Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-06 / 18. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 6, 1965 Ml TökTéNH(*z Óh4zA&AN Több min! 1 millió 200 ezer holdon vetették el a tavasziakat A Földművelésügyi Minisztériumban Szabó Jó' zsef, a növénytermesztési főigazgatóság helyettes vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit a tavaszi munkák helyzetéről. Április 11-ig mezőgazdasági üzemek több mint egymillió-kétszázezer kataszteri holdon fejezték be a területileg legjelentősebb tiz növény vetését. Tavaly ugyanebben az időszakban 785 ezer holdra rúgott a tavasziak vetésterülete. A munka az idén — a korábbi kitavaszodás következtében — előbb kezdődhetett. Április 9 óta az ország minden tája kapott csapadékot. A legtöbb Délnyugat-Dunántulon és Délkelet-Magyaror- szágon hullott, de másutt is elérte a csapadék mennyisége a 12—14 millimétert. Az eső mind az őszi vetésekre, mind pedig a tavasziakra kedvezően hatott. A csapadék csendes esők formájában hullott, igy azt a talaj mind magába szivta. A borsó, a tavaszi árpa, a zab vetése kis hiján befejeződött. Uj lucernást eddig, a tavalyi 80 ezer holddal szemben, kereken 126 ezer holdon telepitettek. Különösen jó eredményt értek el Vas, Baranya, Szolnok és Győr-Sopron megyében. Vörösheréből ugyancsak Vas, Győr és Baranya eredménye a legjobb. Cukorrépából a bevetett terület kétszerese a tavalyinak. Békésben, Csongrádban. Fejérben, Baranyában a szövetkezetek eddig 85 százalékon felül teljesítették a cukorrépa-vetéstervet. Napraforgóból Fejér és Pest megye eredménye a legjobb. A tavalyi 39 ezer holddal szemben eddig 91 ezer holdon került talajba a burgonya-vetőgumó. A nagy burgonyatermelő megyék közül Pest és Bács kereken egyharmadát ültette be a tervezett területnek. Mind a borsót, mind pedig a burgonyát korábban vethették, illetve ültethették az idén, igy korábban várható ezeknek a terményeknek a piacra hozatala is. A burgonya termelői árának felemelése kedvezően hatott a termelési kedvre, s a fel- vásárlási szerződésre tervezett mennyiséget már lekötötték a szövetkezetek. Az ország minden táján megkezdődött a kukorica vetése. A fővetésü silókukoricával együtt 28 ezer holdon került talajba ennek a fontos takarmánynövénynek a vetőmagja. A teljes terület mintegy 2.3 millió hold lesz. Legkorábban Szolnok és Fejér megyében kezdtek, s eddig a legnagyobb területet itt vetették be. A tavalyi tapasztalatok is mutatják, hogy a kukorica legjobb vetésideje április. Nagyon fontos, hogy a mély fekvésű, vizjárá- sos területek kivételével — ez országosan a kukorica-vetésterület 10—15 százalékára tehető — mindenütt még ebben a hónapban befejezzék a vetést. A talaj hőmérséklete, állapota — ha további nagyobb esőzések nem jönnek — mindenütt lehetővé teszi ezt. Az őszi kenyérgabona-vetések — különösen azok, amelyek az ősszel még októberben földbe kerültek — jól teleltek. Mintegy 2.3 millió hold kalászos kapott a tél végén és a tavaszi hetekben nitrogénműtrágyát. A fejtrágyázást, valamint az időszerű vetésápolást a tapasztalatok szerint általában gondosabban végezték el a nagyüzemek, mint korábban. Most a legidőszerűbb tennivaló a vegyszeres gyomirtás, valamint a karbamidos levéltrágyázás. Egy híres magyar szakács könyvéről A világszerte elismert magyar szakácsok doyenje, Rákóczi János — a brüsszeli világkiállítás magyar éttermének konyhafőnöke — 1961-ben vonult nyugdíjba. A mesterség “nagy örege” az elmúlt esztendőkben szakácskönyvet állított össze. A közelmúltban megjelent “Konyhaművészet” ci- mü müve a magyar és a francia ételek enciklopédiája: 520 oldalon összesen 1941 receptet tesz közzé. Ismertet 176 levest, levesbetétet, 66 vegyes Ízelítőt, szendvicset, 132 mártást, 187 elő-, tojás-, 137 hal-, 455 húsételt, 198 főzeléket, salátát és 460 tésztát, tortát, süteményt, krémet, fagylaltot, stb. A kötetben olyan ételkülönlegességek leírása is olvasható, mint a Kossuth- és Széchenyi rostélyosok (az elsőhöz gombával töltött burgonya illik, a másikhoz viszont gömbölyűre fúrt félpuha sárgarépa, és a húst melegített zöldborsóval tálalják, finomra vágott petrezselyemzölddel beszórva), vagy pedig a világszerte nagy sikert aratott gu- lyáserőleves. Rákóczi János felsorol könyvében minden különleges fűszert és közzéteszi a londoni Nemzetközi Gasztronómiai Társaság Kensington Palace Hotelben rendezett diszebédjének étrendjét, ahol minden egyes fogást más-más nemzet szakácsa remekelt. A vegyes Ízelítőt Sokrat Lajos török, az amerikai levest Alec Pimienta newyorki, a puhított csirkét valenciai módra Pedro Sureda Salamia spanyol, a vesepecsenyét régi brüsszeli módon C. Close belga, a fagylaltokat C. Mohrke kölni inyes- mester — a kocsonyázott fogast csíki mártással pedig Rákóczi János készítette. Megjavítanak harmincezer holdat Befejeződött egy tízéves kísérlet Dr. Bélák Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora, befejezte tízéves kisérletsorozatát, komplex módszert dolgozott ki az őrségi savanyu erodált erdőtalajok javítására. Zala és Vas megyében ez a talajtípus 329 ezer holdat foglal el. A gyenge minőségű talaj fő jellemzője, hogy rossz a vízgazdálkodása. Az oldhatatlan sókból ugyanis záróréteg alakul ki, amely megakadályozza a viz felszívódását, s a lefolyó csapadék elhordja a termőtalajt. A kutató három szakaszban határozta meg a ta- lajjavitási tennivalókat. Elsődleges a mechanikai talajjavítás: altalajlazitással, vakonddrénezéssel feltörik a vízzáró rétegeket, s utat nyitnak a csapadéknak a mélyebb földrétegek felé. A második szakaszban a kémiai javítás kerül sorra, holdanként egy vagon mésszel változtatják meg a talaj összetételét. Ezt követi a biológiai talajjavítás, amely magában foglalja a különböző összetételű szerves- és műtrágyák alkalmazását, valamint a növénykultúrák helyes megválasztását. A nagy természetátalakitó munka első szakasza a főiskola szaktanácsadóinak irányításával, ezekben a napokban kezdődött a kijelölt nyolc mező- gazdasági üzemben. Az altalajlazitásnál 60 speciális, nagy teljesítményű erőgép dolgozik majd, s az első évben 30 ezer hold kedvezőtlen adottságait változtatják meg. A tervek szerint 8—10 éven belül átalakítják az Őrség vidékét. Munka van bőségesen a határon Mozgalmas a határ! Bármerre járjon, bármerre is nézzen az ember igyekvést, szorgalmat talál. És kevéske zsörtölődést is: elég volna már az egyébként nagyon várt esőből! Az áprilisi felhők megtették a magukét, most a napfényen a sor, hiszen földben van már a mák, a borsó, a tavaszi árpa, földbe került a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya egy része is, sőt, mire a kettős ünnep beköszöntött, az egyik legfontosabb kukoricatermelő vidéken — Fejér megyében — tizennyolc- ezer holdon elvetették a kukoricát is. De igyekszik Bács, Somogy, Tolna, Csongrád és a többi megye is. Az esőzések pár órás szünetében, ahol csak lehetett szakadatlanul folyt a talajelőké- szités, szántottak, simitóztak, hengereztek s igy Bácsban például 130 ezer, Somogybán 72 ezer hold talajelőkészités munkálataival végeztek a gazdaságok. Ha az idő enged — azonnal indulhatnak a vetőgépek. És eső ide, eső oda, lankadatlan szorgalommal végezték a legelőkarbantartás sürgető munkáját is a nagyüzemi gazdaságok. Még egy-két nap, megnyílnak az istállók, a karámok ajtajai, megkezdődik a legeltetési idény. Szóval munka, tennivaló bőségesen akad, serénykedhet az ember. S ahogy az már munka közben lenni szokott, az eredmények s örömök közt, itt-ott felbukkan a gond, a bosszúság is. Budapest legnagyobb terén épül fel az uj Nemzeti Színház A felépülő uj Nemzeti Színház építészeti központját képezi majd a főváros legnagyobb terének. Ott fog emelkedni a Magyarország fennállásának az ezredik évfordulója alkalmából emelt Jubileumi Emlékmű, továbbá a Szépművészeti Muzeum és a Műcsarnok szomszédságában, háttérben Budapest legszebb ligetével. A magyar színjátszás uj otthonának nagy színpada technikai megoldása lehetővé teszi, hogy rajta megvalósíthassák a rendezők legkülönbözőbb elképzeléseit. Nézőterén ezerkétszázan foglalhatnak majd helyet. Az épületben — kísérleti és stu- dióelőadások bemutatására — 300 néző befogadására alkalmas kamaraszínház is helyet kap. Az uj budapesti Nemzeti Színház tervpályázata iránt magyar és külföldi építőművészek körében egyaránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A pályázaton ugyanis a Magyar Építőművészek Szövetsége meghívása alapján külföldi szövetségek tagjai is résztvehetnek. A magyar építészek közül eddig 148-an jelentkeztek a tervpályázati kiírásra. Az építészei pályaterv beküldési határideje 1965 október 31. A pályázat eredményét — 18-tagu zsűri döntése alapján — 1966 január 31-ig hirdetik ki. ISKOLA A CIGÁNYTELEPEN Amikor néhány esztendővel ezelőtt az aranyosapáti tanácsházán először hangzott el az a javaslat, hogy a cigánytelepre iskolát kellene építeni, az egyik tanácstag indulatosan közbekiáltott: “Nincs arra semmi szükség. Nem bírják ki azok a rajkók az iskola levegőjét. Nem született olyan pedagógus, aki rendhez szoktatná őket. . .” Azóta bebizonyosodott, hogy nem vált be a közbeszóló jóslata. Megépült a telepen az egy-tantermes iskola, amely korszerű berendezést is kapott. A telep tanköteles alsóosztályosai mindennap ott szorongnak az iskolapadokban. Az osztálynapló szerint huszonnégyen vannak, de ennél több az iskolát látogató telepi gyermekek száma. Azért több, mert a szülők már az ötéveseket is elküldik az iskolába, s a tanító néninek nincs szive visszaküldeni az apróságokat. Jó Sanyika is ezek közé tartozik. Mindennap ott ül a negyedik padban, másolja az első osztályosokkal együtt, amit a tanító néni a táblára ir. Szájtát- va figyel minden szóra, a többiek minden mozdulatára. Murzsa Klári első osztályos. Olyan tiszta a füzete, gyöngybetüi úgy sorakoznak egymás mellett, hogy önkéntelenül is dicséretre fordul az ember nyelve. Hanyu Ágnes, meg Lakatos Dezső is jó tanuló. Egy szó, mint száz, nincs itt hiba a szorgalommal. Szabó Sándorné, a tanítónő, Hanyu Pistit szólítja. Az elevenszemü fiúcska arról beszél, hogy kőműves szeretne lenni. Ahhoz pedig legalább a nyolc osztályt el kell végeznie. Murzsa Klári álmodozik, hogy varrónő lesz. Egyikük sem akar beleragadni az aranyosapáti faluvége vályoggödreibe. Az egyik kis nebuló a táblához megy, s felírja: “A tisztaság fél egészség!” De neki még maszatos a keze. “A tisztaság fél egészség”, de ahhoz szappan és fogkrém, meleg viz és rendes ruha is kellene. Abból pedig jóval kevesebb van itt, mint lelkesedésből. Szabó Sándorné igy beszél, mig a nebulók a számtan feladat megoldásával bajlódnak: — Nem könnyű itt helytállni. Eleinte az egész telep bizalmatlanul fogadott. De már kinyitják előttem ajtajukat, s úgy érzem, a szivüket is a telepiek ... Nyílik az ajtó, s egy négy év körüli fiúcskát vezet kézen az édesanyja. — Tanító néni, tessék megengedni, hogy itt hagyjam ezt a csepp gyereket. Egy óra múlva visz- szajövök érte. Szabóné kedvesen bólint. A kis jövevény tágra nyitott szemmel lesi az irka fölé hajló gyerekeket... Tanyasiak érdekében: uj egészségügyi kezdeményezés Szabolcsban A tanyai lakosság orvosi ellátásának javítására figyelemre méltó kezdeményezés történt a nagy- kállói járásban. Állami és gazdasági szervek négy nagyobb településen biztosítottak helyiséget arra, hogy itt rendszeresen tartsanak majd csecsemő- és terhestanácsadást, orvosi rendelést. Balkány- ban például a Balogh-féle tanyán az állami gazdaság segítette a probléma megoldását. Másutt a körzetesítésekkel felszabadult iskolai tantermeket adják át egészségház céljára. Felszerelésekkel a megyei tanács támogatja a járást. v* Bővül a főváros nyilvános telefonhálózata. — Az év végéig 40 modern iker-telefonfülkét szerelnek fel a főútvonalakon, 20 régebbi tipusu szólófülkét pedig a külső kerületekben állítanak feL
