Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-22 / 16. szám
Thursday, April 22, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD KULTURCSERE A "Free Europe" heti revüje, a "Magyarországi Hírek" összeszed a magyar sajtóból, rádióból, pletykából és emigráns fantáziából minden rosz- szat és megtoldja azi a szerkesztő méltatlankodásával és felháborodásával. Az amerika-magyar kul- turcserét szolgálná, ha viszonzásképpen megjelennének az "Amerikai Hírek", persze szerényebb keretek között, hiszen nem számithatna a “Free Europe” támogatására. Nem idézhetné mind az 1,700 amerikai napilapot, a magazinokat, rádiókat, még kevésbé közölhetne álhireket. Elég volna, ha például a New York Times-t nézné át a szerkesztő. ezt is csak egyszer-egyszer. Milyen is lenne ez? Vegyük például e lap egyetlen, április 13-i számát, csak a cimeket és a témákat: Amerikai nyomor. A Ford-alapitvány terve nélkülöző családok gyermekeinek iskolázására. A szövetségi kormány nyomorellenes akciója. Powell képviselő szerint ez az akció csak politikai cápáknak ad nagy fizetéseket, de alig valamit a négereknek. A program igazgatója szerint viszont csak 71 adminisztrátor kap nagyobb fizetést, mint évi 15.000 dollárt. A tornádó. 250 halott, száz milliós kár, sok ezer hajtéktalan. Házak fényképe, amelyek mintha pa- pirmaséból volnának. Elhanyagolt árvizvédelem. Rendőrkutyákkal a fosztogatók ellen. Sztrájktörők. A Bloomingdale áruháziak sztrájkját munkanélküli sofőrökkel próbálják letörni. A választások. Egy bizottság szerint Robert Kennedy szenátor illojális módon győzte le ellenjelöltjét. New Jersey állam kénytelen a választókerületeket újra feloszlatni, hogy valóban a népakaratot mutassák. Autóbusz-sztrájk. 80,000 newyorki tanuló nem jut iskolába a sofőrök sztrájkja miatt. A gyermekeket azért kell távoli iskolákba szállitar.i, mert a szegények és a szinesek szegregált slum-okban laknak, ahol az iskolák rosszak. A gazdagok azért küldik máshová gyermekeiket, hogy ne járjanak iskolába szegényekkel és színesekkel együtt. Selma. Alabamában tárgyalják a Ku-Klux-Klan tagok perét, akik állítólag meggyilkolták a négerek jogaiért küzdő fehér papot. Vizsgálják egy néger halálát is, őt állítólag rendőrök ölték meg. A vádlottak szabadlábon vannak, a zsűri jómódú fehérekből áll. Délen egy fehért sem ítéltek el még négerek megöléséért. Ellenforradalmi különítmények. Kalifornia főügyésze a béke és biztonság veszélyének tartja a szélső jobboldali magán-hadseregeket, aminők a “Perc-emberek, Fekete Mozlemek, Amerikai Náci Párt. Állami Jogok Nemzeti Pártja, Californiai Lovasőrség.” Mindezek néger- és zsidóellenesek. “Hitler is igy kezdte”, mondja a főügyész. Vasutas-sztrájk. Nincs megegyezés a vasutak és alkalmazottaik között, hogy a sztrájkot elkerüljék. Ezek állását az automáció veszélyezteti, másutt nem tudnának elhelyezkedni. New Haven. A New York—New Haven-i bérletesek utazása válságban van, mert a vasutvállalat csődbe került. Adócsaló milliomos. Egy gyárigazgató eltitkolta 15.000 dollár jövedelmét. Sok milliomos nem fizet adót. A dolgozók adóját utolsó centig levonják. Munkáskizárás. A Cudahy Packing Co. lezárja Oniaha-i üzemét, 1,000 munkást szélnek ereszt. Sok vállalat fenyegeti munkásait és a várost, ahol dolgozik, hogy bezár vagy máshová megy. Egész városok tönkrementek emiatt. Kábítószerek. Uj bérházat építenek a narkotikumok fogyasztóinak. Ez Amerika egyik legsúlyosabb problémája, semmit sem tudtak tenni ellene. Bírói korrupció. Legújabb eset az Oklahoma-i felső bíróság két tagjának és városuk polgármesterének vesztegetési ügye. Vérebek. Dél-Rhodézia pénzbüntetésre Ítélte L. K. Wiener amerikai tanítót, mert verset irt az ellen, hogy ott a rendőrök vérebekkel maratják a négereket. A verset az U.S.-ben is közölték, “mert itt is igy van.” Kanada vizierői. Kanada tiltakozik az ellen, hogy ipara után a U.S. most már energiaforrásait is a kezébe vegye. Lengyel látogatás. A vietnami háború elleni tilta kozás jeléül egy lengyel tudós nem tesz eleget az amerikai meghivásnak. Szakszervezeti szegregáció. Az acélmunkások szakszervezete felvételi vizsgák segítségével tartja távol a színeseket. Pornográfia. New York tanácsnoka uj akciót indít a várost elöntő, fiatalokat mérgező pornográfia ellen. Kimaradók. Long Island igyekszik munkát keríteni az iskolából kimaradt ifjak százainak. Ezek abbahagyták a tanulást, mert túl szegények, vagy mert szinesek és igy céltalannak látták a tanulást. Tv-veszélyek. A kevés állomás egyikét, amely nemcsak reklámot, de kultúrát is ad, be akarják szüntetni, mert kényes témákkal foglalkozik, mint Kuba, Kina, Vietnam. Harlem. A newyorki négernegyed uj kórházát még nem építik, mert a néger és porto-ricoi munkások követelik, hogy őket is dolgoztassák. Ingatlan-adó. A telektulajdonosok uj adóemeléstől félnek. New York város évi bevétele 3.500 mik lió dollár, de utcái piszkosak, közlekedése akadó zik, közbiztonsága rossz, levegője egészségtelen Iskolai vandálok. 6,000 tanulót nem lehetett az iskolába szállítani, mert 40 iskolai autóbusz kerekeit felhasitották. Vízhiány. New Yorkot vízhiány fenyegeti, tartályai csak 40 százalékra teltek meg. A vezeték olyan elhanyagolt, hogy 350 millió gallon kárbaIrta: LUSZTIG IMRE Azok, akik figyelik az ország gazdasági állapotát, pénzügyi helyzetét és hitel-állapotát, gyakran és aggódva emlegetik az Egyesült Államok “dollár veszteségét.” Mit jelent a “dollár deficit?” Egyszerűen azt, hogy több dollár hagyja el az országot, mint amennyi bejön. Az állam üyenfajta deficitje rendszerint akkor áll elő, ha az ország több értékű árut vásárol külföldről, mint amennyit elad a világpiacon. Ez nem vonatkozik jelenleg az amerikai helyzetre, és pedig azért, mert mi több árut adunk el külföldön, mint amennyit vásárolunk. 1964-ben pl. a behozatal értéke 27.9 milliárd, a kivitel értéke 36 milliárd dollár volt. Szóval mi 8.1 milliárd dollárral többet adtunk el, mint ameny nyit vásároltunk. Mégis ebben az évben 2 milliárd dollár értékű aranyat veszhettünk. Mi köze ennek a munkásosztályhoz? Mielőtt továbbmennénk, néhány szót szólunk arról, hogy mennyiben érdeke a munkásoknak, ha az év dollár-deficittel, vagy dollár-növekedéssel végződik. Annyiban, hogy ha az elmúlt években tapasztalt dollár-deficit tovább tart és az ország aranykészlete tovább csökken, a dollár elveszti hitelképességét és a kormány kénytelen lesz azt leértékelni (devalue). Ez elkerülhetetlenül inflációt von maga után. Inflációs helyzetben az árak mindig sokkal gyorsabban emelkednek, mint a bérek és igy a munkásság valóban bérlevágást szenved, ami az életszínvonal csökkentését jelenti. S azok, akik szorgos munkájukkal képesek voltak megtakarítani néhány száz vagy ezer dollárt, rosz- szul járnak, mert a pénz értéke és vásárló képessége is hasonlóképpen esni fog. Világos tehát, hogy a munkások nem foglalhatnak el közömbös álláspontot ebben a kérdésben. Mi az oka a dollár-deficitnek? A dollár-deficit két forrásból ered. Az egyik az, hogy a nagy profitot harácsoló trösztök képtelenek a rendelkezésükre álló tőkét teljes egészében az Egyesült Államokban befektetni. A belföldi befektetés után fennmaradt milliárdokat kiviszik Kanadába, Dél-Amerikába, Európába és a világ számos más országába. A külföldön befektetett dollárösszegek egyre nagyobb arányokat öltenek. 1960- ban az amerikai bankárok és trösztök külföldön befektetett tőkéje 24 milliárd dollárt tett ki, 1964- ben ez 74.5 milliárd dollárra emelkedett. Minden amerikai tröszt tőkefölöslegét külföldi befektetésekbe helyezi. General Motors, Ford. Chrysler, U.S. Steel, I.T.&T., General Food, Standard Oil és a többi trösztök ezt teszik. A második ok, mely előidézi a dollár-deficitet, hogy az amerikai kormány nem milliókat, hanem milliárdokat költ évente saját hadseregének fenntartására külföldön és a reakciós, népellenes korvész. Hollywood. Sok stúdióban “amatőr fényképészek” meztelen lányokat vesznek fel. Bárokban, kávéházakban bikinis, “topless” nők szolgálnak fel. Cl A. A Central Intelligence Agency uj főnököt kapott. A kémszervezet évi kiadása legalább 500, de lehet, hogy 2,000 millió dollár. A Kongresszus sem tudja mennyi és mire költi azt. Bojkott Kuba ellen. A kikötői munkások szervezetei. amelyeknek rengeteg bünügyük volt, a nemzetközi erkölcs érdekében bojkottot hirdetnek ama országok hajói ellen, amelyek Kubával kereskednek. Könnygáz. Egy rendőri könnygáz-gyáros cáfolja Johnson elnök kijelentését, mely szerint a Vietnam ban használt gázt boltokban lehet kapni. Rendőri ügyek. Gilligan detektív agyonlőtt egy 15 éves néger fiút, hatósága tisztázta őt. Most perli a tv-t, mely elmebetegnek mondotta. Tárgyalják Whitmore és egy másik néger ügyét (ez utóbbi 6 éve ül a halálraítéltek cellájában), akikből állítólag kiverték a vallomást. Saigon. Uj katonai puccskísérlet. A nép nem is tudja, kik azok, akiket föléje tesznek, de a U.S, ezeknek tett Ígéretére hivatkozik, hogy “megvédi Vietnam szabadságát.” Sok más témának említésére itt már nincs terünk. Ha a hírszolgálat megindul, akkor persze minden hir után felháborodásunknak adnánk kifejezést, a “Magyarországi Hírek” példájára. Vagdosó szerkesztő mányok támogatására. Egyedül a dél-vietnami háború több mint kétmillió dollárba kerül NAPONTA. A számok azt mutatják, hogy 1959 óta, ezen két okból kifolyólag 53 milliárd dollár hagyta el az országot. Ez az oka annak, hogy ez idő alatt 20 millió dollár értékű aranyveszteség mutatkozott. Önkéntes korlátozás Johnson elnök nemrég felhívást intézett az amerikai tröszt fejedelmekhez, kérve őket, hogy korlátozzák a külföldön befektetett összegeket. Ez nevetséges és naiv álláspont lenne, ha nem volna olyan tragikus. Minden tröszt-fejedelem ki vétel nélkül igy gondolkodik: “Ha én pozitívan reagálok Johnson elnök felhívására, akkor nálam- nál kevésbé hazaszerető bankár, vagy iparbáró használja ki az adott helyzetet, ilyen módon az országnak nem lenne haszna belőle. Éppen ezért, ha alkalom kínálkozik jó befektetésre, mi megra gadjuk azt — minden habozás, vagy lelkiismeret' furdalás nélkül.” Egy nappal Johnson elnök felhívása után, a General Motors képviselői kijelentették, hogy százmillió dollárt fektetnek be Belgiumban felállítandó autógyárba, amely az európai piac részére fog autókat gyártani. Egyetlenegy tröszt sem reagált kedvezően Johnson elnök felhívására. Ha a tröszt-fejedelmeknek a profit és a hazaszeretet között kell választaniuk, minden bizonnyal a profitot választják. Mi a kiút? Hogyan lehet a dollár-deficitet megszüntetni? Milyen lépéseket kell tenni, hogy az ország arany- készletét megőrizzük és megnöveljük, hogy a dollár vásárlóértékét megtartsuk0 Ha tudjuk, mi okozza a dollár-deficitet, akkor ismerjük annak orvoslását is. Ha emelnénk az ország dolgozóinak életszínvonalát a trösztök profitjának csökkentésével, keve sebb dollár állna a trösztök rendelkezésére kivitel céljaira. A minimális bér felemelése, a magasabb munkabérek, a nyugdíj összegek megduplázása — anéi kül, hogy a közsszükségleti cikkek árát fölemelnék — nemcsak a munkások, de az ORSZÁG ÉR DEKÉT is szolgálnák. Ugyancsak az ország érdeke kívánja, hogy felszámoljuk a dél-vietnami háborút, visszavonjuk hadseregeinket Németországból és a világ minden más részéből s véget vessünk a kongói, formózai és a világ többi részén lévő reakciós, népellenei bábkormányok támogatásának. Ha az amerikai szakszervezeti vezetők mindezt igy megmagyaráznák az ország szervezett munkásságának. azok kétségkívül készek lennének kellő nyomást gyakorolni az illetékes szövetségi közegekre, képviselőkre és szenátorokra és egyúttal a kormány bel- és külpolitikájára. 1C\Vi\\\\VWVV\%WWVVW\\>\VV%VVVV\\\V^\V\\\\\\V\\\\VVV\V\V\\V\\V\WVVW\\\\«0» A dollár-deficitről
