Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-02 / 35. szám

Thursday, September 2, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Lecsukják a gyárat ROCHESTER, N. Y. — Az American Radiator Corp. itteni üzemében dolgozó 275 szerszámkészitő sztrájkban áll május 20 óta Ekkor járt le a mun­kások és a munkáltatók között fennálló kollektiv szerződés. A munkások elvetették a munkáltató utolsó ajánlatát és sztrájkba léptek. * A sztrájk 13. hetében a munkáltatók elhatároz­ták, hogy lezárják az üzemet és a szerszámok ké­szítését áthelyezik Detroitba. így 275 munkás mun­kanélkülivé válik. Az International Association of Machinists, a munkások szakszervezete vádat emelt az Országos Munkaügyi Bizottságnál (National Labor Relations Board) a vállalat ezen döntése ellen. Uj szerződés az ing-készitok részére NEW YORK, N. Y. — Az Amalgamated Cloth­ing Workers szervezetéhez tartozó ing-munkások uj szerződést kötöttek a munkáltatókkal, melynek értelmében 10 centes órabérjavitásban és egyéb mellékjuttatásokban részesülnek. Az egy évre szóló uj szerződés három hetes fize­tett szabadságot biztosit mindazoknak, akik több mint egy éve dolgoznak egy üzemben. A harmadik heti szabadságot karácsony idején adják, amikor az üzemek egy hétre úgy is lezárnak. A szerződés 35,000 munkásra vonatkozik. Egységet javasol Elmer Brown, a Typographical Union országos elnöke azt javasolja, hogy a nyomdaiparban műkö­dő szakszervezetek közös szervezetbe tömörülje­nek és igy tagjaik részére kellő védelmet tudjanak biztosítani. Sztrájkkal! az AMG munkásai DETROIT, Mich. — Az American Motors Corp. (AMC) 11,500 munkása sztrájkba lépett Kenosha, Wis.-ban. A sztrájk miatt a vállalat lezárta a Milwaukee- ban lévő kocsi-üzemét, melynek következtében 6,500 munkás vált munkanélkülivé. A sztrájk egyik oka, hogy a vállalat azt kívánja, hogy a munkások osszák meg maguk között a muh- kát, úgy, hogy senki sem dolgozna teljes negyven órát hetenként. A munkások követelése: a vállalat csak annyi munkást foglalkoztasson, amennyi szá­mára képes heti negyven órai munkát biztosítani. Az AMC Brampton, Kanadában lévő üzemében a sztrájk tovább tart. Nincs viz - nincs munka WIPPANY, N. J. — A Wippany Paperboard Co. elbocsátott 800 munkást. Az ok, az északkeleti ál­lamokban lévő szárazság vízhiányt okozott és igy nem áll kellő vízmennyiség a vállalat rendelke­zésére. 48 cent bér - 10 órás munkanapért JOHANNESBURG, Dél-Afrika. — A New York Times augusztus 22. számában részletesen leírja, miként dolgoztatják a dél-afrikai bányatulajdono­sok néger munkásaikat 10 órán át naponta, mely munkáért 48 cent napibért fizetnek. Tovább folynak az acélipari tárgyalások PITTSBURGH, Pa. — Az acélipari munkások munkaszerződése szeptember elsején jár le. A munkáltatók legújabb ajánlata 12 centes órabér- javitást jelentene, ami azonban nem elfogadható és igy a-tárgyalások tovább tartanak--»■ - ~­Az acélmunkások szakszervezetének egyik leg­fontosabb követelése, hogy 30 évi munkateljesít­ménnyel rendelkező munkások nyugdijba léphes­senek, tekintet nélkül arra, hogy milyen idősek. A munkás minden munkaév-teljesitmény után $5.50-t, vagyis havi 165 dollár nyugdijat kapna. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! A taniték sztrájkjának dátuma szeptember 13 NEW YORK, N. Y. — “Nincs egyezmény — nincs munka.” Ez New York tanítóinak álláspont­ja. A tanítók kollektiv munkaszerződése ez év jú­niusában járt le és még nem jutottak egyezményre a város Tanügyi Bizottságával. Ha nem jön létre uj szerződés szeptember 13-ig, akkor a tanítók sztrájkba lépnek. Mik a tanítók követelései? v* Minden tanító kapjon 700 dollár évi fizetés- emelést. Ez évente, a 48,000 tanító részére 32 mil­lió dollárt teszi ki. v* Magasabb nyugdijat, amely minden tanító Harminc esztendő telt el azóta, hogy a munka- nélküli biztosítást törvénybe iktatták. Harminc év telt el azóta, hogy Franklin D. Roosevelt aláírta a társadalombiztosítási törvényt, melynek egy része a munkanélküliek támogatását van hivatva szolgálni. Ezen évforduló alkalmával a kongresszus tár­gyalja a törvény azon módosításait, melyeket a Johnson-adminisztráció a törvényhozó testület elé terjesztett. Érdemes ez alkalommal visszatekinteni és meg­vizsgálni, milyen eredményeket hozott ez a tör­vény? A MUNKANÉLKÜLIEKRE VONATKOZÓAN: 43 millió munkás kap bizonyos támogatást, ha munka- nélkülivé válik. GAZDASÁGILAG: Az elmúlt 30 esztendő folya­mán 47,500,000,000 (negyvenhét milliárd és ötszáz millió dollár) munkanélküli biztosítást kaptak a munkanélküliek. Ez az összeg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ország gazdasága egyensúlyban ma­radjon. Enélkül több és súlyosabb gazdasági vál­ságot éltünk volna át. Támogatjuk a módosításokat A szervezett munkások támogatják az adminisz­tráció által javasolt módosításokat, melyek a je­lenlegi törvény hiányosságain hivatottak javítani. A módosítás egyik célja, hogy a munkanélküli, tekintet nélkül arra, melyik államban lakik, a szö­vetségi kormány által meghatározott MINIMUM biztosítást kapjon. A jelenlegi törvény szerint az állami hatóságok, állami törvény határozza meg, hogy a munkanél­küli milyen körülmények között és mennyi mun­kanélküli biztosításra jogosult. Ez az egyik állam­ban több, a másikban kevesebb. Egy másik módosítás kihatna azokra a munka- nélküliekre, akik hosszú ideig nem dolgoznak. Az államok által létrehozott jelenlegi törvény szerint, ha egy munkás hosszabb ideig van munka nélkül, mint amennyi időre a biztosítási törvény fedezi, egyszerűen nem kap további biztosítást. Nemrégen a kongresszus úgy határozott, hogy ezt az időt meg lehet hosszabbítani és ezt a módo­sítást óhajtják most állandósítani. Sokan vannak, akik 30 évvel ezelőtt azt hitték, hogy a munkanélküli biztosítás törvénybe iktatása forradalmi jellegű. Pedig hosszú múltja van ennek a törvénynek. Nézzünk vissza a 19-ik századra Már a múlt század közepe táján Európa szerve­zett munkásai felépítettek egy alapot, amelyet a munkanélküliek támogatására fordítottak. 1893-ban jött létre első ízben, Svájcban, Bern városában a munkanélküliek biztosítása. 1901-ben Belgium Ghent városának tanácsa egy összeget szavazóit ’me|' a’1 'váíd£Uköltségvetésben, mélyet a szakszervezetek rendelkezésére bocsátott a mun­kanélküliek segélyezésére. Ez a rendszer később kiterjedt a többi városokra is. Angliában 1911-ben emelték törvényre az or­szágos munkanélküli biztosítást. Az 1930-as nagy gazdasági válság kényszeritette a mi országunkban e törvény szükségességét. Éppúgy, mint Európában, itt is a szakszervezetek jártak elől e törvény létrehozásában. 1916-ban Massachusetts-ben íivujtották be az után évi 350 dollár többlet-kiadást jelent és éven­te 16 millió dollárral emelné a költségvetést. v* A jóléti viszonyok javítása egy-egy tanítóra évi 135 dollár, összesen 6 millió dollár többlet- kiadást jelent. v* A tanítók betegsegély-biztositása egy-egy ta­nítóra évi 133 és összesen 6 millió dollára rúg. A tanítók összkövetelése évi 60 millió dollárt jelent. Összehasonlítás a tanitók ‘ és a rendőrök fizetése között Egyetemet végzett tanító kezdő fizetése $5,300 évente. Minden évben, a következő nyolc esztendő folyamán, évi 300 dollár fizetésemelésre jogosult, amig el nem éri az évi $8,483-t. Ezután a tanító 350 dollár évi fizetésemelésre jogos, munkateljesítményének 14. esztendejéig. Ezzel szemben csak középiskolát végzett rendőr évi $7,032-al kezdi munkáját és három évi munka­teljesítmény után évi $8,483 jövedelmet ér el, mit a tanító csupán 11 évi munkateljesítmény után kaphat. angol rendszerre alapozott munkanélküli biztosí­tási javaslatot. Ez azonban nem kapott komoly tá­mogatást. Wisconsin államban helyezték törvényerőre első alkalommal a munkanélküli biztosítás eszméjét 1932-ben. Az amerikai kongresszus 1916-ban tárgyalta elő­ször ezt a problémát. A javaslatot elvetette. Ettől az időtől kezdve Robert F. Wagner, New York ál­lam szenátora állandóan munkálkodott egy szövet­ségi munkanélküli biztosítási törvény érdekében. Munkáját 1935-ben siker koronázta. A harminc esztendős törvény sürgős és jelentős módosításokra szorul. (Az AFL-CIO News vezércikke) Mexikói árak és megélhetési költségek A Magyar Szó egyik számában olvastam egy cikket az ottani árakról az áremeíkectésseT'kapcso­latban. Arra késztetett ez engem, hogy megírjam, itt hogyan alakulnak az árak. Ezek már több mint négy éve állandóak, alig változnak egy-két cent­tel, leginkább a gyümölcs, vagy más termények bőséges behozatala miatt; ugyanakkor a peso ér­téke is állandóan 12.50 dollárral azonos. Megjegyzem, hogy egy személy 90—100 dollár­ból, egy házaspár 130—140 dollárból kijön havon­ta. 3—4 szobás lakást (modern) 20-tól 30 dollárig lehet kapni havonta. Egy szoba, teljes ellátással, szállodában vagy penzióban napi 3—4 dollár. Meg kell említeni, hogy a kilogramm-rendszert hasz­nálják, egy kilogramm 2.205 font, vagyis valami­vel több mint két font. Itt közlöm néhány fogyasztási cikknek az árát: Darált hús (frissen) kg-ja 80 cent, beef steak kg 90 cent, sertéshús kg 75 cent, burgonya kg 14— 16 cent, zöldbab kg 10—12 cent, rizs kg 20—22 cent, édes kukorica kg 8—9 cent, paradicsom kg 12—14 cent, tej (liter) 9—10 cent, vaj kg 50—56 cent, tojás (10 drb) 40—50 cent. Ezek az árak inkább a kisebb városokra érvé­nyesek, a fővárosban kb. 35—40%-kal magasab­bak, más nagyobb városokban 10—20%-kal. Ahol én lakom, mely jó hatású gyógyforrással rendel­kezik, szintén ilyen árak vannak. Ez a forrásviz leginkább a vese-, máj- és gyomorbajosoknak hasz­nál. Azoknak, akik inkább zöldségevők, 10%-kal még kevesebb a megélhetési költségük, mivel a gyümölcs, zöldség az év minden szakában frissen kapható. Pl. még karácsonykor is lehet földiepret 18—20 centért vásárolni quartonként. Úgy ebben az 5,400 láb magas, mint más maga­san fekvő mexikói városban az éghajlat nagyon egyenletes. Nappal 80—90 fok között van a hőmér­séklet, éjjel lemegy 50—60 fokra, de nappal is kellemes az árnyékban, mivel a levegő száraz. Mi nem izzadunk, mint esetleg a tengerparton, vagy alacsonyabb vidékeken élők. Ha pl. az utca árnyé­kos oldalán járunk, még a kiskaftat' is jőf jŐil'.’iíílg' a járda napos részén ez már nem volna kellemes. Arra kérem a lap olvasóit, hogy ne higyjenek, hanem tudjanak. Tudjanak meg dolgokat lehetőleg saját tapasztalatuk alapján. Ha valakinek módjá­ban áll, igen érdemes ezt az érdekes országot fel­keresni és kitűnő éghajlatát élvezni. A múlt hó­napban 62 amerikai turista járt itt a National Guardian hetilap égisze alatt és nagyon tetszett nekik úgy a vidék, mint az éghajlat. Vi. IDEJÉT HOLTA AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents