Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
Thursday, April 1, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Húsz év eredménye: ötszörösére nőtt az ipar termelése A magyar ipar az elmúlt húsz évben a háború- előttinek ötszörösére növelte termelését, ezt elsősorban jelentős beruházások, továbbá uj munkaerők bekapcsolása tette lehetővé. Uj aknaiizemek létrehozásával, a bányák gépesítésével a szénvagyon kitermelése jelentősen meggyorsult. A két világháború között évente átlag 6.2 millió, 1964-ben pedig már mintegy 30 A CSEPELI papírgyár hullámlemez-dobozgyárának automata lemezprése millió tonna szenet termeltek Magyarországon. Az ország szénvagyonának tudományos szintű kutatása a felszabadulás óta gyors ütemben fokozódott, s a szakemberek kimutatták, hogy a korábbi becslésektől eltérően nem hárommilliárd, hanem mintegy ötmilliárd tonna szén húzódik a föld mélyében. Mindenekelőtt a mátravidéki lignit és a pécskörnyéki feketeszenek kitermelése fokozódott, a szén zömét azonban még ma is a közepes kalóriaértékű barnaszéntermelő bányák adják. Főként uj hőerőművek táplálására használják fel e szeneket, ezért telepítették bányavidékre a Mátravidéki Erőmüvet, bővitették a Tatabánya környéki Bánhidai Erőmüvet, létrehozták az Oroszlányi és az Ajkai Erőmüvet, valamint a Pécsi Hőerőművet. A magyar erőmüvek, amelyek 1938- ban még 1390 millió kilowattóra energiát szolgáltattak, 1964-ben már túlhaladták a tizmilliárd kilowattórás teljesítményt. A nyersvas- és acélgyártás ugyancsak nagy mértékben emelkedett. A diósgyőri és az ózdi kohászati üzemek bővítésével, korszerűsítésével, a Dunai Vasmű létrehozásával az évi nyersvas- gyártás 360,000 tonnáról 1.6 millió tonnára növeA MISKOLCI Pamutfonó egyik gépsora kedett, ugyanakkor az ország mintegy 2.5 millió acélt állít elő, kétmillió tonnával többet, mint 1938-ban. Ez a fejlődés mindenekelőtt a Szovjetuniónak és más baráti országoknak köszönhető, mert a vasérc és a kohókoksz nagyrészét tőlük kapja Magyarország. Különösen az utóbbi években nagy fellendülésnek indult az ország bauxitkincsének kiaknázása is. Jelenleg évente körülbelül másfélmillió tonna bauxitot bányásznak, mintegy háromszázezer tonna timföld készül és több mint 50,000 tonna alumíniumot állítanak elő. A közismerten energiaigényes alumíniumgyártáshoz az országnak nincs elegendő villanytelepe, ennek ellenére majdnem hatszorannyi aluminiumot állítanak elő, mint 1944-ben. További nagy fejlődést tesz lehetővé a magyar-szovjet aluminiumegyezmény, amelynek lényege, hogy a Magyarországon termelt timföldet szovjet aluminiumkohókban dolgozzák fel. Az igy előállított aluminiumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja a magyar népgazdaságnak. 1980-ban már évente 165,000 tonna kohóalu- minimumhoz jut ilymódon Magyarország, ez több mint háromszorosa a magyar aluminium jelenlegi termelésének. Emelkedett a termelékenység Jelentősen, kb. 2.6-szeresére emelkedett a termelékenység. A termelékenység növekedésének ed digi üteme azonban ma már nem elegendő, mert az országnak szinte minden munkaképes polgára dolgozik: újabb muunkaerők bekapcsolásával tehát nem igen lehet számolni. A kormányzat a leghatékonyabb bérformák és prémiumrendszerek kiválasztásával ösztönzi a dolgozókat a többtermelésre, s egyben a jóminőségü, pontos munkára. 1961 I1LKUI1ÁZÁSA1BÓL-. a szónji benzinreformáló 1964-ben az volt a cél, hogy az előző évhez viszonyított termelési felfutásnak legalább kétharmadát a termelékenység fokozásával biztosítsák, ezt a feladatot azonban nem sikerült teljes egészében teljesíteni. A többlet eredménynek csupán a fele származott a termelékenység javulásából, a többit a létszám növelésével érték el. 1965-től azonban a termelékenység növelésében is jobb eredményekre lehet számitani, mert a kisüzemek összevonásával koncentrálták az eddig elaprózott munkafolyamatokat, javították a gyárak, műhelyek együttműködését, s ez a szervezettségben, a termelés folyamatosságában máris érezteti hatását. Százötven milliárd forint ipari beruházásokra Magyarország felszabadulása előtt az állam és a gyártulajdonosok a nemzeti jövedelemnek mintegy 3—6 százalékát fordították beruházásokra, csupán a háborús felkészülés idején, 1938-tól öltött nagyobb méreteket az építkezés, a termelő- eszközök gyarapítása. A népgazdaság a felszabadulás után roskadozó épületeket, elavult s nagy részt használhatatlan gépparkot vett át; a gépek átlagos használati ideje 40—50 év volt. Azóta igen nagy összegeket — az 1951—54-es években erejét meghaladó — anyagi erőket fordított az ország az ipar fejlesztésére. — A felszabadulás utáni 20 év alatt kereken 150 milliárd forintot költöttek Magyarországon ipari építkezésekre, gépek, műszerek, munkavédelmi felszereld lések üzembehelyezésére. Ma a nemzeti jövedelem nek körülbelül 24 százalékát költik beruházásokra, a teljes beruházási összegeknek pedig 43 százalékát fordítják az ipar fejlesztésére. Voltak azonban olyan évek, amikor az arány ennél még nagyobb volt. A nemzeti jövedelem alakulása Amikor a háború átviharzott a magyar földön, gazdaságilag tönkrement országot hagyott maga után. Az első idők feladata csak a helyreállítás A MOHÁCSI FAROSTLEMEZ GYÁRBAN farost- lemezeket készintenek tizenkét színben lehetett, és csupán ezután indulhatott meg a gazdasági élet egészséges vérkeringése. Az alap tehát, amelyhez a további fejlődést viszonyítani lehet, minden tekintetben csak az elrendeződés utáni időpontban található meg. így a nemzeti jövedelem alakulásának vizsgálatánál is csak az- 1949. évi helyzetből szabad kiindulni. Ha pedig innen tekintünk végig az utána következett esztendők történetén, azt kell megállapítanunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedése meglehetősen gyors volt, de korántsem töretlen. A fejlődést időnként a nemzeti jövedelem csökkenése szakította meg. így például 1952-ben 2 százalékkal, 1954-ben 5 százalékkal volt kisebb a nemzeti jövedelem az előző esztendeinél. A legnagyobb — 11 százalékos — visszaesés azonban 1956-ban az ellenforradalom okozta károk és termeléscsökkenés miatt következett be. 1957-től kezdve viszont a fejlődés vonala már csaknem teljesen egyenletes: az az időszak, amikor a magyar gazdaságpolitika fokozatosan jóvátette az. előző esztendőkben elkövetett hibákat. A nemzeti jövedelem 1965-ben előreláthatna* már 2.75-ször lesz akkora, mint 1949-ben volt. Ez a növekedés lassúbb ugyan a többi népi deEverne egymillió tonna nyers kőolajat dolgoz fel a Dunai Kőolajipari Vállalat Évente több mint kétezer Ikarus busz készül hazai és a külföldi rendelők részére, de—az igények növekedését figyelembe véve — tiz éven belül megnégyszerezik a gyártást. hanem a legkorszerűbb gyártmányú üzemanyag- szállító, cementszállitó, tejszállitó autók is készülnek. A teherautókkal párhuzamosan az Ikarusz Gyárban az autóbuszgyártást is megszervezték.
