Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-01 / 13. szám

Thursday, April 1, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD s Victor Perlő: AZ ADA, A KÖLTSÉGVETÉS ÉS A KÖZGAZDASÁG E hét végén tartja évi nagygyűlését Washing­tonban az Americans for Democratic Action (ADA) szervezet. E csoport tekintélye lényegesen megnö­vekedett azáltal, hogy egyik hive, Hubert Humph­rey az ország alelnöke lett. Működése is hatáso­sabb lett, amikor felhagyott a hidegháború támo­gatásával, a vietnami kérdésben a béke mellett foglalt állást, sikraszállt a nukleáris leszerelés mel­lett és amikor egyik vezetője, Joseph L. Rauh Jr. a polgárjogi mozgalomban fontos szerepet vállalt magára. Ennek megfelelően a szervezet országos prog­ramja is megerősödött és függetlenebbé vált a de­mokrata párt hivatalos vonalától. Februárban, egy fontos nyilatkozatban az ADA éles hangon kriti­zálta Johnson költségvetését — ezt a sajtó majd­nem teljesen elhallgatta. Valószinüleg érdekli azo­kat, akik olvasták a költségvetéssel foglalkozó utóbbi cikkeimet, hogy miről szól az ADA nyilat­kozata: “Elsősorban, ... lássák el az ország nagyarányú, kielégítetlen szükségleteit, amelyek a Nagyszerű Társadalom megvalósításához szükségesek; másod­szor ... folytassanak olyan pénzügyi politikát, amely hozzásegít a teljes foglalkoztatottsághoz. Johnson elnök legutóbb benyújtott költségvetése mindkét szempontból hiányos. Több égetően szük­séges program keresztülvitelére csak elégtelen megoldásokat ajánl; egyszóval, nem segíti elő a gazdasági élet fellendülését a teljes foglalkoztatott­ság megvalósítása felé.” Több kell, mint amit javasolnak A nyomor komoly leküzdésére “még mindig egy józanul megszervezett mozgósításra van szükség — sokszorosan nagyobb arányokban, mint ez a vérszegény kezdeményezés.” A társadalombizto­sítási járulék 7 százalékos emelése helyett egyhar- madával, vagy a jelenleginek felével kellene azt felemelni és a közjóléti juttatásokat is lényegesen emelni kellene. Egy erre vonatkozó sajtókonfe­rencián az ADA egyik vezetője, Edward D. Hol­lander, aki egyúttal szakszervezeti vezető is, 15 milliárd dollárral több közjóléti kiutalást ajánlott, mint amennyit a költségvetés előirt; beleértve a 4 éves 40 milliárd dolláros iskola-segélyezési prog­ramot, évi két millió lakótelep építését, amelynek fele a kis- és középjövedelmüek lakásszükségletét szolgálja, a 2 dolláros minimális órabért és polgári átszervező bizottság felállítását, amely a hadi üze­meket átszervezné a békés termelésre. A gazdaság bizonytalan alapokon áll Ez a gazdasági kritika különösen időszerű lett a legújabb gazdasági hírek megvilágításában: ► Dacára a gazdasági termelés 8 százalékos nö­vekedésének múlt év februárja óta, ez év február­jában a munkanélküliség újból, az immár állandó 5 százalékos színvonalra emelkedett. Miután az ilyen magas gazdasági növekedés nem lehet tar­tós, félő, hogy a munkanélküliség ahelyett, hogy csökkenne, még nagyobb arányokat ölt majd az év vége felé. ► Az acél-raktár hétről-hétre való növekedésé­vel, az acéliparnak rossz kilátásai vannak az év má­sodik felére. ► A kedvezőtlen fizetési mérleg a kormányt megszigorításokra ösztökéli a szövetségi kölcsönö­ket illetően. Ebből kifolyólag egyre nagyobb a két­I SENKINEK NEM VÉTŐ \ > ártatlan autóvezető szabályosan vezet a kali- * y forniai Freeway-n, amikor észreveszi, hogy 5 j egy autó követi és a benne ülő két ember 5 megállásra inti. Az autón semmi jelzés nem * volt, nem tudhatta, hogy rendőrautó és benne y y két civilruhás detektív ül. Azt hitte szegény, t hogy "hold-up" banditák követik, akikből i i tudvalevőleg sokkal több van, mint detekti- y vekből. Rálépett a gázra és menekülni pró- i bált. Az inkognitóban utazó detektívek addig lő- t y völdöztek utána, amig agyonlőtték a senkinek s y nem vétő embert. Utólag kiderült, hogy az f y illető józan volt, a törvénnyel sem volt baja 5 y soha. A feleségének és a gyermekeinek majd y £ azt mondják, hogy "Bocsánat, tévedés!" és az $ ■■í eset a feledés homályába merül. Közben ban- 5 diták két bankot "hold-up"-oltak. Ott se J y rendőr, se detektív nem szerepelt. ^Járóadafomliztoóitáó Mindenki ismeri a saját telefonszámát, mivel ez fontos. Ugyanilyen fontos tudni társadalombizto­sítási számunkat is. Ezt azonban nem sokan tud­ják. A munkaadó minden évben levon 3% százalé­kot a fizetésünkből, egészen $4,800-ig, amit az­után a saját hozzájárulásával befizet a társadalom­biztosítási irodába. Ezt az összeget, minden mun­kásnak jóváírják a biztosítási számláján. Azt hihetjük, hogy ha nevünk ott szerepel, ez ele­gendő, de ha jobban meggondoljuk a dolgot, rájö­vünk arra, hogy nem úgy van. Mert pl. van vagy 1,679,000 ember, akit Smithnek hívnak, s mind­egyiküknek van társadalombiztosítási számuk. Van köztük vagy 45,000, akinek Smith William és 55 ezer, akinek Smith Mary a neve. Az is megtörtén­hetik, hogy a középső nevük is egyforma. Éppen ezért nagyon fontos, hogy időről időre utánanéz­zünk, hogy a társadalombiztosításra befizetett ösz- szegek a mi nevünkre legyenek elkönyvelve. A társadalombiztosítási szám szükséges az Internal Revenue Service céljaira is. — Ha valakinek a bankban megtakarított pénze van, ott is be kell jelenteni a számot, tehát kétszeresen fontos, hogy tudjuk, mi a számunk. Ha valaki nem tudja, könnyen beszerezheti, csak a helyi társadalombiztosítási irodába kell el­mennie, ahol erre szóló postakártyát kap, melyet elküld a központba. Ha nem tud személyesen el­menni, telefonon vagy Írásban is kérheti, szívesen kiküldik. Alább közlünk néhány kérdést és feleletet a tár­sadalombiztosítással kapcsolatos problémákról. KÉRDÉS: Munkaképtelen vagyok, de még csak 45 éves. Egyesek szerint jogosult vagyok a társa­dalombiztosítási munkaképtelenségi juttatásra, mások szerint nem. Mi a helyzet? FELELET: Ha teljesen és állandóan munkakép­telen és elég hosszú ideig dolgozott olyan munkán, amire a társadalombiztosítás kiterjed, jogos a munkaképtelenségi juttatásra, tekintet nélkül ar­ra, hogy most hány éves. Érdeklődjön a helyi tár­sadalombiztosítási irodánál. KÉRDÉS: Ha munkaképtelenségi juttatást kapok a feleségem és 16 éves fiam is jogos a segélyre? FELELET: Ha munkaképtelenségi igényjogo­sultságát érvényesnek találják, ők is jogosak a jut­tatásra. KÉRDÉS: Ha most, 36 éves koromban, munka­képtelenségi juttatást kapok, jogos vagyok ugyan­olyan összegre, mint azok, akik 65 éves korukban mennek nyugdíjba? FELELET: Igen, az önnek járó összeget Ugyan­úgy számítják ki, mintha a 65. évében vált volna munkaképtelenné. KÉRDÉS: Ha visszamegyek a munkába, miután munkaképtelenségi juttatást kaptam, azonnal be­szüntetik a csekkek küldését? FELELET: Nem, kaphat juttatást legalább 12 hónapon át, habár ha egészségi állapota megfele­lően javul, úgyhogy nem munkaképtelen többé, akkor csak 3 hónapon keresztül küldik a csekke­ket. KÉRDÉS: Ahhoz, hogy munkaéptelenségi jutta­tást kapjon valaki, szükséges, hogy teljesen tehe­tetlen legyen? FELELET: Nem, viszont betegségének, vagy sé­rülésének olyan komolynak kell lennie, hogy kép­telen bármilyen munkára és gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. KÉRDÉS: Szükségem van-e orvosi igazolványra munkaképtelenségem igazolására, mielőtt benyúj­tom igényemet? FELELET: Nem. A társadalombiztosítási iroda megmagyarázza, hogy milyen orvosi igazolásra vaus szüksége kérvényének támogatására és a szüksé­ges űrlapokat átadja, amikor a kérvényét be­nyújtja. j A közoktatás nem tart lépést Los Angeles népjóléti bizottságának egyik nem­rég megtartott gyűlésén dr. William R. Hathaway iskolaügyi adminisztrátor azt a kijelentést tette, hogy ha az állam iskolái előre nem terveznek, ä 2000-ik év eljövetele idején az iskolák olyan hely­zetben lesznek, mint az autóvezető, aki Los An­gelesből Chicagóba akar hajtani egy 1928-as tér­képpel. Tudtára adta a népjóléti bizottság tagjainak, hogy a város leggazdagabb vidékén kb. 5 ezer olyan felnőtt lakik, akit Írástudatlannak lehet te­kinteni. Ezek nem képesek újságot olvasni, sót még gyermekeik iskolai bizonyítványait is képtér lenek elolvasni. Ezeknek száma Kaliforniában meghaladja a 500 ezret; egyedül L. A. megyében 200 ezer ilyen la­kos van. Az ország lakosságának 58 százaléka nem végezte el a középiskolát. Ilyen módon a tudo­mány hiába ér el nagy vívmányokat, ha az ember nem tart lépést a haladással. ••••••••••••••••••••••••••••»••••••••••• Olivier Lafourcade 16 éves diák a legújabb francia filmsiker szerzője. A film szereplői is 9—16 éves gyerekek. A történet egy kis provence-i faluban játszódik, ahol a diákok nem akarják befejezni a nyári szünidőt. ség aziránt, hogy tartós az autókereskedelem fel­lendülése, vagy hogy az építkezésben beállt lany­hulást ellensúlyozni lehet-e. y Az európai gazdasági termelés lelassulása egy­re határozottabban megnyilvánul és ez kedvezőtlen hatással lehet az export-kereskedelem jövőjére. y A polgárjogi krízisből és a kormány koncen­trált vietnami agressziójából kifolyólag várható, hogy a közjóléti törvénykezések elodázódnak és ami a legfontosabb, a közoktatási kiutalásokat részben redukálják, részben a bosszúálló dixiekra- ták mellékvágányra terelik. Úgy hiszem, hogy mindezek együttvéve kedve­zőtlenül egyensúlyozzák a nagyvállalatok tőkebe­fektetéseit és fennáll a veszély, hogy még az év vége előtt bekövetkezik a hanyatlás. Mindez annál sürgősebbé teszi a munkásság, a néger nép, a libe­rális elemek küzdelmét a kiterjesztett közjóléti program megvalósítására. Milyen megoldást keres a kormány? Johnson sem fogja ölhetett kezekkel várni a gazdasági hanyatlás bekövetkezését. Legújabb kül­politikai határozatai azonban azt mutatják, hogy a szokásos hidegháborús orvosláshoz folyamodik, amelyben a hadi költekezésre helyezi a fősulyt. A nemrég nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint, a honvédelmi költekezést csak papíron szállították le, a valóságban a hadi költekezés 1964-ben 6.5 százalékkal emelkedett. Március közepén, kétnapos gyűlés keretében “a honvédelmi minisztérium szemléltető képet adott jelenlegi és jövőbeli fegyverkezési szükség­leteiről ... a hadi-ipar vezetőivel tartott newyorki konferencián.” A Pentagon szószólói megnyug­tatták az 1,200 jelenlevőt: még évekig nem kelt aggódniok a hadi megrendelések esetleges csök­kenése miatt és arra serkentették őket, hogy be­hatóan foglalkozzanak a “korlátolt háború” cél­jait szolgáló felszerelések kifejlesztésével, ame­lyeket a vietnami és a kongói háborúkhoz hasonló beavatkozó akciókra lehet felhasználni. Ma még fontosabb, mint valaha a népjóléti prog­ramok megvalósításáért, a békéért és polgárjogok­ért folyó harc egyesítése. A szavazójogot garantáló törvény gyors keresztülvietele és végrehajtása, a vietnami háború sürgős felszámolása elkerülhetet­len előfeltétele olyan konstruktiv, időszerű intéz­kedéseknek, amelyek megakadályozhatják a gaz­dasági hanyatlás bekövetkezését. Az ebből eredő népjóléti reformok elejét vehetnék annak, hogy a “Nagyszerű Társadalom” is az eddigi, jóhangzá- su, hidegháborús programok sorsára jusson. 1 A GENGSZTER VILÁGBAN j 2 .................. • • vannak függöny mögött működő vezérek, akik j* • parancsokat osztogatnak és ítélnek élet és J • halál felett. Vannak szófogadó közemberek, « • akik végrehajtják a parancsokat: a gyilkosok, * 2 akiket jólfizetett ügyvédek szabadiában tarta- • 2 nak. • A déli államok "rendjére" ügyelő kormány- * • zók, sheriffek, rendőrfőnökök esküjük meg- J • szegesével a törvények betartását sem ma- * • gukra, sem a szófogadó közemberekre nem • $ tartják kötelezőnek. így szabadon korbácsol- • • hatnak, kereszteket égethetnek, otthonokat • 5 és templomokat bombázhatnak és gyilkolhat- * J nak. 2 • A KKK tagjainak még ügyvédre sincs szűk- J • ségük, mert hiszen a sheriffek, rendőrfőnö- • 2 kök és rendőrök is közéjük tartoznak és a • 2 bírók még azokat is szabadlábra helyeztetik, • 2 akiket nagyritkán bűnösnek találnak. 2 Az amerikai Dél népessége gengsztervilág- * 2 ban él, amelynek "rendje" nem tűr beavatko- 2 2 zást. Igaz, hogy a szövetségi kormány nem is 2 2 próbál beavatkozni. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents