Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-06-24 / 25. szám
Thursday, June 24, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORB n SZEGED Játék a téren 50,000 jegy elkelt. — Mibe kerül egy előadás? — A környezet szerepe. — Az idei műsor A Szegedi Szabadtéri Játékoknak igen sok hive van, de akadnak ellenzői is. Az ellenzők leginkább a sajátos, Dóm téri környezet és a műsorra tűzött darabok “ellentmondásait” hangsúlyozzák. Szerintük ezen a 700 négyzet- méternyi (szükség esetén 1100-ra is bővithető) szinpadon csupán azokat a prózai és zenés müveket szabad bemutatni, amelyek a környezethez mindenféle kényszer nélkül hozzáidomithatók. A kéttornyú dóm azonban a drámáknak, operáknak és baletteknek csupán egy kis hányadában “szerepeltethető.” Szegeden Nádasdy Kálmán intenciói szerint tervezik egy-egy év műsorát. Szerinte a Dóm téri színpadot “úgy kell felfogni, mintha nyitott színház lenne, amelynek plafonja a csillagos ég.” Ebben a meghatározásban az is benne van, hogy alkalmanként el kell tekinteni a Dómtól és a szépen kiképzett árkádsortól. Semlegesíteni kell a hátteret. 1959 nyarán újították fel a Szabadtéri Játékokat. Azt megelőzően 1931-ben kísérleteztek először a sok szereplőt és közreműködőt mozgósító, színházi jellegű előadás rendezésével. 1933-tól hét éven át a maihoz hasonló nyári előadássorozatokat mutattak be Szegeden. Próbák éjjel-nappal A felújítás óta eltelt hat esztendő mérlege: 103 előadást tartottak az 1959-ben 5,500, 1961- től pedig hét ezer nézőt befogadó szabadtéri szinpadon. 23 alkalommal operaelőadást, 27-szer daljátékot, 21-szer prózai müvet, 16-szor balettet játszottak. Hét estén át volt népi táncbemutató (Állami Népi Együttes); kétszer oratórium és kétszer koncert műsor. 600 ezer néző látta összesen az előadásokat. Nyaranta 2,500—3,000 közreműködője van a játékoknak. A próbák junius végén, julius első napjaiban kezdődnek és az utolsó előadás napjáig (ami rendszerint augusztus 20-án van) szinte éjjelnappal folynak. A színészek, a táncosok, a zene- és énekkar tagjai 3—4—5 alkalmi próbahelyiségben készülnek egy-egy előadásra. A legtöbb szereplőt “Az ember tragédiája” és az “Aida” foglalkoztatott. A legmagasabb költség- vetésük természetesen a nagyszemélyzetü daraboknak van. A Tragédiát az 1960-as bemutató óta most negyedszer tűzik műsorra, de az idei előadás merőben más lesz, mint az eddigiek. Vámos László évekig érlelt, izgalmas, uj elképzelésben tervezi Madách drámai költeményének bemutatóját. 600 ezer forintot irányoztak elő a megújított előadás jelmez- és diszletköltségeire. További 300 ezer forint jut a színészek, valamint az ének- és zenekar honorálására. Az áramfogyasztással és egyéb dologi kiadásokkal együtt 1.1 millió forintba kerül Az ember tragédiájának idei három előadása. (1959-ben 3.5 millió volt, 1965-ben 7 millió forint lesz a Szegedi Szabadtéri játékok 15 előadásának összes kiadása.) Azt is érdemes feljegyezni, hogy évről évre igyekszenek nemzetközivé avatni a Dóm téri előadásokat. Az elmúlt hat alkalommal oly világhírű művészek szerepeltek Szegeden, mint Paul Robeson, Luigi Ottolini, Zenaida Pally, Margherita Ro- berti, Peter Glossop, Bruno Prevedi, Margaret Ty- nes, Edmond Hurshell, Elena Cernei, Alfonso La Moréna, Eduard Strauss, Henryk Czyz. Az együttesek közül a moszkvai Bolsoj 120-tagu balett-társulata egy, a moszkvai Nyemirovics-Dancsenko Színház száz tagú balett-társulata pedig két alkalommal. 