Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
Thursday, April 1, 1965 AMERIKAI MAGYAR S26 — HUNGARIAN WORD 21 A VISONTAI külszíni bánya óriási kotrógépe italt és védöételt a dolgozók, kb. évi százmillió forint értékben. Hasonló összeget költ az állam évente tisztálkodási szerekre is. Sok százmillió forint juttatást jelentenek a balesetek megelőzésére szolgáló védőruhák és különböző védőeszközök. Ezen belül csupán munkaruhákra évente több mint egymilliárd forintot adnak az állam pénztárából és ennek túlnyomó része az ipái' dolgozóinak jut. 110.000 dolgozó csökentett munkaideje Magyarországon jogszabályok sorolják fel azokat a munkaköröket, amelyekben a munkaidő az egyébkénéi 48 órával szemben 36—42 óra. Az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozókat, kb. 110.000 munkást érint a munkaidő csökkentés. Intézményes megelőző és gyógyító munka folyik a foglalkozási betegségek ellen is. Az elmúlt időben különösen a bőrbetegségek, valamint az ólom és ívfény okozta betegségek elleni küzdelem járt jelentős sikerekkel. Az utóbbi öt esztendőben a szilikózisos megbetegedések száma az előző idők felére csökkent, sőt a bányászok között Ötödér# mérséklődött. Az üzemi balesetek megelőzésére országos, széleskörű társadalmi összefogás alakult ki, amelyet a szakszervezetek irányítanak és fognak össze. A felszabadulásig e kérdéssel nemigen foglalkoztak, most viszont a Munka Törvénykönyv külön hangsúlyozza: “Társadalmi rendszerünkben legfőbb érték az ember”. Ennek megfelelően a munkásvé delem intézményes megszervezésével a munka körülmények biztonságának megteremtésével és rendszeres egészségügyi gondozással védik a dolgozók testi épségét. \ A lakásépítés program célja: minden családnak önálló lakás Évek óta egyike a legfontosabb népgazdasági feladatoknak a lakáskérdés megoldása. A világszerte nagy problémát jelentő lakáshiány Magyarországon különösen nyomasztó volt, hiszen a második világháború mérhetetlen pusztításai hatalmas károkat okoztak a lakóházakban is. Budapesten mintegy 30,000 épület vált teljesen lakhatatlanná, vagy sérült meg súlyosan. Voltak olyan városrészek, ahol Budapest ostroma után egyetlen házon sem maradt tető, ablak. A harcok és a bombázások következtében Debrecenben több mint tízezer, Miskolcon és Szolnokon pedig több mint 5,000—5,000 lakás pusztult el. 700,000 uj lakás Természetes tehát, hogy a háború után minden erőt az újjáépítés kötött le, s 1945—49 között kevesebb uj lakás épült, mint a háború előtti években. Ezt követően azonban mindjobban meggyorsult a lakásépítés üteme s elmondható, hogy az utóbbi húsz esztendő alatt több mint 700,000 uj lakást létesítettek Magyarországon. A statisztika tükrében nézve a következő képet kapjuk: A háború előtti utolsó évtizedben — 1928-1938 — Magyarországon évente átlag 23,000 HATEMELETES LAKÓHÁZAKKAL épült be a Váci ut — Bessenyei utca — Visegrádi utca és Tutaj utca által határolt terület uj lakás épült, 1949 és 1956 között évente átlagosan 32.000 uj otthont avattak és 1957-ben történt meg először, hogy egy esztendő alatt az uj lakások száma meghaladta az ötvenezret. Az 1957 és 1964 között eltelt nyolc esztendő átlagában évente átlagosan 56,000 uj lakásba költöztek be a lakók. Az igényeket azonban a jelentősen növekvő üternü építkezéssel sem lehet kielégítően megoldani, de tény. hogy az ezer lakosra jutó uj lakások építkezése szempontjából sikerült Magyarországnak az európai átlagot elérni. Az elmúlt nyolc év átlagát figyelembe véve, évente minden ezer lakosra 5, 6 uj lakás jutott. Ugyanakkor lényeges, hogy a lakások alapterülete és komfortja egyaránt jelentősen emelkedett. Az uj lakásokból ugyanis két- és félszer annyi kétszobás található, mint egyszobás, s az uj otthonok fele rendelkezik közművesített vízvezetékkel, körülbelül 70 százaiéDUNAÚJVÁROSBAN uj épületek emelkednek ka fürdőszobával, s az uj lakások mintegy 25 százaléka gáztüzeléssel van ellátva. Az uj lakások egy része ugyanis magánerőből épült, az állami építőipai' viszont kizárólag összkomfortos lakásokat épit. 15 év alatt egymillió uj otthon A most folyó ötéves tervben (1961—65) eredetileg 250,000 uj lakás építését Írták elő, de a helyzet felmérésével módositották ezt a tervet, s ennek megfelelően öt év során 300,000 uj lakást kivannak átadni rendeltetésének. A tervidőszak első négy éve alatt nem egészen 230,000 lakás épült, igv 1965 év során több mint 70,000 uj lakást kell még átadni. Az ötéves terv lakásépítési programja csak az első lépést jelenti az ország lakáshelyzetének megoldásához, hiszen a tizenötéves lakásépitkezési program szerint a következő, ötéves tervben (1966—70) 350,000, majd az 1971—75 közötti ötéves tervben újabb 400,000, tehát 15 év alatt összesen több mint egymillió uj otthont kívánnak felépíteni. A húszéves program szerint, amely 1980-ig terjed, összesen másfélmillió lakást adnak át rendeltetésének. A nagyarányú lakásépítési program lényegében 1980-ra kivánja teljesen felszámolni a lakáshiányt. Az 1980-ig tervezett másfélmillió lakásból egymilliót állami erővel félmilliót pedig magánkezdeményezéssel — ehhez is jelentős állami támogatást adnak — létesítik. A lakások körülbelül egyharmada városokban épül. A programnak megfelelően Budapesten 350,000, Miskolcon, Győrött, Debrecenben, Pécsett és Szegeden pedig 3040,000 uj, korszerű lakás átadására kerül sor. Száz lakásba 329 ember A lakásépitési program megvalósításával nagy minőségi változás következik be, hiszen a felszabadulás előtt az ország lakosságának mintegy 20 százaléka — körülbelül kétmillió ember — tanyákon és majorokban élt, s több mint kétezer település nélkülözte a villanyvilágítást, az ország 3.5 millió lakosa egészségtelen ivóvíz^ ivott. Jellemző a lakások alacsony kulturáltsági fokára, hogy a háború előtt még Budapesten is a lakások mintegy 50 százaléka egyszobás volt, s ennek ellenére a lakások 57 százalékában albérlőt, vagy ágyra- járót tartottak. A mostani statisztikák ugyanakkor arról számolnak be, hogy az ország összes, csaknem hárommillió lakása közül már csupán 83,000-ben tartanak albérlőt és 27,000-ben ágyra- járót. E statisztikai adatok arról is beszámolnak, hogy minden 100 lakásban átlagosan 329 ember lakik, szemben az 1949-es helyzettel, amikor minden 100 lakásra 366 fő jutott. Ha a lakásépítkezésekről beszélünk, feltétlenül külön ki kell emelnünk Budapestet, hiszen szinte egyedülálló, hogy egy ország lakosságának 20 százaléka a fővárosban éljen. Az európai normák szerint városban hektáronként 700 lakos élhet egészséges körülmények között, Budapesten pedig vannak kerületek, ahol 1500—1900-an élnek egy hektáron. A nagy zsúfoltság felszámolására nagyarányú szanálás kezdődött, s ennek során teljes városrészeket alakítanak újjá. A több mint 100 ezer lakosú Józsefváros lakásainak háromnegyed részét teljesen lebontják, s helyükön uj, korszerű épületeket emelnek. A szanálások során a Ferencváros az Erzsébetváros és Óbuda lakóépületeinek nagy részét is lebontják. A belső kerületekben teljesen eltüntetik a háború utolsó nyomait, a “foghijakat”, s ezeken a telkeken összesen mintegy nyolcezer lakást építenek. A nagyarányú szanálást tükrözi az a tény, hogy a Budapesten létesülő 350,000 uj lakás felépítésével egyidőben mintegy 100,000 zsúfolt kerületekben levő elavult lakást bontanak le. Budapest lakossága 1980-ban: két és fél millió Budapest fejlesztési tervei szerint 1980-ra körülbelül 2.3 millió lakossal rendelkezik a magyar főváros s közigazgatási területét tovább már nem bővítik. Megakadályozzák például a Budapest körüli települések összeépülését a fővárossaL Budapesten egyébként a felszabadulástól 1960-ig 90,000 uj lakást építettek, a most folyó második ötéves terv időszakában 50.000 lakást adnak át, 1966—70 között további 80,000 lakás épül. Budapest valósággal újjászületett, hatalmas uj lakónegyedek alakulnak ki a város különböző pontjain. így például áll már a 9,000 lakásra tervezett József Attila város, amely végső kiépítésében 35,000 lakónak ad otthont. Hatezer, négyezer és kétezer lakásos uj lakónegyedek építése folyik Budapest több pontján és a harmadik ötéves tervben (1966—70) a többi között egy 10 ezer lakást magában foglaló hatalmas városrészt építenek a budai oldalon. Az uj lakások túlnyomó része 2 és 3 szobás, én valamennyi teljes összkomforttal van ellátva. As A LÁGYMÁNYOSI lakótelep válósájos Vörös a fővároson belül
