Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-11 / 6. szám
Thursday, February 11, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 ÉSZAK-KOREAI BESZÁMOLÓ A koreai háború vége óta édeskeveset lehet hallani Észak-Koreáról. Mintha az az országrész nem is létezne többé; mintha eltűnt volna a föld színéről. Igaz, tizenegy évvel ezelőtt kő kövön nem maradt Pyongyangban, a fővárosban. Annyi bombát dobtak rája, hogy a lakosság létszámához arányit- va minden személyre egy tonna jutott. A romok helyén ma csodálatos város emelkedik. A széles folyó két oldalán elterülő modern város ötemeletes épületekből álló, fasoros utcákkal, középületekkel, hotelokkal ékeskedik. A város ipari vidékének gócpontját modern textilgyárak és egy textilgyártási gépszerszámüzem alkotják. A lankás hegyoldalon levő parkokból szép kilátás nyilik a városra. Nyomortanyák nem léteznek. Az egészen modern megjelenésű városban az egyetlen, ami Ázsiára emlékeztet, a nők tradicionális viselete, de az is modern műanyagból készült. A nők még mindig gyakran a hátukra szijjazzák a kis gyermekeket. Más városokban éppolyan gyors iramban történt az ujjáépités, mint Pyongyangban. De még a városoknál is épületesebb látványt nyújtanak a csinos kis falvak, hagyományos stílusban épített uj házacskáikkal, melyeknek fehérre meszelt falait esem pe pagoda-tetők borítják. Eredetileg blokkházakat építettek a parasztoknak, de ezekkel nem voltak megelégedve. A kormány tudomásul vette, hogy a hagyományokat tiszteletben kell tartani. Minden egyes falunak van iskolája, óvodája és adminisztrációs épülete. A régi, szalmatetejü, vályogkunyhókból csak itt-ott maradt meg néhány; ezeket az épi- tőbrigádok ideiglenes szállásul használják és a hétéves terv végével ezeket is lebontják. A lakóházakban villanyvilágítás van a falvak 70 százalékában. Kifejlesztették a mezőgazdaságot Korea két részre osztásával a legtermékenyebb területek Dél-Koreának jutottak. Az északon azonban öntözéssel és modern gazdálkodással kifejlesztették a földművelést, úgy hogy ma már annyi rizst termelnek, hogy exportra is jut belőle. Az évi textiltermelés pedig bőségesen ellátja ruhával a lakosságot. Jövőre még nagyobb termelést várnak, különösen a vinylon anyagból, amely Korea saját műanyaga. Különböző fogyasztási cikkeket is gyártanak elegendő mennyiségben, habár minőségük még javításra szorul. Ma már a munkaerőnek kevesebb, mint fele dolgozik a mezőgazdaságban. Az általános, kötelező iskolázás az egész országrészre kiterjed. Jól megszervezett társadalombiztosítás gondoskodik a dolgozókról. A nyugdíj a keresetek 50 százaléka, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjra jogosult tovább dolgozik-e, vagy sem. A megszorult parasztcsaládokat a termelő- szövetkezetek kisegítik. Az iskoláztatás és az orvosi ellátás teljesen ingyenes. A nyomort kiküszöbölték. Az ország gazdasági alapját az egyre növekvő villanyáram-szolgáltatás, az acélipar, a szénbányászat, a cement- és szerszámgépipar biztosítja. Mindezek olyan fejlődést mutatnak, hogy az ipari össztermelés 18 százalékos növekedésre lehet számítani. A mindenütt végbemenő háboru-utáni gazdasági fellendülés eltörpülhet az ilyen teljesítmények mellett. Hogyan tudták mindezt elérni? Igaz, Koreában már a japánok megalapították a bányászatot, i NYUGAT-BERLIN í egyik előkelő szállodáját a többi szállodától megkülönbözteti a vörös lámpa, amely a bejárat felett minden este kigyult. Mint Európa némely más városában, ez a hívogató vörös lámpa azt jelezte, hogy az alatta feltáruló kapu mögött szép fiatal nők várnak az alkalomra, hogy szórakoztató képességeiket bemutassák szórakozásra vágyó férfiaknak. A szálloda irigylésreméltó forgalmat bonyolított le, és mert a városban unatkozó diplomaták sincsenek fából, a szállodának szorgalmas látogatói és az ott felkínált portékának gavalléros vásárlói lettek. így ment a dolog, szépen simán és jövedelmezően, amig betüött a nyugatnémet krach: letartóztatták a szálloda tulajdonosát, aki — állítólag — szórakozás közben lefényképezte a diplomatákat és a felvételeket jó pénzért az orosz kémszervezetnek adta el. A szórakozás attól kezdve — fényképezés nélkül történik. *SS**3S*JSS«ÍS«S3S3S*S3SS*3í3eXXX3ÍJSXXXXJÍJSJíX3ÍJ& nek szakértőket, stb. Ma már ez az üzem is modern, automatikus berendezéssel rendelkezik és évi 700 ezer tonnát termel. Mindenütt nyolcórás munkanap van, egy órai ebédidővel; a nehéz, vagy veszélyes munkát végzők napi 6 órát dolgoznak. A munkások fizetett vakációt kapnak és az üzemekben sok népjóléti intézmény áll rendelkezésükre. A nők a munkaerő 49 százalékát képezik. A kormány nem ajánlja a születések korlátozását és az előidézett abortuszt törvény bünteti. Az anyák szülési szabadságot kapnak, teljes fizetéssel, amellett a bölcsődék, óvodák, a készen kapható főtt ételek megkönnyítik a nők munkáját. Mosógépeket most kezdenek gyártani, de gyermek-kocsit nem használnak. A fiatal lányok boldogok, hogy nincsenek többé a szűklátókörű, családi hagyományok elnyomása alatt, ehelyett tanulhatnak, vagy tratkorokat hajthatnak, ha kedvük tartja. A földreformot a háború végeztével, 1945-ben azonnal végrehajtották. 1958-ban a parasztság már teljes számban a megszervezett termelőszövetkezetekbe tartozott, ahonnan felszerelést, szakértelmet, műtrágyát kapnak. A földművelés gépesítésével, irrigálással és modern eljárásokkal a termelést megsokszorozták. Az egyes családoknak saját földjeik is vannak, háziállatokat is nevelhetnek és a felesleget a piacon eladhatják. A gépesítés nemcsak a termelést mozdítja elő, hanem a nehéz munkát is kiküszöböli. Ennek az a nagy jelentősége, hogy a fiatal generáció számára vonzóbbá teszi a mezőgazdasági munkát. Mi a titka a sikernek? Észak-Koreában a rendkívüli eredményeket a szocialista építés helyes, az ország sajátságos viszonyainak megfelelő alkalmazásával érték el. A külföldi segély lerakta a fejlődés alapját, de végül is az ország saját erejéből tudta legjobban megoldani a sajátos problémákat, saját szakértői tudták a helyi viszonyokhoz leginkább hozzáidomitani a terveket. Dél-Koreában persze nagy elővigyázattal őrködnek azon, hogy a déliek ne tudják meg a valóságot. A demarkációs vonalat kizárólagosan amerikai csapatok őrzik, még a tiszti szolgákat is beleértve. Mögöttük egy terjedelmes, lakatlan terület szigeteli el még jobban a határokat. Nem engedik, hogy déli szemek északra betekintsenek és nincs postai összeköttetés sem. Ezt a falat még karácsonykor sem nyitják meg a családok egyesítésére, senkinek sem adnak látogatási engedélyt. Amilyen iramban fejlődik Észak-Korea úgy hanyatlik Dél-Korea és előbb vagy utóbb elkerülhetetlen, hogy szakadások álljanak be a hazugságok függönyében. az acél, a fa és a műtrágya ipart. A háború után, a szocialista országok által nyújtott 550 millió dolláros segély elősegítette az újjáépítést. A mai eredmények azonban nem csupán ezeknek a következményei. Az ország a helyes gazdasági tervezésnek és a nép odaadó, meggyőződéses és fáradságot nem ismerő munkájának köszönheti az elért magas színvonalat. Hajlékonyak a tervezésben A háború utáni első években a kormány a fő- sulyt a nehéziparra és a villamosításra fektette. A hétéves terv, amelynek első három éve most telt le, már előtérbe helyezte a földművelést és a köny- nyüipart, a nehézipart lassúbb iramban szorgalmazta. Most, miután a népet kellően ellátták élelmezéssel, ruházattal, lakással, egészségügyi ellátásáról és iskoláztatásáról is gondoskodtak a tervhivatal megengedheti, hogy megint a nehézipar kiterjesztésére helyezze a fősulyt. A koreaiak maguktól jöttek rá erre a stratégiára. Kínában ezt a stratégiát csak egy évvel később alkalmazták, amikor a rossz termések miatt kénytelenek voltak a terveket megváltoztatni. A tervek kivitelezése hasonló a kínai rendszerhez. Amikor az üzem megkapja a terveket, szerződésbe lép mind a nyersanyag szállítóval, mind a vásárlóval; előre kikötik a feltételeket és a szállítási határidőt, büntetés terhe mellett. Evvel elkerülnek egy csomó bürokráciát és torlódást, melyek a szocialista országokban sok zavart okoznak. Kiterjesztették a közoktatást Az iskoláztatás kiterjesztésével 96 uj egyetemi színvonalú intézményt is létesítettek. Azelőtt egy sem volt. Jelenleg a lakosság negyedrésze teljes idejű oktatást kap, amellett, hogy a munka utáni tanulmányokra való alkalmak, az elemi iskolától az egyetemig, mindenki számára nyitva állnak. Több mint 200 ezer tudós, szakértő van ma ott, ahol azelőtt csak elvétve akadt képzett ember. A tervek kidolgozását a gyárak vezetősége megbeszéli a munkásokkal, kikéri véleményüket és meghallgatja tanácsukat. Evvel az eljárással elképesztő eredményeket értek el. Az egyik vaskohóban például a termelést 40 ezer tonnáról 120 ezer tonnára emelték. Hamheung-ban egy műtrágyagyárat a háború alatt súlyosan bombáztak. A visz- szatérő munkások azt sem tudták, hol kezdjék el az újjáépítést. Kim II Sung miniszterelnök, mint mindig, oda is kiment, hogy lelket öntsön a munkásokba, de ennél többet is tett: tanácsot adott, hogyan szervezzék meg a munkát, honnan szerezzeA franciái politikai helyzet a választások előtt Érdemes a következő néhány hétben tekintetünket Franciaország felé irányítani, mégpedig azért, mert az ottani események nagy kihatással lesznek nemcsak a francia helyzetre, hanem Európára és az egész világra. Arról van ugyanis szó, hogy március 14-én választások lesznek minden olyan városban, melynek lakói meghaladják a 30,000-et. Vagyis 159 város lakói városatyákat választanak. Ez magában véve persze nem rendkívüli esemény. A különlegességet a különleges francia helyzet képezi. A francia választási törvény értelmében az a jelölt lesz megválasztva, aki a március 14-i szavazáson az összes szavazatok többségét kapja. Ha azonban egy jelölt sem kap többséget, akkor a szavazók március 21-én ismét a szavazóurnák elé mennek és ezúttal a legmagasabb szavazatot elnyerő jelölt lesz megválasztva. A törvény azt is előírja, hogy március 14 és 21 közt nem jöhet létre semmiféle egyezmény két, vagy több párt között. Az eredeti lista változatlanul marad, de minden párt visszavonhatja jelöltjét. Ezen törvény miatt a pártok március 14 előtt próbálnak közös jelölteket felállítani. A Francia Kommunista Párt, mely az ország legnagyobb pártja, minden lehetőt elkövet, hogy a lehető legtöbb városban közös listát teremtsen meg a szocialistákkal. A Kommunista Párt ezen törekvése sikerrel járt, többek közt, Marseilles-ban, az ország második legnagyobb városában. A kommunisták és a szocialisták e közös tevékenysége, ami nemcsak a munkásosztály, de az ország érdekeivel azonos, nem tetszett Gaston Defterre urnák, Marseilles jelenlegi polgármesterének. Deffere polgármester szocialistának vallja magát, a szocialista párt tagja és ennek a pártnak a támogatásával vált polgármesterré. Defterre ur azonban nincs megelégedve polgármesteri állásával és az ország elnökségére pályázik, mert úgy véli, hogy az évvégi elnökválasztásban legyőzheti De Gaulle-t, ha nem lép egységfrontba a kommunistákkal. Ez a magyarázata annak, hogy Gaston Defterre nyíltan ellenezte a szocialisták és a kommunisták között létrejött egyezményt, aminek viszont az lehet a következménye, hogy Deffere ur nemcsak, hogy nem lesz az ország elnöke, de lehetséges, hogy polgármesteri állását is elveszti. Március 14 és 21 tehát nagyon fontos dátu mok. Ha Defterre ur elveszti a választást és a szocialisták és kommunisták közös jelöltjét választják meg mareillesban — akkor nagy eshetőség van arra, hogy a szocialisták és a kommunisták egy közös jelöltet állítanak fel a decemberi elnökválasztás alkalmával. Ez esetben e közös jelölt támogatást várhat nemcsak a munkásosztály, de a középosztály és a parasztság részéről is. Ha az ember továbbszövi e gondolatmenetet, ami nem “makkal álmodás”, akkor szemünk elé tárul a népi demokrácia megteremtésének lehetősége Franciaországban. Ez viszont uj bel- és külpolitikát hozna Európa egyik legfontosabb országában. Nem kell többet mondani. Az olvasó láthatja március 14 és 21 fontosságát. . . g e. Dióverő kígyó. — Az indonéziai Flores sziget lakói az erdőben óriáskígyó fiókát találtak. Idővel a kis kigyócskából 140 kilós 6 méter hosszú példány fejlődött ki. A kígyó nagyon megszerette gazdáját, aki gondját viselte és olyan szelíd lett, mint egy kezes bárány. Megtanult dolgozni is; amikor a kókuszdió megérik, a kígyó könnyűszerrel felku- szik a pálmatörzsén és az érett diókat leveri. Patrick Gordon Walker, Anglia lemondott külügyminisztere uj munkakörbe lépett: csatlakozott az angol A-B-C leegyszerűsítésére megalakult Initial Teaching Alphabet Foundation-hoz.
