Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
?n AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 1, 1965 mokratikus országban, különösen pedig a Szovjetunióban elért lejlődésnél, de igy is több mint négyszerié gyorsabb a régi Magyarország nemzeti jövedelmének 1929 és 1937 között tapasztalt növekedésénél. Az elmúlt húsz évben jelentős mértékben megváltozott az ország gazdasági életének szerkezete és ennek megfelelően megváltozott a fő népgazdasági ágak részesedése is a nemzeti jövedelem termelésében. Az ipar 1949-ben még nem egészen 42 százalékát adta a nemzeti jövedelemnek, fejlődése azonban a továbbiakban jóval gyorsabb volt, mint a mezőgazdaságé és igy részesedése 1952-ben már meghaladta az 50 százalékot. A Magyar Népköztársaság ekkor lett ipari-agrár országgá. A részesedési arány eltolódása a két nagy népgazdasági ág között a továbbiakban is folytatódott és ma már az ipar körülbelül 62 százalékát adja a nemzeti jövedelemnek. Az épitő- ipar 10, a mezőgazdaság pedig 20.5 százalékkal képviselteti magát. Háromszorosára nőtt az átlagkereset Az elmúlt két évtizedben alapvetően megváltozott a lakosság helyzete, javultak, emelkedtek a keresetek, növekedett a dolgozók jövedelme, életszínvonala. A dolgozók, a munkás és az alkalmazotti állomány bére csaknem a háromszorosára növekedett ez alatt az idő alatt. Az ipari dolgozók keresete átlagosan 641 forintról 1741 forintra emelkedett. Ezen belül az építőiparban 656 forintról 1840 foTENGERI kikötői portáldaru a Magyar Hajó- és Darugyár gyártmánya. 361 ilyen öt tonna teherbírású és harminc méter távolságra nyúló darut készített a gyáregység rintra, a közlekedésben 607 forintról 1736 forintra, a kereskedelemben 629 forintról 1543 forintra emelkedett az átlagbér. Az egy lakosra jutó országos átlagkereset 1949- ben 590 forint 1960-ban 1547 forint, 1964-ben pedig 1987 forint volt. Az elmúlt időszakban az egy keresetre jutó reálbér 67 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 92 százalékkal növekedett. “Magyar menü” a háború előtt A második világháború előtt megjelent statisztikai kiadványok, orvosi tanulmányok szűkszavúan ugvan, de az akkori viszonyokra jellemzően (számolnak be a lakosság helyzetéről, életszinvona- laroi. Megállapították, egyebek között, hogy Magyarországon a táplálkozás igen egyoldalú, túlnyomórészt csak a kalóriaszükségletet fedezte. A kielégitőnek mondható táplálkozás csak a kisiparos rétegnél kezdődött. Az Alföldön például a fő táplálékot a kenyér, a tarhonya, a paprikáskrumpli és a különböző levesek jelentették. A vidéki családok étrendje — szociológiai felmérések szerint — igazolja is ezeket a megállapításokat, a reggeli többnyire paprikázott kenyér, köménymagos leves, sülttök, paprika, hagyma vo < et '•■W főtt krumpli, kenyér-hagyma, ferumplisgombóc, sülttök tette ki; paprikáskrump- li i - szombaton, vasárnap jutott. A vacsora nem különben kenyérből, sárgarépából, levesből, vöröshagymából sülttökből állt. Kávé, tej, hús, húsleves, sült- és főttészták csak a kisiparosok étrendjén voltak találhatók. Nem mutatott kedvezőbb képet a ruházkodás sem. Egy közepes keresetű tisztviselőcsalád családfőjének pl. két Az ipari dolgozók létszámának alakulása, s a jelen helyzetük javulása Az ipar nagyarányú fejlődésével párhuzamosan jelentősen emelkedett az iparban foglalkoztatottak létszáma is. A felszabadulás utáni első években már kiformálódtak az uj gazdasági rend alapjai és 1949- ben csaknem 800,000 embert foglalkoztatott az ipar. Fokozatosan növekedve, 1964 végére ez a szám megkétszerződött és elérte az 1,600,000-et. Ezen belül az állami ipar dolgozóinak létszáma 570,000-ről 1,350,000-re növekedett, a magániparban foglalkoztatottaké viszont 220 ezerről 60 ezer alá csökkent. A többiek — kb. 200,000-en — az ipari szövetkezetekben találtak elhelyezkedést. Az iparban a fizikai dolgozók aránya a műszakiakkal és adminisztratív munkaerőkkel sezmben 3:1. A nők létszámának növekedésére pedig jellemző, hogy az ipari munkásoknak ma már több mint egyharmada, az adminisztratív dolgozók csaknem 70 százaléka, a műszakiaknak pedig mint egy 15 százaléka közülük kerül ki. szére csekély térítési dij ellenében — gyakran szállodai színvonalú — munkásszállók állnak rendelkezésre. Ezekben kb. negyedmillió ipari dolgozó lakik. Az ipari munkásság igen széles körét érinti a közétkeztetés. Kb. félmillióan étkeznek az üzemekben — igen olcsó áron, mert a különbözetet az állam téríti meg. Az üzemi étkezdékben kb. egy vendéglőben elfogyasztott leves áráért szolgálnak fel két-három fogásos ebédet vagy vacsorát. Bizonyos munkakörökben ingyen kapnak védőSZÁZHALOMBATTÁN a Dunamenti Hőerőmű vezénylőterme mikor fizetésnélküli szabadságot kérhetnek anélkül, hogy ezalatt munkahelyüket vagy régi beosztásukat elvesztenék. Évente több mint 400,000 ipari dolgozó kedvezményes üdültetését biztosítja az állam a Balaton- parti és a magaslati üdülőhelyek kulturált körülményei között. A munkahelytől távolabb lakók réOI.A.I AZ ALFÖLDI FPÍÖHOMOKON. Szánkon az ország legbővebb olajkútját fúrták. Naponta 36:i köbméter olaj tör fel ilt a föld alól. Az olajat nagymennyiségű gáz nyomja fel. A fűtésre kiválóan alkalmas gázt Szegedre kívánják vezetni. Képünkön: kiemelik a fúrócsövet a kútból (MTI Foto —■ Fehérvári! Ferenc jelvétele) Az új zalaegerszegi kenyérgyár (MTI Foto — Kovács Sándor felvétele) évenként egy vászonruhára, négy évenként egy kalapra, hatévenként télikabátra jutott. A háborút követő években az életszínvonal igen alacsony volt. A munkások reáljövedelme 1945 nyarán például a háboruelőttinek csak 40—45 százalékát érte el. Az élelmiszer fogyasztás 40— 50 százalékkal, az iparcikk forgalom 80—90 százalékkal csökkent. A hároméves terv lényeges javulást hozott az élelmiszerfogyasztásban. 1949- beri például az állati eredetű termékek fogyasztása nem sokkal maradt el a háboruelőttitöl. 1949- 1955 között a munkások és alkalmazottak reál- jövedelme 22 százalékkal, a parasztságé 18 százalékkal nőtt, s egy keresőre hat százalékkal nagyobb reálbér jutott. A mostani ötéves terv (1961—1965) a reálbérek tizenhárom százalékos növekedését s a reáljövedeleml6—17 százalékos emelkedését irja elő. A tervidőszakból eltelt első három év alatt a munkások s az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 6.5 százalékkal, a reál- jövedelem 11 százalékkal növekedett. Az életszínvonal magasabb nívójára utal a kereskedelem, különösen az iparcikkek, a ruházati cikkek forgalma. Ezekből látható, hogy egyre több magas tápértékü, finomabb élelmiszert fogyaszt a lakosság. A vaj, a hús, az édesség, a déligyümölcs, az élvezeti cikkek, a ruházati-, kulturális és luxuscikkek forgalma ugrásszerűen megnövekedett. A lakosság, az átlagember kevesebbet költ élelmiszerekre, többet fordít ruházatára, lakása kényelmére, utazásra, üdülésre, kulturális célokra, egészségügyi s testápolási cikkekre, általában szebben, jobban öltözködik, egészségesebb, kulturáltabb körülmények között él. Egy milliárd forint munkaruhákra Az iparban dolgozók helyzetének állandó javítását — ahogy a népgazdaság minden ágában — különböző kormányrendeletek biztosítják. így például egy évi munka után minden dolgozót két heti fizetett szabadság illet meg, majd a szolgálati idő növekedésével arányosan emelkedik a fizetett szabadság is, amely végül négy hét lehet. A dolgozó nők fizetett szülési szabadságát húsz hétre hosszabbították meg, sőt ezt követően az anyák a gyermek harmadik életévének betöltéséig bárA “SZÉKESFEHÉRVÁR" magyar gyártmányú tengerjáró hajó. Az 1300 tonnás kecses hajó Dunaújváros kikötőjében
