Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-20 / 20. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 20, 1965 FORRÓ TENGER A FÖLD ALATT Az energiaszükséglet világszerte növekszik. Az ;ények mind több országban a földmeleg vagy lésképpen a geotermikus energia hasznosítására ányitják a kutatók figyelmét. Magyarország kü- inösen szegény energiahordozókban, ugyanakkor i ipar fejlődése, az életszínvonal emelkedése nyo- íán az igény rohamosan nő, s előreláthatóan 970-től az energiahiány fokozottabban jelentkezik íajd. Magyarország geotermikus viszonyai igen edvezőek, s az utóbbi időben ott is ráterelődött z érdeklődés a geotermikus energiára. Rendellenesség" A pécsi bányavidék aknáiban — ahol jóminő- égii szenet bányásznak — az átlagosnál erősebb őmérséklet-emelkedés akadályozta a bányamüve- íst. A jelenség vizsgálata során felfedezték, hogy természet Magyarországon, Pécsett is, Dunántu- jn is, és különösen az Alföldön, a szokásostól elérőt; produkált. A Kárpát-medencében ugyanis a 'öld középpontja felé haladva, a hőmérséklet sokai gyorsabban emelkedik, mint a világ más részen. Mig máshol 30—40 méterenként emelkedik egy lelsius fokkal a hőmérséklet, addig a magyar me- leneében átlagosan 18 méterenként növekszik egy okkal. Ennek a viszonylag vékonyabb, szilárd föld- iéreg-réteg a magyarázata. Ha a kincset érő rendellenességhez még hozzávesszük azt a kedvező helyzetet — amely csaknem íz ország területének felére kiterjed —, hogy a elszin alatti kőzetek bő viztartalmuak is, akkor a cét Ifedvező körülmény Magyarország részére kü- önleges lehetőségeket teremt a geotermikus energiából származó forróviz felhasználására. Amig íülföldön 4—6,000 méteres, addig ott 1,000 méte- •es fúrásokból tudnak 100 Celsius fok hőmérsék- etü termálvizet a felszínre hozni. Hogy ez nem dméleti számítás, azt már három évvel ezelőtt be- aizonyijtotta a szegedi forrásból feltört hévíz. A kőolaj-kutatások alapján ma már biztosan tudják, hogy a Föld mélyén 4,900 milliárd köbméter, átlagosan 90 Celsius fok hőmérsékletű héviz- kincs rejtőzik. E roppant víztömeg, e fehér szénmezők hőenergiája kb. 70 milliárd tonna, 3,000 kalória főtüértékii szén energiájának felel meg, tehát Magyarország összes szén-, kőolaj- és földgáz-telepeiben levő energia-mennyiség sokszorosának. Fokozatos hőelvonás A kedvező természeti adottság miatt Magyarország a hőenergia-bányászat igéretföldjének látszik. Joggal állapította meg azonban egy kutató, hogy “fűtött kazánon élünk és mégis didergünk.” Bizony, a felszínre hozott hévizek nagyrésze jelenleg is kárbavész. A kincset érő vizeknek még csak nagyon kis részét, kb. 15 százalékát, a fürdőidényben pedig alig egyharmadát használják fel. Az olaj- és iöldgázkutatások alkalmával a próbafúrásoknál felbuggyanó drága hévizek és ásványvizek, különösen a Tiszántúlon, hasznositatlanul tűnnek el a folyókba. Ezzel együtt folyik el évente mintegy 130 tonna jód és 290 tonna bróm. Igaz, vannak biztató eredmények is, a forróviz- készfetnek egy jelentéktelen hányadát gyógyfürdőkben értékesítik, további kis részét már szapo- ritóházak és hajtatóházak fűtésére is igénybeveszik. A geotermikus energia lépcsős és összetett felhasználása azonban még megvalósításra vár. A termálvizek értékesítésének roppant lehetőségei ugyanis a két-, a háromlépcsős hőelvételnél bontakoznak ki teljesen. A feltárt forróvizet első lépcsőként nagy ipari csarnokok, kórházak, iskolák más középületek, valamint lakások fűtésére lehet felhasználni, 90 fokról 70—60 fokra történő hőel- VéteHel. A második lépcsőben 65 fokról 45—40 fokra ereszkedve, mezőgazdasági szaporitó-háza- kat, hajtató-házakat, primőr kertészeti létesítményeket füthetnek. A termálkutról már igy levesznek 45—50 fokot, de a vízhez még nem is nyúltak hozzá.. A zárt csőrendszerben tisztán kering, csak hője egy részét adta le. A harmadik lépcsőben azután már magát a melegvizet használják fel mosodákban, üzemi, közhasználatú tisztasági fürdőkben, melegvíz-igényes ipari üzemekben, illetve háztartásokban. A földmeleg hasznosításának ügye az utóbbi időben jelentősen előrehaladt. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakértői bizottsága javaslatot készített egy nagyobb teljesítményű kísérleti forróviz-fütőüzem létesítésére. Az itt nyert tapasztalatok alapján készítik majd el a távlati terveket a geotermikus energia feltárására, hasznosítására, lakásfütési, melegházi, valamint gőzenergia-elle- tási célokra. A kísérleti üzemet a bizottság Szegeden javasolja felépíteni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál elkészült egy távlati tervezet, amelyben elsősorban a már A MAKÓI HAGYMA A makói hagyma már régebben is hires világpiaci termék volt. A berlini terménytőzsdén hosszú ideig “Makauer Zwiebel” elnevezéssel rendszeresen jegyezték. A termést megszáritva, lisztté őrölve adták el az amerikai és angol hosszujáratu hajóstársaságoknak, melyek a nagy tengeri utakon fő zésre használták fel. A magas C-vitamin tartalmú magyar vöröshagyma iránti kereslet most sem csökkent. Szép és jó- minőségü: héja csillogóan fényes, húsa tömör. Ha földre ejtik, pattan, mint a gumilabda, s az ütődés nyoma meg sem látszik rajta. Éppen ezért kitünően szállítható, s jelenleg 12 országban fogyasztják. Szakemberek szerint az egyiptomi hagymánál is jobb minőségű, s Olaszország, Hollandia — ahol pedig ez a fűszernövény bőségesen terem — az állandó vásárlók közé tartozik. Ezenkívül Angliába, a Német Szövetségi Köztársaságba. Svédországba, s még több európai államba, sőt a tengeren túlra, Trinidadba is eljut. Az angolok szívesen vásárolják az extra méretű óriáshagymákat, amelyekből egyetlen darab egy egész család ebédjének Ízesítéséhez elegendő. Ahány ország, annyi kívánság, s a magyar külkereskedelmi szervek ezt mind teljesitik. Huszonöt, öt- és egykilós zsákokba teszik általában a vöröshagymát. A svéd kereskedelmi vállalatok legújabb kérése szerint miniatűr zsákokat állítanak össze három darab hagymával. Ezek önkiszolgáló boltokba kerülnek, megkönnyítve a háziasszonyok bevásárlását. A skandináv államokba kompvagonokban szállítják: a tengerparton nem rakják ki a vasúti kocsikat, hanem hajóra tolják, s igy jut el az áru rendeltetési helyére. Svédországba tiz dekás nylon tasakokban vöröshagymát is küldenek. Repülőgépek a termelés szolgálatában A több mint 200 éves hagyományos mezőgazdasági kultúra agrotechnikájában az utóbbi évtized jelentős változásokat hozott. Magyar mérnökök és tudományos kutatók olyan ötletes gépeket szerkesztettek, amelyek a hagymatáblák sorvonalozása mellett a növényápolást is elvégzik. Tulajdonképpen már csak az ültetés és a szedés történik kézierővel, mert arra nagyon vigyáznak, nehogy megsérüljön a termés. Az idén repülőgépeket is “bevetnek” a növényvédelembe. Nagyobb nyári esőzések után előfordul, hogy peronoszpóra üti fel a fejét a hagymatáblákon. Ez a legveszedelmesebb betegség, s hatásosan csak úgy lehet ellene védekezni, ha rövid idő alatt permedét szórnak a növényekre. Ezért Makóra repülőgépes csoportot telepítettek, amely egyetlen nap alatt eljut az összes ültetvények fölé és kiszórja a védekező anyagot. A magyar hagymás terület állandóan növekszik, s az elmúlt évtized alatt csaknem kétszeresére emelkedett. Jelenleg mintegy tízezer holdon ültetnek vöröshagymát, erről közepes termés esetén hétezer vagon termést szüretelnek. Ennek jórésze exportra kerül. Tárolási gondok Az ugrásszerűen megnövekedett mennyiségű áru tárolása egyben a problémákat is növelte. A múltban a kis kertészek otthon, házuk padlásán szalmával letakarva tartották a téli hónapokban a vöröshagymát, most viszont a mezőgazdasági nagyüzemekben erre a célra kevés alkalmas hely kínálkozik. A felvásárló telepek meglévő raktárai sem bírják befogadni a teljes mennyiséget. Ezért a konzervgyárak részére tartalékolt termést a szabadban, a szántóföldeken helyezik el ideiglenesen. feltárt melegvíz-készlet kihasználását irányozták elő. 1980-ig a távlati tervek naponta több mint 200,000 köbméter, 26 foknál melegebb viz kiterjedt felhasználását Írják elő. Ezzel mintegy 100 fürdő, 40 kórház, összesen 100,000 négyzetméter alapterületű üvegház és 50,000 lakás melegvíz-ellátása vagy fűtése válik lehetővé. A geotermikus energia felhasználására irányuló nagyszabású munka megkezdődött. Ennek egyik jelentős eredménye annak felfedezése, hogy Tisza- kécskén még az országosnál is kedvezőbb a geotermikus grádiens. Itt 100 méterenként 6 fokkal emelkedik a hőmérséklet, igy 1,000 méter mélységben 150, 200 méter mélységben pedig 300 Celsius fok hőmérsékletet várnak. Ilyen nagy hőmérsékletű gőz már hatalmas villamos erőmüvek hajtására is alkalmas. Ezért a kutatófúrásokat már megindították és a magyar szakemberek megkezdték külföldi, geotermikus energiával működő erőmüvek tanulmányozását is. Farácsokat raknak a földre, erre ömlesztik a hagymát, s vastag szalmatakaróval védik a beázástól. A gyorsan szállításra kerülő árut átmenetileg ponyvasátrakban szokták az őszi hónapokban tartani, s igy védik meg az időjárás viszontagságaitól. Ezek a tárolási megoldások azonban nem teljesen megnyugtatóak. Akadályozzák az export további bővítését, sőt a belföldi piac zavartalan ellátását is. Ezért az elmúlt évben megkezdődött egy hatalmas, korszerű, jól szellőztethető raktárhelyiség építése Makó határában. Ha elkészül, hétszáz vagon hagymát “költöztetnek” ide, s ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak télen lesz exportcikk a fűszernövény, hanem még tavasszal is tudnak kiváló minőségű hagymát szállítani külföldre. A belföldi ellátásban ugyancsak a tárolási nehézségek idéznek elő problémákat az ország egyes részein. A főváros ellátása sem mindig megfelelő, egyes dunántúli ipari központokban pedig gyakran hetekig nem látni a zöldségesboltokban vöröshagymát. A termelésben is okozott gondot a hagymás táj bővülése. A termőterület nőtt, viszont az ipar egyre több munkáskezet visz el a földekről. A termés felszedése, osztályozása, válogatása, zsákokba rakása sok embert igényel. Ezért a Makó környéki falvakban a mezőgazdaság verseng az iparral. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol jól meg tudják fizetni a dolgozókat, s magas az évi átlag- jövedelem, nincs baj a betakarítással, viszont a kevesebb eredménnyel gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezeteknél fogy a munkaerő, s emiatt egyes helyeken kénytelenek csökkenteni a fűszernövényt adó területet. Rendeltetési helye: Magyarország Pócspetriben született, Nyíregyházán volt önálló kisiparos Andrási Gyula Párizsban élő szabómester. Andrási 1921-ben vándorolt ki Franciaországba, s ma is nagy szeretettel gondol vissza egykori városára. Tavaly és tavalyelőtt haza is látogatott és nemcsak egykori ismerőseit kereste fel, hanem eljutott a múzeumba is, hogy megnézze; mennyit fejlődött a Jósa Andrásról elnevezett intézmény. Hazatérve Párizsba, elhatározta, hogy ő is gyarapítja a muzeum műkincseit. Volt városa iránti szeretete jeléül a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak ajándékozta Horace Maillard, hires francia festőművész Nyári este című, 40x60 centiméter nagyságú olajfestményét. A muzeum vezetősége szeretettel fogadta a 71 éves Andrási Gyula ajándékát. A szép művészi alkotást alkalomadtán kiállításon mutatják be a közönségnek, feltüntetve rajta az adományozó nevét is. MEGJELENT ILLÉS BÉLA hires könyve. a KÁRPÁTI RAPSZÓDIA angolul! I Mindazok, akik olvasták ezt a kitűnő regényt, j most gyermekeik, vagy unokáik kezébe adhatják Angol cime: CARPATHIAN RHAPSODY, a budapesti Corvina kiadásában Angolra fordította: GRACE BLAIR GARDOS A gyönyörű kiadású, vászonkötéses könyv két I kötetének ára: $4.00, valamint 25c postaköltség : Megrendelhető a Magyar Szó kiadóhivatalában j Mt Tö'rü£NU(*z ŐhAzAban
