy szükség h ' volna tudásukra a gyilkolás érdekében. Ezek % : között vannak olyanok, akiket égy-egy diplo- máciai beosztással lekenyereztek, van azután |j j kb. húsz, akiknek kisebb irodai munkájuk ff ' van. Eredetileg pedig őket is arra a feladat- $ j ra képezték ki, mint Ky tábornokot, vagyis % ' kinpadok építésére és kivégző osztagok szer- % ) vezésére. I A vietnami háborúban még eddig EGY ff áj SZEGÉNY TÁBORNOK SEM HAGYTA OTT J % A FOGÁT. Ez bizonyára nagyon fáj Ky tábor- ff L noknak, mert jó lenne, ha legalább egy hősi V ® halott akadna a tábornokok között, akinek a ff; ff hazafiságára igy reá lehetne mutatni. ff De hát mit tegyenek? A régi közmondás itt % ff is beválik: a tábornokok ágyban adják ki lel- ff a küket és nem hajlandók példát mutatni má- ff Jk soknak. ff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents