Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-14 / 2. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 14. 1965 az ebben a rovatban kifejtett nezetek nem szükségsz i uen azonosan a szerneszioseg álláspontjával. Válasz egy levélre PENNSYLVANIA. — A lap dec. 24-i számában “Elmélkedés az Ostorról” cimen levél jelent meg Taylor Szabó József aláírásával. Szeretném meg­kérdezni a levél Írójától, nem gondolja-e, hogy ta­lán másféle ostorra is szükség lehet, nemcsak azokra, amelyeket a mezőgazdaságban használtak? Hiszen hajdan használtak ostort megfélemlítésre, büntetésre és kínzásra is. Igen sokszor a bűnösök kezében volt az ostor és azzal az igaz gondolkozá­sokat kínozták. Nem kellett volna ostor azokra is, akik majdnem 2000 évig propagálták — prédikálták a zsidók bű­nösségét Krisztus felfeszitésében? Most egyszerre kiadják, hogy a zsidók nem voltak bűnösök, csak a jeruzsálemi-római helytartó és zsoldosai. Több mint 1900 évig üldözték, kínozták a zsidó­kat büntetlenül, s tették azt tudatosan, mert tud­ták, hogy az, amit tanitanak, nem igaz, hanem leg­nagyobbrészt elferditése a valóságnak, amint azt az Ostor kimutatta a nov. 23-i cikkben. Nemcsak azok a bűnösök, akik a bűnt elkövetik, hanem azok is, akik a bűnösöket támogatják, akik­nek módjukban állna a bűnöket feltárni a tudo­mány segítségével és rámutatni, hogy mindenki láthassa az igazságot. De nem ezt teszik, hanem inkább a bűnösök mellé állnak, mert a zsebük úgy kívánja. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy meglássuk: a vízözön nem volt igaz, mert nincs és soha sem volt ahhoz elegendő viz a földön, hogy a hegytetőket is elborítsa, még fele annyi sincsen. S sok ehhez hasonló valótlanságra lehetne még rámutatni. Boldog újévet minden olvasónak. Az Ostor Hozzák vissza fiainkat tengerentúlról Tisztelt Szerkesztő! Ezt a levelet elnökünkhöz és törvényhozóinkhoz a papokhoz és főképpen az 50 állam lakosságához szeretném címezni és természetesen a szakszerve­zetekhez. Az év ezen szakában békéről és az emberek iránti jóakaratról beszélünk. De ugyanakkor ilyes­mi nem létezik. Háború, habár nem megüzent há­ború, van és folyik a földkerekség sok-sok részén és a mi fiaink résztvesznek azokban, öntik a vérü­ket és meghalnak! Miért kell a mi fiainknak vérüket ontani a világ ilyen távoleső sarkaiban? Miért kell nemzetünk­nek a nevetség tárgyává lennie? Kinek az érdekét kell fiainknak megvédeni? Tudom, hogy nekem semmim sincs, csak az, ami idehaza és az sem sok. Iparunk egy nagy része a tengerentúlra költö­zött, itthagyva a családokat megélhetés nélkül. A mi fiainknak kell vérüket ontani, hogy ezeket az ipari létesítményeket megvédjék, amelyek talán saját testvéreiket, vagy apjukat fosztották meg a megélhetéstől? Szeretném megkérni az egyházat és a szakszer­vezeteket, hogy tegyenek meg mindent és beszél­jék rá elnökünket és a törvényhozókat, hogy hoz­zák haza fiainkat. Hagyjuk, hogy a tengerentúlon élő népek olyan kormányformát alakítsanak, ami nekik megfelel. Elődeink nem kértek tanácsot sen­kitől, hogy milyen kormányzatot alakítsanak; ne­kiláttak a munkának és olyan kormányt alakítot­tak, amiről gondolták, hogy megfelel a népnek és ez helyesnek bizonyult. Szeretném látni, hogy moz­galom induljon meg a lakosság körében annak ér­dekében, hogy fiainkat hazahozzák és minden nuk­leáris fegyvert háborús használatról békés célok­ra alakítsanak át, s ezzel megszüntessék azok hasz­nálatát. Olyan béke, melyet fegyverekkel vívtak ki, nem lehet tartós. A béke csak úgy maradhat fenn, ha közös megértésen és egymás iránti tisz­teleten alapszik, bármilyen színe, faja vagy hite legyen a másik népnek. Ha ezt elértük, csakis ak­kor lesz tartós békénk a földön. Végeredményben, Ö mondta: “Szeresd felebarátodat, mint önmagá­dat!” Andy Báthory A fenti levél a Youngstown, O.-i angol lapban jelent meg. PAUL’S SHELL SERVICE » GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS !; 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan j; I Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos;! NAPTÁRUNKRÓL DETROIT, Mich. — Mellékelek a 65-ös naptárra 5 dollárt és egyben tudatom, hogy az én jobbfelem (a feleségem) rámparancsolt, hogy közöljem a szer­kesztőséggel: a naptárral nagyon meg van eléged­ve, szép és jónak tartja. FAIRFIELD, Conn. — Megkaptam a 65-ös nap­tárt, sok szép olvasmány van benne, amit bárki elolvashat és csak tanulhat belőle. A naptárt nagy­ban díszíti az a sok szép felvétel Magyarország fej­lődésével kapcsolatban. S. Borona ★ YOUNGSTOWN, O. — A naptár gyönyörű, sok jó és érdekes olvasnivaló van benne, s éppen ez­ért megfizethetetlen. Báthory és neje ★ PENNSYLVANIA. — Köszönöm, hogy megküld­ték a naptárt, igen szeretem. Az idei naptár min­denkit kielégíthet, gyönyörű szép papíron van nyomva, sok szép tartalmas és hasznos tudnivaló áll az olvasók rendelkezésére. A külseje szintén nagyon megnyerő. Kérem, hogy küldjenek egy példányt magyarországi sógoromnak és egyet ba­rátnőmnek. C-f-9 WELLAND, Ont. — Itt küldöm a naptárért járó összeget. Ez igazán gyönyörű. Sok szép olvasni­való van benne, most a feleségem olvassa és azt mondja, hogy ha a kezembe akarom venni, hogy “ne bántsd, te ráérsz azután is olvasni, mert nyug­díjas vagy.” Én is, Kovács Erzsi szavával élve: nyugdíjas vagyok, ezt hallom reggel 8-tól este 8-ig: hozd ide, vidd oda, menj a store-ba, csináld ezt és azt, ráérsz, nyugdíjas vagy. Egész hasábot le­hetne írni róla. Boldog újévet a szerkesztőségnek és az olvasótábornak. Budai Paul EASTON, Pa. — Már nagyon sok naptárt olvas­tam, amit lapunk adott ki, de ennél szebb és jobb egyik sem volt. Az öregeknek való olvasmány ez, szép, tiszta és nagy betűkkel van előállítva és re­mek olvasmány úgy szépirodalmi, mint tudomá­nyos téren. Nagy kár, hogy egyes külmunkatársak írásai kimaradtak belőle. Tisztelet és elismerés jár a nehéz munkátokért, amit az előállításáért vé­geztetek. Ferency Lajos és Lina c-+o BRIDGEPORT, Conn. — Olvasva a naptárt, amely gyönyörű munka, a régi közmondás jut az eszembe: mond meg öreg, meddig van a messze? ... Bizony már csak az ökör szarváig. .. Bizony ritkulnak a soraink. A munkástársak, akik lehetővé tették az 1965-ös naptárunk megjelenését, fogad­ják szivbeli gratulációmat. Wm. N. Kovács C-*-9 NEWYORK. — Köszönettel vettem kedves és értékes naptárukat, melyet nekem, mint uj olvasó­nak ajándékba küldtek, ugyancsak köszönet újévi kívánságukért. Négytagú családom nevében én is legjobb kívánságaimat küldöm a szerkesztőség ösz- szes dolgozóinak és mellékelek öt dollárt a lap javára. G. S. «-*-9 TRENTON, N. J. — Megkaptam a naptárt, át is néztem és úgy látom, hogy minden évben jobb és jobb lesz. Itt küldök érte három dollárt és boldog újévet kívánok. A. Gross g-ko MONTREAL, Can. — Köszönettel vettem a nap­tárt, itt küldöm az árát. Sajnálom, hogy nem tu­dok eladni többet, mert a velem egykoruak mind pénz nélkül állnak. De azért itt küldök egy nevet és címet, próbálják neki a lapot mutatványszám­ként megküldeni és egy naptárt is küldjenek, mert az illető nagyon szeret olvasni. S. Márkus ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI |: APRÓSÁGOK : J ► ^ ^ ► Kovács Erzsi rovata * Királynői gondok Nagy sajnálkozással olvasom, hogy szegény an­gol királynőnek, Második Erzsébetnek milyen sú­lyos háztartási gondjai vannak. Éppen panaszkod­ni akartam, hogy minden drágább lett és kevés a konyhapénzem, amikor olvasok a királynő súlyos gondjairól. Hát ehhez képest az én gondjaim szin­te szégyenletesen kicsinyeknek látszanak. Kap a királynő egy évre $1,180,000-t. (Egymillió- száznyolcvanezer dollárt.) Nem elég. Akárhogy spórol, nem elég. Van a Buckingham Palotában 600 szoba. HAT­SZÁZ SZOBA! Van hozzá 250 alkalmazott. Van ott szobalány, szakácsné, kertész, komornyik, ilyen, meg olyan léhütő. De nem akarnak senkit elbocsá­tani, mert az nem jól nézne ki. Törték a fejüket, hogyan lehetne abból a kis pénzből valahogy kijönni, de sehogyse sikerült, így hát felvett a királynő egy szakértőt. Ez a szak­értő már rendbe hozta a szénáját a legnagyobb an­gol repülőtársaságnak. Sir Basil Smallpeice. (Ez csak magyarul sir, angolul szőr.) Engem ugyan nem kért meg a királynő, hogy tanácsot adjak, de nagyon veleérzek, mert ha kicsi­ben is, de hasonló helyzetben vagyok. Nekem is kevés a háztartási jövedelmem. Legalább 50 szá­zalékkal kevesebb, mint szeretném. Az alkalma- zottaim száma éppen 100 százalékkal kevesebb, mint kellene. Vagyis egy sincs. Szóval jogot for­málhatok hozzá, hogy én is adjak tanácsot. Legelőször is a sok szoba. Elismerem, hogy egy királynőnek sok szoba kell, nagy a családja, sok a vendég, de hatszáz szoba! Hát az mégis csak sok. Én legelőször is azt ajánlom, hogy zárjon le vagy 300-at belőle, mindjárt kevesebb munka lesz. De még annál is jobb lenne, ha a 300 felesleges szobát kiadná. Sok külföldi jár Angliában mindig, akadna elég, aki szeretne elhencegni vele, hogy a királynő palotájában aludt. Jól meg is fizetnék. Most már mindjárt dolga akadna annak a 250 al­kalmazottnak, nem kellene elküldeni őket és a jö­vedelemből szépen megtoldhatná a háztartási be­vételt. Ugy-e, milyen egyszerű? Régi divat volt már az, különösen a magyar asz- szonyoknál, hogy amikor ebbe az idegen országba kijöttek, amig elég keresethez jutottak, kiadtak egy szobát. Kérdezze csak meg akármelyik magyar asszonyt, majd megtudja, hogy igazat mondok. Ha az asszony a gyerekektől nem tudott kimenni dol­gozni, akkor kiadott egy szobát. Takarított, mosott, vasalt, sőt néha főzött is a burdosra. így segítette át a családot az első évek nehézségein. Úgy gondolom, hogy a királynőnek se fog lees­ni a korona a fejéről, ha csak 300 szobája lesz. CINGÁR HOME SERVICE 7661 FOUNTAIN AVENUE, LOS ANGELES, CAL. Telefon: 876-3350 or 936-4627 — Julius Cincar, mgr. Remodeling — Carpentry — Plumbing — Electricals Kitchens — Bathrooms — Painting — Garage work LEVÉL A NEW YORK TIMESBAN KONGÓI SZEREPÜNKRŐL “Egy olyan afrikai néger kormány, amely­nek fehér zsoldosokra van szüksége, hogy megvédje saját népétől s hogy uralmon ma­radhasson, aligha számíthat arra, hogy meg­nyerje népe bizalmát és békét, rendet teremt­hessen országában.” E magvas, tömör mondatban foglalta össze Csőmbe szerepét és a kongói helyzetet a N.Y. Times egyik olvasója, Elizabeth French, a laphoz irt levelében. Miért méltatlankodik te­hát a mi kormányunk a többi afrikai állam tiltakozása miatt, amellyel elitélték szerepün­ket a kongói ejtőernyős beavatkozásban? “El tudjuk képzelni, milyen érzést váltott volna ki Harlem lakosságából, ha kormá­nyunk Ku-Klux-Klan fegyveres banditákat szállított volna Mississippiből New Yorkba a harlemi zavargások leverésére”, folytatja megjegyzéseit Miss French. “így tekintenek az afrikai államok a mi szerepünkre is a kon­gói polgárháborúban.”

Next

/
Thumbnails
Contents