Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-25 / 12. szám
Thursday, March 25, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felszabadult Magyarország történetéből (Második közlemény) Erőszak ellen erőszakot Az ország- kirablásának megakadályozását a kommunisták kezdeményeztek. Csepel munkásságát 1944. november 27-i röpiratukban szólították fel az üzem megvédésre. CSEPEL NÉPE! A felszabadulás küszöbén álltok! A Vörös Hadsereg átlépte a Kisdunát, elfoglalta Csepel sziget déli részét. Hitler rabló és gyilkos hordái a legszégyenteljesebb szerepre ítéltek benneteket. Am kényszerítenek, hogy a már ágyutüzben álló üzemekben tovább kovácsoljátok a fegyvert a felszabadítók ellen. Arra kényszerítenek, hogy segítsetek a gyárak, üzemek leszerelésében és elvitelében Németországba. Utána pedig elűznek lakóhelyeitekről, éppúgy mint a többi városok és falvak lakóit, hogy szabad prédának vessék oda kis vagyonkátokat a fosztogató német hordáknak. Csepel dolgozói! Csepeli Vasasok! Csepel a magyar ipar büszkesége, a dolgozó jövő Magyarországának legfontosabb gazdasági alapja. Meg kell menteni Csepelt. Sorsotok össze van kötve vele! Ha elpusztul, kenyér nélkül maradtok, koldusbotra juttok! Várakozás helyett támogassátok a Vörös Hadsereget Csepel megmentésében és felszabadításában. Pártotok a Kommunista párt magasra emeli a harc zászlaját és kiadja a jelszót: Lépjetek azonnal sztrájkba a hadiüzemi termelés leállítására, a Vörös Hadsereg támogatására! Szervezzétek meg azonnal munkásosztagaitokat az üzemek megvédésére, a gépek leszerelésének megakadályozására és az útnak indított szállítmányok visszaszerzésére vagy azok felrobbantására! Erőszakra erőszakkal! Az erőszakos kiürítésnek erőszakkal álljatok ellen! Ennek a felhívásnak nyomán a csepeli munkások, munkásasszonyok leszaggatták a kitelepitési hirdetményeket, a községháza körül összegyülekezve, betörték az ablakokat, és tüntettek a németek és a nyilasok ellen. A Csepelen állomásozó magyar katonák fegyvert adtak a munkáscsoportoknak, és igy a tervezett kiürítésből nem lett semmi. Miskolcon, Pécsett és még sok ipari központban a munkások ugyancsak megakadályozták a gyárak kitelepítését és a lakosság elhurcolását. Nagyon sok helyen azonban — különösen a Dunántúlon, ahol viszonylag hosszú időre befészkelték magukat a német és magyar fasiszta gonosztevők — részben vagy egészben sikerült a kiürítési parancsoknak érvényt szerezni. Ennek is következménye volt, hogy a háborús károk olyan nagy összeget, mintegy 22 millió aranypengöt tettek ki. A kiürítéstől, a rekvirálásoktól, a visszavonuló csapatok kegyetlenkedésétől mérhetetlenül sokat szenvedett a magyar nép. íme, két szemtanú beszámolója a kiürítésről: ÁCSTESZÉRfKomárom megye) 1945. január 9.: “A német SS-csapatok parancsnoka Schandl János községi bírót, mert a lakosság elhurcolása ellen tiltakozott, arcul verte, fellökte és a sáros hóban meghempergette. Veidinger József, idős és beteges gazdát, aki a kitelepítésnek ellenszegült, ugyancsak katonáival az autóba feldobatta. Közben nevezett elájult, s mire rendeltetési helyükre megérkeztek, meghalt. Az erőszakkal elhurcolt ’akosság összes ingóságait a németek felprédál- lák, gabonakészleteit német lovakkal feletették, a 800 darab állatot lábon elhajtották, a baromfit, sertést helyben leöldösték.” SALGÓTARJÁN, GUSZTÁV AKNA: “A német parancsnokság elhatározta, hogy gázzal kényszeríti ki az embereket a bányából. Az első kettőt, aki feljött, egy német főhadnagy arccal a bánya felé fordította és hátúról agyonlőtte. A többiek közül négyet ugyancsak agyonlőttek, másik húszat Losoncra szállítottak. Ezek további sorsa ismeretlen. ’’ (A nácizmus nyomában cimü dokumentumkötetből.) Az egész ország felszabadul Budapesten és a Dunántúlon október 15-től a németek által elszabaditott nyilasterror