Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-06 / 18. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday» May 6, 1965 Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felszabadult Magyarország történetéből ■ Ki a koalícióból a reakciósokkal! (Folytatás) A választások elemző munkája bebizonyítja, kétmillió ember szavazott a baloldali pártokra, 800 ezer munkás és szegényparaszt állt ki a nemrégiben még föld alá szorított kommunisták mellé, s a pártnak jelentős befolyása van. A választások ugyanakkor a demokratikus dolgozó tömegek megosztottságát bizonyították, és azt, hogy nem mindig látják: ki a barátjuk, ki az ellenségük. Úgy kell folytatni a politikai munkát, hogy a tömegek megértsék, ki képviseli valójában érdekeiket. A fellelkesült reakció A választások eredményén fellelkesült a jobboldal, és “megnyíltak a föld csatornái”. Fasiszta izü tüntetések zajlanak le a fővárosban, vidéken, de ezeket visszaverik a baloldali tömegek. A közigazgatásban megbújó horthysta reakciós elemek magatartása pökhendibb lesz, egyetemeken az egykori fasiszta szervezetek tagjai provokációkat kezdeményeznek. “Nagykörösön egy főiskolai hallgató, aki állandó összeköttetést tartott reakciós katonatiszti körökkel, rongyosgárdát szervezett fiatalkorú személyekből. Megállapították, hogy a szervezkedés vezetője egy dzsentri fiú ... Röpirataik- ban azt Írták, hogy 'a magyar nép arisztokratikus beállítottságánál fogva sohasem fogja eltűrni, hogy munkások és parasztok üljenek vezető pozícióban.' (Rendőrkapitánysági jelentés, 1945. november 25.) A SZABAD SZÓ, a Nemzeti Paraszt Párt lapja beszámolt arról, hogy Somogy vármegye alispánja rendeletet kapott Budapestről, amely előirja, hogy jegyzővé csak jegyzői képzettséggel rendelkező egyén választható meg. Jegyzői képesítése azonban csak a régi jegyzőknek volt. Felhivták a Belügyminisztériumot, néhány perc alatt kiderült, hogy a rendelet koholt; Budapesten hamisították. “A nemzetgyűlés elmúlt napi ülésén az egyik képviselő megdöbbentő statisztikát olvasott fel. A kimutatásból kiderül, hogy a köztisztviselők 97 százaléka jó demokratának bizonyult az igazolási eljárásokon... Ez pedig azt jelenti, hogy a negyedszázados ellenforradalomnak, a nyilaskorszaknak, a magyar történelem két egymást követő rémuralmának közigazgatása majdnem teljes egészében érintetlen maradt.” (Szabadság cimü lap, 1945. december 6.) éljen a köztársaság! A jobboldali erők azonban — bármennyire is szeretnék — egyelőre nem merik felrúgni a koalíciót. A belső erőviszonyok és a nemzetközi helyzet ezt nem teszi lehetővé. A Kisgazda Párt jobbszárnya hosszas tanakodás után úgy döntött, hogy a koalíción belül igyekszik szövetséget találni a jobboldali szociáldemokratákkal s a Nemzeti Paraszt Párt jobboldali elemeivel, elszigetelni a kommunistákat, s egy alkalmas időpontban végrehajtani a teljes jobbrafordulást. November 15-én megalakul az uj kormány Tildy Zoltán vezetésével. A kormánynak 18 tagja van, kilenc tárca a kisgazdáké, négy-négy a kommunistáké és a szociáldemokratáké, egy a parasztpárté. A demokratikus erők ellentámadásainak egyik fontos állomása a köztársaság kikiáltásáért vívott harc. A párt nevében a köztársasági törvényjavaslat vitájában Rajk László szólal fel: "A Magyar Köztársaság törvénybe iktatása I fordulópont nemzetünk történetében. Ezzel a 1 törvénnyel megszilárdítjuk a magyar demokrácia eddigi vívmányait, befelé és kifelé demonstráljuk a magyar demokrácia szilárdságát és állandóságát. Mi, magyar kommunisták, valljuk: a köztársaság az az államforma, amely a követelményeknek és a magyar nép érdekeinek legjobban megfelel. A köztársaság édes gyermeke, természetes következménye népünk évszázados szabadságharcának." A köztársaságnak természetesen volt a parlamentben ellenzéke is. Az egyik legszenvedélyesebb ellenző Schlachta Margit képviselőnő volt, aki arról hires, hogy a huszas években a botbüntetés bevezetését szorgalmazta. Schlachta igy “érvelt”: “A királyság is lehet jó. Az a lényeg, hogy az államfő felette álljon mindennek. És felelős legyen Istennek (közbeszólások: a népnek!). Amikor a királyt megkoronázzák, megkoronázzák a népet is. Mi koronázó nemzet vagyunk.” De sem a reakciós mesterkedések, sem a parlamenti bűvészkedés, sem a jogászi okoskodás nem tudta megakadályozni, hogy az országgyűlés kikiáltsa a köztársaságot. ^ Az egykori krónikás igy számolt be a köztársaság kikiáltásáról: "1946. február 1-én, déli 1 óra 20 perckor valósággá vált a Magyar Köztársaság. A törvény részletes felolvasása és elfogadása után a házelnök bejelentette, hogy a törvényt kihirdetik. Mindenki önkéntelenül az órájára nézett. Aztán felállt a nemzetgyűlés, hogy hosszú tapssal köszöntse elsőszülöttjét, az 1946. I. törvénycikket, a köztársaságot." A Magyar Köztársaság elnökévé Tildy Zoltán miniszterelnököt választották meg. Helyét a kormányfői székben Nagy Ferenc, a Kisgazda Párt egyik vezetője foglalta el. A baloldal ellentámadása azonban nemcsak az országgyűlésen bontakozott ki. 1946 első negyedévében nagyarányú tömegharcok folynak, amelyeket a kommunisták kezdeményeznek. A párt ebben az időszakban a forradalmi taktika valóságos művészetét mutatja be; kitünően párosítja a parlamentarizmus eszközeit a tömegharc módszereivel. Kádár János, mint a párt főszónoka az uj kormány programja feletti vitában a nemzetgyűlés 1946. február 8-i ülésén figyelmezteti a reakciót, hogy a haladó erők a tömegeket hivják segítségül. “A felelőtlen sztrájkolókat mi is elítéljük, de sokkal nagyobb izgató tényező a dolgozók nélkülözése: a kirívó ellentét, ami az ő életük és a henyé- lők kihivó jóléte között tapasztalható. Lassan az a meggyőződés kezd kialakulni a magyar népben, hogy demokráciánk kormányzati tevékenységében sok az ígéret és kevés a tett. A Függetlenségi Front programjának haladéktalan valóra váltása feltétele annak, hogy a nép bizalma és hite megszilárduljon a demokráciában. A munkásság türelme határának végén van.” Földet vissza nem adunk! Ez annál is inkább indokolt jellemzés volt, mert a reakció össztüzét a fiatal demokrácia eddigi legnagyobb vívmányára, a földreformra irányította. Ekkor keletkezett a jelszó, amely végigmorajlott az egész országon: “FÖLDET VISSZA NEM ADUNK!” "Néhány hét óta különös menetek vonulnak végig Budapest utcáin. Komor arcú, rongyos parasztemberek jönnek súlyos sérelmeikkel a legfelsőbb hatóságokhoz. Föld vagy halál! Kötelet a fasisztáknak — kiáltják. Egy-egy sarkon megállnak, megkérdezik a járókelőket: hol a Földművelésügyi Minisztérium? Hol van az Országos Földbirtokrendező Tanács? Merre keli menni a Szabad Néphez?... Kedden például szabolcsi parasztok, Apagy, Balkány, Napkor, Dögé, Ramocsaháza, Tiszadada uj gazdái, mintegy 300 konok és elkeseredett szegény paraszt jött Budapestre. Veszélyben a földjük! A szabolcsi dzsentrik az úri furfang ármányainak egész tárházát vonultatják fel, hogy a rém köz- tisztviselőkkel összejátszva kiforgassák földjéből a népet." (Szabad Nép, február 23.) a helyzet egészen elmérgesedjék. Sándorfalváirr éppen a hatósági intézkedés késlekedése miatt' annyira kiéleződött a helyzet, hogy két megöli- dás közül kellett választani. Vagy eltávolítják a főjegyzőt, vagy a nép szabad folyást enged aa ellene felhalmozódott dühnek." (Dél-Magyaror- szág, 1946. január 26.) A Baloldali Blokk Február 16-án a sportcsarnoki nagygyűlésen a kommunista párt uj követelésekben fogalmazza meg a tömegek igényeit. Követeli a bányák államosítását, a négy legnagyobb nehézipari üzem állami kezelését, a bankok állami ellenőrzését és végül: de nem utolsósorban felveti azt a követelést, amely mindezek feltétele: zárják ki a Kisgazda Pártból a jobboldali elemeket! 1946. március 5-én megszületett a népi demokrácia védelmében folytatott tömegharcok, politikai küzdelmek egyik legjelentősebb okmánya, az MKP, az SZDP. Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Paraszt Párt képviselőinek határozata: "Együttes erővel vettük fel a harcot az előretörő reakcióval szemben, amely elsősorban a Független Kisgazda Párt jobbszárnyán gyülekezik, és amely a magyar demokrácia vívmányaid veszélyezteti. Készek vagyunk a munkásság éa a parasztság egész tömegerejét mozgósítani a magyar demokrácia legnagyobb vívmányának, a földreformnak megvédéséért..." Ekkor jött létre a koalícióban küzdő népi erőit harci szövetsége, a Baloldali Blokk. A Baloldali: Blokk március 7-re hatalmas tömegtüntetést hirdet meg Budapesten. A Sportcsarnokban megrendezett tömeggyülé- sen felszólalt Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára: "Ha azt akarjuk, hogy végre az egész vonalom meginduljon az ország gazdasági talpraállása, akkor fokozottabb mértékben kell harcot indítanunk a reakció ellen, amely akadályozza gazdasági bajaink orvoslását, amely szabotálja, hogy az újjá- építés terheit tehetősek is viseljék, hogy a meglevő kevés élelmiszer és iparcikk azoknak jusson,, akik valóban dolgoznak. A reakció elleni harc és ebben a kisgazda Párt jobbszárnyán levő reakció elleni h?.rc is a legfontosabb teendő." A Szakszervezeti Tanács nevében Kossá István, szólalt fel, majd Szakasits Árpád, a Szociáldemokrata Párt vezetője beszélt: "Mi nem azzal a Kisgazda Párttal, a szolga bírák, tőkések és volt nyilas pártszolgálatosok pártjával kötöttünk fegyverbarátságot, hanem a dolgozó demokratikus magyar parasztságéval. Ez a párt beengedte soraiba a magyar demokrácia esküdt ellenségeit, igy kapott többséget..." Veres Péter, a Nemzeti Paraszt Párt elnöke mondotta: "Ne féltse senki urféle ezt a nemzetet tőlünk. Mi ezért a nemzetért vállaljuk a felelősséget. Aki azonban "nemzetvédelmi eszme" alatt urvédelrmíf ért, az reakciós." Március 12-én az FKP elfogadja a követeléseket» és kizárja soraiból 21 legexponáltabb szélsőjobboldali képviselőjét. A tömegdemonstráció, a munkásság erejének kinyilvánítása meghozta gyümölcsét, a reakció- kénytelen volt meghátrálni. (Folytatjuk) A “FÖLDET VISSZA NEM ADUNK!” jelszó mellett megjelentek a nagytőke- és spekulációsellenes követelések, és országszerte megkezdődik a reakciós közigazgatás megtisztítása. Amit a kormány csak vonakodva, sok-sok kompromisszummal és huzavonával hajt végre, azt a dolgozók sokkal gyorsabban és hatásosabban intézik el. A falvakból a tüntető parasztok eltávolítják a reakciós horthysta jegyzőket, az üzemekből kiki- sérik a reakciós főtisztviselőket, mindenfelé forró hangulatú tömeggyüléseken hoznak határozatot a helyi reakciósok eltávolítására, és legtöbbször a határozatot azonnal végre is hajtják. "Sándorfalva népe egész bünlajstromot állított már össze a nagybirtokot hiven kiszolgáló Molnár Dezső főjegyzőről. Ma a magunk részéről többször rávilágitottunk arra, hogy ilyen és hasonló esetekben a felső hatóságok sürgős intézkedésére van szükség, ha nem akarjuk, hogy ««•fORDULJON BIZALOMMAL——. JOSEPH BROWNFIELD ! CÉGHEZ |j AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási jj ügyek és biztosítások Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- <• rak, hanglemezek magyarországi beszerzői (• Kérjen árjegyzéket! Uj cím: | 1484 Third Avenue New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 <•
