Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-06 / 18. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 6, 1965 ^ , . I _ - ■ • "*' .'i : M- .. mm' ^ ah ^ ®SSSg®SSSSSS5SSSSSSSS«S«SSSSSSSSSSSSS®í»»>s«SS«SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^SSSS9 Levél Magyarországról NAGYMAROS. — Súlyos betegségekkel kínlódom, ezért hanyagoltam el az Írást. Mivel most jobban érzem magam, igyekszem pótolni. A lapot rendesen megkapom minden héten, a naptárt is kézhez vettem.. Szép a külső alakja, az olvasmányok jók és tanulságosak, különösen a szép, tiszta nyomású képek tetszenek. Sajnos nagybátyámról, Schuchter Józsefről egyre kevesebb hirt kapok, kedves felesége ir néha helyette, mert ő valamilyen betegségben szenved, amiért nem tud Írni. Aggódva figyelem a lapban a gyászkeretes neveket és gyakran elgondolom, hogy bizony többet törődhetne a fogadott haza az öreg harcosokkal... Talán nem túlzás, hogy az amerikai magyarságnak oroszlánrésze van az Egyesült Államok széditően gyors ipari és gazdasági fejlődésében és a U.S. becsületére válna, ha idős, beteg polgárait emberségesebben tudná ellátni. Mint beteg nyugdíjas, sok különböző lapot olvasok, de mondhatom, ha kezembe veszem az Amerikai Magyar Szót, úgy érzem, az egész világ kitá rul előttem. Nagyon érdekel az amerikai sajátos életmód, a munkásmozgalom, a levelezés, stb., kü Ionosén a világpolitika, mert igazságosan és részrehajlás nélkül van kifejezve. Vagy 53 évvel ezelőtt, derék 60 év körüli tanítónk, aki igen müveit, haladó gondolkodású ember volt, Kínáról magyarázott a földrajzórán. Nagy érdeklődéssel hallgattuk, amint elmondta a kina’ nép múltját, szokásait, kultúráját, stb. Az óra vége felé technikai tudásukról beszélt, hogy sok min dent már sokkal előbb feltaláltak, mint az európaiak. Majd azt mondta: fiuk, a kínai nép képes ségeivel számolni kell, egyes tudósok máris “sárga veszedeleméről beszélnek, nem is alaptalanul... Mert ha modern fegyverek birtokába jutnak, akkor talán az egész földet elözönlik. Én már azt nem ér.em meg, de ti még megérhetitek. S akkor emlékezzetek szavaimra. Ha mostanában Kínáról olvasok, mindig ez jut eszembe és nem tudom hogyan is lehetséges az, hogy egy közel milliárdnyi népet csak úgy semmibe vesznek! Egyes uraknak sehogy sem megy a fejükbe, hogy Kínának helye van a nap alatt. Egy másik esetben a Ku-Klux-Klanról tanultunk; öreg tanítónk előadta, hogy az valamiféle “szabadságot” hirdető amerikai mozgalom, s nevük eredete az akkori un. felhuzós puska kattogásából származik, mert amint a závárt felhúzzák, a puska hármat kattan, s ezt utánozza a “Ku-Klux- Klan” kifejezés. Most már tudom, hogy müyen társaság és kik ellen harcolnak, de azért szeretném, ha bővebben írnának a kérdésről, hogyan jött létre, milyen célból, stb. Őszinte szívből kívánom, hogy az Amerikai Magyar Szó fáklyája még sokáig világítson az “uj világ” sötét dzsungeljében. Gábor Károly A szerkesztő megjegyzése: Április 22-i lapszámunkban cikket közöltünk a Ku-Klux-Klanról. Mi van a hagyatékokkal? DETROIT, Mich. — A mult nyáron Magyarországon voltam és elmentem Szuhakállóra (Borsod- Abauj-Zemplén megye). Sokan jöttek hozzám panaszkodni, hogy van nekik egy kis hagyatékuk amerikai bankokban 1957 óta és nem tudják megkapni. Értesítették őket, hogy ki kell jönniök Amerikába, hogy felvehessék a pénzt és itt kell azt elkölteni. Az összeg 100, 400, egynek 850 dollár. De hogyan is lehet azt kívánni, hogy valaki ilyen csekély összegért az Egyesült Államokba jöjjön, amikor olyan sokba kerül az útiköltség? írtam ebben az ügyben elnökünknek, választ is kaptam, amely azt mondja, hogy nincs törvény a pénz átutalása ellen Magyarországba, azaz nincs ilyen szövetségi törvény, de az államok úgy határoznak, ahogy akarnak. Kérdeztem a bankban, hogy átutalnák-e azt a hagyatékot Magyarországra, a Nemzeti Banknak, ahol azután jogosan felvehetik az illetők a saját kezük aláírásával a pénzt. Azt mondták, hogy átutalják. mert nincs törvény ellene. De a pénz mégis itt van és ezek az emberek már 8 éve várják azt a kis ajándékot. Egy jó magyar testvérünk még az egri katolikus templomra és papjára is hagyott egy kis összeget, valamint a Máriapócs-i templomra és papjára, s Amerikában is több templomra és papra, valamint minden rokonára, keresztfiaira és keresztlányaira, jem feledkezett meg senkiről. Ez az ügy Pittsburgh. Pa.-ban látott napvilágot, de ténylegesen Szuhakállón született meg. Ezek az elhunyt magyarok jó amerikaiak voltak, de jó magyarok is, mert nem feledkeztek meg testvéreikről, a templomról, ahol megkeresztelték őket, ahol talán megesküdtek. Nagyon fiatalon jöttek ki Amerikába, itt dolgoztak, családot neveltek, ha fogadott hazájuk hívta őket, háborúba mentek és fiaik, unokáik is életüket áldozták a hazájukért. Feleségük, leányaik dolgoztak, amellett még családot neveltek. Ezek az amerikaiak adót fizettek, állami bondokat vettek, hogy segítsék fogadott hazájukat. S haláluk után mégis megtagadták hagyatékuk hazakül dését, amit pedig semmilyen törvény nem tilt Vajon milyen törvény alapján tagadta meg Penn sylvania állam annak a hagyatéknak az átutalását Magyarországra? Életünkben küldhetünk bármi Íven összeget, de halálunk után ezt nem engedélyezik! Ezek az emberek nem várhatnak másik tiz évig, hogy a politikai helyzet megváltozzon, mert már most sem fiatalok. A szuhakállói templomnak már a harmadik papja van, mióta a végrendelet kifizetését a törvény engedélyezte. Már ideje len ne, hogy Pittsburgh hatóságai kifizessék a Lukács Magdolna hagyatékát a magyarországi jogosultak nak. 1964-ben több mint egy és fél millió turista járt Magyarországon és a magyar nép örömmel vár mindenkit. Legyen békés szeretet és barátság az amerikai nép és a magyar nép között. Rose Pavloff EMLÉKEZÉS ANYÁK NAPJÁRA Anyám a végzetem Tőled rég elsodort, S letépte arcomról A gyermekes vig mosolyt. Hozzád száll Írásom Száll véle a lelkem, Melyben a szeretet Érted lángol fennen. Anyám, csak most tudom, Mily nemes volt szived, A fehér liliomnál Fehérebb a lelked. Hogyha rosszalkodtam Sírtál, mosolyogtál, Fenyitő kézzel is Te áldást osztottál. Most e vers némán cseng Anyák Napja ünnepén. Hogy ne zavarjam álmod Sírod csöndes ölén. Halk imára nyitom Sorsszántott ajkamat, • Anyám igy köszöntlek: A sírban is légy áldott. A. Varjú, Vancouver, Canada Ünnepeljük a “VE-DAY” | HUSZADIK ÉVFORDULÓJÁT jj New Yorkban j| ! kedden este, május ll-én 7.30 órai kezdettel Ji j a TOWN HALL-ban, 43rd St., N. Y. C. \\ (Broadway és Sixth Avenue között) 11 Kiváló szónokok. — Dijat nyert film: j> “PEACE TO HIM WHO ENTERS” Jt I ä National Council American-Soviet Friendship ]! I rendezésében 156 Fifth Ave., New York, N. Y\ 10010 WWWWWWWWMWWWWWWMWWWMWWWMWWWWWMWWWMW? Nem mind arany, ami fényük KANADA. — A lap április 8-i számában “Kanada felemelte az aggkpri nyugdijat” címmel cikk jelent meg. Ehhez szeretnék nehány megjegyzést tűzni. 37 éve élek Kanadában és a 64. évemet taposom. így engem is érdekelt az ügy, amikor a helyi lapokban olvastam, hogy a nyugdíjjogosultság korhatárát 70 évről 65 évre szállítják le 1970-ben, még pedig olyanformán, hogy 1966-ban egy évvel leszállítják 69 éves korra, s utána minden évben egy-egy évet engednek le. így 1970-ben az életkor 65 lesz, amikor megkezdheti a nyugdij élvezését, aki. még megmaradt és egyéb kifogás nincs ellene. Mivel pl. a jogosultsághoz szükséges, hogy 25 évet tartózkodjunk Kanadában és az utolsó évet is itt töltsük, stb. Akkor havonta 75 dollárt kapunk. Ez is jobb, mint semmi, vagy mint a mennyországi boldogság halálunk után, de messze van a kielégítő megélhetéstől. Idézek Lusztig Imre márc. 4-i cikkéből: Ha kifizetjük a 40 dollár lakbért, a megmaradt 35 dollárból ha élelmet veszünk, akkor nem jut orvosságra, ha orvosságot veszünk, akkor nem jut élelemre, stb. A másik része a nyugdíjnak, amit az ápr. 8-i irás érült, egy kicsit komplikáltabb. Pl. amikor először olvastam róla, elsiklottam felette, mert úgy tűnt, mint a mennybéli boldogság — igen szép, de igen távol van. Utóbb érdeklődtem és megtudtam, hogy aki olyanformán járul hozzá, hogy a keresetéből lefognak bizonyos százalékot a nyugdij-alapra, ha volt annyi keresete, hogy elérte a jövedelmi adó (income tax) határát, vagy azon felül keresett (ami egyéneknél 1,000 dollár évente, házastársaknál $2,000), a 75 dollár mellett még kap valameny- nyit, de hogy mennyit, mikor, azt még nem tudtam kitalálni. Régebben olvastam arról, hogy a kanadai farmerek között százezrekre megy azoknak a száma, akik soha nem fizettek income taxet, mert nem volt annyi jövedelmük, ami adó alá esne; ezek nem kapnak pótlékot a nyugdíjhoz sem. De akiktől le is fogják a járulékot, azok sem mind fogják élvezni a nyugdíj-pótlékot, pl. ha meghal, mielőtt elérte a 65 évet, vagy nem tartózkodik Kanadában elég hosszú ideig, stb., stb. Érdekes volt megfigyelni, amint az országházban tárgyalták a nyugdijjavitás kérdését. Az ellenzéki pártok képviselői cincogtak, hogy ideje lenne felemelni havi 100 dollárra és az életkort leszállítani 65 évre most és a jövedelmi adómentességet felemelni 1,500 dollárra évente, tekintettel arra, hogy a létfenntartás drágul napról napra, stb. De nem sokan hallgattak rájuk és valószínű, hogy ők is csaléteknek tartogatják ezt a kérdést a választásokra, amit sürgetni szeretnének, ha sikerül a kormányt megbuktatni. U^ancsak kezdik emlegetni az orvosi, kórházi ellátás államosítását, de nekem úgy tűnik, hogy egy újabb érvágásra készülnek. Pl. a 30-as években a szakszervezetek hiába kérték a munkanélküli biztosítást, de amikor megkezdődött a háború és mindenki dolgozott, akkor kérés nélkül behozták, mert lehetett a járulékot szedni és felgyülemlett a pénz. Amikor vége lett a háborúnak, nemsokára csődről beszéltek, pedig a harmincas évekhez viszonyítva alig volt munkanélküli és az illeték befizetéséhez sokan járultak hozzá, viszont egy centet sem vettek ki. Végül azt szeretném kiszámítani, illetve kimutatni komputer nélkül, hogy mennyi köze van Oroszországnak, illetve a szocializmus gyors fejlődésének ahhoz, hogy kormányunk ilyen jólelkü lett és emlegetni kezdi az aggkori nyugdijat anélkül, hogy valaki követelné? Mert hogy van köze hozzá, azt szentül hiszem. Egy kanadai farmer JEGYEK A VILÁGKIÁLLÍTÁSRA Kiadóhivatalunkban leszállított áru jegyek kaphatók a Világkiállításra. A jegyek ára §2.00 (a rendes ár §2.50). Postán is megrendelhető. *****************++**++**¥************** A MAGYARORSZÁGI TÁRSASUTAZÁS IRÁNT ÉRDEKLŐDÖK FIGYELMÉBE! A szezon kezdetével napról napra nehezebb megfelelő hajójegyet biztosítani. Kócs István barátunk, aki a junius 9-én induló csoportot vezeti, tudatott bennünket, hogy még néhány hely kapható a Queen Mary hajón, amelyen az ő csoportja megy Európába. Azok tehát, akik ez időtájt kívánnak utazni, jól teszik, ha azonnal jelentkeznek a Magyar Szó kiadóhivatalában.