tombolt; esztelen szadisták jutottak uralomra Szálasival. A “nemzetvezető” egymillió katonát ígért a németeknek; a Szálasi-puccs másnapján falragaszok jelentek meg Budapest és a vidéki városok, falvak utcáin: jelentkezni kötelesek haladéktalanul a katonai szolgálatra eddig betegség vagy korhatár miatt be nem hivott emberek, öregek és fiatalok válogatás nélkül, különben “felkoncoltatom, kivégeztetem...” A téboly uralma A nyilas külügyminiszter Kemény Gábor az uj “kormány” megalakulásának másnapján a következő mondattal jellemezte a nemzetközi helyzetet: “Az egész európai Nagytér hatalmas vájudás- sal készül megszentelt újjászületésére, totális Földgömb-vezetésre.” (összetartás cimü nyilas lap október 17-i száma.) Ugyancsak az összetartásból való az alábbi idézet is: “A Nemzetvezető akaratából a Vörös Hadsereg a Nagykörutnál le sz megállítva, diadalmas szittya hadaink innen űzik vissza a bolsevistákat az Űrálig ..” Budapesten félig agyonvert, sápadt, meggyötört emberek vánszorgó borzalmas menetekben indulnak a pályaudvarok felé, ahonnan a haláltáborokba szállítják őket, a Duna partra, ahol a nyilasok helyszínen hajtják végre a kivégzést. Ezrével ölik meg a gettókba csukott zsidókat. A rendőrség és a nyilas karhatalom állandóan raz- ziázik a város legkülönbözőbb pontjain; hamis papírokkal bujkáló katonaszökevények, zsidók és kommunisták után folyik a razzia, akiket vagy a helyszínen koncolnak fel a hadügyminiszter parancsa értelmében, vagy — ami körülbelül ugyanezt jelenti — átadják őket a németeknek. ''Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint hús, ha pattan. Tarkólövés. — Igy végzed hát te is, — súgtam magamnak, — csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. — Der springt noch auf — hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen.'' (A XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének, Radnóti Miklósnak zsebében találták ezt a verset, amikor a tömegsírt kihantolták.) Szétzüllött államgépezet — uj népi szervek Ahogy a Vörös Hadsereg első egységei átlépték az országhatárt, a horthysta közigazgatás — a felszabadított területeken — teljesen összeomlott. A rendőrkapitánysági jelentések beszámolnak a menekülési'ől. íme egynapi “termés”: “Nagykanizsa 1944, október 9-én, 17:55-kor jelenti, hogy személyzetével együtt Dunaföldvárra érkezett; Székesfehérvárra folytatják útjukat... Turkeve jelenti, hogy a kapitányság személyzete kiürítési parancs nélkül Turkevét elhagyta és Gyöngyösre érkezett... A kecskeméti kapitányságról dr. Sida Károly segédfogalmazó jelenti, hogy a város szélén utcai harcok vannak, mire a kapitányság helyét elhagyta és Budapest felé indult.” (Párttörténeti Intézet archívuma). A népi erők, a haladó emberek talpra ugrottak, és nem várva visszautasításra, kezükbe vették az elárvult ügyek intézését, megkezdték az uj, demokratikus közigazgatás megteremtését. Megalakultak a nemzeti bizottságok. A nemzeti bizottságok nagy része szükségesnek látta, hogy körvonalazza hatáskörét, és azt a lakosság tudomására hozza. A CSANÁD MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG abban a hirdetményben, amelyben a lakossággal közölte megalakulását, igy fogalmazta meg hatáskörét: “Közhírré teszem, hogy a mai napon megalakult a Csanád vármegyei Nemzeti Bizottság amelynek célja és feladata minden olyan intézkedés megtétele — legyen az politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi vagy közigazgatási —, amely az uj, demokratikus Magyarország felépítését célozza és előmozdítja.. .” A régi közigazgatási apparátusban meghúzódó reakciós, fasiszta elemek szabotázskisérleteire (akik a “jogfolytonosságra”, a “szakszerűségre” való hivatkozással igyekeztek már a legelején aláásni a nemzeti bizottságok tekintélyét) adott választ a MAKÓI NEMZETI BIZOTTSÁG elnöke: “Lehet, hogy nem értünk a paragrafusokhoz, de szivünk és jóakaratunk több, mint azoknak a bitangoknak, akik eddig bitorolták az országot.” Tették, amit tenniük kellett A nemzeti bizottságok tevékenysége a nagy- népi ébredésnek, a népből hirtelen kiemelkedett vezetők okosságának, helytállásának, talpraesettségének lelkesítő bizonyítéka volt. OROSHÁZÁN igy és ilyen ügyekkel foglalkozott a Nemzeti Bizottság, az ülések jegyzőkönyve szerint: “1944 december 7.: A Jurcsek-féle beszolgál- tatási pontrendszert azonnal eltörlik. Megszabják az orvosi kezelés tarifáját 10 pengőben, s azt nem engedik felemelni, mert ‘ezen’ helyzetben nem lehet vagyont gyűjteni’. A kerületi (tanyai) iskolákban is meg kell indítani a tanítást és tüzelőt kell számukra szerezni.” A nép igazságot is szolgáltatott. Nem jogi végzettség alapján, hanem igazságérzetétöl és osztályösztönétől vezetve. Megszülettek a NÉPBIRó- SÁGOK. A demokratikus átalakulás kezdettől fogva átlépte a polgári demokratikus forradalom kereteit. Az élet követelte a tőkés kizsákmányolás korlátozását is: demokratikus állami ellenőrzést a termelés felett. Sorra alakultak az üzemekben az üzemi bizottságok, amelyeknek — kezdetben törvényileg meg sem határozott jogkörük volt. Itt is az adott helyzet, a józanul felmért szükséglet döntött. Az üzemi bizottságok is tették, amit tenniük kellett. “Amint megindultak az üzemek jelentkeztek a tulajdonosok vagy megbízottaik. Felháborodva tiltakoztak az üzemi bizottságok működése ellen. Fenyő Miksa és Knob Sándor, a hírhedt, újjáalakult Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetői szinte naponta kilincseltek nálunk a SZOT- ban. (Szakszervezeti Országos Titkárság). Követelték, hogy mutassuk fel a törvényt, amelynek alapján az ügyvezető bizottságok működnek. Megígértem nekik, hogy kétszázezer ember kíséretében elviszem a GYOSZ-ba. —De ha akarják, uraim, háromszázezren is leszünk. Megköszönték. Ebből nem kértek.” (Kossá István visszaemlékezése.) (Folytatjuk) RÖVIDEK iS A Magyar Statisztikai Hivatal legújabb kimutatása szerint Magyarországnak 710 milliárd forint értékű a vagyona. Ez az érték 400 milliárd forinttal magasabb az ország 1938. évi vagyonánál. A statisztikai összesítés szerint az országban 6,475 ipartelep dolgozik, vagyis 2,363-mal több mint 1938-b^n. A gyáriparban egyébként háromszor annyian dolgoznak, mint a háború előtti utolsó békeévben, s az ország összkeresőinek száma a legújabb felmérések szerint 4,790,000. Gyakorlatilag tehát a tízmilliós ország csaknem minden második állampolgárának közvetlen jövedelme van. C'KS v* Uj bányászlámpa sorozatgyártását kezdik meg a budapesti Gamma Optikai Müvekben. A magyar találmány érdekessége: nincs benne se égő, se elektromos áram, sem petróleum. Fényforrása egy műanyag lap, amelyet radioaktiv izotóp gerjeszt fény kibocsátására. A lámpa a környezetre teljesen ártalmatlan. A lámpában lévő izotóp felezési ideje 27 év, tehát gyakorlatilag fényereje ennyi idő alatt csökken felére. A magyar találmány iránt komoly külföldi érdeklődés mutatkozik. u* A világ férfilakosságának átlagos testmagasságát a tudósok 160—162 centire becsülik. Magyar- országon, a legutóbbi adatok szerint, 169, 5-172.5 centiméterre nőnek meg a férfiak. A nők ennél 10.5 centivel alacsonyabbak. Ezek a számok természetesen átlagot fejeznek ki, mert termetre nézve a magyar népesség is lényegesen megoszlik. Mind a férfiaknak, mind a nőknek kb. egyharmada az átlag körül mozog, viszont a férfiaknak 31, a nőknek 29 százaléka túllépi, a többi pedig nem éri el az átlagot. C-K9 Harmincötezer képeslapot gyűjtött össze Viszt János győri tisztviselő. A lapok kilencven ország tájait örökítik meg. A gyűjtő jelenleg is húsz országból 80 cseretárssal tart fenn állandó kapcsolatot, s havonta több mint 300 újabb képeslappal gyarapszik gyűjteménye.
