Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-04 / 5. szám

Thursday, February 4, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD auoGyan én -Cátorn... z vj cl : EJHL2V_______I Hogy mik történnek... A sok komoly újsághír között az ember időnkint olyan semmitmondónak látszó hírekkel is találko­zik, amelyek mindennél jellemzőbb képet festenek arról a világról, amelyben élünk és amelyen — ki­ki a maga módja szerint —, javítani igyekszik. Ezeket a semmitmondó híreket rendszerint kivá­gom és félreteszem, hogy alkalomadtán elővegyem, felhasználjam, vagy — eldobjam. Ilyen alkalomadta nap van ma és elérkezett az ideje, hogy a kivágott hírek egy részét eldobjam. A másik részének kivonatos ismertetése itt követ­kezik: Stan Freeberg kaliforniai polgártársunk azzal irta be nevét a történelembe, hogy nagysikerű hirdetési szöveget fogalmazott a Chun King kínai élelmiszerek és a Contadina paradicsom-paszta ter­jesztése érdekében. Most örök hálára kötelezte a United Presbyterian egyházat, amelynek hirdetés­re szánt rádiószövegét fülbemászó rímekbe szedte, így ez az egyház versenyképes lett a Jehova Tanúi és az Episzkopális egyházakkal, amelyeknek rímei már egy ideje szárnyaik alá csalogatják a rádiók hallgatóságát. Nagy kár, hogy ezeket a rímeket egyelőre csak a középnyugati államok rádiótulajdonosai hall­gathatják, ami nagy veszteséget jelent azok szá­mára, akik a nyugati és a keleti széleken laknak. • • • Phoenix várostól északnyugatra tiz hónappal ez­előtt aranyat “fedeztek” fel olyan 13,331 hold te­rületen, amelyet tiz bányatársaság foglalt le bá­nyászati célokra. A felfedezők állítása szerint ezen a területen minden köb-yard föld másfél dollár értékű aranyat tartalmaz. Ez az aranymennyiség a szokottnál sokkal maga­sabb, ami felkeltette a belügyminisztérium gyanú- iát és az FBI közreműködésével vizsgálatot indí­tott. Felmerült az a gyanú, hogy a szóban forgó területet aranyporral “sózták be” és a bányászati engedélyt (amelynek alapján a tiz társaság olcsón jutott volna a területhez) megtagadta. Tiz hónappal később a “besózás” gyanúját nem sikerült elhárítani, ami arra mutat, hogy Arizona államban egy elnökjelölt mellett még más hamis- kás dolgok is előfordulnak. (Most már a bukott je­lölt is besózhatja magát.) • • • Harkins tábornok, aki a dél-vietnami “piszkos” háború egyik intézője, rendeletet adott ki, amely­nek értelmében az onnan elutazó amerikai “ta­nácsadóknak” többé nem szabad hosszantartó és heves csókolózások közepette elbúcsúzni vietnami barátnőiktől. A tábornok ur, aki elutazó ismerőseit a repülő­térre kisérte, megbotránkozott azon, hogy katonái milyen sok időt és energiát fektetnek a csókokba, amelyekkel elköszönnek a vietnami kislányoktól. Ezentúl sem tilos a bucsucsók, ha minősége enyhe és tartama korlátolt. Elvégre tanácsadóink minősége is enyhe és ké­pessége korlátolt... • • • Az angliai Woodford lelkésze, bizonyos Joseph Christopher Wansey az egyházmegyei zsinatot ar­ra kérte, hogy mentse őt fel az ó-szövetségben fog­lalt “szellemi szemét és méreg” prédikálásától. Amikor felszólalását befejezte. A.J.K. Goss here- fordi lelkész szólalt fel, imigyen: “Sajnálom, hogy Mr. Wansey az Ur szavát mé­regnek nevezte és remélem, hogy feláll és vissza­vonja e kijelentését.” Mr. Wansey ura maradt szavának és nem állt fel. • • • A Cornell Egyetem kísérleti intézetének uj ter­mékéről, a kolbászalaku keményrefőtt tojásról la­punk is megemlékezett, igy érdemes megemlíteni, hogy a Kenyon & Eckhardt cég hirdetési kam­pánya olyan tojásokat kínál megvételre, amelyek­nek polyunsaturate tartalma magas és ennélfog­va cholesterol tartalma alacsony. A Benton & Bowles cég is lépést kíván tartani a fejlődő világ modern tojásaival. Elnöke, bizonyos Robert Pliskin a csomagoló társaságok fóruma előtt kijelentette, hogy a tojások jelenlegi formá­ikban már nem megfelelők. A hagyományos for­májú tojásokkal — szerinte — az a baj, hogy ön­magukban meg nem állnak, könnyen törnek, unal­másán egyformák és legurulnak az asztalról. Egy­szóval: üzleti szempontból kimentek a divatból. Mr. Pliskin műszaki rajzolói a következő tojás­formák javaslataival álltak elő: tojások lesrófolható tetővel; tojások oldható burokban és tojások plesz- tik burokban. A fórum mind a három formát magáévá tette és utasította Mr. Pliskin rajzolóit, hogy az elfogadott uj formákról értesítse a tyúkokat. Miheztartás céljából... • • • A skót Killearny község 1 személyből álló rend­őrségének hirdetési tábláján olvasható: “Eltűnt egy 5-tonnás vasúti hid. Valószínűleg ellopták.” A hid leszerelése a falu lakosságának és a “rend­őrségnek” a szeme láttára történt, de csupán na­pokkal később derült ki a lopás, amikor a vasúttár­saság által felhatalmazott leszerelő munkás-osztag megérkezett és első kérdése ez volt: “Hol van a hid?” Erre az egyszerű kérdésre a faluban senki nem tudott válaszolni. • • • Los Angelesben a No. Beachwood Drive egyik házának ajtaján ez a géppel írott szöveg olvasható: “Kefét, fésűt nem veszünk. Biztosítás nem kell. újságra nem fizetünk elő. Varrógépre, gyermek­fényképekre, kézzel fonott kínai kosarakra, ingyen szelvényekre sem vagyunk vevők. Vallási kiadvá­nyok rajtunk már nem segítenek. Jótékonyságra nem adunk. Csupán egyet akarunk: zavartalanul aludni, óvakodj a macskától! Harap...” • • • A kongresszus jegyzőkönyvébe a következő tar­talmú levél került: “Terrebonne megyében (Louis­iana) lakó barátom ebben az évben ezer dollárt ka­pott, mert nem nevelt disznókat. Szándékom az idén disznókat-nem-nevelő üzletbe kezdeni. Amit tudni szeretnék: az önök véleménye szerint milyen fajta farm a legjobb disznó-nem-nevelési célokra és milyen fajta disznó a legjobb nem-nevelésre? Az üzletet szeretném minél előbb elkezdeni, mert azt hiszem, hogy az év e szakában a legjobb nem­nevelni disznókat.” Jó lenne tudni, hogy milyen felvilágosításokat kapott a vállalkozó szellemű levélíró és azt is, hogy az év végén mekkora csekkre jogosult az államkincstártól? Mert az összegtől függ, hogy ez az ország valóban a korlátlan lehetőségek hazá­ja-e ... Sajnálom, hogy megint csak Angliával kell fog­lalkoznom, de ez esetben a királynőről szó sincs. Most a kóbor macskáról és egy gazdag úri dámáról van szó. Ez a lady, bizonyos Mrs. Daphne Hanley, Angliá­ból Los Angelesben vizitel. Kétségbe esve látta, hogy az amerikaiak milyen kegyetlenül bánnak a gazdátlan kóbor macskákkal. Ez a jószivü lady minden felesleges pénzét a macskákra költi. Ha lát egy gazdátlan macskát az utcán, azt hazaviszi, eteti, itatja, ápolja, amig szépen rendbe jön és akkor hazaküldi Angliába. Persze, a kutyákkal sem bánik valami kutya-módra. Ha egy kutya ránéz busán, hűséges kutyaszemmel, már haza is viszi. Persze tele volt a lakása macskákkal, úgyhogy a város kötelezte, hogy bárcát vegyen ki, macska­tartó engedélyt .Aztán a Mrs. Hanley elment San Franciscoba vizitbe, vitte magával az összes macs­kákat. Már volt 17 macskája és jónéhány kutyája is. Hogy mennyibe került a macskaszállitás, azt el lehet képzelni. A macskák etetése egyedül óriási költséggel jár. De a legnagyobb költség a macs­kák Angliába való szállítása. De hát pénz az van, mert ez az elvált hölgy igen nagy jövedelemmel rendelkezik és úgy érzi, hogy azzal cselekszi a legjobbat és a legszebbet, ha a gazdátlan macská­kat összeszedi és hajlékot ad nekik. Szidja Ameri­kát, hogy ilyen csúnyán bánik a macskáival. Hát én nem vagyok valami nagyon kegyetlen nő, aki ismer, az tudja. De azért ezt a finom jószivü hölgyet bezáratnám egy szép intézetbe, ahol rács van az ablakokon. Tennék a szobájába két vagy három macskát, hogy jól érezze magát és a pénzét sokkal, de sokkal jobb helyre tenném. Nem is kel­lene sokat gondolkozni rajta. Nemrég látott nap­világot egy film, amit a kentucky-i bányászokról készítettek. Ott lezárták a bányákat és a bányász- családok százai kereset nélkül maradtak. Rendes, tisztességes, sok-gyermekes családok minden jö­vedelem nélkül a kétségbeesés szélén vannak. De nem is kell olyan messzire menni. Valószínű­leg Los Angelesben is találtunk volna szegény gyermekeket, akik segítségre szorulnak. De miután nekem nincs módomban bezáratni Lady Hanleyt, egy ajánlattal szolgálnék neki, még pedig azzál, hogy jöjjön csak New Yorkba. Itt van legalább egymillió kóbor, gazdátlan macska. Én tudom, mert az én udvaromba is jutott belőle 6— 8. Szedje össze őket (senkinek nem fognak hiá­nyozni). Bérelje ki a Queen Elizabeth-et (ezúttal a nagy hajót gondolom) rakja tele a macskákkal és induljon hazafelé Angliába. Ha véletlenül el­süllyedne egész hajórakományával, az is csak meg­könnyebbülés lesz a világra. A pénzét majd felhasználják sokkal érdekesebb, emberibb célokra. A U.S. gazdasági helyzete és a szegénység Habár jelenleg javulás tapasztalható a dollár ér­tékben, mégis félnek attól, hogy 1965-ben új­ból válság fog beállni. Dél-Vietnamban a “piszkos” háború naponta 2 millió dollárjába kerül az Egye­sült Államoknak és a külföldön tartott hadsereg, a külföldnek nyújtott segélyek rontják a dollár értékét. Amig alig van meg a dollárnak a törvény által előirt aranyfedezete, addig Nyugat-Németország és Franciaország pénzegységei állandóan javulnak. Termelésük eléi'te, sőt meghaladta az 502 milliár- dot. Ugylátszik, hogy 1965 első felében nem lesz gazdasági visszaesés, az év második felében pedig igyekeznek a gazdaságot megmenteni. A tőzsde 1964-ben emelkedő irányzatot mutatott, de gyak­ran esés is mutatkozott. Az acélipar igen kedvező termelési maximumot ért el, de egy esetleges acél­sztrájk rossz kihatással lesz az ipari termelésre. Röviden: az Egyesült Államok gazdasága elő­nyös képet mutatott 1964-ben és a 11.8 milliárdos! adóengedménynek látszólag jó hatása volt a gazda­sági életre. De foltok is mutatkoztak ebben a képben, mert az ország lakosságának egyötöde nyomorog. Tehát mit látunk? Egyik oldalon túlköltekezést és pazar­lást, a másikon pedig nyomort. Az egyik televíziós programon láthattuk Nyugat-Kentucky népének életét. Járatlan, sáros utak, egyszobás iskola, hideg lakások, kevés élelem. Mert hogyan élhet meg egy 4—5 tagú család a havi $65 segélyből? Javulás nem várható, mert nincs uj ipar a vidéken, a bá­nyák nem működnek, a termelésre a köves tala­jon nincs lehetőség. Az emberek arra várnak, h°gy uj mesterségre tanítsák ki őket, de milyen eshetőségek mutatkoznak erre, amikor csupán 30 ezer átképzős részére van lehetőség, holott a mun­kanélküliek és a felnőtt, munkát kereső ifjak szá­ma 6—7 millióra rúg. A nélkülözők száma az or­szágban kb. 40 milliót tesz ki. Láthattuk a tv-képen, hogy a gyermekek öröm­mel mennek az iskolába, még sárban, hóban is, csakhogy részesüljenek a meleg ebédben, amit a tanítónő az egyszobás iskolában a szövetségi kor­mány hozzájárulásával elkészít a részükre. A fér­fiak a helység egyetlen boltjában üldögélnek, a kályha körül, az asszonyok pedig reménykednek, hogy még mindig kapnak valamit hitelben. 1964 hü képe tehát: egyik oldalon keserű nyo­morúság, a másik oldalon pedig pazarlás, gyönyörű uj autók és pompás ruhák. Kaliforniaiak figyelmébe! Mindazok, akik részt kivannak venni a magyar- országi társasutazásban és Californiában laknak, forduljanak bizalommal Mrs. Paula Yanovskihoz, aki az onnan menő csoportot fogja vezetni. Szíve­sen ad felvilágositást a los-anqelesi és környéki olvasóknak és barátaiknak, minden kedden est* 8-tól, vagy az összejövetelek alkalmával a Munkás Otthonban, 1251 So. St. Andrews Place alatt. Tele­fon: 451-4076. "tt v t y tt <r"T t* : APRÓSÁGOK > Kovács Erzsi rovata < ■ i A A A ÁÁÁÁAAÁ A. A áááááá! • 12345678901011121314151617181920312242233456789097 • ! A SZÁMOK BESZÉLNEK | írja: Eörsi Béla • 12345678901011121314151617181920212242233456789097« CINCÁR HOME SERVICE 7661 FOUNTAIN AVENUE, LOS ANGELES, CAL. Telefon: 876-3350 or 936-4627 — Julius Cincar, mgr. Remodeling — Carpentry — Plumbing — Electricals Kitchens — Bathrooms — Painting — Garage work

Next

/
Thumbnails
Contents