Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-28 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 28, 1965 1 A délvieinami újoncok megszöknek Időnként, a szokásos beállított tónusu cikkek mellett, a sajtóban olyan hírek is megjelennek, amelyek leplezetlenül megirják a dél-vietnami kormányhadsereg demoralizált állapotát. Ilyen cikk jelent meg a N. Y. Times jan. 19-i számában, Jack Langguth riporter tollából. A jelentéshez nem szükséges kommentárt fűzni, alább adjuk azt kivonatosan: Tram Nien 28 éves krumplitermelő farmer a dél-vietnami hadsereg újonca, nagyon elégedetlen a sorsával. “Már három hete szűkös az élelmezés’’, mondotta. Zord szél fújt a gyakorlótéren, de mezítláb gyakorolta a céllövést. Világéletébem sohasem hordott cipőt és a katonai bakkancs véresre törte a lábát. A vele együtt besorozottaknak 30 százaléka már megszökött, mert kibirhatatlannak találták a katonaéletet. A katonaságból való megszökés ilyen aránya megszokott dolog a Phu Bai-nál levő Dong Da kiképzőtáborban. Egyesek csak rövid időre hagyják ott a katonaságot, hogy ellássák a házkörüli teendőket, utána visszajönnek a táborba. Egy másik közlegény, Hoang Ton kétgyermekes családapa, alig várja, hogy minél hamarább otthagyhassa a katonaságot. Ehhez azonban úgyszólván semmi lehetősége sincs; úgy a besorozattakat, mint az önkénteseket a háború végéig a katonaságban tartják. A kiképzés az Egyesült Államok katonai kézikönyve szerint történik és az újoncok azt rendkívül nehéznek találják; öt hetes elemi kiképzésből és négy hetes előrehaladott hadgyakorlatokból áll. Az újoncok gyors hadbaállitása miatt eltörölt további háromhetes utánképzést most kénytelenek visszaállítani. Csak 12 órát fordítanak a katonák politikai oktatására. Az élelmezésről kifejezett panaszok tovább mennek a szokásos katonai elégedetlenségnél. Az árvizek megnehezítik a szállítást és a városi demonstrációk miatt sok üzlet zárva maradt Tran Heuu Tu alezredes, a Dong Da tábor parancsnoka, fejenként napi 15 piastert kap (kb. 12 cent) a rek- ruták élelmezésére. Szabadtéri katlanokban, kevés beleapritott hússal rizst főznek a legénységnek, amit órákkal a tálalás előtt kiraknak a deszka- tálalókra. Ezeket néha letakarják a legyek elől. A levest melegítik és mosdó-vedrekben tálalják fel. Köröskörül a hegyekben gerillák bújnak meg, ezért a katonaság csak nappal tart járőrséget, amikor nem lépnek akcióba a gerillák. A nyugati tanácsadók kifogásolják a katonaságban a lelkesedés hiányát, de azon a véleményen vannak, hogy megfelelő vezetéssel a vietnamiak jó katonákká válhatnak. Az is előfordul azonban, amint az egyik katonatiszt mondotta, hogy a mieink közül valaki megragad néhány vietnamit a gallérjánál fogva és azt mondja: “te most velem jössz.” Kern lesz tárgyalás a Wylie gyilkosság ügyében A vádügyészség burkolt kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a Janice Wylie és Emily Hofiert N.Y.-i fiatal lakótársak meggyilkolásával vádolt George Whitmore Jr. bűnügye nem kerül tárgyalásra és elejtik ellene a gyilkosság vádját. Ebben az ügyben, erőszakos merénylet vádja alapján már előzőleg bűnösnek találta a bíróság, de arra nincs jogerős bizonyíték, hogy a gyilkosságban is ő lett volna a tettes. Whitmore ellen már más hasonló ügyekben is eljárás folyik. A körzeti vádügyész szerint Whitmore állítólag bevallotta Mrs. Minnie Edwards brooklyni asszony meggyilkolását múlt áprilisban és bűnösnek mondták ki Elba Barrero erőszakos megtámadásáért. Hazaférfek Varsóból a tárgyalók A Varsói Szerződés országainak kormány vezetőségi tagjai és pártvezetői néhány napos megbeszélés után, a lengyel fővárosból hazaérkeztek. A megbeszélések tárgyát a nyugat által tervezett nemzetközi nukleáris flotta elleni védelem képezte. A szovjet küldöttség még a két országot kölcsönösen érdeklő ügyekről, kétnapos külön megbeszélést is tartott a lengyel kormány tagjaival. Siovjai tiltakozás U Thanlnál A Szovjetunió ENSZ-képviseleíe