400—420 külföldi közreműködője volt eddig a Játékoknak. A hazai művészek közül is számos élvonalbeli színész és énekes játszott a Szegedi Szabadtéri Játékok eddigi előadásain: Lukács Margit, Váradi Hédi, Mátyás Mária, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Básti Lajos, Major Tamás, Bessenyei Ferenc, Gőzön Gyula, Sárdy János, Svéd Sándor, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Fodor János, Maleczky Oszkár, Radnay György és mások; a rendezők közül pedig Békés András, Major Tamás, Milkó András és Szinetár Miklós. A Játékok hire otthon, de a határokon túl is évről évre nő. 1964-ben 1,000 hir és cikk jelent meg a magyar sajtóban a szegedi eseménysorozatról. Gyakran járnak külföldi újságírók is Szegeden. Tavaly például a Life amerikai képesmagazin riportere figyelte és örökítette meg tiz napon át az előkészületeket. Idén tiz nyelven 105 ezer prospektust küldtek szét. (Tavaly még csak öt nyelven és 50 ezer példányban juttatták külföldre a Szegedi Szabadtéri Játékok programját ismertető füzeteket.) El a provincializmustól Hat héttel az idei Játékok megnyitása előtt — bár az időjárás nem kedvez a szabadtéri színpadok előzetes propagandájának és jegyelővételének! — 50 ezer jegy kelt el. A 90 ezres jegykészletnek több mint fele. A jegyek zömét jól kiépített közönségszervező hálózaton át juttatják el az ország minden részébe. Kilenc megyében van képviselője a szegedi játékoknak. Az IBUSZ, az idegenforgalmi szervek, a Színházak Jegyirodájának közvetítésével 30—35,000 jegyet igényelt. A megnövekedett érdeklődés nyilván a meghirdetett műsornak szól. Az ember tragédiájának már említett előadásán kívül bemutatják Puccini “Tu- randot”-ját neves külföldi vendégénekesekkel a főszerepekben. Egy angol staggione pedig négy alkalommal játssza el Leonard Bernstein “West Side Story” cimü zenés színjátékét. Az is eltér az eddigi gyakorlattól, hogy augusztus 19-én nagyszabású koncertmüsort rendeznek, Fischer Annie-nek, Lehel Györgynek és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. A Szegedi Szabadtéri Játékok hat esztendejének az a legmegbecsülendőbb tanulsága, hogy olyan előadásokat kell nyújtani, amelyek hetekkel, sőt hónapokkal az eseménysorozat előtt felkeltik a közönség legszélesebb rétegeinek érdeklődését. De ezen túlmenően: a szegedi “nyitott színháznak” ki kell lépnie a provincializmus bűvköréből. Hiszen a világ dráma-, zenedráma- és balett-termésének legjobb, legvonzóbb darabjai a szocialista kultúrának elidegeníthetetlen részét képezik. A közönség igényli ezeket a produkciókat. Ami drága A növekvő érdeklődés ellenére egy-két jelenség még zavarokat okoz, nehezíti, hogy közüggyé, országos megmozdulássá váljanak a szegedi előadások. Kettőre közülük érdemes felhívni a figyelmet. 1. Drága az utazás Szegedre. Kiszámították, hogy Miskolcról két ember szegedi kirándulása (az utazással, színházjeggyel, szállással és egyéb kiadásokkal) 500 forintot is elér. Az első — harminc év előtti — Szegedi Szabadtéri Játékokra az ország minden részéről filléresvonatok és autóbuszok szállították a közönséget. A felújított játékok vezetői azonban évek óta nem tudják elérni, hogy a belföldi közönség 50 százalékos vasúti kedvezményt kapjon. 2. A Játékok otthoni hírneve körül sincs minden rendben. Hiába nyomtatják ki már az év elején a plakátokat (50 ezer példányban), azok többhónapos Csipkerózsika-álomba szenderülnek. Az Állami Hirdető Vállalat olyan összegű hirdetési dijat kér (egy példány egy hónapig tartó utcai kiragasztása több mint 4 forintba kerül!), hogy ezt a tehertételt a Játékok nem tudják viselni. "Fesztiválváros" A külföldről jött újságírók Szegedet “Fesztiválvárosként” szokták emlegetni. Ez túlzás. Any- nyi azonban bizonyos, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőinek, irányítóinak elképzelése szerint 8—10 év múlva Szegeden már nem csupán a Dóm előtti tér óriás nézőtere várja estéről estére a látogatókat. Elképzelésük szerint már 1966-ban megnyitják a kétezer személyt befogadó ujszegedi szabadtéri színpadot, majd fokozatosan tovább szélesíti a fesztivál programját: a Móra Ferenc Muzeum előtti téren körszinház jellegű színpadot és nézőteret szeretnének kialakítani, ahol évről-évre egy-egy görög drámát mutatnának be. Háromnégy olyan koncertterem is van a városban, amely alkalmas lenne komolyzenei események céljaira. Azt is tervezik, hogy a Szegedi Nemzeti Színházban is rendeznek előadásokat a fesztivál ideje alatt, s hogy itt mutatnák be, kísérleteznék ki azokat az uj zenés drámákat, melyeket később a Dóm térre vinnének ki. Ezek a tervek még sok esztendő munkáját, erőfeszítését igénylik. Annyi azonban bizonyos, hogy az a lelkesedés, amely most már hetedik esztehde- je átforrósitja a szegedi nyarak hangulatát, még sok kellemes meglepetést okoz majd a közönségnek. (MO) Gyerek állkapcsából származnak a 450,000 éves emberi fogak Egy ép és két töredékes emberi fog került eddig elő a feltárás alatt lévő, 350,000 éves vértes- szöllősi lelőhelyen. Csaknem tiz tudományos szakma képviselői folytatnak tervszerű feltárást e Budapesttől 50 kilométerre északnyugatra fekvő lelőhelyen, mely a leggazdagabb a maga nemében Európában. Oroszlánok, bölények 1962 óta folyik a feltárási munka a vértesszöllő- si kőbánya egy részében. Sok apróbb-nagyobb állatfaj maradványait találták meg eddig a leletben. A nagyobb állatok között medvék, oroszlánok, farkasok, bölény és szarvas is van. Rétegtani szempontból a lelet a jégkorszak kevéssé ismert középső szakaszát képviseli, s e kor állatvilágának leggazdagabb lelőhelye Európában. Dr. Vértes László, a Magyar Nemzeti Muzeum régészeti osztályának vezető munkatársa, a vértes- szöllősi feltárási munkálatok irányitója az MTI munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a feltárás eredményei a várakozásnak megfelelően jól alakulnak. A leletben talált állatcsontok és eszközök mintegy 450,000 évesek — mondotta. Nem kétséges, hogy a leletben talált emberi fogak is azonos korúak, tekintettel a zavartalan rétegződés tanúságára. Kenneth P. Oakley, a British Museum világszerte ismert régészeti szakértője a közelmúltban kormeghatározó fluor- és uránvizsgálatot végzett a vértesszöllősi lelet mintaanyagával. Mint dr. Vértes Lászlónak levélben megírta, a vizsgálatok eredménye nem áll ellentétben a magyar szakemberek megállapításaival. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó három emberi fog — melyek közül egy ép, kettő pedig töredékes — azt mutatja, hogy a vértesszöllősi ember megközelítőleg a jávai, a pekingi, Európán belül pedig a heidelbergi emberrel egykorú. Bár antropológiailag töredékes az anyag, igen fontos, hogy telepszerű körülmények között találták, pontosan lokalizált helyen. A fogak gyerek-állkapocshoz tartoznak. Talán soha nem derül majd ki, hogy ez kultikus trófea része velt-e vagy pedig kannibál lakoma maradványa. A lelet zömét állatcsont-maradványokkal teleszórt tűzhelyek adják. Nem várható, hogy sirgöd- rös emberi temetkezésre is bukkanjanak. Az adott helyen az embermaradványok előfordulásának csak a már említett két lehetősége van: kultikus vagy kannibalisztikus ok. Ugyanez a két lehetőség forgott fenn a Peking közelében talált leletnél. Jórészt étkezési okokra lehet visszavezetni azt a tényt, hogy a lelet főképpen apróra tört csontokból áll. Nagyobb csontok azért sem maradtak fönn, mert abban a korban csonttal tüzeltek is. Hat méter mélyen Ez év tavaszán folytatják a vértesszöllősi bányában az ásatásokat. 25 négyzetméter kiterjedésű anyagot fognak feldolgozni. A leletek négy külön rétegre tagozódnak: három gyengébb felső- és egy összefüggő alsó rétegre. Mindezt hat méterrel a felszín alatt találták. A kulturréteget egy méter vastag, kemény mészkőréteg borítja. Dr. Vértes László hangoztatta, nagy jelentőségű a feltárás szempontjából, hogy Magyarországon állandó szakmai munkaközösség működik — az ő vezetésével —, mely komplex módon foglalkozik minden feltárás eredményével. A tavaszi feltárási munka során ő állandóan a telepen fog tartózkodni, s véle lesz egymást váltva egy-két régész és egyetemi hallgató. A szükségnek megfelelően felkeresi a lelőhelyet dr. Kretzói ősállattan tanár, Thoma András antropológus, valamint csiga-paleon tológusok és paleo-botanikusok, akiknek szerepe nélkülözhetetlen a leletek korának meghatározásában. Tavaly hat külföldi szakember is megtekintette a feltárási munkálatokat. %wvwv\»vw»»vwvvw\wvvwwww**wvvw»w»w*»v v0 Munkabizottság alakult Hévíz fejlesztésére. A bizottság szakemberei felmérik a fürdőhely távlati fejlesztésének lehetőségeit.
