Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-28 / 4. szám

Johnson elnök benyújtotta költségvetését WINSTON CHURCHILL 90 esztendős korában elhunyt Londonban Winston Chur-; chili, az angol imperializmus 20-ik századbeli legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb képviselője. Ö volt Anglia miniszterelnö­ke, mi több, az angol nép vezére a második világháború alatt. A haladó szellemű emberiség elismeréssel adózik Chur­chill történelmi szerepének a hitlerizmus ellen vívott nagy nemzetközi küzdelemben. Elévülhetetlen érdemeket szerzett magának amikor a második világháború legsötétebb napjai- j ban, 1940—41-ben — amidőn az angol nép jóformán egye­dül állt szemben a hitleri hadigépezettel — rendületlenül el­lenállt a náciknak, a történelem legragyogóbb szónoklataival; lelkesítette népét a kitartásra a végső győzelemig. Ezek voltak nemcsak az angol nép, hanem Churchill "legragyogóbb órái.". Amikor ezeket a megállapításokat tesszük és miután őszinte értékelésünket Churchill második világháborubeli sze­repével kapcsolatban ily módon kifejezzük, a történelmi tár­gyilagosság megkívánja, mi több, megköveteli tőlünk, hogy í rámutassunk Churchill EGÉSZ történelmi szerepére. És, habár; helye a történelemben minden időkre biztosítva van a máso­dik világháborúban kifejtett POZITÍV szerepéért, az, amit a II. világháború ELŐTT és UTÁN tett, igen sok tekintetben módosítani fogja a történelem végső ítéletét róla. Churchill alapjában véve szélsőségesen konzervatív an­gol imperialista államférfi volt. Mindent, arr.it hosszú politi­kai pályafutása alatt tett — beleértve a hitlerizmus elleni nagy harcát — az ANGOL IMPERIALIZMUS ÉRDEKEI DIK­TÁLTAK SZÁMÁRA. Ebbéli szerepe nyilvánvaló volt az angol nép nagy többsége előtt is. Ezért történt meg az, hogy jó­formán még a második világháború befejezése előtt, az orszá­gos választásokon a nép megbuktatta Churchillt és pártját és kormányát a Labor Party kormányával váltotta fel. Mindennél ékesebben bizonyítja ez azt a tényt, hogy benne az angol nép nagy és sikeres HADVEZÉRT látott — és tisztelt — de NEM BÍZOTT BENNE, MINT A BÉKE ÁLLAMFÉRFIJÁBAN. Ebbéli kételyük nagyon jogosult volt es a második világ­háborút követő időszak folyamán ezerszeresen igazolódott. Az angol nép jól tudta — és ezt az utókornak sem szabad elfeledni — hogy Churchill, bár vezető szerepe volt a hitler­izmus elleni háborúban, nem volt antináci, nem volt antifa­siszta. Mint ultrakonzervatív, mint imperialista, HATÁROZOT­TAN ROKONSZENVEZETT A FASIZMUSSAL. Ha ez a megállapitás még a mi olvasóinkat is meglepi,! engedjék meg, hogy idézzünk Mr. Churchill régebbi beszédei­ből: "Én mindig azt állítottam, hogy ha Angliát levernék egy háborúban, reméltem volna, hogy mi is találunk egy Hitlert, aki visszavezetne bennünket régebbi jogos helyünkre a nem­zetek között". (1938. nov. 11.) "Hitler a német nép háborús balsors elleni lázadásának kifejezője. Hitler azért lett Führei, mivel ő a megszemélyesí­tője a német nép akaratának." "Ha a kommunizmus és nácizmus között kellene választa­nom, nyugodtak lehetnek, NEM A KOMMUNIZMUST VÁ­LASZTANÁM." (Beszéd a parlamentben, 1944 dec. 8.) Churchill egész életében következetes és kérlelhetetlen ellensége volt a szocializmusnak, a szocialista államoknak, a népi megmozdulásoknak. Nyíltan bevallotta, hogy az I. világ­háború végén mindent elkövetett a szovjet állam megfojtására: "Utazásom közben — írja emlékirataiban (The Hinge of Fate), sokat töprengtem e baljós, alattomos állam (a Szovjet-1 unió) fölött, AMELYET EGYKOR ANNYIRA SZERETTEM; volna bölcsőjében megfojtani és amelyet, Hitler előtt, a civi­lizált szabadság halálos ellenségének tekintettem." A hitlerizmus elleni háború tartamára, igaz, Churchill felfüggesztette a szocializmus elleni megrögzött kérlelhetetlen gyűlöletét. De jóformán abban a percben, amelyben biztosít­va látta a hitlerizmus leverését, ismét a szocializmust, a népi mozgalmakat és mindenekfölött a szocialista államok eltiprá- sát tette politikai működésének célpontjává. (Folytatás a 16-ik oldalon) Johnson elnök hétfőn a kongresszus elé küldte a jú­lius 1-én kezdődő év költség- vetését, amely Roosevelt elnök New Deal programja óta a 1 e g m a gasabb kiutalásokat ajánlja népjóléti és közoktatá­si célokra. A 99.7 milliárd dol­láros költségvetés nem fog­lalja magában a társadalom­biztosítási, útépítési és a Me­dicare kiutalásokat; ezekről külön adóalapok gondoskod­nak. A társadalombiztosítási járulék felemelésével és egyéb javasolt népjóléti programok­kal, a költségvetési javaslat 6.3 milliárd dollárral maga­sabb az ez évi kiutalásoknál. Az elnök a luxusadók 1.75 milliárd dolláros leszállítását is. javasolta, viszont a társada­lombiztosítási adók és egyéb adók felemelése a közönség számára úgyszólván megsem­misíti az adóterhek könnyíté­sét. A kormány