jan. 21-én tiltakozást jelentett be U Thant főtitkárnál amiatt, hogy a főtitkár beszámolójában a Szovjetuniót törvénytelenül olyan államnak tüntette fel, mint amelyet valamiféle “adósság” terhel. “Ez az állítás — hangzik a nyilatkozat — minden alapot nélkülöz, és ellentmond az ENSZ-alap- okmány legfontosabb rendelkezéseinek. A beszámoló voltaképpen az amerikai álláspontot tükrözi. Eszerint az imperialista hatalmak közel-keleti és kongói agressziójának következményeivel kapcsolatos kiadásokat a rendes költségvetés részének kell tekinteni, és a tagállamoknak a rendes költségvetéshez való hozzájárulásából fedezni. Azok tehát, akik a világszervezetet több milliós költséggel terhelték meg, súlyos pénzügyi nehézségeket támasztva, most a felelősséget igyekeznek másokra áthárnani. Jogi szempontból sincs semmiféle alap arra, hogy a tagállamokkal fizettessék meg a közel-keleti és kongói akciókra fordított anyagi eszközöket, mivel ezeket az akciókat az ENSZ- alapokmány megsértésével határozták el és hajtották végre. A Szovjetuniót nem terheli semmiféle, a beszámolóban említett adósság. A Szovjetunió — miként ez közismert — pontosán teljesiti az ENSZ-alapokmány által előirt pénzügyi kötelezettségeit.” Izrael int a Jordán elvezetése ellen Izrael honvédelmi minisztere, Shimon Peres figyelmeztette Libanon kormányát, hogy a Jordán folyó vizének elvezetése Izrael részéről megtorló lépésekre vezethet. Peres miniszter kijelentette, hogy a Wazzani folyó eredeténél tervezett pumpák felállítása és a Hasbani folyó vizeinek uj mederbe való átterelése révén “ezek a vizek a jövőben a Litani folyóba ömlenének, amellyel együtt hasznavehetetlenül folynának a Földközi-tengerbe.” A Litani folyó a Földközi-tengerbe torkollik. Az izraeli miniszter azt a vádat emelte, hogy Libanon az Egyesült Arab Köztársaság zsoldosa lett abban a tervben, hogy az arab országok megfosz- szók Izraelt a Jordán vizének használatától. Jelenleg a Tiberias tóba folyik, ahol Izrael öntözőberendezést épit a viztelen területek irrigálására. A Labor-miniszter Tory kijelentései Harold Wilson angol miniszterelnök kormányának munkaügyi minisztere és az angol Labor Party elnöke Ray Gunter, egy londonkörnvéki pártgvii lésen elmondott beszédében kijelentette, hogy az ország gazdasági fejlődése érdekében az an^ol munkások tegyék félre “önző” érdekeiket és lássanak munkához. “Jó lesz, ha az ország szembenéz a valósággal”, mondotta. “A nyugdíjazásban, kórházi ellátásban és. lakásviszonyokban megvalósitandó reformokat nagyobb termelékenységgel kell megszolgálni.” Furcsa hangok ezek egy munkáspárti vezér és miniszter szájából; inkább beillene tory-párti miniszter kijelentésének. Az angol munkáspárt hagyományosan lagymatag politikai álláspontját még tovább gyengítette az a tény, hogy Patrick Gordon Walker külügyminiszter elvt sztette parlamenti ülését a körzetében, Leytonban megtartott pótválasztáson. Ennek következtében a külügyminiszter kénytelen volt lemondani és a gyér többséggel megválasztott Labor Party további kudarcot szenvedett. [széljegyzetek] * • Los Angelesben a harmatlelkületü hatósági közegek a magazinok és egyéb nyon'ftatványok tömegét kobozták el, mert sértette szeméremérzületüket. Az elkobzással az ifjúság morális finomságát óhajtották megvédeni a durva befolyásoktól Az elkobzott nyomdai termékekeket a végső bírósági döntésig elraktározták. Az elraktározás pénzbe kerül, még pedig arányban azzal, amennyi helyet az elraktározott holmik elfoglalnak. Miután a szóban forgó erkölcsrontó nyomtatványok sok helyet foglalnak el, elraktározásuk is sokba kerül. Az adófizetők pénzét mindig aggódó gondossággal óvó hatóságok tehát az elkobzott nyomtatványoknak árverésen való eladását határozták el. • • • Az adófizető polgárok, akiknek zsebét a szeméremsértő nyomdai termékek elraktározása, azoknak elárverezése után, többé nem fogja terhelni, — ugyan mit gondolnak e művelet végrehajtásáról? Gondolják-e, hogy