Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-11 / 6. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 11, 1965 Victor Perlő: AZ A MAKACS ARANYFEDEZET Egy brooklyni olvasó az aranyfedezetre vonatko- Sólag tett fel kérdéseket. Időszerű ez a téma, amióta az ernok avval a Kéréssel fordult a kongresz- szushoz, hogy redukálja az aranyfedezet megkívánt százalékát, ami még nagyobb mértékben csökkentené a dollár megmaradt aranyfedezetét. Több mint ezer év óta az arany volt a legfőbb kereskedelmi eszköz. Az arany, mivel emberi munka terméke, fontos kereskedelmi árucikk. Amellett olyan különös árucikk, amelyet minden más árucikk értéke gyanánt elfogadnak, mint csere-eszközt és amellett az elraktározandó érték szerepét is betölti. A civilizáció kezdetén, fizikai tulajdonságuknál fogva, a nemes fémeket használták ebben az értelemben. Amint a vagyon emelkedett, a legértékesebb nemes fémek kiszorították a kevésbé értékeseket — igy győzött az arany az ezüst felett az U.S.-ban is. A kapitalizmus létrejöttével a papírpénz és a pénzfedezet helyettesitette a nemesfémeket a pénz forgalmában. A központi bankokban elhelyezett arany a papírpénz fedezete lett, amit bármikor be lehetett váltani aranyra. Ez azonban megszűnt a világkapitalizmus általános krízisében, amelyet az első világháború idézett elő. Ez a folyamat az Egyesült Államokban csak később, az 1930-as évek gazdasági krízisében következett be. Ma már nem lehet többé a kincstárnál a papírpénzt aranyra beváltani. Sőt, törvénybe ütközik, ha valaki aranypénzt raktároz el, habár a gazdag amerikaiak értenek ahhoz, hogyan lehet kijátszani a törvényt. Az ország teljes aranykészlete összpontosítva van, mert igy védőbástyáját képezi az amerikai kapitalista osztálynak. Jelenleg a törvény megkívánja, hogy a kincstár, a forgalomban levő pénz legalább 25 százalékának megfelelő aranyfedezetet tartson. A kincstárban levő 15 milliárd dollár értékű arany a pénznek csak kevesebb, mint 28%-át teszi ki, az 1957-es, 47%-os aranyfedezethez képest. Nemsokára még 25%-nál is kevesebb lesz. Az elnök azt akarja, hogy a törvény szentesítse ezt és egyes bankárok a fedezet nélküli pénzrendszert kivánják bevezetni. A U.S. kincstári fedezet megcsappanása vészjósló, mégpedig azért, mert az évszázadokon át, minél nagyobb értéke lett az aranynak nemzetközi forgalomban, annál inkább kivonták a közforgalomból. Az arany a nemzetközi fizetések mértékadó egysége lett. Az amerikai bankároknak ez megfelelt a második világháború után, amikor a világ pénzfedezeteinek zöme a birtokukban volt és a dollár úgyszólván “aranyat ért”. Az utóbbi hét évben az U.S. állandóan vesztett az aranykészletéből és ma már a kapitalista központi bankok és kormányok teljes aranyrezerváinak csak 35%-a van az amerikai kincstárban. Amellett az egyes országok kapitalistái 20 milliárd dollár amerikai aranyat tartanak készletben. Az U.S. már régóta próbálkozik olyan nemzetközi egyezmények létrehozásával, melyek szükségtelenné teszik az aranyat a nemzetközi fizetésekben. Az egyre nagyobb aranyfedezettel rendelkező kapitalista kormányoknak és bankároknak nyilván elég hatalmuk van ahhoz, hogy ezt megakadályozzák. így az amerikai bankároknak is alkalmazkodniuk kell a változhatatlan aranyrendszerhez. Most Franciaország is aranyra váltja dollárkész- letének egy részét, aminek következtében az U.S. aranyvesztesége még nagyobb lesz 1965-ben, mint a múlt évben volt. Már korábban írtam arról (12/ 27/64) a dollárt fenyegető veszélyről, amelyet a válságos helyzetben levő angol font idéz elő. A 25%-os aranyfedezet csökkentése, technikailag, löbb aranyat szabadit fel nemzetközi fizetések céljaira, viszont még nagyobb mértékben megingatja a dollárba vetett bizalmat. Johnson elnök most javaslatokat készít elő a nemzetközi fizetések kiegyensúlyozására, amely megakadályozná az arany külföldre vándorlását. Egymással ellentmondó tanácsok jönnek a különböző érdekeltségektől, akiknek vagyonát az egyes tervek, különböző módon érintenék. Az igazán hatásos megoldás az lenne, ha beszüntetnénk nemzetközi rendőrőrszemi szerepünket és visszahívnánk külföldről az amerikai csapatokat, amellyel sokmilliárd dollárt takarítanánk