Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 1, 1965 LB* Jelmoauarúaí.': 4P’ bónyóstert fco hó siót $t- gépgyári* £ - villamos energia ipor eai aluminium ip«r Ä * rtgyipor Rq* építőipar O * könnyűipar A . Oj egyetemek , A MAGYAR IPAR HÚSZ ÉVE u4z ipari termelés alakulása A második világháború alatt Magyarországot rendkívül súlyos károk érték. Az anyagi kárt 22 milliárd pengőre becsülték, ami megfelel 4.4 milliárd dollárnak: az 1938-as nemzeti jövedelem majdnem ötszörösének. A gyáripar felszerelésének csaknem felét elvesztette, a vasúti jármüvek 85 százaléka, a gépkocsik 90 százaléka tönkrement, valamennyi fontosabb közúti és vasúti hid elpusztult. A főváros lakószobáinak egynegyede lakhatatlanná vált. Az újjáépítés 3 éves terve A romok eltakarítása és az újjáépítés a felszabadulás pillanatában elkezdődött. Mindenekelőtt fedél alá juttatták a hajléktalanokat, rendbehozták a kijavítható mozdonyokat és vasúti kocsikat, rögtönzött hidakat építettek a Dunán s megindult az ország vérkeringése. Az ország léte szempontjából legfontosabb teendők elvégzése után 1946-ban dolgozták ki MaAz ország gazdasági talpraállitása után már a további fejlődés évei következtek, és 1950 január 1-én megkezdődött Magyarország második távlati népgazdasági tervének, az első ötéves terv teljesítése. Ez az öt év az ország nagyarányú iparosításának időszaka volt. Az ipar termelése a tervidőszak alatt 131 százalékkal, a nehéziparé pedig 188 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem termelésében az ipar részesedése 62 százalékra bővült, s ezzel Magyarország agrár-ipari országból ipari-agrár országgá vált. A keresők száma 500,000-rel emelkedett. A szénkitermelés öt év alatt csaknem megkétszereződött, s az 1949. évi 11.8 millió tonnáról 22 millió tonnára emelkedett, öt év alatt 33 uj aknát helyeztek üzembe, s több uj korszerű szénosztályozó épült. A kőolaj termelése 711,000 tonnával, vagyis 140 százalékkal volt több mint 1949-ben. Ezt a többletet elsősorban az a háromszáz olajkút adta, amit az öt év alatt építettek. A vaskohászat fejlesztésére Csepelen uj csőgyárat, Diósgyőrött 700 köbméteres nagyolvasztót és két Martinkemencét, korszerű középhengersort helyeztek üzembe, bővitették a budapesti Lőrinci Hengerművet. A gépiparban is uj vállalatok kezdték meg működésűket, például Kiskunfélegyházán a Bányászati Berendezések Gyára, Gyöngyösön a Váltó- és Kitérőgyár, és a Gyujtógyertyagyár, Jászberényben az Apritógépgyár, a délmagyarországi Békéscsabán a Forgácsoló Szerszámok Gyára, a budapesti Préslégszerszámgyár és még több más üzem. Ebben az időben kezdte meg működését a Szegedi Textilmüvek, a Kaposvári Textilmüvek, Ac 1961-ben kezdődött, most is folyamatban levő második ötéves tervben az ipar egésze valamivel lasubb ütemben, öt év alatt összesen 48-50 százalékkal fejlődik, ezen belül azonban jóval gyorsabb ütemben növekszik a híradástechnika, a műszeripar, a szerszámgépipar és a vegyipar termelése. A gépipar termelése 1960—64 között 68.2 ezenfelül azonban a híradástechnika 95.9, a műszeripar pedig 148.9 százalékkal növelte termelését. A magyar híradástechnikában az utóbbi egygyarország gazdasági talpraállitásának hároméves tervet, amelynek végrehajtása 1947 augusztus 1-én kezdődött meg. A terv első célja a tömegnyomor felszámolása volt. Ebben az időszakban államosították a száz főnél nagyobb majd az ennél kisebb vállalatokat is, és a bankokat. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat s fokozatosan emelkedett a termelés. A hároméves tervet az ország két év és öt hónap alatt teljesítette; ez alatt mintegy 80 százalékkal növekedett a bérből és a fizetésből éló lakosság jövedelme. Az ipar 1949-ben elérte, majd meg is haladta háború előtti kapacitását és teljesítményét. Nemcsak a rombadőlt üzemeket hozták helyre, hanem újakat is létesítettek. Három év alatt több mint 20,000 munkás és dolgozó paraszt került vezető állásba; az uj értelmiség nevelésére felállították az Állami Műszaki Főiskolát, a Közgazdaságtudományi Egyetemet, a Gazdasági és Műszaki Akadémiát és a Mezőgazdasági Akadémiát; megkezdődött a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem építése. továbbá Szolnokon az ország első szalmacellulóze- gyára. Az 1950—54 közötti időszakban az ország igen nagy erőfeszitéseket tett az ipar, s mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére. Ilymódon a lakosság fogyasztási céljaira a kelleténél kevesebb jutott, az életszínvonal átmenetileg stagnált, sőt körülbelül két éven keresztül bizonyos mértékig vissza is esett. Ezért a feszitett ötéves tervet módosítani kellett és az ötéves terv befejezése után, 1955- ben tervnélküli időszak következett, hogy ezalatt reálisan felmérjék az ország gazdasági erőit. 1955-ben dolgozták ki a következő ötéves tervet, amely már mentes volt a korábbi időszakhibáitól és 1956-ban megkezdődött az uj terv végrehajtása. Az ellenforradalom azonban félbeszakította a terv menetét. A harmadik perspektivikus népgazdasági tervet az 1958. január 1. — 1960 december 31. közötti időszakra dolgozták ki. Fő célkitűzése a termelőerők fejlődésének és az életszínvonal folyamatos további emelkedésének biztosítása, a népgazdaság szocialista szektorának erősítése és kiszélesítése volt. Körültekintően számításba vették, hogy az ország nyersanyagban szegény, s mindenekelőtt a munkaigényes iparágakat kell fejleszteni. AKGST-hez tartozó országok több területen összehangolták termelésüket. Az együttműködésnek annál is inkább nagy a jelentősége, mert Magyarország nyersanyag- szükségletének majdnem 70 százalékát a szocialista országokból szerzi be, s exportjának is körülbelül 70 százalékát a szocialista országok vásárolják. két évben előtérbe került a korszerű telefonközpontok, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezések gyártása. A rádió- és televiziógyártást Székesfehérvárott egyetlen üzemben összpontosították, hogy a többi nagymultu üzem, a Beloia- nisz Gyár, az Orion és a Telefongyár a legkorszerűbb nagyber-endezések előállítására térhessen át. Az Orion gyárban máris sorozatban készülnek a mikrohullámú berendezések, amelyeket például a Barátság Kőolajvezeték ellenőrzésére is felhasználnak. A műszeripar uj termékei is hamar népszerűek lettek az egész világon. Elsősorban az orvosi műszerek iránt nagy az érdeklődés. Debrecenben nemzetközileg összehasonlítva is korszerű üzemet hoztak létre, ahol orvosi fecskendőből például 1964-ben már majdnem kilencszázezret, 1965-ben pedig másfélmilliót gyártanak, — háromszor any- nyit, mint 1963-ban. Az injekcióstü gyártás is megháromszorozódik. Ezzel egyidőben az elavult műszereket exportképes uj gyártmányokkal cserélik fel. Felfelé ivei a hajoipar termékeinek népszerűsége is. A Magyarországtól vásárolt 1200—1600 tonnás áruszállítók, a folyami vontatók, az 1350- 2000 lóerős tolóhajók már megtalálhatók szovjet vizeken, a Föd közi-tengeren, norvég s indonéz vizeken. Az egyik norvég céggel például eddig összesen 15 tengerjáró szállítására kötöttek megállapodást. A külföldi igények oly nagymértékben megnövekedtek, hogy a magyar hajóipar 1970-ig el van már látva rendeléssel. A kiemelt iparág a szerszámgyártás is, ahol a hagyományos univerzális gépek rovására a legkorszerűbb nagypontosságu szerszámgépek gyártása került előtérbe. A szerszámgépipar termékeinek nagyobb része azonban ma még hagyományos univerzális gép, az arányok megváltoztatása az 1966-ban kezdődő harmadik ötéves terv feladata lesz. A kiemelt ágazatok nagyarányú fejlesztésén kívül szinte teljesen uj iparágak is születtek Magyarországon. Ilyen például a csapágy gyártás. Néhány évvel ezelőtt még úgy tervezték, hogy teljes felfutás után évente hárommillió csapágyat készítenek. De az eredetileg tervezett három millió helyett 1964-ben már 12 millió csapágy készült Magyarországon. Ez teljes egészében kielégíti a hazai igényeket, sőt exportra is jut belőle. Magyarországon uj iparág a teherautó- és autó- buszgyártás is. Az. első autómotor 1949-ben, az első teherautó pedig 1950-ben készült el. 1964 végéig összesen több mint 150,000 2- 4- és 6 henge rés motort s 55,000 teherjármüvet adtak át. Magyar teherautók közlekednek 31 országban, s most már nemcsak hagyományos teherszállító kocsik, A HEJŐCSABAI Cement és Mészmüben a kísérleti mészégető ujtipusu kemencéje Az első ötéves terv eredménye: Magyarország ipari államá válik Az ország adotságáira épült a második ötéves terv
