Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-08 / 27. szám
Thursday, July 8, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 TÖRVÉNYT A MAGAS ÁRAK LESZÁLLÍTÁSÁRA •j. Irta: LUSZTIG IMRE Az újságok az utolsó pár hét folyamán beszámoltak arról, hogy a közszükségleti cikkek árai állandóan emelkednek. Amikor a munkáscsalád a hét végén elmegy a supermarketba bevásárolni, mint én is teszem hétről-hétre, saját szemével látja, hogy 39 centet kérnek egy fej salátáért, 49 centet egy karfiolért, 49 centet egy pint földieperért, 10 centet egy font krumpliért. Hivatalos statisztikai adatok szerint az élelmiszer árak 7.3%-kal emelkedtek 1959 óta. íme néhány adat az élelmiszerárak emelkedéséről: máj. elején jun. elején Sirloin steak (lb.) 85c $1.05 Porterhouse steak (lb.) 89c $1.09 Chuck roast (lb.) 53c 59c Ground round (lb.) 85c 89c Pork chops (lb.) 79c 89c Bacon (lb.) 99c $1.15 Green beans (2 lbs.) 29c 35c Pork sausage (lb.) 35c 39c Potatoes (10 lbs.) $1.09 $1.19 Lettuce (head) 29c 39c Ezek az állandóan és az utolsó hónapokban egyre gyorsabban emelkedő árak egyre nagyobb terhet rónak azokra, akik rögzitett alacsony jövedelemből kell, hogy megéljenek. Ebbe a csoportba tartozik elsősorban a 18 millió 65 éven felüli nyugdíjas és a több milliót kitevő alacsony bérért dolgozó munkás, valamint a 6 millió munkanélküli. Kik felelősek az áremelkedésért? Nemrégen egy g yülésen, amelyen a lap szerepéről volt szó, az egyik olvasó azt ajánlotta, hogy ne írjunk arról a sok sztrájkról —, mert minden sztrájkot, amely béremelést hoz a munkásoknak, a munkáltatók áremelése követ és a vásárlónak magasabb árakat kell mindenért fizetnie. Először is a sztrájkok nem azért vannak, mert mi írunk azokról. Éppen megfordítva. Mi Írunk, beszámolunk a sztrájkokról, mert a munkások kénytelenek a sztrájk fegyveréhez folyamodni, hogy jogos követeléseiket elnyerjék. Fontos itt megjegyezni, hogy a washingtoni kormány hivatalos jelentése szerint az ipari cikkek munkaegység költsége (unit labor cost) 1%-kal csökkent az elmúlt évihez viszonyítva. Ez azt jelenti. hogy a munkabérek emelése ellenére a munkások termelékenysége annyira emelkedett, hogy az iparcikkek termelési költsége CSÖKKENT és nem emelkedett. Az árak emelkedéséért tehát nem a munkások a felelősek. Kérdezzük ismét: kik a felelősek az árak emelkedéséért? A feleletet a Wall Street Journal, vagy a nagykapitalisták minden más újságjának hasábjain olvashatjuk, amikor két tényt veszünk tekintetbe. Az egyik a trösztök növekedése, a másik a trösztök egyre nagyobb profitja. A trösztök növekedése Az a tény, hogy egyre kevesebb tröszt tartja kezében az ország gazdaságát, azt jelenti, hogy e . monopóliumok, önkényesen .tekintet nélkül bármire és bárkire, magas árakat szabnak gyártmányaiknak és igy super-prófitot harácsolnak az amerikai néptől. Willard F. Mueller, a Gazdasági Hivatal főnöke számokat terjesztett a szenátus trösztellenes bizottsága elé, melyekben bizonyította, hogy “az ország 200 legnagyobb trösztje az összipar tőkebefektetésének 46.7%-át birtokolta 1950ben és ugyanez a 200 tröszt az össztőkebefektetés 54.6%-át kaparintotta kezébe 1962-ben.” “Ugyanez a 200 tröszt 2,000 független gyárat A/V\eRlKAI ^ r Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0391 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10.00, félévre S5.50. Minden más külföldi ország- ^jitglggg^84 ba egy évre 12 dollár, félévre §6.50. vásárolt fel, $17.5 milliárd befektetéssel. S igy a 200 tröszt befektetése 165 milliárd dollárra emelkedett.” Ezeket a számokat úgy tudjuk felértékelni, ha figyelembe vesszük az acél, autó, gumi, építő, réz, az élelmezési és más ipari trösztök profitját és árpolitikáját. Időről-időre beszámoltunk a trösztök egyre növekvő profitjáról. Hogy felfrissítsük az olvasók emlékezetét, ime egy néhány adat: A General Motors Corp. ez év első negyedében 636 millió dollár profitot ismer el; a Bethlehem Steel Co. ugyancsak az első 3 hónapban $44,132,0004 könyvelt el Felsorolhatnánk az összes többi tröszt profitját és kivétel nélkül mindnél ugyanazt a képet kapnánk: hatalmas profit, sokkal magasabb, mint az elmúlt évben. Az Atlantic & Pacific Tea Co. (A&P) az ország legnagyobb super-marketja, ez év első három hónapjában $11,697,000 profitot csinált. Ez évente majdnem 50 millió dollár profitot jelent. Fogalmat ad ez az olvasónak arról, hogy miért fizetünk 39 centet egy fej salátáért. A trösztök e milliókat a munkások kizsákmányolása és a vásárlók kifosztása révén szerzik. Igaz, hogy minden alapiparban, miután a munkások béremelést harcolnak ki, a trösztök felemelik gyártmányaik árát. Káros az áremelkedés Káros az ipari gyártmányok és a közszükségleti cikkek áremelkedése nemcsak a vásárlók, hanem az ország gazdasága részére is. Gardner Ackley, Johnson elnök gazdasági tanácsadóinak elnöke intette a trösztöket, hogy az állandó áremeléssel aláássák az ország gazdasági alapját. Ackley rámutatott arra, hogy az utolsó pár hónapban felemelték az acél, réz, gumi, alumínium-termékek árait — minden ok nélkül. Mennyibe kerül a megélhetés? Az AFL-CIO hivatalos megállapitása szerint egy négy tagú család megélhetése évi $6,418-ba kerül. Élelmiszer .................................... $1,899 Lakbér .......................................... $1,441 Ruházkodás .................................. $ 581 Orvosi kezelés .............................. $ 365 Viteldij (utazás) .......................... $ 491 Szórakozás és egyéb kiadások . . $1,086 Adók.............................................. $ 555 Teljes költségvetés $6,418 Árleszállításra van szükség Ez a több, mint hatezer dollár évi kiadás csak abban az esetben fedezi a család szükségleteit, ha az árak nem emelkednek tovább. A tény az, hogy a vásárló milliók legelemibb érdeke megkívánja, hogy a kongresszus törvényt iktasson be a trösztök által mesterségesen létrehozott magas árak LESZÁLLÍTÁSÁRA. Az AFL-CIO-nak van egy bizottsága, melynek az a feladata, hogy a vásárlók érdekeit képviselje. E bizottság Philip A. Hart demokrata szenátor és néhány más törvényhozó közreműködésével több javaslatot terjesztett be a képviselőház és a szenátus elé, melyek a vásárlók érdekeit volnának hivatva megvédeni. Az egyik javaslat előirja, hogy minden élelmiszercsomagon fel kell tüntetni a csomagban lévő élelem súlyát. Egy másik javaslat büntetést ajánl a hamis címkézés, vagy feliratért. Támogatni kell mindenkinek e javaslatok törvénybe iktatását. De ezen ajánlatok nem közelitik meg a probléma; a magas árak alapkérdését. A helyzet azt kivánja, hogy a kongresszus törvényt iktasson be a magas árak csökkentésére. Ez persze nem egyszerű, nem könnyen elérhető cél és keresztülviteléhez szükséges a szakszervezeti tagság támogatása. Ilyen törvény életbeléptetése nagy lépést jelentene a szövetségi kormány által állandóan hangoztatott nyomor-elleni harcban is. Ha a Johnson-kormány valóban HATHATÓSAN óhajt a nyomor ellen harcolni, akkor a sok szükséges lépés közül az egyik legszükségesebb, hogy törvényileg visszaszorítsák a magas árakat és lehetetlenné tegyék a trösztök részére, hogy újabb áremelést eszközöljenek. Az ország lakosainak érdeke ezt kivánja. Az ország egészséges gazdasági élete ezt követeli. ¥.•¥¥-¥¥*¥¥¥¥¥¥•¥•¥■¥*¥-¥¥*•¥¥¥¥■*•¥¥■¥*•¥¥•¥¥¥•¥¥• ■¥¥■•¥! Az Etna újból kitört. A vulkán középső kráteréből ömlik a láva, de a szakértők szerint a környező települések egyelőre nincsenek veszélyben. Milyen társadalomban élünk? Egy gazdasági kutató intézmény (National Bureau of Economical Research) “tudósai” azzal a nagy “felfedezéssel” álltak elő, hogy az Egyesült Államok nem ipari ország többé, hanem “szolgálati” országgá változott át. A felfedezést azzal támasztják alá, hogy a dolgozó lakosság nagy része nem árucikkek termelésével, hanem a szolgálati teendők elvégzésével foglalkozik. Nem vitatjuk, hogy a tudósok által felsorolt számok helyesek. Tudjuk azt, hogy az iparokban dolgozó munkások száma 1953 óta egyre csökken. 1953-ban 33.3 millió munkást alkalmaztak az ország összes iparágaiban, 1964-ben ezeknek száma 31.4 millióra csökkent. 1955-ben az összdolgozók 50 százalékát tették ki az ipari munkások. Ma már csak 45 százalékát. A tény azonban az, hogy ma kevesebb munkás többet termel, mint az elmúlt években. S noha több egyént foglalkoztat a szolgálati munka, mint az ipari, ez nem változtatja meg a közgazdaság ALAP-mivoltát. Az ország közgazdaságát az határozza meg, hogyan termelik a lakosság részére szükséges lakást, ruházatot, élelmet és nem az, hogy ipari, vagy szolgálati téren dolgoznak többen. Igaz, hogy az ipari munkások száma egyre csökken, de ez nem jelenti azt, hogy a lakosság e rétege csökkenő befolyást gyakorol az ország ügyeinek intézésében, alapvető gazdasági, politikai, társadalmi kérdéseiben. Kellő vezetés és kellő program alapján éppen az ellenkezője válhat valóra. Egy-egy ipari ország ipari munkássága, egyesülve a szolgálati minőségben alkalmazott munkásokkal és a középosztály alsó rétegével, monopólium-ellenes egységbe képes toborozni a milliókat és közös érdekük megvédésére, a trösztök elleni harcra tudja szervezni és vezetni a társadalom többi rétegeit. í SZAPPANT A TÜNTETŐKNEK f £ Atlantic Cityben gyüléseztek a minap az £ £ ország különböző részeiből összejött rendőrök £ £ a National Sheriffs Association hívására. Egy £ £ különleges gépet mutattak be a jelenlévők- £ / nek, amely szappanbuborékokat ereget magá- £ J bői és kiválóan alkalmas “a legkisebb erőszak £ alkalmazásával szétoszlatni a tüntető törne- £ get-" £ Ez volt a főtémája a három napos gyűlés- r nek, mert mint az egyik részvevő elmondta: £ "a rendőrség részére a legnagyobb problémát / jelenleg és a következő időszakban a tüntetők £ jelentik, amint a különböző társadalmi moz- £ galmak részvevőit nevezik." £ A gyártó kjjelentette, hogy a gép kb. egy £ percen belül képes egy 5,000 köbláb területet £ 5-től 10 percig szappanbuborékokkal elbori- £ tani. "Ideális eljárás ez — a gyáros szerint £ — utcai demonstrálok ellen, akik habár tud- f nak lélegzetet venni a buborékok alatt, el y vannak egymástól különítve és mindent elkö- £ vetnek, hogy kijussanak a buborékok közül. £ Hozzá lehet adni könnygázt is, vagy más anya- £ gokat, melyektől a hab fekete tűznek látszik. £ A rendőröknek manapság erre van szüksé- £ gük, hogy munkájukat minden erőszak nélkül £ elvégezhessék." / Ugylátszik, hogy a szappant ezután már £ nemcsak mosásra és tisztításra fogják hasz- £ nálni, hanem a kedélyek lecsillapítására, is. £ Úgy gondoljuk, hogy sokkal okosabb lenne, £ ha mindenkinek megadnák a szabadságjogo- £ kát és akkor nem volna szükség ilyenfajta £ gépek előállítására. £ _ «issae»ss6sss3Mk3ssssesese*ssse*st3SS£S6sc3cs£3£ss»esescsest3SSC?Ä ÚJBÓL KAPHATÓ Magyar-Angol és Angol-Magyar Országh László féle zsebszótár Ára kötetenként $2.50 és 25 cent postaköltség Rendelje meg még ma a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 E. Tóth St., New York, N. Y. 10003
