Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-20 / 20. szám

16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 20, 1965 MAGYARORSZÁGI Sport AtéGLIA-MAGYARQRSZÁG 1:0 (1:0) WEMBLEYI TANULSÁG: CSAK LENDÜLETES BÁTOR CSATÁROKKAL LEHET TÚLJUTNI A SELEJTEZŐKÖN London, május 6. Ha Baróti Lajos szövetségi kapitány és a játékosok félre akarták vezetni a magyar csapat következő el­lenfeleinek szakvezetőit, akkor ez elég jól sikerült szerda délután Wembleyben. Edi Frühwirth, az osztrá­kok, Sós Károly, az NDK és Edmondo Fabbri, Olasz­ország kapitánya, akik mind a válogatott megfigyelé­sére érkeztek Londonba, elégedetten hagyhatták el az angol futball fellegvárát. Ez a magyar csapat egy­általán nem ijesztette meg a “kémeket.” Este a ban­ketten azért Sós Károly, aki mégis a legjobban ismeri a magyar futballt, megjegyezte: — Az az érzésem, hogy május 23-án Lipcsében más magyar csapatot látok majd. Egyik csapat sem brillírozott Sok nézőben szerdán valóban olyan érzés támadt, hogy a magyar válogatott tréningmérkőzést játszott Wembleyben. Pedig nem erről volt szó. A játékosok többségében megvolt az akarat, hogy komolyan ve­gyék az Anglia elleni mérkőzést is, még ha előzőleg túl sok szó is esett arról, hogy ez “csak előkészület” a világbajnoksági selejtezőkre. A megfelelő teljesít­mény elérésében azonban komoly szerepet játszott az, hogy a fedezetpár és a csatársor — hiába tartott hónapok óta az előkészület — ebben az összetételben Wembleyben lépett először pályára, és az erősen érez­tette hatását. Ha csak egy kicsit is többet ért volna a csatársor és Nógrádi nem mond csődöt — az an­golok sorrendben ötödször is alulmaradtak volna, mert egyáltalán nem kápráztatták el ők sem játékuk­kal a nézőket és a szakembereket. Egyébként amilyen érdektelen és unalmas volt a szerdai 90 perc, olyan gyorsan le is került a mérkőzés a napirendről. Már este a banketten, amelyen meg­jelent Stanley Matthews, az egykori 6:3 egyik rész­vevője és Stanley Rouis, a FIFA elnöke, az angol szö­vetség elnöke pohárköszöntőjét azzal kezdte: — Nem akarom egyik csapatot sem sokáig feltarta­ni, mert a játékosokra már újabb feladatok várnak. A magyaroknak csütörtök reggel vissza kell térniük Budapestre, a mi együttesünk pedig ugyancsak csü­törtök délelőtt elutazik Belgrádba, ahol megkezdi európai körútját. "Barátságos botladozás" A szerdai találkozóból azért a tanulságot mindkét fél igyekszik levonni, és a legfontosabb az, hogy a szakvezetők mindkét oldalon megállapítsák, hogyan lehetne hatékonyabb erejű válogatottat összeková­csolniuk. Mert az biztos, hogy az l:0-ás győzelem az angolokat sem elégítette ki, legfeljebb arra jó, hogy a csapat nagyobb önbizalommal állhat ki vasárnap európai kőrútjának első mérkőzésére Belgrádban Ju­goszlávia ellen. A csütörtök reggeli angol lapok min­denesetre megállapítják, hogy 50 ezer csalódott néző sétált ki szerda este a Wembleyből és a győzelem sem­mi okot nem ad az ujjongásra, még akkor sem, ha 30 év után angol földön újra sikerült legyőzni a ma­gyar válogatottat. — A magyar csapat csak halvány árnyéka a régi válogatottnak — állapítja meg a Daily Telegraph —, de az angoloknak is sokat kell még tenniük, ha azt akarják, hogy jól szerepeljenek a világbajnokságon. Valamennyi lap a szerdai hangulatnak megfelelően ujjongás nélkül ir az angol győzelemről, sőt a Daily Mail “barátságos botladozásnak” nevezi a két csapat mérkőzését. A Daily Worker Greaves eltemette a ma­gyarokat cimmet tudósit, de rögtön hozzáteszi, ez nem volt reváns a 6:3-ért és a 7:l-ért, s az angol csapat jóval gyengébben szerepelt, mint legutóbb Skó­cia ellen kilenc emberrel. A magyar csapatról a sajtó is csalódással ir, és a Times szerint a játékosok egyáltalán nem “vidám hu­szárok”, kivéve talán az eleven és támadó kedvű Be- nét. Az angol szakirók szerint is hiányzik az inven­ció, a sok megújuló, megsemmisítő lövés a játékból. “Általában a mai futball már nem az a ragyogó, szellemes, sziporkázó labdarúgás, mint régen, hanem valami sajátos módszerrel irodákban összeállított ter­vek alapján készült játék” — állapítja meg melanko­likusan a Times cikkírója. A védelem megfelelt De hát a kesergés nem segít... A magyar futball feltétlenül többre képes annál, mint amit a Wembley­ben nyújtott. Az összeszokott védelmi hármassal és Sípossal, mint négyessel, nincs is különösebb baj s mögöttük Geleire is nyugodtan lehet számítani. Nagy István jól megoldhatja a támadó jobbfedezet szere­pét. A csatársort azonban alaposan fel kell rázni, egytől egyig olyan játékosokat kell beállítani, akik legalább úgy küzdenek, mint Bene, lendületet visznek a játékba, nem ijednek meg a saját árnyékuktól, és fel tudják venni a harcot a legkeményebb védelem­mel szemben is. Mert egyébként szélsők nélkül pu- hány, lassú és olyan törékeny játékosokkal, akiket a szél is elfuj, halvány remény van csak arra, hogy a csapat újra eljusson Wembleybe — most már a világ- bajnokság 16-os döntőjébe. Nem szeretnénk, ha jövőre csak az a vigasz marad­na számunkra, hogy a világbajnokság angliai mérkő­zéseinek eredményjelző berendezéseit a britek magyar cégtől vásárolják... Lukács László Ferencváros—Atletico Bilbao 3:0 (2:0) Budapest, május 14. Pontosan hét órakor 40 ezer néző harsány buzdítá­sa mellett adott jelt a nyugatnémet Schulenburg a a két csapat VVK-mérkőzésének harmadik kilencven percére. Arieta I. indította útjára a labdát, és az első per­cek a spanyolok fölényében teltek el. Arieta II. lövése szállt el veszélyesen Géczi kapuja mellett, majd szög- letrugás után tisztázott biztos lábbal Mátrai. A fe­rencvárosi csatárok egyelőre nem találták a helyü­ket, szerencsére a bilbaóiak sem, mert a 7. percben Arieta I. tiszta gólhelyzetben kapu fölé lőtt. Válaszul Juhász két előreadásából Fenyvesi akár a vezetést is megszerezhette volna, de előbb mellélőtt, aztán a ka­pus kezébe fejelte a labdát. Váratlan fordulat Lassan-lassan azért magára talált, a zöld-fehér csatársor, és jó iramban két egyenrangú csapat vívta nagy harcát. A spanyolok hossban előrevágott labdái állandó veszélyt jelentettek, mégis a 18. percben vá­ratlan előnyhöz jutott a Ferencváros: Rákosi maga­san iveit előre. Echevarria nem vette észre, hogy Iribar kifutott a kapujából és hátra fej élté a labdát, amely a kapus fölött a hálóba jutott (1:0). öngól! Az “ajándékba kapott” előny sem nyugtatta meg Albertéket, s a Bilbao lendülete sem tört meg. Uriar- te vezérletével indultak a rohamok, de szerencsére Mátrai biztos pont volt a védelemben. Közben vi­szont Rákosi és Albert elszalasztott egy-egy alkal­mat. S még mielőtt pihenőre tértek volna a csapatok, Novák iveit előreadására Iribar kifutott, de Fenyvesi gyorsabb volt, s a kapus orra előtt a kapuba emelte a labdát (2:0). Újra Fenyvesi Töretlen akarással harcolt a szünet után is a két csapat. A Bilbao még egyáltalán nem adta meg ma­gát, és Géczinek alkalma nyílott formája bizonyítá­sára. A 63. perc végre "igazi” gólt hozott. Albert — elő­ször a mérkőzésen — nekidurálta magát, átjátszotta a védőket és sarokkal visszajátszott Varga elé. Az összekötő továbbguritott Fenyvesinek, s a szélső nyolc méterről megcélozta a jobb sarkot. Az erős lövés Iri­bar kezéről pattant a gólvonalon túlra (3:0). A gól után a spanyolok elvesztették higgadtságukat, de a rendkívül mozgékony játékvezető mindig ott volt a helyszínen, és éles szeme mindent észrevett. A hajrában sem lankadt a küzdelem, de az ered­mény már nem változott. Jöhet a Manchester Jó iramú küzdelemben harmadszorra sikerült a Fe­rencvárosnak kivívnia a továbbjutást. Igaz, az első két gólban a szerencse is közrejátszott, de az is igaz, hogy a zöld-fehérek, elsősorban védelmük — köz­tük Mátrai — jó játékával megérdemelten nyertek. A Bilbao a várakozásnak megfelelően, nagy iramot dik­tált, náluk is a védelem volt a jobbik csapatrész. Géczi, Mátrai, Juhász, Rákosi, Fenyvesi, illetve a köz­vetlen védelem és Uriarte volt a két csapat legjobbja. A Ferencváros ezzel a győzelemmel befutott a leg­jobb négy csapat közé a VVK-ban, s legközelebbi el­lenfele minden bizonnyal az idegenben 5:0-ra nyert Manchester lesz, most már a döntőbejutásért. I '<VWWMVVWW««WUVWWUUUWUUWUWIMWVU «MnvVj BÉKÉS AMERIKAIAKAT NEM TÁMADNAK . "A U.S. Peace Corps egyik önkéntese, aki ]> névtelen kivan maradni, mondotta, hogy or- j! szágszerte mindenütt támogatják a Bosch j| visszaállítására megindult forradalmat. Azt is ij mondotta, hogy a Dominikai Köztársaságban !| lévő több mint 100 Peace Corps önkéntes tel- I1 jes biztonságban van. Még Santo Domingo- J> ban sincsenek veszélynek kitéve." Az A.P. Santo Domingoból, a Washing- j | ton Post május 3-i számában. ij ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! f iliiin ] | LOS ANGELESBEN j • A Los Angeles és környéki magyarok meg- • • ünnepük Latzkó Ferenc 85. születésnapját » • JUNIUS 6-ÁN, VASÁRNAP délután 1 órakor J a Munkás Otthonban { 1251 So. St. Andrews Place alatt $ ® Kitűnő ebéd, Julia-Vissy zenéje mellett { Részvételi díj $2.50 .! és a rendező bizottság • Mindenkit szivesen lát Latzkó Ferenc » Buckeye Social & Educational Glub gyűlését minden hó első szerdáján 8 órai kezdettel tartja. Minden harmadik szombaton este kártya­vagy születésnapi összejövetel. Háziösszejövetelek a hűvös hónapokban a tagok házánál. — Cim: 13709 Kinsman Road, Cleveland, Ohio A Magyar Szó és Nők Világa clevelandi képviselője Papp Miklós, 3590 Daleford Rd., Shaker Heights, tele­fon 751—7314. Rendelkezésére áll az olvasóknak és a lappal kapcsolatban minden ügyet elintéz. Úgyszintén kéri az olvasókat, hogy halálesetről, betegségről szí­veskedjenek őt értesíteni. BETEGÜNK Szekeres Gyula kedves olvasónk és tagtársunk a Medicare Nursing Home-ban van ápolás alatt. Javu­lást kívánunk. Anion Refregier előadása Philadelphiában A világhírű művész, Anton Refregier tart előadást a Philadelphia Social Science Forum rendezésében május 21-én, pénteken este 8.30 kezdettel a Diamond Hallban, 249 S. 9th St. Előadásának cime: Artist and Humanist és színes hangos filmmel fogja azt illusz­trálni. Refregier nemrégen tért vissza hosszabb útjáról, melynek során felkereste a Szovjetuniót és kelet-euró­pai országokat. Impresszióiról könyvet adott ki: “Ar­tist’s Journey” címen. Hires festőművész, iró és ta­nár, akinek előadása elé igen nagy érdeklődéssel néz­het mindenki. Belépődiö $1.00, frissítőkkel együtt. Ez lesz a Forum utolsó előadása ebben a szezonban. Nyári összejövetel Az American Committee for Protection of Foreign Born (49 E. 21st Street, Room 405, New York, N. Y.) nagyszabású nyári kirándulást rendez junius 20-án, vasárnap egész nap a Camp Midvale-Fellowship-re, Wanaque, N. J.-ben. Belépődíj $1.00. Autóbuszok viszik a közönséget $1.50 díjazás ellenében a piknikhelyi­ségre. Finta-szobrok Turkevén Turkevéről, a Nagykunság peremén fekvő me­zővárosból a huszas évek táján vándorolt ki Ame­rikába Finta Sándor, a hírneves ecsedi csikós di­nasztia egyik jeles tagja, az őstehetséggel megál­dott, világhírnevet szerzett szobrászművész. Az óhazától messzire szakadt művész életútja rendkívül gazdag, sikeres volt, szobrai, csontfara­gásai nagy értéket képviselnek. Munkái helyet kaptak a newyorki Metropolitan Muzeum kincsei között is. "Ketten vagyunk magyarok Amerika legna­gyobb múzeumában” — irta egyik, szülővárosá­nak címzett levelében Finta Sándor és müveinek egy részét felajánlotta a turkevei muzeum számá­ra. Az 1958-ban Los Angelesben elhunyt művész végakarata valóra vált, az értékes műkincseket a Turkevei Muzeum épületébe helyezték és az intéz­ményt Finta Sándorról nevezték el. A muzeum jelenlegi épülete azonban nem al­kalmas arra, hogy méltó keretet adjon a világhírű szobrász müveinek, éppen ezért korszerű kiállítási csarnokot építenek a városban é« ott helyezik el véglegesen Finta Sándor nagyértékü hagyatékát. Gaston Naessens “csodadoktor” ügyének tárgya­lását most kezdte meg a párizsi biróság. Naessens másfél évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett, amikor bejelentette, hogy Anablast nevű csodaszerével meggyógyítja a fehérvérűségben szenvedőket és a rákos betegeket. Páciensei sorra meghaltak, a szak értők pedig megállapították, hogy orvossága telje­sen értéktelen szer.

Next

/
Thumbnails
Contents