Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday,'April 1,1965 22. iij lakótelepeken az eddigi 5—10 emeletes házak után már a következő években megjelennek a 20- 25 emeletes, modern formájú toronyházak is. A lakásépítési program jelentős részét képvise- c élokra — az utolsó hat-nyolc esztendőt kivéve — a felszabadulás óta aránylag keveset fordítottak. Budapesten például 1952-ig évente átlag 60 millió forintot, 1952-től 1958-ig — a lakbérek teljes összegét — évi 540 millió forintot költöttek felújításokra. Az utóbbi hat esztendőben viszont a lakbérek több mint kétszeresét, évente egymil- liárd forinton felüli összeget költenek a régi lakájok megfiatalítására, korszerűsítésére. Megváltozik az ország képe A lakásépítkezések a sok egyéb országos beruházással együtt egységes program keretében történnek. Szakemberek ugyanis kidolgozták az orMagyarország területének egész Európában egyedülállóan nagy része — több mint 90 százaléka — alkalmas mezőgazdasági művelésre. A második világháború előtt az ország gazdasági életének jellegét a mezőgazdaság határozta meg, de a gazdasági életben betöltött nagy szerepe ellenére — döntően a feudál-kapitalizmusban megrekedt társadalmi viszonyok következtében — elmaradott volt. A kis- és törpebirtokosoknak, akik a mezőgazdasági népességnek csaknem a kétharmad részét képviselték, az elmaradott művelési módszerek és a felszerelés hiánya miatt a föld még a puszta megélhetéshez is kevés volt. Néhány, az egész magyar mezőgazdaság szempontjából jelentéktelen kivételtől eltekintve a nagybirtok sem képviselte a korszerűséget. Az 1945 után bekövetkezett alapvető gazdasági és társadalmi átalakulás szabadította csak meg a magyar mezőgazdaságot a fejlődés útjába álló kötöttségektől. A háborús károk helyreállítását célzó hároméves terv (1947—1949) mezőgazdasági vonatkozásban még nem érte el a célját, s az 1957-ig tartó időszak sem hozott lényegi változást. 1957 óta a helyes és következetes mezőgazdasági politika eredményeként a termelés brutto és netto volumene állandóan növekszik. 1949-1952 között a magyar mezőgazdaság brutto termelésének volumene még 6 százalékkal elmaradt az 1934—38 átlag mögött, s az 1953—56-os évek átlagában is csak 4 százalékkal emelkedett föléje, jelenleg viszont már körülbelül 30 százalékkal múlja felül. A megközelítően harmadrészével több mezőgazdasági terméket számottevően kevesebb élőmunka ráfordításával állítják elő. Az 1920- 1930-as években az ország lakosságának még csaknem 60 százaléka élt a mezőgazdaságból, s ez az arány a második világháborút közvetlenül szág regionális fejlesztési tervét, S ezek alapján alakítják ki egy-egy országrész képét, fejlesztik Iparát, mezőgazdaságát, lakótelepülését. Az ország mintegy 3,300 települése 80 regionális alközponthoz és 9 regionális központhoz csatlakozik. Valamivel több mint ezer lakótelepülésből úgynevezett falukörzeti központot fejlesztenek, s igy végsősoron 1980-ig uj demográfiai kép alakul ki Magyarországon. Ezek szerint körülbelül egyharmadára csökken a lakótelepülések száma, fokozatosan felszívódnak a kis lélekszámú, távolfekvő, ezért lakáskultúrával nehezen elérhető kis települések, s beleolvadnak a kulturált élet- feltételeket nyújtó falukörzeti központokba. A lakásépítés húsz éves programja — amelyből négy évet sikeresen teljesítettek — tehát nemcsak egyszerűen a lakások számának számbeli növelését, hanem az ország lakáskultúrájának gyökeres átalakítását is jelenti. megelőző években alig 10 százalékot javult. Jelenleg a lakosság alig valamivel több mint 30 százalékát foglalkoztatja a mezőgazdaság. A határozottan belterjes irányban fejlődő termelés több és értékesebb terméket ad a lakosságnak. Az 1958—1963-as évek átlagában növényi eredetű termékekből 21.9 százalékkal, állati eredetüekből pedig 36.8 százalékkal, tehát átlagosan mintegy 30 százalékkal többet vásároltak fel. Ez a növekedés, különösen, ha a parasztság önfogyasztásának növekedését is tekintetbe vesszük, meghaladja a bruttotermelés volumenének növekedését. Belföldi ellátás A mezőgazdasági termelésnek fedeznie kell mind a gyorsan növekvő belföldi igényeket, mind pedig az ország gazdasági élete szempontjából elsőrendűen fontos exportot. E két, szoi’osan összefüggő tényező közül a belső fogyasztás bizonyult a legdinamikusabbnak, és nem is elsősorban amiatt, mert a háború előttihez képest körülbelül kétmillióval növekedett az ország lakossága. A megnövekedett vásárlóerő, a jobb élet- és munka- körülmények, a kulturáltabb táplálkozás igénye támasztja a nagyobb feladatokat. Az egy főre jutó liszt- és burgonyafogyasztás átmeneti emelkedés után csökkent, ugyanakkor megnövekedett a biológiailag értékesebb cikkek kereslete. Az egy főre jutó cukorfogyasztás — az előbbi viszonyításban — 10.5 kilóról 28 kilóra, húsfogyasztás 33.2 kg-ról 50 kg-ra (csak a sertéshúsé 15-ről 26.2 kilóra), a zsíré 17 kilóról 22.6 kilóra, a zöldséggyümölcsé 95 kilóról másfél mázsára, a söré 3.1 literről 39.4 literre emelkedett. Cukorból a belföldi piacon az 1934-38 évi 94,800 tonna helyett csak nem 300,000 tonna, sertéshúsból 135,000 tonna helyett, több mint negyedmillió tonna, sörből 28.2 millió liter helyett mintegy 400 millió liter fogy el évente, s több cikkből — például sertéshúsból — még ezek a mennyiségek sem fedezik teljes egészében a keresletet. Mezőgazdasági termékek exportja A mezőgazdasági export, — jórészt nyerstermék formájában — 1925-ben az összexport 80.4 százalékát tette ki. 1930-ban 74.9 százalékát, 1935-ben 67.5 százalékát. Az utolsó békeévben — 1938-ban — 65.3 százalékát: 1945 után az ipar fejlődésével arányosan javult ez az arány. 1949- ben az összexportnak már csak 47 százaléka, 1953-ban 28.7 százaléka, 1954—57 között ismét valamivel több mint 30 százaléka, de az utóbbi években már csak 22 százaléka volt a mezőgazda- sági export. Mennyiségileg viszont — 1949-hez viszonyítva — 1950-ben 8, 1957-ben 17, 1952-ben 26, 1955-ben 58, 1961-ben 77, 1962-ben 83 százalékkal több mezőgazdasági terméket értékesített a magyar külkereskedelem külföldön, jelenleg pedig 90-92 százalékkal múlja felül az export az 1949 évit. Ennek 50-60 százaléka a szocialista tábor országaiban, 40—50 százaléka pedig a tőkés országokban kerül piacra. Jelentős változás történt az export szerkezetéiben is. A második világháború előtt a magyar mezőgazdasági export zömét a kenyérgabona képviselte. Megközelítően félmillió tonnát adtak el belőle évente. Most az összexporthoz viszonyítva az 1934—38 évi 12.8 százalékról 60 százalék fölé emelkedett a különböző feldolgozott termékek exportja, s ezzel Magyarország megközelitette az optimális, 68—70 százalékos arányt. A feldolgozott termékek exportja jobb árakat jelent, ugyanakkor tízezreknek ad munkát az országon belül. Zöldség és gyümoicskonzerv — évi körülbelül 300 tonna paradicsompüré kivételével — 1945 előtt egyáltalán nem szerepelt az exportban. 1963-ban kereken 100,000 tonna zöldség —■ és gyümölcskonzervet adtax el. A baromfihús exportőrök között Magyarország világviszonylatban is a harmadik-negyedik helyre került. Az import — az időszakonkénti gabonavásárlások ellenére—• csökkent. Az 1934—38-as évek átlagában a mezőgazdaság 14.9 százalékkal részesedett az összimportból. 1963-ban pedig már csak 10.3 százalékkal. Az exportból származó bevételek több mint másfélmilliárd forinttal haladják meg az import értékét. Földreform — földosztás Az 1945 elején hozott földreform töi'vény végrehajtása során 642,000 személy illetve család kapott földet, közöttük 371,000 gazdasági cseléd és mezőgazdasági munkás, továbbá 214,000 törpe- birtokos. összesen 3,260,000 holdat osztottak ki közöttük, egyenként 4—10 holdas területeket. A volt közép- és nagybirtokokból ezen felül további 2,400,000 hold állami tulajdonba került. Ennek több mint fele erdő volt, s a többi olyan speciális jellegű vagy szervezetű mezőgazdasági üzem, melyet népgazdasági szempontból káros lett volna felosztani. Ezeknek a területeknek egy részén jöttek létre az állami gazdaságok azzal a rendeltetéssel, hogy mint a legfejlettebb szocialista mezőgazdasági üzemek, nagyarányú árutermelésük mellett minőségi vetőmaggal és tenyész-állat okIGY néz ki a Sarkadi Cukorgyár usztatója A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HÚSZ ÉVE A mezőgazdaság szerepe a népgazdaságban MEGÉRETT A CSABAGYÖNGYE