reméli, hogy a népjóléti program megvalósí­tása és a javasolt adóváltozta­tások, azonkívül a múlt évben keresztülvitt adóleszállitások eredményeképpen az év má­sodik felében lendületet kap az ország lanyhuló gazdasága A jövő évben már kevesebb eredményt várnak, mert a ma­gasabb társadalombiztosítási adók akkor már érvényben lesznek. Az elnök katonai célokra ja­vasolt költségvetése a követ­kező évre 49 milliárd dollár, 300 millió dollárral keve­sebb, mint a jelen évben. A háborús célú költségvetésnek ez a látszólagos redukálása azonban megtévesztő. A kato­nai kiutalások a kormány ösz- szes költekezéseinek még min dig a legnagyobb százalékát képviselik. A jelenleg benyúj­tott katonai büdzsé négyéves rendkívüli hadi költekezés be­fejező fázisát jelenti, amely­ben a kormány úgy a nukleá­ris, mint az un. konvencioná­lis haderőket a lehető legma­gasabb fokra fejlesztette ki és minden eddigit felülmúló mó­don kiterjesztette. Johnson el­nök úgy nyilatkozott erről, hogy a honvédelem olyan ma­gas színvonalat ért el, amely felülmúlja a minden más or­szágét. EGYMÁSUTÁN bekövetkező, sorozatos robbanások elpuszti- , tották a laoszi légiflotta bom­bázóinak felét és Vientiane katonai repülőterét. A robbanás megsemmisített legalább 9 bombázót, egy meg figyelő repülőt és két csapat­szállító gép is megsérült. Egy karbantartási hangár, teljes felszerelésével és munícióval együtt odaveszett. A magyar kormány támogatja a kínai kormány javaslatát "A nukleáris fegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló javaslat, reális" — mondja Szarka Károly Szarka Károly külügyminisz terhelyettes jan. 18-án átadta Han Kehua kínai nagykövet­nek azt a válaszlevelet, ame­lyet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke küldött Csou En-laj 1964. ok­tóber 17-i üzenetére. Mint is­meretes a kínai miniszterel­nök üzenetében államfői érte­kezlet összehívását javasolta a nukleáris fegyverek teljes be­tiltása és megsemmisítése kér­désében. A magyar kormányfő vála­szában hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya a nemzetközi béke fenn tartása és az emberiség szá­mára súlyos katasztrófát je­lenthető termonukleáris világ­háború elháritása érdekében következetesen támogatott és támogat minden olyan reális és jóindulatú kezdeményezést, amely a fegyverkezési verseny csökkentésére, a termonukleá­ris fegyverek előállításának, tárolásának, elterjesztésének s felhasználásának betiltására, a nukleáris kísérletek beszünte­tésére, valamint a nukleáris fegyverek teljes megsemmisí­tésére irányul. Ilyen irányú e r ő f e szitésekre különösen nagy szükség van most, ami­kor a NATO imperialista kö­rei újabb kísérleteket tesznek a nukleáris fegyverek elter­jesztésére a többoldalú NATO- atomütőerő összetákolásával. A Magyar Népköztársaság kor­mánya támogatja a Kínai Nép- köztársaság kormányának a nukleáris fegyverek betiltása és megsemmisítése kérdésé­ben államfői értekezlet össze­hívására vonatkozó javaslatát is, és kész részt venni egy ilyen értekezleten. Chou ujtipusu ENSZ-t javasol Chou En-lai, a Kínai Népköz­társaság elnöke, uj Egyesült Nemzetek megalapozását aján­lotta, amely “mentes az Egye­sült Államok manipulációjá­tól.” Helyeselte Indonézia kilé­pését a világszervezetből és kijelentette, hogy az túlsók hibát követett el és “nem vál­totta be ígéretét az uj afrikai s ázsiai országokkal szemben.” Indonézia hivatalosan kilépett az ENSZ-ből Subandrio, Indonézia kül­ügyminisztere, U Thant főtit­kárhoz intézett hivatalos le­vélben formálisan bejelentette Indonézia kilépését az Egye­sült Nemzetekből. A levélben j kifejezte kormányának abbeli reményét, hogy “ez a lépés mind a szellemi, mind a gya- i korlati téren kedvező változá-1 sokat fog előidézni az Egye-! sült Nemzetek működésében,! nehogy a neokoloniális hatal­mak által tanúsított önelégült­ség aláássa a világszervezet magasszinvonalu célkitűzése­it.” Indonézia kilépésére az szol­gáltatta az okot, hogy az an­gol imperializmus által létesí­tett szomszédos Malaysia kép­viselője került beválasztásra az ENSZ egyik legfontosabb szervezetébe, a Biztonsági Ta­nácsba. Nagyszabású kampány-nyitó bankettel rendez a newyorki lapbizottság FEBRUÁR 7-ÉN, VASÁRNAP 1 órai kezdettel a SAVOY MANOR ROSE ROOM -jóban, 120 East 149 th Street, Bronx, N. Y. (közel a Lex. Ave. White Plains Rd. és Jerome Ave. Subway Grand Concourse és 149 St.-i állomáshoz.) ★ A bronxi műkedvelők nagy szerű programmal lépnek fel. ★ Lesz jó szónok. ★ A finom 5-fogásos csirke-ebéd ára személyenként $3.75. ★ Rer.*>rválásért hívja az Amerikai Magyar Szó kiadóhivatalát AL 4-0397 számon délelőtt 9-től este 5-ig. LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN! Vol. XIV. No. 4. Thursday, January 28, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-0397

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents