Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-28 / 4. szám

Thursday, January 28, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 EGER, MISKOLC, KAZINCBARCIKA Irta: LUSZTIG IMRE Amit Pécs természeti szépségéről Írtam, azt el­mondhatnám a fenti városokról is. De el kell oda látogatni, hogy kellőképpen értékelhessük azt. A Bükk hegység és környéke nemcsak az or­szág egyik leggyönyörűbb természeti látványossá­ga, de az ország gazdaságának egyik fontos pontja is. Itt gyártják az ország acéltermelésének 70%-át, az energiaforrás 30%-át, a széntermelés 20%-át, a nitrogén-műtrágya 39%-át. Látogatás Egerben Menjünk azonban városról-városra és tekintsük meg nevezetességeiket. Csak azt tudtam Egerről, hogy az egri nők a XVI. században a törökök elleni harcban forró kátrányt öntöttek a támadók fejére az egri vár falairól. Eger tehát történelmi város, márcsak azért is, mert ősidők óta lakott hely, amit az ásatások folyamán felszínre került kőkorszakbe- li szerszámok és edények is bizonyítanak. Jóval ké­sőbb, Dózsa György parasztforradalma idején, a Heves megyei parasztok aktiv részt vettek a föl­desurak elleni küzdelemben. Eger ma mint az is­kolák, műemlékek, fürdők és a jó bor városa isme­retes. Viszonylagosan kis város; lakosai száma kb. 40 ezer. Méltán büszkélkedhet tehát országos jel­legű tanítóképzőjével, fiú- és leánygimnáziumával, pedagógiai főiskolájával, siketnéma intézetével, mezőgazdasági technikumával. A műemlékek közül csak a Gárdonyi Géza múze­umot óhajtom — helyszűke miatt — megemlíteni. Gárdonyi Géza, hires regényíró itt élt, itt mun­kálkodott, itt van eltemetve. A pedagógiai főisko­la a magyar barokk-épitészet remekműve. Az épü­letben látható festmények miatt is érdemes Eger­be látogatni. Nem lehet Egerből eltávozni anélkül, hogy meg ne tekintenénk a Várat, ágyutermeivel, hosszú fo­lyosóival, bástyáival, szellőző aknáival. Eger gyógyfürdői országszerte ismertek és csak idő kérdése, hogy világszerte ismertekké váljanak. A nagy mélységből előtörő 32 Celsius fokos víz­nek nagy gyógyhatása van. De nemcsak a gyógy­fürdők városa, hanem az úszóké is. Itt képezik ki a hires magyar úszókat; Katona József, Európa- bajnok is idevaló. A fürdők és uszodák a Népkert gyönyörű ősfái között terülnek el. Van a Népkert­ben szabadszinpad, cukrászda és egyéb szórakozó hely is. Amikor bementünk a Vadászkürt Étterem­be, találkoztunk ott egy Tashkend-ből (Ázsia) jövő turista-csoporttal, akik nemzeti öltözetükben em­lékezetünkbe hozták a valamikor itt járt törököket. Persze a különbség az, hogy mig a törökök, mint hódítók jártak itt, a tashkendi csoport az egyik szocialista országból barátságos látogatásra jött az ország egyik legszebb kisvárosába. Az egri borokról nem is irok, főleg azért, mert nem vagyok borivó, és igy nem tudok róluk szemé­lyesen beszámolni. Másrészt azért, mert akik bor­ivók, azok úgy is ismerik a Bikavér zamatját. Akik nem voltak Egerben magyarországi látoga­tásuk alkalmával, ne mulasszák el ezt, ha ismét hazalátogatnak. Akik viszont már jártak ott, azok­nak nem kell ezt ajánlani; azok úgy is visszavágy­nak. Miskolc és Kazincbarcika E két várost azért tettem egy “fejeim” alá, mert az idő rövidsége miatt nem volt alkalmam megte­kinteni Miskolc nevezetességeit, mint a Lenin Ko­hómüveket, a Nehézipari Műszaki Egyetemet, az egyetemi város diák-szállóit és e nagy rohamosan növő város többi látványosságait. A rendelkezésemre álló időt a Borsodi Vegyi­kombinát megtekintésére fordítottam. Itt találkoz­tunk Lodri Józseffel, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének titkárával. A fiatal, energikus em­ber, aki minden idejét a szakszervezeti problémák megoldására fordítja, a munkások sorából került ebbe az állásba. A Vegyikombinát 2,500 munkást foglalkoztat; főtermékét P.V.C. néven ismerik, ami poli, vinil és chloridnak felel meg. Mi, szakképzet- len emberek, jobb képet alkottunk magunknak, amikor azt Lodri munkástárs elmondta, hogy a kombinát műtrágyát, nitrogént, ammóniát, sósavat és carbamidot gyárt. Az utóbbit, amit kérdésemre megmagyarázott, szarvasmarhák tápanyagául hasz­nálják. Az 1963—64-es évek műtrágya termelése 215,000 tonna volt; 1968-ban 400,000 tonnát szán­dékoznak termelni. Ez is mutatja, milyen fontos e vegyikombinát a magyar közgazdaságban. A vegyi­gyártmányok nagy részét villanyvezető csövek és padlófedő anyagok képezik. Később selyempótló műszálakat is gyártanak majd. Fiatal munkástábor A 2,500 munkás 72%-a férfi és 18%-a nőkből áll. Az összmunkások átlag kora 31 év. Minden uj üzem országszerte ilyen fiatal munkástáborból áll. Ebben az üzemben is van munkásvándorlás, de fő­leg a szakképzetlenek között. Mint máshol is, itt is körülvezettek bennünket a gyárban. Megnéztük a hatalmas kompresszoro­kat; három magyar gyártmányú, a Ganz gyárból, kettő a Szovjetunióban készült. Érdekes látvány volt megfigyelni a szóró-tornyot, amely minden 24 órában 650 tonna anyagot termel. Láttuk hogyan szállítják gépesítéssel a szórótoronyból az anyagot a mérlegelő- és zsákolóba, ahol vasúti teherkocsik­ba rakják, szállításra készen a termelőszövetkeze­tek részére. Megnéztük a munkás szállókat, az 1,500 sze­mélyt kiszolgáló éttermet, az uj klubhelyiséget, ahol nemcsak gyűléseket és előadásokat tartanak, de táncestéket is és filmeket is bemutatnak. Sipos Zolika szaval Belátogattunk a gyár óvadájába. Sokan Írtak már az óvodák látogatásával kapcsolatos élménye­ikről. Mindamellett szeretném olvasóinkkal érez­tetni azt a melegséget, amit a Vegyi Kombinát ál­tal fenntartott óvoda látogatásakor éreztünk. Amikor beléptünk a terembe, a gyermekek fel­álltak és köszöntöttek bennünket. Amikor leültek s az óvónéni megmondta, hogy a bácsi és néni messze földről, a tengerentúlról jött látogatóba, megkérdeztem a gyermekektől, hogy ki tud egy verset elszavalni. Egy pár másodpercnyi hallgatás követte kérdésemet, de hamarosan egy kéz emel­kedett a levegőbe, majd felállt egy gyermek, Sipos Zolika (öt éves) és szavalni kezdett. Amikor Móra Ferenc “Este” cimü versének felét elszavalta, a te­remben lévő gyermekek nagy részének keze a le­vegőbe emelkedett. Ők is akartak verset mondani. Ezeknek a gyermekeknek magabiztos viselkedése visszatükrözi azt a szeretetet, amivel körülveszik őket úgy odahaza, mint az óvodában, ők már az uj nemzedék sarjai, akiknek minden lehetőségük megvan, hogy testi és szellemi adottságaikat a leg­magasabb fokra emeljék. Huszonöt mázsás rizstermés a Tisza-Tur közén A Tisza—Túr közén, Szabolcs-Szatmár Erdőhát vidékén az egyéb szántóföldi kultúra termelésére alkalmatlan szikeseken nagyüzemi rizstermelő te­lepeket alakítottak ki a közös gazdaságok. A viz- igényes növényt a Tisza, a Túr és a Szamos vizé­vel táplálják, s az itteni rizstermés évek óta ma­gasabb átlagú, mint másutt az országban. A kedvezőtlen időjárás ellenére 1964-ben is 1242 holdon 25 mázsás átlagtermést takarítottak be a termelőszövetkezetek. A jó minőségű termés alkalmas a magszaporitásra, igy a gazdaságok az idén saját magjukból telepitik be a rizstermő te­rületet. A Tisza—Túr közén uj rizstelepeket is lé­tesítenek ebben az évben. A milotai öntözőfürt se­gítségével három termelőszövetkezet közös beru­házással alakítja ki azt az öntözőrendszert, amely az uj rizstelepek vízellátását is biztosítja majd. A z angol légiforgalmi társaság fogadása a Gellértben Január 15-én a Gellért Szállóban a BOAC angol légiforgalmi társaság európai igazgatója, C. A. H. Rix, valamint R. Loneck, a társaság bécsi igazga­tója és magyarországi képviselője fogadást adott. A fogadás alkalmával C. A. H. Rix elmondta, hogy a legutóbbi években szoros kapcsolat alakult ki a MALÉV és a BOAC között. A MALÉV saját gépein Londonig szállítja az utasokat és a külön­böző küldeményeket, amelyeket az angol társaság a tengeren túlra továbbit. Elmondta azt is, hogy a magyarországi vezérügynökséget a MALÉV látja el, amelynek munkájával elégedettek. A BOAC 77 irodájában népszerűsíti a magyarországi utakat. Tervük az, hogy még több turistát szállítsanak Ma­gyarországra és természetesen az eddigieknél több árut szállítsanak Magyarországról, illetve oda. A fogadás alkalmával két filmet vetítettek le. A többi között bemutatták az angol repülőgépipar legújabb nagy teljesítményű gépét, a VC—10-et, amely 134 utasát óránként 1000 kilométeres se­bességgel szállítja a különböző égtájak felé. Nagvhegyesi földgázzal fütik a Hajdúszoboszlói kertészetet Hajdúszoboszlón, a Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében nagyarányú korszerűsítéshez kezd­tek. Éveken át a hajduszoboszlói hőforrás meleg vizének hőenergiájával fütötték az üvegházakat, s most a nagyhegyesi földgázt is bevezetik. E célból egy német gyártmányú kazánt szerelnek fel, amely egyaránt alkalmas lesz a termálvíz és a földgázzal melegített kutviz továbbítására. A korszerűsítéshez hozzákezdtek, s a tervek sze­rint az év végére már a nagyhegyesi földgáz hő­energiája is segíti a korai primőrök érését Hajdú­szoboszlón. 2.5—3%-kal, egy főre jutó reáljövedelme — a tervezettnél nagyobb mértékben — 5—6%-kal ha­ladta meg az 1963. évi szintet. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kb. 4—5 %-kal emelkedett. 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezett nél nagyobb volt és 7.6%-kal haladta meg az 1963. évit. Az összes eladás mintegy felét kitevő élelmi­szer-forgalom 8%-kal emelkedett. Az élelmiszer- ellátás általában kielégítő volt. A ruházati cikkek vásárlása 1964-ben 4%-kal haladta meg az 1963. évi forgalmat. Cipőkből 15 %-kal, konfekcionált cikkekből 7%-kal több fo­gyott, mint 1963-ban. Méterárukból valamivel töb­bet, kötöttárukból ugyanannyit adtak el, mint 1963-ban. A vegyes iparcikkek eladása — a korábbi évek­hez hasonlóan — az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televízióból kb. 30%-kal, hűtőszekré­nyekből 65%-kal, mosógépekből 7%-kal, porszívó­ból 40%-kal volt nagyobb, mint 1963-ban. 1964-ben a lakosság kb. 10%-kal többet költött különféle szolgáltatásokra. Az év folyamán a lakosság takarékbetéteit 3.9 milliárd forinttal növelte. Népesség, népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátottság Az 1964. év folyamán 31,000 fővel növekedett az ország lakossága és az év végén 10,135,000 volt. 1964-ben az élve születések aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyanolyan volt, mint az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a természetes szaporodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző évivel. Tovább csökkent 1964-ben a csecsemőhalandó­ság: az ezer élve szülöttre jutó egy éven aluli meg­haltak száma 40 volt, 6%-kal kevesebb, mint 1963- ban. 1964-ben 900 uj orvos kapott diplomát, az év végén 10,000 lakosra 18.3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma az év folyamán 800-zal gyarapodott, és számuk az év végén elérte a 76,000-et. Az egészségügyi ellátás a számottevő javulás mellett sem tartott lépést az igényekkel. 1964 végén több mint 1,100,000 ember kapott nyugdijat, illetve járadékot. A részükre folyósított összeg 1964-ben 600 millió forinttal több volt, mint 1963-ban. 1964—65. tanévben kb. 2.3 millióan tanulnak. A tanév elején a középiskolákba 417,000-en irat­koztak be, 32,000-rel többen, mint az előző tanév­ben. Az idei tanévben 92,000-en folytatnak felső­fokú tanulmányokat 11 %-kal többen, mint egy év­vel korábban. A szakmunkástanulóképzésben ré­szesülő fiatalok száma 164,000. A kiadott müveknek a példányszáma 1964-ben mintegy 71 millió volt, ezen belül a könyvek több mint 44 millió példányban jelentek meg. A televí­zió-előfizetők száma az év folyamán 471,000-ről 675,000-re emelkedett. Az idegenforgalom — nagyrészt az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások hatása­ként — jelentősen nőtt. 1964-ben magyar állam­polgárok 1,487,000 alkalommal utaztak külföldre, s ez több mint két és félszerese az 1963. évinek. Magyarországra külföldi állampolgárok pedig 1,­302,000 esetben jöttek, ami kétszerese az 1963. évinek. Budapest, 1965 január. Központi Statisztikai Hivatal WMHMWWMHWMWVMWMWmm««« t»l PAUL’S SHELL SERVICE :! GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS <’ íj 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ;! [Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos;;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents