Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-08 / 14. szám

Vol. XIV. No. 14. Thursday, April 8, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 4-0397. FELVONULÁS WASHINGTONBA Tiltakozó gyűlés lesz a vietnami háború ellen április 17-én Ai amerikai ifjúság politikailag legöntudatosabb képvi­selői váltak szószólóivá az amerikai nép vietnami háborúval kapcsolatban érzett mélységes aggodalmainak. Eddigi politi­kai bénultságukat ők változtatják át tettekre. A "Students for a Democratic Society" szervezet 1965 április 17-én tünte­tő felvonulást tervez Washingtonba. Piketelni fogják a Fehér Házat, nyilatkozatot adnak át a kongresszusnak és végül nagy­gyűlést tartanak, amelyre szónoknak Gruening alaskai szená­tort és I. F. Stone-t, a neves Újságírót hívták meg. A fiatalok akciója nyomon követi a newyorki Carnegie Hadban, április 1-én tartott tiltakozó gyűlést és a "Women Strike tor Peace" nevű női békeszervezet több hasonló jelle­gű megmozdulását. Az amerikai sajtóban — miként erre már gyakran rámu­tattunk — eddigelé is számos tiltakozó nyilatkozat jelent meg Johnsonék katasztrofális vietnami háborús politikájával szem­ben. Márc. 31-én pl. több száz neves iró, tudós és művész alá­írásával jelent meg ilyen nyilatkozat a N. Y. Times-ban, mely többek között ezeket tartalmazta: "A múlt év novemberében Önre szavaztunk (elnök ur), mivel megdöbbentett bennünket Goldwater háborús prog­ramja. "De ma azt látjuk, hogy az Ön kormánya pontosan azt a politikát követi Vietnamban, amit mi és az amerikai nép több­sége visszautasítottunk a választásokon. "És teszi Ön mindezt a 'szabadság' nevében. "Micsoda szabadságról beszél Ön, kinek a szabadságát védi Ön Vietnamban, Elnök ur? "Dél-Vietnamban soha nem volt szabad választás. Viet­nam népe nem támogatja azokat az egynapos kormányokat, amelyeket katonai puccsokkal erőszakolnak rájuk. Véget akar­nak vetni a testvérgyilkos háborúnak. "ÉSZAK-VIETNAM BOMBÁZÁSA, ELNÖK UR, AMERI­KAI KATONASÁG PARTRASZÁLLLITÁSA DÉL-VIETNAM- BAN, NEM MÁS, MINT A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ IN­VITÁLÁSA. "Csatlakozunk VI. Pál pápához és U Thanthoz, az Egye­sült Nemzetek főtitkárához, amidőn Önt, Elnök ur a követ­kezőkre sürgetjük: "AZONNALI FEGYVERSZÜNETET VIETNAMBAN! "AZ ÖSSZES ÉRDEKELT NEMZETEK KONFERENCIÁ­JA BÉKETÁRGYALÁSRA ..." Örömmel és nem csekély büszkeséggel vesszük tudomá­sul, hogy ugyanaznap, amikor a fenti nyilatkozat a New York Times hasábjain megjelent, neves honfitársunk, a világ és az Egyesült Államok egyik legkiválóbb tudósa, a tavaly őszén ala kult "Magyarok Johnsonért" bizottság tagja, a Nobel-dijas Szentgyörgyi Albert, levélileg szintén tiltakozott Johnson há­borús politikája ellen. Ö is rámutatott arra, hogy a tavalyi választásokon Ame­rika tudósai, csaknem egy emberként szavaztak Johnsonra, mivel Goldwaterben felelőtlen háborús uszitót láttak. Ezzel kapcsolatban ezeket jelentene ki Szentgyörgyi professzor: "Tény, Johnson nem tett Ígéretet a tudósoknak. (De tett ígéretet arra, hogy nem fog beavatkozni más országok bel- ügyeibe. — Szerk.) Mindazonáltal én csalódva, elidegenitve, csaknem elárulva érzem magam. És tudom, hogy igen sok tudóstársam épp igy érez. Aggódunk, mert a mi munkánk volt az, amely megnyitotta az utat az emberiség jobb jövője — de egyben végkatasztrófája felé. "Most rossz utón járunk és itt az ideje annak, hogy a tu­dósok összefogjanak és intő szóval forduljanak a nemzet felé. "De nemcsak háborúról, hanem erkölcsi kérdésekről is szó van itt. Ebből az ügyből nevünk csak bemocskolva kerül­het ki. A kormány politikája homlokegyenest ellenkezik azok­kal az elvekkel, amelyeket ez az ország képviselt. "Ha megtörténhet az, hogy ez az ország háborút folytat, nemzeti vagyonúnkat elköltik, fiainkat messze országba vihe­tik, ölni és megöletni anélkül, hogy megkérdeznék a népet vagy választott képviselőit, akkor a demokrácia nem egyéb üres szólamnál. "AZ AMERIKAI NÉP TÖBBSÉGE ELLENZI EZT A HÁ BORÚT, amely aláássa az Egyesült Nemzeteket. Az emberiség pedig ebbe vetette reményeit és mi is Ígértük támogatását." Úgy érezzük, hogy e szívből fakadó, lángoló sorokkal Szentgyörgyi Albert nemcsak a saját, nemcsak az amerikai értelmiségi osztály, hanem az egész amerikai nép érzelmeit tolmácsolta. (Folytatás a 3-ik oldalon) I Amerikai repülőtámadás <5Ä> Hanoi közelében Észak-vietnami repülők akcióba léptek. Számos amerikai repülőt lelőttek Április 5-én a U.S. légierők és a tengerészet a dél-vietnami légierőkkel egyetemben, négy ízben intézett támadást észak­vietnami hidak és vasutak el­len. Ezúttal még az eddiginél £ pápa az antiszemitizmus ellen VI. Pál pápa újabb változ­tatásokat rendelt el a Szent Hét imáiban, amelyek kiküszö­bölik a zsidókra és ateistákra vonatkozó sértő vonatkozáso­kat. Először XXIII. János pápa kezdeményezett hasonló vál­toztatást. is merészebb provokációhoz folyamodtak, amikor Hanoitól délre 76 mérföld távolságban, a Ma folyót átszelő Thamhhoa vasúti és forgalmi hidat vet­ték támadás alá. A támadókat azonban váratlan meglepetés érte, mert észak-vietnami Mig vadászrepülőgépek ellentáma­dásba kezdtek és több ameri­kai gépet lelőttek. A védelem hajóról megindított elhárító tüzelése is célbatalált. A lezu­hant repülőgép amerikai piló­tája meghalt. A hadijelenté­sekben először két lelőtt ame­rikai repülőgépről számoltak be, később hat repülőveszte­ségről jelentettek, de a vesz­; teség ennél sokkal nagyobb volt. Hogy a Mig-ek összesen hány amerikai gépet lőttek le, I azt egyelőre nem hozták nyil- | vánosságra, “amig felkutatá­suk folyamatban van.” Joseph H. Moore altábor­nagy jelentette, hogy amerikai | repülők viszonozták a Mig-ek tüzelését, de nem találtak el (Folytatás a 16-ik oldalon) •••••••••••••••••••••••• Ausztria a nácik ellen A bécsi parlament szavazata megsemmisítette Ausztriában a náci bűnösök elleni eljárás­ra kiszabott határidőt. ”Elnök ur, az Isten nevében, vessen véget a háborúnak/” 2,700 amerikai lelkész elitéli Johnson elnök háborús politikáját Az amerikai történelemben szinte példátlanul álló elitélő j nyilatkozat jelent meg a New York Times vasárnapi, április 4-i számában és több más nagy amerikai újságban az Egyesült Államok elnöke, Lyndon B. Johnson vietnami háborús po­litikája ellen. Egyetlen amerikai elnököt, még a hirosimai atombombá­zás után Trumant sem Ítélte el az amerikai klérus ilyen sú­lyos, pörölycsapásszerü nyi­A HUAG VIZSGÁLATOT INDÍT A KLAN ELLEN A haladó szellemű szerve­zetek és egyének üldözéséről hírhedt House Committee on Un-American Activities (HU- AC) egyöntetű véleménnyel határozatot hozott a Ku-Klux- Klan tevékenységének kivizs­gálására. Az ebbeli határozatot nagyban befolyásolta úgy Johnson elnök televízión mon-; dott beszéde, amelyben éles; szavakkal elitélte és “csuklyás | bigott társaságinak nevezte a: terror-szervezetet, mint és fő­ként a Mrs. Viola Gregg Liuz- zo, fehér polgárjogi munkás meggyilkolásából eredő álta­lános felháborodás. A Klan szervezetem belül, a legnagyobb titokban műkö­dő alszervezetek, un. “kivégző osztagok” hajtják végre a leg­borzalmasabb gyilkosságokat s terrorcselekedeteket. A Klan vezetői, akik maguk is részt- vesznek a gyilkosságokban, ilyen módon elhárítják a fele­lősséget a Klan szervezetről és ártatlannak tüntetik azt fel. A HUAC elnöke, Edwin E. Willis (Dem.), a déli Louisiana állam képviselője; rajta kívül a 9-tagu bizottságnak még 4 másik tagja déli államból való. latkozatban, mint aminőt a legvadabb háborús uszítok be­folyása alá került Johnsonnal szemben használtak. “Nem könnyű dolog —- hangzik a nyilatkozat bevezető része — egy amerikainak azt mondani, hogy megdöbbenti hazája cselekedete. Nem köny- nyü nekünk sem ezt mondani. Mélységes fájdalommal írjuk e sorokat. De kormányunk cselekedetei Vietnamban mél­tatlanok közös vallási meggyő­ződésünkhöz és ama elvekhez, melyekre hazánkat alapozták. “Mi több, most megkezdtük a méltatlan cselekedetek ki­terjesztését Dél-Vietnam iT- tárain túlra, megkockáztatva egy sokkalta nagyobb viszályt, egy esetleges világháborút. “Elnök ur, mi kérjük önt, változtasson irányt. Ismerjük be tévedéseinket és igyekez­(Folytatás a 16-ik oldalon) 9. S. CVUJTÓBOKBÓK A VIETCONG ELLEN A támadások egyre több U.S. veszteséggel járnak Saigontól 25 mérföldnyire északnyugatra, a Boiloi erdő­ben, a U.S. légierők több mint 70 repülője március 31-én koncentrált gyujtóbomba tá­madást intézett a Vietcong né­pi haderők egyik nagy köz­pontja ellen, amely állítólag municióraktár és kiképző fő­hadiszállás. Az egyik repülő-j parancsnok jelentése szerint al támadás után az egész kör­nyék tűzben állott. Ennek az akciónak az előkészületeit már januárban megkezdték, ami­kor amerikai repülőgépekről vegyszereket fecskendeztek a területre, az erdőség lombo­zatának elpusztítására. A je­lentés szerint egy U. S. repü­lőgépet lelőttek. Ugyanakkor U.S. és délviet­nami repülők hat radar-állo­mást bombáztak Észak-Viet- nam területein és a közeli szi­geteken. A Danang-tól délre fekvő Quangtui-nál a U.S. ten­gerészet helikopterei nagy ve­reséget szenvedtek egy otta­ni akcióban. Két amerikai ten­gerésztiszt meghalt, legalább 16 amerikai megsebesült, a (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents