Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-25 / 12. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 25, 1965 Ml AZ OKA A FORGALMI BALESETEKNEK? Több emberélet pusztul el évente az országuta­kon, mint átlagban a háborúkban. A statisztikai adatokból következtetve, 51 ezer ember veszti el életét és 1.8 millió személy fog sérülést szenvedni ebben az évben, forgalmi balesetekből kifolyólag. Nem sebesültek meg ennyien az amerikai hábo­rúkban, az 1775-ös Lexington-i ütközettől mind a mai napig. Több mint kétszerannyi kárt okoznak az ország­úti balesetek, mint amennyit az évi tűzkárok ki­tesznek. A forgalmi balesetek áldozatainak száma évről évre növekszik. Ez a probléma már olyan óriási méreteket öltött, hogy a törvényhozók is fel­figyeltek és március közepén egy szenátusi albi­zottság kihallgatásokat tart ebben a kérdésben. Az egész országban sürgetik, hogy a törvény­hozók az országutak biztonságának kérdését fon­tosabbnak tekintsék minden más törvénykezésnél, de egyelőre nem sok történt ebben az irányban. Biztos, hogy előbb-utóbb különböző megszigorítá­sokra lehet számitani. Elsősorban, minden való­színűség szerint emelni fogják az autóbiztositási dijakat. Szigorúbb büntetéseket mérnek ki azok­ra, akik ittas állapotban hajtanak. Akiktől ebből kifolyólag vonják meg a hajtási engedélyt, nem egykönnyen kaphatnak újat egy másik államban. A kormány évente 60 ezer autót vásárol és meg­kívánja, hogy ezentúl ezeket több biztonsági fel­szereléssel lássák el. Ennek hatásaként remélhető, hogy hasonló fel­szereléssel látják el a privát kereskedelembe bo- «sátott autókat is. Megszigorítják a hajtási enge­déllyel jaro vizsgákat is, különösen az idősebb ko- ruakkal szemben. Mind az államok, mind a váro­sok nagyobb összegeket fognak költeni az utak biztonságosabbá tételére. A gondatlan hajtás a legfőbb ok Szakértők véleménye szerint a legtöbb balese­tet a rossz hajtás okozza. A National Safety Coun­cil adatai szerint ez az okozója a balesetek 90 szá­zalékának és még további 8 százalékát az ittas álla­potban való hajtás okozza. Épp ezért sürgetik autó­vezetési kurzusok létesítését a high school-okban, valamint a már gyakorlott hajtok továbbképzését. A teherautó sofőrök soraiban feleannyi baleset fordul el, mint a személykocsi-vezetők közt. Kikép­zésüknél nagyobb gondot fordítanak az éberségre, hogy szemmel tudják kisérni a környezetet és gyorsan alkalmazkodni tudjanak a hirtelen elő­állott helyzethez. Kitűnik, hogy milyen nagy szükség van az autó­vezetők egészségi vizsgálatára abból, hogy Penn­sylvania államban, ahol ez a vizsgálat kötelező, az első 2 millió megvizsgált személy közül 30 ezret hajtásra alkalmatlannak találtak. Az orvos-szakér­tők azt ajánlják, hogy ne adjanak hajtási enge­délyt azoknak, akik többszörösen szenvedtek agy- szélhüdésben, szív, vagy epileptikus rohamokban. Az autók nem eléggé biztonságosak Washingtonban központi hivatalt állítottak fel, amelyben nyilvántartják mindazokat, akik ittas hajtás vagy a forgalmi szabályok megsértése kö­vetkeztében halálos kimenetelű balesetet okoztak és emiatt elvesztették engedélyüket. Mások még sokkal messzemenőbb megszigorításokat aján­lanak a hajtási engedélyek kiutalására, vagy visz- szaszerzésére. AZ FBI ALKALMAZOTTAI nem a törvények végrehajtói, csupán a bű- j nözések kivizsgálói. De erről a kötelesség- ' ről is megfeledkeznek, amikor a kényelmük 1 megkívánja. | Joseph Sullivan, FBI felügyelő, február kö- j zepén a mississippi-i Meridian Lamar szálló- j dájában arról tartott előadást, hogyan kell J elejét venni a bűntényeknek. A CORE idejében értesítette az FBI-t, hogy ! a Lamar szálloda szigorú következetességgel t[ szegi meg a törvényt, mert négereknek nem | ad ki szobát. A felügyelő urat ez a csekélység |> nem zavarta és az előadást mégis ott tartotta. > A szálloda előtt 15 néger és fehér tüntetőt tartóztattak le. Az előadó a faji megkülön- | böztetés vétségét támogatta jelenlétével és <j hallgatólagos hozzájárulásával. A "kivizsgá- | lást" nem tartotta szükségesnek. Az FBI fe- S je, J. Edgar Hoover sem, Katzenbach igaz- a ságügyminiszter és Johnson elnök sem, aki- | két a CORE sürgönyben értesített a jogtalan C letartóztatásokról és az FBI felügyelő szé- f gyenteljes szerepléséről. $ «hAAAMVWVMMMAMWMVVVWVVVVVVVWVVMC A gondatlan hajtással járó veszély kihangsulyo- zása mellett azonban a szakértők nem fektetnek elég súlyt a biztonságosabb automobilok gyártásá­ra és az országutak biztosabbá tételére. A kormány előírja, hogy az újonnan megrendelt autókban ket­tős fék-rendszer legyen, és erősebb autógumival legyenek felszerelve. A kormánykerék úgy legyen megszerkesztve, hogy rugalmasabb legyen összeüt­közés esetén, törhetetlen ablaküvegei legyenek és védő-övvel, többféle figyelmeztető lámpával legye­nek felszerelve. Egyre nagyobb szükségét látják az automobilok rendszeres, kötelező, mechanikai átvizsgálásának. A New York állami képviselőházban tárgyalás Az Egyesült Államok sokat emlegetett gazdasá­gi fellendülésének idején a segélyre szorultak problémája egyre nagyobb méreteket ölt. Sokan felteszik azt a kérdést: hogyan lehetséges, hogy az általános prosperitás mellett egyre többen szo­rulnak közsegélyre még akkor is, amikor csökke­nés áll be a munkanélküliségben? A közsegélyre fordított összegek az utolsó 10 évben a duplájára emelkedtek. Felét a szövetségi kormány fizeti; az államok és a helységek szolgáltatják a többi hoz­zájárulást. Az aggkoruak képezik az egyetlen kivételt eb­ben a növekedő arányszámban. A társadalombiz­tosítási, aggkori nyugdij létesítése óta sokmillió idős egyén ebből tengeti életét, de a nyugdij nél­kül ezek is közsegélyre szorulnának. A kiterjesztett közsegély-program legnagyobb részét a nélkülöző gyermekek segélyezésére for­dított összegek képezik. Az erre fordított kiutalá­sokban 1954 óta 104%-os emelkedés van. A köz­segélyre szorultak között több a nélkülöző gyer­mek, mint minden más segélyreszorult együtt­véve, beleértve az öregkoruakat, a vakokat, a rok­kantakat. A nélkülöző gyermek anyja, vagy gon­dozója is segélyben részesül. A gyermeksegélye­zési programban részesülőknek majdnem három­negyed része New Yorkban a néger és a porto- rikói lakosokból kerül ki. Az ilyen családok leg­többjében hiányzik a kenyérkereső férfi. Mi a helyzet New Yorkban? New Yorkban éppúgy, mint számos más nagy­városban a fehér lakosság nagyrésze kiköltözött a környéki lakóvidékekre. Helyükbe sokkal szegé- nyebbsorsu négerek és portorikóiak költöztek, akiknek soraiban nagyobb a munkanélküliség, mint a fehéreknél. Ennek következményeként sok­kal gyakrabban fordul elő a családok szétzüllése és sokkal nagyobb számú törvénytelen gyermek születik, mint a fehérek között. New Yorkban a néger és portorikói lakosság 20%-a, a fehér lakos­ság 5.8%-a él közsegélyből. Legújabban a segély­re jelentkezők 72.3%-a négerekből és portorikói- akból kerül ki; a legtöbbjük közülük szakképzet- len munkás. Egyre kevesebb munkaalkalom kínál­kozik ezek számára és az uj foglalkozási ágakban való kiképzési program nem tart lépést a fennálló szükséglettel. Mi a helyzet máshol? A többi nagyvárosoktól eltérően, Chicagóban a közsegélyi kiutalások csökkentek az utóbbi két év­ben. Bizonyos mértékben a hatóságok oktatási­kiképzési programjának köszönhető, hogy keveseb­ben szorultak segélyre. A múlt évben 15,500 sze­mélyt képeztek ki a szabászat, hegesztés, csomago­lás, gépírás, taxisofőri és gazolintöltő állomási alkalmazott szakmában. Mégis, a nélkülöző gyer­mekek segélyezésére itt is egyre nagyobb összege­ket fordítanak. Ezt a segélyt 1954-ben 50,912 sze­mély vette igénybe; a múlt év végén már 184,823 gyermek és gondozó számára utaltak ki hasonló segélyt. Azelőtt a délről északra vándorló négerek nagy számban özönlöttek Chicagóba, ahol jó munkaalka lom kínálkozott a húsfeldolgozó üzemekben és a vasutaknál. Ma már kevesebb húsüzem van és az automatizálás elterjedése erősen csökkentette a munkalehetőségeket. Chicago nem vonzza többé a szakképzetlen négereket és az odavándorlás meg­szűnt. Ez a főoka annak, hogy csökkent a segély- reszorultak száma Chicagóban. San Franciscóban, Houstonban majdnem ugyan­úgy, mint New Yorkban, a középosztály számotte­vő része kiköltözik a városkörnyéki lakóvidékek­re és helyettük újonnan jött néger családok köl­töznek a városba. Ennek révén nagy eltolódás áll be a lakosság gazdasági színvonalában. előtt áll egy javaslat 100 ezer dollár kiutalására, összeütközésben törhetetlen automobil kidolgozá­sára. Nem lehetetlen ennek a problémának a meg­oldása, de az ilyen módon gyártott autó olyan költ­séges lenne, hogy kevés ember tudná megfizetni. Egyre több autóutat építenek, és ezeken sokkal kevesebb baleset fordul elő, ír int másutt. A forga­lomnak azonban csak 20 százalékát bonyolítják le ezeken az utakon. A forgalom többi része a kisebb utakon és utcákon bonyolódik le, ahol meglehető­sen kis összegeket fordítanak a közbiztonság fel­javítására. Az autóbalesetek megakadályozására semmilyen átfogó egységes terv nem létezik. A privát ipar és a hatóságok közötti együttműködés hiánya folytán fennálló anarchikus helyzetnek, mint mindig, “a közönség issza meg a levét.” A közsegélyre szorult, munkaképes férfiaknak számottevő része a szakképzetlensége mellett jó­formán írástudatlan. Amellett még a legnagyobb prosperitás idején is, azok, akik csak a kétkézi vagy nehéz fizikai munkához értenek, a legna­gyobb nehézség mellett találnak munkát. Az iskolázatlan és szakképzetlen emberek ki­képzése a legégetőbb feladat a munkanélküliség leküzdésére. Johnson elnök nyomorenyhitő prog­ramja bizonyos mértékben gondoskodik erről, de a probléma méreteihez képest elenyészően csekély eredményt igér. Sokan ajánlják, hogy a segélyreszorultaknak ad­janak megfelelő felvilágosítást a születések korlá­tozásáról. Mások szívesebben látnák a segélyek megszigorítását. Vannak, akik különféle reformo­kat ajánlanak, amelyeknek egy részét bizonyos fokig már alkalmazzák. A szakértők azonban beis­merik, hogy ha mégannyi intézkedést és különbö­ző reformot vinnének is keresztül, az egyre ke­vésbé alkalmazható munkanélküli segélyreszorul- tak száma olyan óriási mértékben növekszik év- ről-évre, hogy ez a kérdés gyökeres megoldások hiányában a jelen társadalom krónikus betegsége marad. Mata elutasította az elnöki kegyelmet Filomeno Mata Alatorre 76 éves mexikói újság­író és munkásvezér, aki már évek óta börtönben sínylődik, elutasította az elnöki kegyelmet, amely- lyel visszanyerte volna szabadságát. Előrehaladott korára és gyenge egészségi állapotára való tekin­tettel ajánlotta fel számára a kegyelmet Gustavo Diaz Ordaz elnök. Mr. Mata nem indokolta meg, hogy miért utasítja el az elnöki kegyelmet, de a népszerű munkásvezér öntudatos magatartására vall, hogy csupán az elvi alapokon nyugvó reha­bilitációt hajlandó elfogadni. A múlt évben a vele együtt politikai okokból bebörtönzött David Alfaro Siqueiros művészt sza­badlábra helyezték. Mr. Siqueiros követelte, hogy társát is vele együtt bocsássák szabadon és azóta is teljes erejével igyekezett elősegíteni a Mr. Mata és a többi politikai fogoly kiszabadításáért folyó mozgalmat. INNEN-ONNAN DETROIT, Mich. — Az American Standard Ra­diator Co. 500 munkása sztrájkba lépett magasabb bérekért és jobb munkaviszonyokért. • DENVER, Colo. — 90,000 olajmunkás öt szá­zalékos béremelés követelést nyújtott be 600 mun­káltatónak. • PITTSBURGH, Pa. — Minden jel arra mutat, hogy a tiz nagy acéltröszt és a szakszervezet közti tárgyalásokat ismét elhalasztják, amig a United Steel Workers Unionban nemrég lezajlott válasz­tás eredményét nem tisztázzák. Még véget sem értek az acélipari tárgyalást;, egyik-másik acéltröszt máris több termék árát fel­emelte. • NEW YORK, N. Y. — A National Zink Co. 500 munkása sztrájkba lépett. A munkások az Oil. Chemical and Atomic Workers Union szakszerve­zet tagjai. • Régi japán hagyományt — fogfestést — elevenít fel az uj franciaországi divat. Huszonöt színárnya­latban hoztak forgalomba fogfestéket, amellyel (a ruha vagy a körömlakk színéhez igazítva) tet­szés szerint egy fogat vagy az egész fogsort be le­het festeni. NÖVEKSZIK A SEGÉLYRE SZORULTAK SZÁMA

Next

/
Thumbnails
Contents