Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-08 / 14. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 8, 1965 1 . Mt TókT£tW(*z ÓhAíAbAH Főbb mint száz jubileumi emlékkiállítás a felszabadulás 20. évfordulóján A művelődési intézmények, üzemek, munkás- szállások a felszabadulás 20. évfordulójáról sok kiállításon is megemlékeznek. Az erre az alkalom­ra összegyűjtött dokumentumok szemléltetik az or­szág életének minden területén a szocialista fej­lődés útját. A múzeumok, ismeretterjesztő intézmé­nyek, társadalmi szervezetek, külföldi kulturális és tájékoztató irodák csaknem száz különböző té­májú művészi fotó- és képsorozatból álló tárlatot állítottak össze, amelyet kívánságra bármely közü­leti igénylőnek rendelkezésére bocsátanak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi ki­állításán több mint száz nagyméretű, színes mű­vészi fotó mutatja be a kulturális élet, a tudo­mány, az ipar és a mezőgazdaság strukturális vál­tozásainak mozzanatait. A Műcsarnok Vállalat ván­dorkiállításai eredeti müvekkel és reprodukciók­kal a képzőművészeti élet két évtizedes eredmé­nyeit tárják a közönség elé. A Múzeumi Ismeret- terjesztő Központ a magyar munkásmozgalom tör­ténetéből 43 nagy képes tablón összeállított kiál­lítását csaknem 30 üzemben mutatják be. A Ná­cizmus Üldözöttéinek Bizottsága antifasiszta jelle­gű kiállításai a Horthy-fasizmustól a felszabadulást követő újjáépítésig terjedő történelmi periódus fejezeteivel emlékeztetnek a szocializmusért ví­vott küzdelem eseményeire. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság emlékkiállítása Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak fejlődéséről ad szá­mot. A Budapesten működő külföldi kulturális iro­dák az ország és a szomszédos népek gyümölcsöző együttműködésének szemléletes bizonyítékait vi­szik el iskolákba, üzemekbe, hivatalokba, művelő­dési házakba. ítéletet hirdettek Onódy Lajos és társai bünperében A Fővárosi Bíróság 19 napi tárgyalás után kihir­dette az ítéletet Onódy Lajosnak, az Étterem és Büfé Vállalat volt igazgatójának és társainak bün­perében. A bíróság Onódy Lajost hét év és hathónapi, László Ilonát, a vállalat volt áruforgalmi osztály- vezetőjét négyévi, Lázár Gézát, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Főigazgatóságának volt vezetőjét kétévi, Káló Andrást, a vállalat köz­ponti italraktárának volt vezetőjét négy év és hat hónapi szabadságvesztésre Ítélte. A többi vádlott hét hónaptól két év és három hónapig terjedő sza­badságvesztés-büntetést kapott. A bíróság megállapította, hogy a vádlottak bűn­szövetségben csaknem 400,000 forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Ebből több mint 250,000 forintért Onódyt a bűnszövetség tagjaival együtt terheli a felelősség, 31,000 forintot meghaladó összegért egyedül Onódy a felelős. A társadalmi tulajdonban okozott kárösszeg jelentős része kü­lönféle ingóságok és készpénz lefoglalásával meg­térült. Onódy és Lázár vonatkozásában a bíróság tiltott ajándékozást is megállapított: Onódy hiva­tali felettesének 50. születésnapja alkalmából aranyórát ajándékozott, s amikor a lakását beren­dezte, a tényleges költségeknél 10,000 forinttal kevesebbet fizettetett vele. A bíróság kötelezte a vádlottakat a társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítésére. így Onódy — más vádlottakkal egyetemlegesen — mintegy 138.000 forintot köteles megfizetni. A deviza- és vámbűncselekményekkel kapcsolatban a bíróság elrendelte 800 dollár elkobzását, s ebben a cselek­ményben részt vett két vádlottat 10,000, illetve 20.000 forint elkobzást pótló egyenérték megfize­tésére kötelezte. Az ügyész a László Ilonával szemben hozott Íté­letet tudomásul vette, a többi vádlott esetében sú­lyosbításért, és egyes bűncselekmények vádja alól történt felmentés miatt, elitéltetésért fellebbezett. Az elitéltek és védőik a büntetés enyhítését kér­ték. Mind az ügyész, mind a védelem a bíróság ál­tal megállapított tényállás egyes részeivel kapcso­latban is jelentett be fellebbezést. ^ A Budapesti Filmstúdió a Néprajzi Muzeum ré­szére székely népi játékokat vett filmszalagra Ka- kasdon. A Tolna megyei községben élő székelyek népviseletében mutatták be az ősi népi játékokat. Speciális büfék nyílnak A budapesti vendéglátóipar uj érdekességgel kedveskedik a fogyasztóközönségnek. Április első napjaiban uj tipusu büféket nyitnak meg, mint a Mártírok utján levő Szomjas, az Üllői úti Tihany, a Muzeum körúti Muzeum és a XVIII. kerületi Délibáb büféket .A helyiségek átalakítva, korsze­rűsítve várják a vendégeket. De nemcsak ez lesz az újdonság. A büfék megnyitása egyben uj üzlet­típus születését is jelenti. A “speciális büfék” célja a fogyasztók gyors és olcsó kiszolgálása, kora reggeltől késő estig. Ezek­ben az öletekben felszolgálás nem lesz, a vendég maga választja ki a pultsor hosszában felsorakoz­tatott, előkészített ételek közül a számára megfe­lelőt, amelyet aztán előtte fejeznek be és tálalnak. Ez a rendszer biztosítja — mivel a sütés-főzés a vendégek szeme láttára történik —, hogy frissen elkészített ételeket kapnak a fogyasztók. Az étlap Összeállításánál több szempontot vet­tek figyelembe. A speciális büfékben grillkpnyhá- kat létesítenek, igy csak gyorsan, egyszerűen el­készíthető ételeket készítenek. Gondoltak a szak­emberek a korszerű táplálkozás elveire is, ennek megfelelően népszerűsítik a hidegkonyhai termé­keket, a meleg ételeknél pedig a sok zsírral és rántással készültek helyett könnyebben emészt­hető, s mégis laktató, s biológiailag értékes készít­ményeket hoznak forgalomba. Minden üzletnek lesz egy különleges tortája, ezenkívül gyümölcsrizst és különböző krémeket is készítenek. A gyümölcslevek mellett uj, mindösz- sze 3.5 fok szesztartalmu alkoholos üdítő italt is árusítanak majd. Az idén a fővárosban tiz ilyen büfé megnyitását lervezik, s ha a közönség megkedveli az uj tipu­su üzleteket, a következő években megszaporodik ezek száma. Öt toronyház, 750 lakás a Józsefvárosban (Magyarországi tudósítás) Nincs még egy éve, hogy megírtuk: kiürítik, le­bontják a Józsefváros egyik legrégibb, legelavul- tabb részét, a Jázmin utca és a Tömő utca között. A jórészt földszintes, düledező házak nagy részét azóta már elhordták, a bontás most is tart, s köz­ben már dolgoznak az ide kerülő uj épületeken. Kiadták az építési engedélyt, az Építésügyi Minisz­térium hozzájárulását, s az utolsó terveket készítik a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat építé­szei. Öt, egyenként 15 emeletes korszerű pontház, összesen 750 lakás épül itt, az első ütemben, a Jázmin—Tömő—Szigony és Szigetvári utca közötti szakaszon. Négy-, három- és kétszemélyes lakások A pince nélküli házak földszintjén nem épülnek lakások, csak az épületek üzemeltetéséhez szük­séges helyiségek, s a földszint fölött még egy úgy­nevezett elosztószint is lesz a gépészeti vezetékek részére. Ezek fölé emelik a 15 lakószintet, ame­lyeken 10—10 lakás lesz. Minden emeleten 4 négy­személyes, 4 háromszemélyes és 2 két főre terve­zett lakás veszi majd körül a középen elhelyezett liftaknákat és lépcsőket. A négyszemélyes lakások előszobájából két lakószobába, étkezőkonyhába, beépített szekrénnyel ellátott öltözőfülkébe és für­dőszobába lehet majd belépni. A háromfős laká­sok beosztása hasonló lesz, azzal a különbséggel, hogy konyha helyett csak főzőfülkét terveznek; az egyszobás, kétszemélyes lakásoknál az előszoba egyik részébe építik be a háromrészes konyhabe­rendezést garzontüzhellyel és mosogatóval. Mind­egyik lakáshoz kényelmes loggiát terveztek, s ter­mészetesen mindegyiket központi fűtéssel látják el. (A hőenergiát valószínűleg egy újonnan építen­dő, a lakótelepet és a környező klinikákat ellátó hőközpont fogja szolgáltatni.) Az épületek technológiai szempontból is teljesen újak, korszerűek lesznek. A Gáspár Tibor tervei szerint készítendő házak építési technológiáját kül­földi tapasztalat alapján Rudnai Gyula főmérnök dolgozta ki, s az itteni tapasztalatok alapján építik meg majd a későbbi magasházakat is Budapesten. Uj technológiával Az érdekes technológia lényege az, hogy a ház­Az új zalaegerszegi kenyérgyár (MTI Foto — Kovács Sándor felvétele) ból először mindig az épület mértani középpont­jában levő teherliftaknát építik meg, s ahogy ha­ladnak fölfelé a betonaknával, úgy viszik egyre följebb az aknában felállított különleges -,kuszó- darut”. A daru segítségével építik aztán meg az emeleteket — tulajdonképpen az egész házat. A ház függőleges teherhordó falai a már bevált be­tonozási technológiával, nagytáblás zsaluzással ké­szülnek, s a zsalukat meg a betont felfelé “kúszó” daru emeli a munkahelyre. Ezzel az eljárással oly falakat készítenek, amelyeket már vakolni sem kell, csak festeni. Ugyancsak a daru emeli majd helyére az előre gyártott elemeket; a teherhordó­falakon kívül ugyanis az épület nagy részét — a födémeket és a válaszfalakat, loggiákat — ezek* bői állítják össze. Ahogy halad felfelé a liftakna és a daru, úgy “huzza” majd maga után az emele­teket. Ez az eljárás kevésbé munkaigényes, s szé­lesebb körben használható, mint az eddigi hasonló jellegű magasházépitési technológiák. Az egymást egyenes sorban követő impozáns toronyházak között kavicsos utak, járdák, füves­virágos térségek lesznek. A környező utcák meg­maradnak, a járműforgalom ott bonyolódik. A ma­gas lakóépületek közé csupa lapos ház kerül, min­den kis térre más létesítmény. A Szigony utca fe­lőli első és második lakóház közé belső udvarral ellátott korszerű óvodát építenek, amely 75 gye­reknek ad majd otthont. A következő kis térre ABC áruház, az ezt követőre szolgáltatóház kerül, mérték utáni cipőbolttal, GELKA-szervizzel és Pa­tyolat-fiókkal. Végül a telep Szigetvári utcai vé­gére bölcsőde épül, 40 kisgyerek számára. Megfiatalodik a kerület Az építészek elmondták, hogy a kiviteli tervek dokumentációit az év közepére kell elkészíteniük. Addigra valószínűleg befejeződik a bontás 1966 elején a Szigony utcai részen megkezdik az első három ház építését. Ezeknek a munkálatai mint­egy két évig tartanak, igy az első épület esetleg már 1967 végén beköltözhető lesz. Még 1966-ban hozzáfognak a másik két épület alapozásához, majd 1967—68-ban további kettőhöz, s a munka befejezése után a közelben újabb bontásokra, majd építkezésekre kerül sor, hogy valóban meg­fiatalodjék Budapest VIII. kerülete. Bankhitel az anyagmozgatás korszerűsítéséhez Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügymi­niszter és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke együttes rendelkezést adott ki arról, hogy a vállalati anyagmozgatás korszerűsítésére, elsősorban gépesítésére hitelt lehet igényelni a Magyar Beruházási Banktól. A hitelnyújtás egyik feltétele, hogy a folyósított összeg segítségével csökkenjen az anyagmozgatásban foglalkoztatottak száma, vagy feleslegessé váljék a további létszám iránti igény. A Magyar Beruházási Bank elsősorban állóesz­közök beszerzésére, továbbá a beruházás megvaló­sításához szükséges átszervezésekre, felújításokra engedélyezhet hitelt, de átmenetileg anyagi segít­séget nyújthat a gazdaságos üzemeltetéshez szük­séges fogyóeszközök, göngyölegek, rakodólapok, egységládák stb. beszerzéséhez is. Az ötmillió forintot meghaladó hitel engedélyezéséhez az Or­szágos Tervhivatal és az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság egyetértése is szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents