Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-15 / 15. szám
2 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 15, 1965 II SZÉliEGYZETEKli Connecticut állam egészségügyi hivatala jelentette, hogy az utolsó tiz évben a rákbetegségben szenvedők eihaláiozási százaléka nem mutatott sem mi javulást az előző tiz év adataihoz mérten. Dr. Eisenberg főorvos szerint több, mint 300 ezer rákeset tanulmányozása arra mutat, hogy a leggyakrabban előforduló rákbetegségek gyógyításában operációkkal és besugárzással elért ered- tméíyeken nem tudnak javítani. A rákbetegségek terén úgyszólván az egész viliágon folytatják a kutatásokat és megvan a remény ffá, hogy a következő tiz év ezen a téren is jelentős eredményeket fog felmutatni. A City of Commerce szokatlan nevű kaliforniai városkában a 24 éves Wm. Carlisle egy vasárnapon roston sült báránycombbal akart kedveskedni családjának és vendégeinek. Mialatt a báránycomb a garázsban parázs felett forgolódott, Carlisle a' szomszédaival beszélte meg a hét eseményeit, amikor arra lett figyelmes, hogy a garázsból a kelleténél sűrűbb füst tódul kifelé. Odaszaladt, de későn: a báránycombot nem tudta megmenteni. A tűzoltóság is odaszaladt, szintén későn: három garázs a földig égett és egy lakás is tűzkárt szenvedett. Senkinek nem ajánljuk, hogy Carlisle-t megkérdezze: ropogósra sült-e a báránycomb? • • • Ventura kaliforniai városban Mrs. Gertrude Clark, a Ventura mozi tulajdonosa közhírré tette, hogy beszünteti az eddig folytatott "baby-sitting" üzletet. Jóindulatával visszaéltek olyan szülők, kik a mozi megnyitásakor átadták kicsinyeiket, elmentek a dolgaik után és csak órák múltán jöttek vissza, hogy kifizessék a 35 cent "ülési" dijat és átvegyék az otthagyott gyermekeket. Voltak olyan szülők, akik csak éjfélkor, közvetlenül a színház bezárása előtt jelentkeztek a kiéhezett, kifáradt kicsinyekért. Nem egyszer az is előfordult, hogy a színház bezárásakor sem érkeztek vissza a "fele dékeny" szülők és ilyenkor Mrs. dark a rendőr ség kezére bízta a kis vendégeket. Ez valóban olcsó mód volt más gondjára bizni kisgyerekeket, mialatt a mamák szabadon szórakoz tak. Nem csoda, hogy a jóindulatú Mrs. Clark megunta a "bizniszt." • • • Az utóbbi időben gyakran esik szó Amerika aranykészletéről és a dollár nemzetközi értékéről. A “Ü.S. News & World Report” szerint Amerika folyton csökkenő aranykészlete jelenleg 15.6 billió dollár értéket képvisel. A dollár fedezésére 13.2 billió szükséges, a “szabad” arany mennyisége tehát 2.4 billióra süllyedt. A külföld kezében 26 billió dollárnyi érték van, aminek ellenében aranyat követelhetnek. Ha tehát ezzel a követeléssel fellépnének, Amerika “szabad” aranykészlete, sőt ÖSSZES aranymennyisége sem lenne elegendő a követelés teljesítésére. • • • Ez az arany érem egyik oldala. A másik oldala elárulja, hogy jelenleg 38 billió dollárnyi papírpénz van forgalomban és az amerikai kormány 315 billió dollárnyi adósságot halmozott fel. De tovább megyünk: a kormány EZEN FELÜL "biztosit" bankbetéteket, bizonyos jelzálog kölcsönöket, középitkezéseket, stb. 347 billió dollár erejéig. És aki e számok olvasására még el nem szédült, vegye tudomásul, hogy a kormány mindezen FELÜL felelős 625 billió dollárnyi Social Security összegért is. A világ leggazdagabb országának kormánya ezek szerint 1,287 BILLIÓ dollár adósság "tulajdonosa." • • • Most már csak arra kell gondolnunk, hogy kormányunk évről-évre többet költ, mint amennyit bevesz és arra, hogy külföldi kötelezettségei évről- évre emelkednek és akkor megértjük a svájci bankár kijelentését, amelyet az említett magazin közölt: “A fontos pénznemek között a dollár és a font a leggyöngébb. A svájci frank., német márka, holland forint és a francia frank a világ legbiz- . tosabb pénzei. Válság esetén a tőke ezekbe a 1 pénzekbe menekül és ez a pénz-piacon nagy felfordulást okozna.” Hogy ennek ellenére miért “JÓ” az amerikai dollár, annak megmagyarázására talán vállalkozik Eörsi Béla, lapunk kiváló gazdasági szakértője. Erre bizonyára sokan kiváncsiak. KINA-VIETNAM ELUTASSTOTTA US AJÁNLATÁT (Folytatás az első oldalról' nélkül is hajlandó béketárgyalásokban résztvenni. Mindez ideig azt a feltételt kötötte ki, hogy előbb Észak-Vietnam mutassa “jelét” annak, hogy hajlandó megszüntetni Dél-Vietnam ellen irányított “agresszióját.” Ugyanakkor az elnök kijelentette, hogy. az Egyesült Államok tovább bombázza Észak- Vietnamot mindaddig, amig annak kormánya “hajlandónak mutatkozik” béketárgyalásokba bocsátkozni. Az elnök azon reményének adott kifejezést, hogy más gazdaságilag fejlett országok — beleértve a Szovjetuniót is — résztvesznek Délkelet-Azsia kifejlesztésének programjában és hogy az ENSZ vezértitkára, U Thant “felhasználja hivatalának nagy tekintélyét és ázsiai téren való személyes tájékozottságát, hogy azon terület országainak ki- fejlesztésére közös tervek kidolgozását kezdeményezze.” Az ázsiai nép élelmezésére és szükségleteinek kielégítésére az elnök felajánlotta a nagymennyiségű, felesleges, amerikai mezőgazdasági termékeket. Azt mondotta, hogy rövid időn belül külön bizottságot fog kinevezni a nevezett programok kivitelezésére. “Az a reményünk, hogy Észak- Vietnam is része lesz ennek a közös programnak, amilyen hamar a békés együttműködés megengedi.” Az elnök tovább is elismételte a kormány eddigi álláspontját, hogy a Pentagon addig folytatja a háborút, amig Észak-Vietnamot arra a “belátásra” kényszeríti, hogy Dél-Vietnamra vonatkozólag béketárgyalásokba bocsátkozzon. Ezzel kapcsolatban kijelentette: “Sokféle ut vezethet a béke megvalósítása felé: tárgyalások és alkudozások az illetékes kormányokkal, nagyobb, vagy kisebb gyűlések formájában; a régi megegyezések ujramegerősitésé- vel vagy azoknak uj megegyezésekkel való alátámasztásával.” Magasrangu kormánykörökben Washingtonban burkoltan arra utaltak, hogy a U.S. a béketárgyalások alatt sem szüntetné meg a légi támadásokat és a kormány nem hajlandó a dél-vietnami Nemzeti Felszabadító Front-tal (Vietconggal) megbeszéléseket folytatni, avval az érvvel, hogy az csupán Észak-Vietnam “közegeként” működik. Az elnök beszéde alatt az egyetem előadóterme előtt békecsoportok piketeltek, követelve az amerikai csapatok kivonását Vietnamból. Ilyen feliratú plakátokat vittek: “Legyen vége a háborúnak — nem a világnak!” Négy milliárd dollárt költöttek . . . Az észak-vietnami kormány hivatalos lapja a Nhan Dán vezércikke elutasította Johnson elnök békeajánlatát. Béke-felköszöntőnek nevezte, melyből “a mérges gáz szaga árad.” Az úgynevezett “feltételek nélküli” ajánlatot csalásnak és szemfényvesztésnek, Ázsia gazdasági fejlődésére felajánlott egymilliárd dollárt "kalózok által felállított csalétekének nevezte. Az Egyesült Államok imperialistái már több, mint 4 milliárd dollárt költöttek el Dél-Vietnam- ban, mégsem tudták megvásárolni 14 milliós lakosságát. Hogy képzelik akkor, hogy képesek lesznek Délkelet-Azsia 100 milliót kitevő lakosságát 1 milliárd dollárral megvesztegetni? — mondja továbbá a vezércikk. “A vietnami nép keresztüllát Johnson igazi szándékán .......... kitartó éberséggel és eltökéltséggel . . . minden bizonnyal győzelmet fog aratni Johnson agresszív háborúja felett, ugyanakkor döntő csapást mér csalárd kísérleteire.” A vezércikk megismételte Ho Chi Minh elnök korábbi kijelentését, hogy mielőtt megegyezésről szó lehet, az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia Dél-Viet- namból és abba kell hagynia az észak-vietnami bombázásokat. A szovjet hírlapok elitélik Johnson beszédét A szovjet hírlapok tisztára propaganda eszköznek tekintették az elnök békeajánlatát. A Pravda kommentárja élesen elitélte az un. “feltételek nélküli” ajánlatot. Sőt ellenkezőleg — fejezte ki az újságcikk —, a 17 el nem kötelezett ország