amit nem illett kicsiben eladni, azt illő nagyban elárverezni? Vagy azt, hogy aki megvásárolja, elviheti és árusíthatja ott, ahol ilyen szeméremsértő nyomtatványok nem ártanak az ifjúságnak? Vagy gondolják-e, hogy az egész elkobzásnak már kezdettől fogva nem volt értelme? • • • A virginiai Alexandria városban, ahol a Pentagon hatalmas épülete terpeszkedik, a szövetségi Nagy Esküdtszék a hadügyminisztérium három hivatalnokát sikkasztás vétsége alapján vád alá helyezte. A vád szerint ez a három tisztviselő az 1963- mal végződő négy év alatt 66 ezer dollárt tulajdonított el, beleszámítva olyan tízezer dollárt, amelyet eredetileg “bizonyos vietnami bizalmas célokra” szántak. Egyelőre nem nyert megállapítást, hogy miért tartott négy év;g a lopások leleplezése, holott a száz és ezermilliók kiutalása és kezelése — állítólag — szigorú ellenőrzés alatt áll. Viszont megállapították azt, hogy a három sikkasztó közül kettő 20 ezer dollár évi fizetést húzott, a harmadik pedig kénytelen volt 17,700 dollárral beérni. Hogy ilyen fizetések mellett miért kellett még lopni, talán érdekli azokat az amerikai polgárokat, akik — a CBS legutóbbi tv-riportja szerint — évente 2—300 dollárt keresnek gyapotszedéssel. • • • Egyre rohamosabban közeledik az idő, amikor az ország vezetőinek csupán egy kvalifikációra lesz szükségük: PÉNZ, VAGYON. Nem lesz fontos a képzettség, a tehetség, a rátermettség, a megbizhatóság, mert ezek alapján még csak a választó listára sem kerülhet a tisztségre pályázó neve, ha az illető nem vagyonos. Kaliforniában például Alan Cranston-nak 800 ezer dollárjába került, hogy — veszített Pierre Sa- lingerrel szemben, aki ennél is többet költött, hogy az ő neve kerüljön a listára és azután — ő is kibukott Murphyvel szemben. R. L. Ottinger, a New Yorkkal határos Westchester megyében csaknem 200 ezer dollárt költött, hogy képviselővé válasszák. Robert Kennedynek pedig két MILLIÓ dollárjába került, hogy New York állam szenátora legyen. Nyilvánvaló, hogy az amerikai választásoknál elsősorban a pénz beszél . . . • • • Robert Kennedyről lévén szó: e sorok Írása közben jelenti a rádió, hogy felesépe újszülöttel ajándékozta meg az újdonsült szenátort. Ez a házaspár kilencedik gyereke, amire azt mondhatjuk, hogy könnyű nekik. Elvégre ez az a család, amelyben a nagyapa minden újszülött unoka nevére EGYMILLIÓ dollárt helyez letétbe. Ez tehát a kilencedik millió, amellyel a dúsgazdag nagyapa ezt a családot szorgalma elismeréséül jutalmazta. • • • Hogyan állunk a gondosan őrzött és kommunizmustól féltett "erkölccsel" abban az országban, amely példamutatóként szeret szerepelni a világ széltében-hosszában? Az FBI hivatalosan jelenti, hogy igy állunk: MINDEN ÓRÁBAN egy öngyilkosság, két betörés és 60 autólopás történik (percenkint egy autólopás!). Minden évben két és egynegyed millió súlyos bűntényt követnek el országunkban. A lakosság 8%-os emelkedésével szemben a bűntények 40%- os emelkedést mutatnak. Egyedül New York városban, a múlt év folyamán 13,025 súlyos természetű támadás történt, ebből több mint 75% utcai támadás volt. Egyedül Bostonban egy év alatt 15 kideritetlen gyilkosság történt. Ezzel a "példával" ugyan nem érdemes a világ elé állni! • • • Az országos hirdetők szövetségének elnöke, Fairfax Cone, beszédében éles szavakkal ostorozta a hirdetések stílusát és szövegét. Javasolta, hogy a hirdetés-szövegezők tanúsítsanak önuralmat és eszközöljenek javításokat, mert különben a nagyközönség előbb-utóbb gyanakvással fog MINDEN hirdetésre tekinteni. Ha figyelembe vesszük, hogy a rádió, a tv, a magazinok és az újságok 99 százalékának jövedelmi forrása csaknem teljesen hirdetésekből ered, — nagyon kevés a kilátás arra, hogy a félrevezető hirdetéseket önként beszüntessék vagy korlátozzák. “Önkéntes” profitkorlátozásról sem a hirdetők, sem a hirdetés-szövegezők, sem a rádió, sem a tv-társaságok nem nevezetesek. A magazinok és az újságok meg pláne nem!