meg nemzetközi valutakereskedelemben; másrészt, ha megállítanánk a tőke külföldre vándorlását az un. “kivándorló” nagyvállalatok által. Ezek az intézkedések a leggazdagabb, legagresszivebb monopóliumokat sújtanák. Nincs kilátás arra, hogy ezek megvalósulhassanak a béke-csoportok és a szakszervezetek erőteljes nyomása nélkül. Eltekintve a dollár és a font jelenlegi nehézségei tői, egy sokkal fontosabb kérdés merül fel: Lehetséges-e, hogy túl olcsó az arany? Dél-Afrikában termelik a világ aranykészletének kétharmadát. Minden más kapitalista országban az aranytermelés hanyatlóban van. Az embertelen rabszolga állapotok nélkül, sok délafrikai bánya a jelenlegi árak mellett nem hozna elég hasznot. Az afrikai nép azonban egész biztosan el fogja nyerni szabadságát. Az aranybányák termelékenységének hirtelen felfokozása, vagy nagy, uj aranytelepek felfedezése nélkül az arany árának előbb-utóbb fel kell mennie a más országokban levő termelési költségeknek megfelelően. Azt hiszem, a Wall-streeti bankárok már régen felemelték volna az arany árát, ha nem tartotta volna őket vissza valami: hogy az egyúttal emelné a Szovjetunió vásárlóerejét is. A Szovjetunió az egyik legnagyobb aranytermelő és exportáló ország. Akár a nemzetközi fizetések mérlegében beállott krízis, akár előre meghatározott terv szerint történne, az arany árának emelkedése a papír dollár értékének redukálását jelentené. (Devaluáció.) A munkásság legelemibb érdekei azt követelik, hogy a devaluáció az árak szabályozásával és az élet- szükségletek előállításának kormány-segélyezésével párosuljon, ami garancia lenne a megélhetési költségek emelkedése ellen. Az U.S. provokációs támadása Észak-Vietnam ellen (Folytatás az első oldalról) hanoi-i beszédében kijelentette, hogy a Szovjetunió mindenkor készen áll Észak-Vietnamot megvédelmezni a területe ellen bármely ország részéről intézett támadásokkal szemben. Johnson elnök azt hozta fel érvül az agressziós támadás mentségére, hogy a dél-vietnami gerillák támadást intéztek az egyik amerikai hadibázis ellen Pleikunál, amelynek folyamán nyolc amerikai katona életét vesztette és 108 amerikai súlyosan megsebesült. A kormány továbbá avval az érvvel igyekszik jogosultnak feltüntetni a provokációt, hogy a gerillák nagyméretű támadása az északvietnami kormány támogatásával történt és állítólag a hadi felszereléseiket Észak-Vietnamból kapták. Washington részéről ez a veszedelmes sakkhu- zás azonban sehogyan sem állja meg a helyét. A New York Times hétfői számában Charles Mohr a kormány minden egyes érvét a támadással kapcsolatban kérdőre vonja. Kimutatja, hogy a dél-vietnami népi hadsereg számottevő fegyverei között a legfontosabbak az amerikai gyártmányú felszerelések, amelyeket a harcokban zsákmányolnak. A pleikui amerikai bázis ellen intézett támadásnál is 81 mm-es amerikai mozsárágyukat használtak. Az U.S. un. katonai tanácsadói már régóta beismerik, hogy az általuk Vietcong-nak nevezett népi erők fegyverei nagyobbrészt a dél-vietnami hadseregtől elfogott amerikai fegyverekből állnak. A kormánynak arra az érvelésére, hogy a népi erők a “nagyméretű” támadást csak észak-vietnami segitséggel indíthatták, Mr. Mohr cikke megállapítja, hogy a jelentésekből az tűnik ki, hogy egy hadoszlop, vagy még kevesebb vett részt a támadásban, nem több, mint 200 vagy 300 ember. Ezt nem lehet nagy támadásnak nevezni; ennél sokkal nagyobb támadások is voltak a múltban. Ezúttal a harcoknak amerikai áldozatai vannak, de a harc maga nem volt különlegesen heves. Már számtalanszor előfordult, hogy a dél-vietnami katonaságnak egész hadteste pusztult el éjjeli támadásokban, de azt csak mindennapi veszteségnek tekintették. Miért van az, hogy most az Egyesült Államok provokáló és veszedelmes megtorló lépésekhez folyamodik Észak-Vietnam ellen? Mr. Mohr cikkében azt is megemlíti, hogy felmerült az a kérdés is, hogy a U.S. 7-ik flottájának három anyahajója miért állomásozott egyidőben a Délkinai-tenger partjaihoz közel. Végül arra a konklúzióra jut, hogy a kisméretű, amerikai fegyverekkel indított támadás az amerikai bázis ellen sehogyan sem ad magyarázatot és kellő okot erre a rendkívüli támadásra Észak-Vietnam ellen. A vészt jósló hir nyomán több helyen rögtönzött demonstrációkkal tiltakoztak Észak-Vietnam megtámadása ellen. New Yorkban az Egyesült Nemzetek előtt a Youth Against War and Fascism tiltakozó tüntetést rendezett, követelve az amerikai csapatok visszavonását és a vietnami háború megszüntetését. New Brunswick, N. J.-ben a zuhogó esőben tömegtüntetés volt a posta épülete előtt és Torontóban a Canadian Peace Congress és a Young Socialist Forum, az U.S. konzulátus előtt tüntetett. A tiltakozás mindkét helyen az észak-vietnami városok bombázása ellen szólt. Hétfőn megismételték a támadást A dél-vietnami légierők repülői, az Egyesült Államok hadirepülőinek kíséretében, hétfőn újból támadást intéztek Észak-Vietnam ellen. Gépfegy- vertüz alá vetették és bombázták a Vinhlinh környékén felállított katonai összeköttetési központot. Wahingtonból jelentették, hogy az amerikai repülők a légielháritókra lövésekkel válaszoltak. A meglepetésszerűen keresztülvitt agresszió az egész világon nagy aggodalomra adott okot. A Szovjetunió kijelentette, hogy kormánya “kénytelen lesz további lépéseket tenni, szövetségeseivel és barátaival egyetemben” Észak-Vietnam védelmére az Egyesült Államok légi támadásaival szemben. A Kínai Népköztársaság az amerikai támadást “szemérmetlen háborús provokációdnak nevezte és kijelentette, hogy Kina népe nem fogja azt “tétlenül nézni.” Észak-Vietnam kormánya a provokációt “uj és rendkívül veszedelmes háborús lépés”- nek nyilvánította, ugyanakkor megállapította, hogy semmi sem mentheti meg többé az Egyesült Államokat a teljes csődtől Dél-Vietnamban. Győztek a cipőmunkások BOSTON, Mass. — 9.000 cipőmunkás megnyerte a négy napos sztrájkot. A Haverhill, Beverly, Salem és Wakefield, Mass.-ben lévő cipőgyárakban dolgozó munkások azért léptek sztrájkba, mert a munkáltatók nem voltak hajlandók megújítani a lejárt kollektiv szerződést elfogadható változtatásokkal. A négy napig tartó sztrájk után a munkáltatók kénytelenek voltak negadni a 6 centes béremelést, a betegsegély heti 5 dollárral való felemelését és magasabb összeg fizetést a szerzőlésben megállapított hat fizetett ünnepnapért. A minimális bér $1.38 az első és $1.41 a szerződés második évében. A győzelem ellenére a cipőmunkások bére nagyon alacsony és nem elegendő az “amerikai színvonal“ megteremtésére és fenntartására. VWWVWWWWWW\AAAAAAiWVWl/WVWMAA#V: > A HIMALaJI IBEX | torkán nőnek a legbecsesebb szőrök, amelyek- < | [ bői kimónókat és henyélő kabátokat szőnek i \ [ oly hölgyek számára, akik elég szemfülesek ! [ i voltak olyan férjeket választani, akik ilyen ] > j! ibex-torkán-nőtt szőrökből szőtt finomságokat J i ]! képesek vásárolni és igy jó hasznát veszik a ' \ < \ henyélő kabátoknak. I Néhány ilyen szemfüles hölgy jelenleg kény j [ télén olyan kimónókban és kabátokban he- < | nyélni, amelyeket nem ibex-torkán-nőtt sző- ! | rökből szőttek, mert közvetlenül karácsony j| előtt tűz ütött ki a dallasi Neiman-Marcus elő- J > kelő áruházbar, s — micsoda csapás! — az ]! ibex-torkán-nőtt örökből szőtt kabátok a j| tűz martalékává vaitak. <j Vajon vigasz volt-e számukra, hogy hazánk- ]' ban milliószámra voltak olyan családok, ame- <| lyek himaláji ibexről soha életükben nem hal- ! [ lottak, viszont karácsonyra még elegendő élei- ! [ miszert sem tudtak vásárolni? J» $OOOSXXSeXSÍ3í3S3eS*3ÍJÖSJSJS3SJS**SÍSS*XJÍ3S3SSOS3í3ÖS3S*3S3SS \ AZ OKLAHOMAI f * Lindsay város 20 akeros temetőjének alapitó- \ S ja több mint 17 ezer dollárt kollektált olyan ? S egyénektől, akiknek sírhelyet és azoknak örö- S I? kös gondozását adta el leszállított áron. Ezt z 8 könnyen tehette, mert a gondozást ellátó ala- z 4 pitványt nem helyezte bankba, a temető ut- z 5 jait és a sírhelyeket nem is jelölte ki, a jel- g 8 zálog kölcsönt nem fizette, a tájkertészetről í á megfeledkezett, csomagolt és biztosabb tájak- g S ra költözött. g 8 Carlin temető-alapitót mégis elfogták és S 4 egy évi elzárással sújtották. Hogy a 70 egyné- t Ú hány károsult elhalálozása esetén hol fog ij 5 nyugodni, arról a biró nem gondoskodott, i g mert Carlin bankszámláján csak hat dollárt 5 8 találtak. 8 Nyilvánvaló, hogy az élők fosztogatása a \ ^ siron túl is folytatódik.
