Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-20 / 20. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 20, 1965 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS-s-ssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Johnson békét ígért, háborúi ad A néger diplomatáról KANADA. — Nap, mint nap olvasunk és hallunk a világ népeinek tiltakozásáról a vietnami nép gyilkolásával szemben. Dávid áll szemben Góliáttal; a kis Dávid egyetlen bűne pedig az, hogy ugyanolyan szabadságért harcol, mint az amerikai nép száz évvel ezelőtt Lincoln Ábrahám vezetésével. Johnson kormánya uszályhordozója lett a Pentagon naoorus gyujtogatóinak és 8 ezer mérföldre az amerikai partoktól, a nép beleegyezése nélkül, olyan szabadságszerető népet gyilkol, amelynek egyetlen modern lőszergyára nincsen. Szégyent hoz ezzel az amerikai népre, akárcsak a Hitler- kannibálok tették a német néppel. De Amerika népe hallgat, mint télen a béka a jég alatt, tisztelet a kivételnek, mint néhány szenátor, atomtudós, pap, magas iskolát végzett személy, akik figyelmeztetnek a katasztrófára. Ez a jelenlegi tiltakozás azonban annyi, mint egy esőcsepp a nagy tengerben. Hol vannak az amerikai édesanyák, akiknek fiai sohasem jönnek vissza a vietnami dzsungelekből? S hol vannak az egyszerű emberek, akik ölhetett kézzel nézik, hogy távoli országban élő testvéreiket hamuvá égessék? Olyan tömegnyomásra van szükség, mely alatt a háborús gyújtogatok összeroppannak. Mr. Johnson megválasztása előtt nem háborút Ígért, hanem békét, de ezt már elfelejtette és adott szavát nem tartotta be. De van az Egyesült Államoknak elég olyan embere, aki meg tudná őrizni a békét, ha a jelenlegi vezetők képtelenek erre, vagy alkalmatlanok rá. Követelni kell a vietnami ártatlan nép gyilkolásának beszüntetését, az amerikai hadsereg azonnali visszahívását, amig lehetőség van rá és nem késő, mert a kormány akciója bármikor kirobbanthatja a harmadik világháborút. Nincs idő a hallgatásra, egyedül az amerikai nép kötelessége megállítani a háborús uszitókat. Az amerikai népnek meg kell menteni a világbékét, gyors cselekvésre van szükség még ma, mert lehet, hogy holnap már késő lesz. T. Serdy DÉL-KALIFORNIA. — Nagy meglepetéssel olvastam a Daily Report május 11-i számában, hogy Oroszország kiutasított egy los-angelesi illetőségű néger diplomatát, Norris D. Garnettet, aki az Egyesült Államok kulturális attaséja volt Moszkvában. A Szovjetunió azzal vádolja Mr. Garnettet, hogy az ott tanuló afrikai diákok között szovjetellenes aktivitást fejtett ki, amit persze az amerikai követség tagad. Itt álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk. Garnett bizonyára abban a hiszemben van, hogy ő valamilyen nagy szolgálatot tett hazájának azzal, hogy a Szovjetuniónak ártott, de nem gondol arra, hogy a Szovjetunió az, mely fennállása óta nemzetközi téren harcol a négerek felszabadulásáért az egccz Világon. Mit szólnak ehhez most azok, akik olyan elszántan harcolnak a négerek egyenjogúságáért? Szerintem ez többet ártott az Egyesült Államokban a néger kérdés további haladásának, mint talán a Ku-Klux-Klan, mert ezek után én magam sem fogok valami nagyon lelkesedni a négerek további harcáért,, ha ők az ellen fordulnak, amiért én lelkesedem, a szocializmusért az egész világon. Taylor Szabó József A szerkesztő megjegyzése: Úgy hisszük, hogy a fenti levél írója csak hirtelen haragjában irta megjegyzését, nem gondolva arra, hogy egy néger diplomata nem képviseli az egész amerikai néger népet. A néger nép ma az első sorokban harcol, nemcsak saját jogaiért, de az egész amerikai nép érdekében is. Ezt soha sem szabad elfelejteni. Kanadai levél BRANTFORD, Ont. — Egy fontos kérdést szeretnék megtudni: miért nem lehet Magyarországon