Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
.Thursday, April 1, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD II Szülőföldünk a felszabadulástól máig 1965 április 4-én ünnepli Magyarország felszabadulásának 20. évfordulóját. 1945 április 4-e e kis nép évezredes történelmének sorsfordulóját jelentette. Azon a napon, amikor a szovjet hadsereg az utolsó náci német katonát is kiűzte Magyarország területéről, lezárult e sokat szenvedett nép vérzivataros történelmének legsötétebb szakasza. A 20 évvel ezelőtti tavaszon végre a magyarság előtt is megnyiit a felemelkedés útja. Április 4-e jelentőségét kiemeli, hogy e napon nemcsak a külföldi megszállóktól szabadult meg a nemzet, vált valóban függetlenné, hanem társadalmi vonatkozásban is ütött a történelem órája. Eljött a nagy pillanat: a nép vehette kezébe saját sorsának irányítását, saját ügyének intézését. A MAGYAR POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI ÉLET 20 ÉVE Állami és társadalmi rend. — Az uj 1944 NOVEMBER-DECEMBERÉBEN az ország nyugati felében és a fővárosban még dörögtek az ágyuk, a fasiszta rend végóráit élte, de Tiszántúlon a falvakban és a városokban a felszabadult nép már megteremtette a demokratikus át alakulás helyi szerveit, a nemzeti bizottságokat. E bizottságok alapján a lakosság képviseletében jött létre 1944 decemberében a debreceni Nemzetgyűlés. A Nemzetgyűlés megválasztotta az ideiglenes kormányt, amelynek megalakulásával megszületett egy, ugyan átmeneti jellegű, de demokra tikus központi hatalom. Megteremtődött az uj magyar állam. Az ideiglenes kormány nyilatkozatának alapját a nemzeti újjászületés programja adta. A programot a kommunista párt dolgozta ki. A programot támogatta a Nemzetgyűlés és a különböző pártokat magában foglaló Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. E program hirdette: “Lesz magyar újjászületés” azon a földdarabkán, amelyet korábban Eu- rópa-szerte úgy ismertek, mint a HÁROM MILLIÓ KOLDUS ORSZÁGÁT, a tüdőbaj hazáját, az urak Magyarországát. Két háború között, a Hor- thy-rendszerben, a politikai hatalom a nagybirtokosok és a tőkések kis csoportjának kezében Összpontosult, a munkásokat, a földnélküli parasztokat, a vagyontalanokat még a legelemibb állam- polgári jogok gyakorlásából is kizárták. Az úri rend konzerválta az elmaradottságot, a nyomort, a feudális állapotokat Magyarországon. 1945-ben gigászi volt tehát a feladat. Nemcsak a háború pusztította, ezer sebből vérző ország gazdaságát kellett életre kelteni, hanem évszázados elmaradást kellett pótolni. A történelem ilyen körülmények között a demokratikus átalakulást tűzte napirendre. Ezt a forradalmat a munkásosztály vezette, és ez a forradalom teremtette meg a munkások és a parasztok demokratikus hatalmát. Az uj magyar állam betöltötte feladatát. A gazdasági és a politikai berendezés forradalmi átalakulását jelezte a radikális földreform — a nincstelen parasztcsaládok százezrei jutottak földhöz, — 1946 -ban a bankok, a bányák, a mammut-üze- mek és a nagykereskedelem államosítása, a köztársaság kikiáltása, az infláció megállítása, a stabilizáció megteremtése, majd valamennyi nagyüzem társadalmi tulajdonba vétele és az iskolák államosítása. A föld azé lett aki megművelte, a gyár a munkásé, a gazdasági, a szociális és a kulturális intézmények mind a nép birtokába kerültek. 1947-ben az első hároméves népgazdasági tervvel megkezdődött Magyarországon a tervgazdálkodás is, amely a társadalmi átalakulásért vívott harc hatékony eszköze lett. Az ország újjáépítéséért folytatott kemény, áldozatos munkában a fejlődés irányával szembehelyezkedő pártok elvesztették bázisukat, hitelüket, felmorzsolódtak s a politikai fejlődés úgy hozta, hogy lényegében a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülése (1948) után egypártrendszer alakult ki Magyarországon. 1949-ben létrejött a munkásosztály egységes pártjának és a vele korábban koalícióban levő pártoknak, valamint a szakszervezeteknek a részvételével a népfront. Uj társadalmi rend, uj állam Az 1948-49-es évek fordulópontot jelentettek a fejlődésben. A gigászi méretű újjáépítésben és a politikai harcban eldőlt, hogy milyen irányban fejlődjék a magyar élet, mert ekkorra már az uj társadalmi rend felépítésének letéteményese véghatalom születésének körülményei érvényesen a dolgozó nép lett. Az iparban, a kereskedelemben, a közlekedésben uralkodó formává vált a társadalmi tulajdon. Ez mutatta, hogy az uj Magyarország társadalmi berendezkedésének alapját a munka és a termelőeszközök társadalmi tulajdona határozza meg. A fejlődést visz- szatükrözte az állam jellegének megváltozása is. Magyarországon szocialista jellegű tehát ujtipusu államhatalom jött létre. Az uj államhatalom formája: népköztársaság. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 1949 augusztus 20-án az Országgyűlés törvénybe iktatta a magyar nép első demokratikus államjogi alapokmányát, az Alkotmányt. Az alaptörvény 11 fejezetének 71 paragrafusa hűen tükrözi és rögzíti az addig elért eredményeket. Leszögezi : Magyarország népköztársaság, a munkások, parasztok állama. A népköztársaság védi az ország függetlenségét és szabadságát, harcol az ember kizsákmányolása ellen. Kimondja: Magyar- országon a termelőeszközök zöme a társadalom tulajdonában van, s hogy a gazdasági életet az állami, népgazdasági terv határozza meg. A társadalmi rend alapja a munka. A munkával szerzett tulajdont az Alkotmány elismeri és védi, és biztosítja az öröklési jogot. A fejlődés irányát is megmutatta az alaptörvény. Lfeszögezi: a dolgozó nép következetesen épiti a gazdaság szocialista rendjét és megvalósítani törekszik a szocializmus elosztási elvét: “Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint..” Az Alkotmány meghatározza az államhatalom és az államigazgatás legfőbb szerveit, az államhatalom helyi szerveit. Intézkedik a bírói szervezetről, az ügyészségről. Rögzíti az állampolgárok széleskörű, demokratikus jogait, majd felsorolja a kötelességeket. Az alaptörvény tartalmazza a választások alapelveit, a Magyar Népköztársaság címerének, zászlójának leírását és végül kimondja, hogy az alaptörvény az államhatalom minden szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelező. Amikor 1949-ben az alaptörvény született, a nép akkor kezdett hozzá az uj társadalom alapjainak lerakásához. Munkája nyomán, a nagyszabású népgazdasági és kulturális tervek végrehajtása révén, soha nem látott eredmények születtek. A valamikor félgyarmati, elmaradott Magyarország fejlett szocialista nagyiparral rendelkező ország lett. A tömegek életszínvonalának emelkedése révén gyorsan terjedt a kultúra is. Sajnos, az egészséges fejlődést gátló tényezők zavarták meg. 1949 után, az ötvenes évek elején, súlyos politikai hibákból következő kilengések keletkeztek, és ezt betetőzte a külső és belső reakció által 1956-ban kirobbantott ellenforradalom. Az ellenforradalom óriási pusztítást, mintegy 22 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar népnek. Az ellenforradalmi lázadás leverését követően hirtelenül gyorsan talpraállt az ország, újjáalakult a kommunisták pártja, megszületett a Magyar Szocialista Munkáspárt. Kádár Jánossal az élen az uj vezetők minden vonatkozásban leszámoltak a korábbi hibákkal. Magyarországon heyreállt a rend és megszilárdult a népi demokratikus hatalom. A munkásosztály szövetségi politikája arra irányul — mivel a szocializmus az egész nép számára épül, — hogy az összes dolgozó osztályokat és a dolgozó kispolgárságot is bevonja az uj társadalom formálásának munkájába. Az MSZ MP a napi gyakorlati politikában alkalmazta azt a jelszót, amely szerint: “AKI NINCS ELLE- Mj«íí, AZ VELÜNK VAN!” a helyes, népszerű politika alapján meggyorsult az uj társadalmi rend épitése. Viszonylag rövid idő alatt a mezőgazdaságban is uralkodó formává vált a termelőeszközök társadalmi tulajdona. Ezzel létrejött a népgazdaság egységes rendszere, befejeződött Magyarországon a szocializmus alapjainak lerakása és megkezdődhetett az uj társadalmi rend teljes felépítésének munkája. A népgazdaság egységes rendszerének létrejötte természetesen lényegesen megváltoztatta az egész társadalom szerkezetét. A magyar társadalomban a vezetőszerep a munkásosztályé, amely a népi hatalom megteremtésével és az uj élet építésének munkájában megnövelte erejét és bebizonyította elhivatottságát a nemzet vezetésére. A munkásosztály a szocializmus épitése során maga is átalakul, tudásban gyarapszik, eszmei-politikai színvonala évről-évre emelkedik. A munkás- osztály Magyarországon ma már számszerűleg is a társadalom legjelentősebb osztálya. Létszáma megközelíti a kétmilliót. A társadalom másik alapvető, második legnagyobb osztálya a szövetkezeti parasztság. Létszák ma eléri az 1.6 milliót. A társadalom harmadik legszámottevőbb részét alkotják a különböző alkalmazott rétegek. Ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi, köz- igazgatási, kulturális, egészségügyi, egyéb alkalmazottak. Létszámuk megközelítik az egymillió főt. Ezen belül ki kell emelni a főiskolai végzettségű értelmiségieket. Ezek száma meghaladja a 180,000-et. Az uj társadalomban ez a réteg növekszik számszerűleg a leggyorsabban. A szövetkezeti kisiparosok létszáma hozzávetőlegesen 150,000 a magánkisiparosoké 80,000, a magán-kiskereskedőké pedig körülbelül 10,000. A falusi kisáruter- melő osztály maradványa, az egyénileg gazdálkodó parasztság létszáma mintegy 160,000 családot foglal magában. A népgazdaság egységes rendszerének kialakulásával az ország össznépességén belül a munkások és az alakalmazottak aránya az 1949. évi 46 százalékról kereken 70 százalékra emelkedett, a kisárutermelők aránya pedig az 1949. évi 42 százalékról 2 százalékra csökkent. A társadalom szerkezetében végije ment gyökeres változást jól szemlélteti a következő adat is: 1949-ben az ösz- szes keresők 30 százalékát foglalkoztatta a szocialista szektor, tehát az állami üzemek és a szövetkezetek; jelenleg pedig a keresők több mint 93 százaléka dolgozik a szocialista szektorban. A népgazdaság egységes rendszerének létrejötte azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is okozott az egész társadalom szerkezetében, kihat minden osztály és réteg helyzetére, magatartására. Az egységes gazdasági alapon azonosak lettek az érdekek, és minden osztály és réteg most már közvetlenül érdekelt az uj társadalom mielőbbi felépítésében. Húsz évvel ezelőtt osztályellentétek és pártharcok szaggatták a magyar nemzetet és most az egységes népgazdaság alapján, a helyes politika révén — a történelemben először — megteremtődött a nemzeti egység megvalósításának reális alapja. A szocialista nemzeti egység, amelynek politikáját az MSZMP hirdette meg, a legszélesebb osztályszövetség. Az egység egyik legfőbb garanciája, hogy a társadalom vezető erejének, a munkás- osztálynak az érdekei, közeli és távoli céljai egybeesnek a szövetkezeti parasztság, az értelmiség és az egész dolgozó nép érdekeivel. E nemzeti egységnek, ennek az osztályszövetségnek egyik igen fontos politikai eleme a kommunisták és párton- kivüliek összefogása. A nemzeti egység keretét a Hazafias Népfrontmozgalom adja meg. Az Alkotmány születése óta tehát jelentősen megváltozott a magyar társadalom arculata. Természetes, hogy 1949 óta az élet alakulása több Ízben szükségessé tette az Alkotmány egyes rendelkezéseinek megváltoztatását, kiegészítését. Legutóbb 1957-ben fogadott el alkotmány-módosító javaslatokat az Országgyűlés. A magyar társadalom ma már fejlődésének uj korszakába lépett és ez szükségszerűen napirendre tűzi az Alkotmány módosítását.