kérelmére megadott válaszban a U.S. kormánya világosan kifejtette, ragaszkodik ahhoz, hogy “a nemzeti függetlenségéért harcoló nép adja meg magát.” Elképzelik Amerika vezetői, hogy “bárki hajlandó lenne tárgyalásokba bocsátkozni a bombázások alatt?” A Pravda cikke azt is megjegyezte, hogy a Szovjetunió készen áll “megadni Észak- Vietnamnak minden segítséget, amire szüksége van védelmének megerősítésére és az amerikai militaristák támadásainak visszaverésére.” Kina elveti az ENSZ közbenjárásét A Jenmin Jih Pao kínai hírlap vezércikke kijelentette, hogy a U.S. manipulációjának és befolyásának következtében “az Egyesült Nemzetek a U.S. agresszió eszközévé alacsonyodon ie és mint Lyén, számos hibát követett el.” A vezércikk kifejtette, hogy a vietnami kérdés nem az ENSZ ügye, mint ahogyan az 1954-es genfi egyezményt — amely Vietnamot két részre osztotta — az ENSZ kötőié- Kén kívül hozták létre; ennélfogva nincsen joga Vietnam és Indokina ügyeibe avatkozni. . . Ugyanez a hírlap Johnson elnök beszédére vonatkozólag u?y nyilatkozott, hogy “lehetetlen követelményeket állított fel. amikor azt kívánta, hogy a vietnami nép feltételek nélkül adja meg magát.” U.S. repülők tovább bombázlak Észak-Vietnam ban A U.S. Légierők nap nap után újabb pusztító támadásokat intéznek észak-vietnami területek ellen. Szombaton. április 10 én több mint 120 amerikai jet-repülő bombatámadással elpusztította Hanoitól délre, 150 mérföldre a Kimchuong ország úti betonhidat. Hanoiból jövő hírek szerint a legutóbbi légitámadás alkalmával a védelem 13 amerikai repülőt lőtt le és több más gépet harcképtelenné tett. Előző.eg amerikai repülők Km? vizei felett is átrepültek, ahol Hainanból iövő kínai repülőkkel összeütközésbe kerültek. Az amerikai parancsnokság nem jelentett arról, hogy a repülők visszatértek-e a hadibázisra? A pekingi jelentés szerint az egyik amerikai F-4 Phantom repülőgép, légi rakétákkal tévedésből lelőtt egy másikat. Az amerikai jelentés tagadta mind az átrepülési, mind a légi balesetet. Johnson aláírta az oktatási-segély törvényt (Folytatás az első oldalról) mindenütt vannak ilyen alacsonyjövedelmü családok, a legtöbb iskolakörzet részesülni fog valamennyi segélyben. A közvetlen segélykiutalás mellett a törvény kiutal 100 millió dollárt tankönyvekre és könyvtárak felszerelésére úgy az általános, mint az egyházi iskolák számára és külön 100 millió dollárt az általános és a privát iskolák közösen használandó iskolai felszereléseire. Ez az első eset, hogy a kormány valamilyen formában segélyt nyújt egyházi iskoláknak. Mindeddig a múltban a liberális és haladó szellemű közvélemény megakadályozta, hogy egyházi iskolák állami segélyben részesülhessenek, mint ami megszegi az egyház és az állam különválasztásának alkotmányos alapelvét. Emiatt viszont a reakciósok minden alkalommal megakadályozták az állami közoktatási segély megvalósítását. A kritikus anyagi szükségben szenvedő iskolák segélyezése céljából, a liberálisok ezúttal szemet hunytak és nem emeltek kifogást az egyházi iskoláknak nyújtott segély ellen. Az American Jewish Congress szószólói kijelentették, hogy a szervezet bírósági utón kérdőre vonja az újonnan törvénybe iktatott oktatási-segélytörvényt, “amint az egyházi iskoláknak az első kiutalásokat folyósítják.” A. Szovjetunió könyvtárai A legújabb adatfelvétel szerint a Szovjetunióban a könyvtárak száma 281,000, 1 milliárd 900 millió kötettel. A legnagyobb a moszkvai Lenin- könyvtár, ahol a könyvállomány 21,200,000 kötet. Több mint 100 olyan könyvtár működik, amelyben félmilliónál több könyv közül válogathatnak az érdeklődők. A szovjet tudományos, műszaki és szakkönyvtáraknak több mint 20 millió olvasójuk van. a/wem kai /ftacyefacr Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent- as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^5gpg!5i7$g^84 ba egy évre 12 dollár, félévre §6.50 Sxcy