Sztálin nevét használni? Voltak utcák az ő nevével, város is volt elnevezve róla. Ezek azonban megszűntek, amikor Kruscsev került a Szovjetunió élére. Mint egyszerű munkásember, nem értek a politikához, de iskolázott és tapasztalt embereknek tudni kellene erre választ adni. A másik fogas kérdés: amikor Sztálin meghalt, a kormányában tapasztalt emberek voltak, miért van az, hogy helyére Kruscsevet választották? Akik ma élünk még, mindannyian tudjuk, hogy ki volt Sztálin. Azt is tudjuk, hogy amikor Kruscsev az ország élére került, akkor már az ország felépült, de Sztálinnak küzdenie kellett nagyon sok problémával, amit Lenin ráhagyott, mert őt bízta meg azzal, hogy a munkát, amit kijelölt, Sztálin végezze el. Hogy ez meg is történt, arra bizonyíték, hogy ma Oroszország él és létezik és Sztálin idejében még több szocialista ország létesült. Az 1917-es és 18-as években Lenin vezetésével az oroszok javára fordult a helyzet, de 1919-ben Leninnek és társainak nagy küzdelmet kellett foly- tatniok, mert 14 ország támadta meg a Szovjetuniót. A legnagyobb ellenség magában az országban volt. A következő országok harcoltak ellenük: Nagybritánnia,, Franciaország, Japán, Németország, az Egyesült Államok, Csehszlovákia, Olaszország, Szerbia, Kina, Finn-, Lengyel-, Törökország és Románia. Azt szeretném ajánlani Kruscsevnek, hogy olvassa el Sayers—Kahn “A nagy összeesküvés” c. könyvét, mert abból sokat lehet tanulni. F. O. • A szerkesztő megjegyzése: A két világháború közti évekről, a háborús eseményekről irt visszaemlékezéseit azoknak hosszúsága miatt nem közölhetjük. Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy lapunk ezekben a hetekben közli a “Két évtized” c. történelmi visszaemlékezést, mely kissé közelebb áH hozzánk, magyar származásuakhoz. Ajánljuk, hogy olvassa el figyelmesen, mert ezekben a cikkekben rámutatunk a tényleges érdemekre és hibákra, amelyeket annakidején a vezetők elkövettek. A lap “feltétlen szükséglet” ALBERTA, Canada. — Itt küldöm lapom megújítását és bocsánatot kérek a késésért, de ebből a kis penzióból nagyon nehéz beosztani, hogy mindenre teljen. Csak a feltétlen szükségletekre jut belőle, mert nekünk öregeknek nem jut több, közben arra van pénz, hogy kormányaink más országok népei ellen küldjék katonaságunkat. Erre vannak milliók. Nem tudom, hogy mikor érik meg az esze a népnek, pedig már ideje lenne. Üdvözlöm önöket és nehezen várom a lapomat minden, héten. A. J, TERJESSZÜK LAPUNKAT A BÉKE ÉRDEKÉBEN örömmel és némi megelégedéssel adjuk tudtára kedves olvasóinknak, hogy lapunk terjed és olvasógárdánk növekszik. Alig múlik el nap, hogy a posta ne hozna uj előfizetőt. Érdemes megjegyezni, hogy az uj előfizetők az ország legkülönbözőbb részeiből érkeznek, legutóbb Minnesotából kaptunk uj olvasót. Ezek az uj olvasok rendszerint néhány soros levelet is Írnak, amikor beküldik az előfizetési ösz- szeget. Érdemesnek találjuk az egyik levél közlését: Tisztelt Szerkesztőség! A napokban véletlenül kezembe került a lapjuk, és annak tartalma igen meglepett. Az önök lapja olyan lap, amellyel az első oldalról már igazi barátokra talál az olvasó. Azt hiszem Amerikában kevés olyan lap van, amely ily tisztán megir- ná a tiszta valóságot. Ez a lap olyan emberek lapja, akik azért harcolnak, hogy megkössék azoknak a politikusoknak a kezét, akik be akarják fejezni az emberiség történelmét. Az önök harca dicső harc. Millióknak kéne csatlakozni hozzá. Sajnos én olyan helyen lakom, ahol magyar laphoz hozzájutni lehetetlen. Ami a legrosszabb, 10,000 lakosú városban én vagyok az egyetlen magyar. Épp ezért szeretnék előfizetni lapjukra és egyben megkérni önöket, hogy amennyiben lehetséges, néhány régebbi példányszámot is küldjenek el részemre. És ha még lehetséges, egy április 4-i példányszámot. Előre is köszönöm önöknek és itt mellékelek félévi előfizetési dijat. L. G. P. Ezekután jogosan megkérdezhetjük: mennyi magyar élhet az Egyesült Államokban, aki sohasem hallott az Amerikai Magyar Szóról, vagy akinek sohasem volt olyan ismerőse, aki hallott róla és eljuttatta azt hozzá? Vagy ha hallott is róla, sohasem olvasta egyetlen egy számát sem? A lapbizottság úgy érzi, hogy lapunk életének uj küszöbén állunk. Hogy átlépünk-e ezen a küszöbön, az teljesen tőlünk függ. A küszöbb másik oldalán pedig ott állnak azok az amerikai magyarok, akik nem ismerik a Magyar Szót. A mi feladatunk az, hogy megismertessük őket a lappal és ez csak úgy lehetséges, ha kezükbe adjuk a lap példányszámait. Azt javasoljuk tehát, hogy mindenhol, ahol magyarok összejönnek, osszuk szét lapunkat, helyezzük el a lapot újságárusoknál, küldjük el barátoknak, ismerősöknek, rokonoknak, szóval tegyük lehetővé, hogy megismerjék a Magyar Szót azok, akiknek eddig ez nem állt módjában. Úgy érezzük, hogy ha ezeket a lépéseket kellő szervezettséggel megtesszük, akkor a közelmúltban elért szép eredmények elhalványodnak azon eredmények mellett, amelyek munkánk gyümölcseként mutatkozni fognak. Fel a munkára! Terjesszük a lapot! Senki se maradjon tétlen! Növeljük olvasógárdánkat a béke a biztonság és az emberiség fennmaradásának érdekében. 5 AMERIKAI MAGYAR SZÓ S 130 East 16th Street ( New York, N. Y. 10003 Elolvastam mutatványszámként küldött Pap- g jukat és kérem, hogy további mutatványpél- jj dányokat küldjenek címemre minden kötí- Sj lezettség nélkül. Í Név:.................................................................... Cim: ....................................................... Város:......................................Ailam:............. Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévr* * (A !ap kedvezményes előfizetési ára uj olva- g sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.) i A FELSZABADÍTÓK I * i £ "Ugyanaz az ország, a különböző háborúk- * £ ba más és másféle embereket küld. Majdnem £ £ 50 évvel ezelőtt, az Egyesült Államok a mun- £ £ kásruhákból és a füszeresbolti kötények mö- £ £ gül küldte a fiukat Franciaországba harcolni. £ £ A II. világháborúban a "jalopie"k (rozoga ♦ * autók) javítása mellől hívta el őket a Német- * * ország fölött repülő bombázók müszertáblája * £ mellé. Koreai szolgálatra Amerika cinikus * £ diákokat hivott be a leggyengébben tanuló £ £ egyetemi hallgatók közül, azután csodálkozott, X * hogy miért nem lettek belőlük jobb katonák." £ í * J £ x * * ".. .Cockburn őrmester Külön Megbízatási ♦ »- (Special Forces) tanácsadó a Dong Ba Thin- * £ nál lévő táborban, Saigontól 180 mérföldnyi- 7 £ re északkeletre. Kioktatja a vietnami csapató- £ £ kát mindarra, amit 16 évi katonáskodása alatt £ £ elsajátított... Nem tekintve azt, hogy legjob- £ £ ban szereti a Winston cigarettát, a Budweiser * £ sört és a tejszínes kávét, másféle szempont- + * ból Cockburn tipikus eset: magabiztossága, * * gyakorlata és nem kevésbé a kiejtése. Déli -*> £ születésű ember abban a hadseregben, amely- £ £ be ugylátszik NORFOLKTÓL ÉSZAKRA nem £ £ soroznak be senkit....... (Norfolk, Virginia £ £ államban van. — Szerk.) * > £ "E. L. Cockburn a tennessee-i Tennga-ban | * született 1932 junius 22-án. Hét fiú közül ő * #. volt a második és három nővére is van. Elvé- -* £ gezte a kilencedik osztályt Chatsv/orth, Ga.- X £ ban. Akkor megszökött otthonról, nem mond- £ £ ta meg valódi életkorát és beállt katonának... £ £ Valahogyan a katonaság úgy találta, hogy en- £ * nek az iskolából kimaradt ifjúnak elsőrangú * * kiképzői tehetsége van ..." * £ Jack Langguth, N.Y. Times Magazine, £ £ május 9. £ 4- -*
