Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-03-25 / 12. szám

lu AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 25, 1965 mi Történik,** ŐhazAban Külföldön élő magyarokat hívtak meg az Április 4-i ünnepségekre — Magyarországi riport — Magyarország német megszállás alóli felszaba­dulásának huszadik évfordulója alkalmából nagy­szabású ünnepség-sorozatot rendeznek, s ezekre több külföldön élő honfitársunkat is meghivták. A Magyarok Világszövetsége vendégeként az Egye­sült Államokból, Kanadából, Braziliából, Uruguay- ból, Chiléből, Ausztriából és Franciaországból ér­keznek magyarok. Honfitársainkat fogadja majd áz országgyűlés elnöke, és jelen lesznek az Ország­gyűlés ünnepi ülésén is. Külföldön élő magyar barátainkat megismerte­tik népünk életével, színházi kultúránkkal, ország­járó utazásokon tárják eléjük a magyar vidék és parasztságunk uj arcát, életét. Vendégeink körül­belül két hetet töltenek majd az óhazában. A Magyarok Világszövetsége legutóbbi elnökségi ülésén arról is határozatot hozott, hogy az ünnepi évforduló alkalmából több, külföldön élő honfi­társunknak — a külföldi magyarság körében kifej­tett kulturális munkájuk elismeréseként — dísz­jelvényt adományoz. Magyar muzsika az éterben — Magyarországi riport — A Magyar Rádió jelenleg 115 külföldi rádió ál­lomással áll csereviszonyban. A zenei műsorok 6.5 százaléka külföldi — elsősorban fesztiválok hangversenyei, illetve operettek és sok könnyű­zenei szám. 1964-ben 27,000 percen át sugárzott a rádió külföldi muzsikát. Ennél azonban sokkal több muzsikát vesznek át tőlünk a külföldi adók. Az elmúlt év utolsó négy hónapjában megkétszereződött a külföld által kért anyag, s ez a fejlődés egyre erőteljesebb. A mü- sorcserében a könnyű- és tánczene 34.7 százalék­kal szerepel. A Magyar Rádió szerződéses viszonyban áll hat demokratikus és öt nyugati országgal. Ennek ér­telmében két-háromhavonként 30 perces könnyü- iiletve tánczenei anyagot küldenek és kapnak. De a világ többi tájain is sugározzák ezeket a műso­rokat. Genf, Helsinki, Frankfurt, Hamburg és München rádióin kívül az angol, az olasz, a fran­cia, a belga rádióállomások jelentik a felvevő “pia­cot”. Japánban, Sidneyben, Montrealban, az Egye­sült Államokban, Dél-Amerikában és Kínában is hallgatják a magyar könnyűzenét. Ez az adat a magyar szerzemények külföldi el­terjedéséről: 1964-ben 41 ma élő szerző 48 müvét 60 rádióállomás 208-szor sugározta. Külföldi magyarok érdeklődnek a szigetvári ostrom jubileumi ünnepségei iránt Szigetvárott az 1566-os várvédelem 400 éves ju­bileumára készülődnek. Az ünnepségek iránt kül­földi magyarok is érdeklődnek. A brazíliai Sao Paolo gimnázium magyar diákjai arról értesítették a szigetvári Várbarátok Körét, hogy ők is megem­lékeznek Zrínyi Miklós hőstettének 400. évforduló­járól, elküldik ünnepségük programját és egyben .kérik a szigetvári jubileum műsortervét. A Várba­rátok Köre szívesen tesz eleget a kérésnek, sőt az ünnepi programon kívül fényképeket és meghívót is küld a Sao Paolo-i magyaroknak. Örömmel fogadott értesítést kaptak a szigetvá­riak egy Párizsban élő hires hazánkfiától, Konrád Ignác festőművésztől, aki már korábban megfes­tette Zrínyi kirohanását, most pedig a “Szigeti Veszedelem”-hez készít illusztrációkat. Mivel a ju­bileumra a “Szigeti Veszedelem” diszkiadását ter­vezik, az illusztrációk megküldésére Konrád Igná­cot hivatalosan is felkérik. A jubileumra a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium értesítése szerint szigetvári emlékbé- lyegsorozat jelenik meg 1966-ban. Szó van arról is, hogy az Állami Pénzjegynyomda ezüst Zrinyi- emlékpénzt bocsát ki. Megújulnak a balatonmenti régi templomok A Balatonfelvidéken az idén négy templomot hoznak rendbe az Országos Műemléki Felügyelő­ség szakemberei. Már befejezéshez közelednek a munkák a felsőőrsi Árpád-kori templomban. A Ba­laton vidékének ez a legjelentékenyebb románko­ri épülete az idei szezonban már méltó állapotban fogadja a műemlékek iránt érdeklődő turistákat. A templomot kívül és belül egyaránt helyrehozták, s feltárták a korábban hozzá csatlakozó oldalhajók maradványait. Rövidesen hozzálátnak az 1200-as években épült románkori műemlék, a ma is használatban lévő egregyi templom helyreállításához. Az egregyi templom ódon falaival, karcsú tornyával a Hévizt környező, festői táj egyik legszebb látványossága. Egy millió forintot költenek az idén az ország egyik leglátogatottabb egyházi műemlékére, a ti­hanyi templomra, amelyet tavaly nyáron félmillió érdeklődő keresett fel. Kijavítják a templom bel­sejét ékesítő hires fafaragványokat is. Ez évben sorra kerül a Vonyarvashegy-Balaton- györök között álló Szentmihály-dombi kápolna rendbehozása is, amire 200,000 forintot költenek. Ezt az egyszerű kis kápolnát az itt lakott szerze­tesek építették. A monda szerint egy alkalommal a Balaton rianása 46 halászt sodort életveszélybe, s annak emlékére, hogy 40 halász megmenekült a jeges vízből, emelték a Szentmihály-dombi kápol­nát. Salamon Béla 80 éves Meleg szeretettel ünnepelték meg országszerte Salamon Béla, a népszerű szinész, a színházi világ közismert Béla bácsija nyolcvanadik születésnap­ját. Salamon Béla úgy hozzátartozik Budapesthez, mint a Halászbástya. A világba messzire vetődött magyarok, ha hazajönnek látogatóba, noteszukban egyik elintézendő teendőként mindig ott szerepel, hogy meg kell nézni Salamon Bélát, Béla bácsit, a színészt, aki immár csaknem hat évtizede nem hősöket játszik, hanem a mindennapi élet egysze­rű emberét, a pesti polgárt, a fűszerest, a rőfösse- gédet. Béla bácsit az egész ország szivébe zárta, mert még nyolcvan évesen is minden hétfőn, ami­kor pesti színházában nincs előadás, a vidéket járja, hogy egyéni humorát, derűjét elvigye olyan kis településekre is, ahol talán még nem láttak színházat. És nyolcvanadik születésnapját — egy szociális otthonban tartott előadással ünnepelte meg, az öregek, a munkában megfáradtak, s meg­érdemelten pihenők közé vitte el derűjét, rendít­hetetlen optimizmusát, megható emberszeretetét. Az Elnöki Tanács Salamon Bélát a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntette ki. A kitün­tetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyúj­totta át a jeles színművésznek. Az ünnepélyes ak­tuson jelen volt Kis Károly, az Elnöki Tanács tit­kára, Aczél György művelődésügyi miniszterhe­lyettes és Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja. Fél millió éves emberi fogat találtak Vértesszöllősön A régészek legmerészebb reményeit is beváltot­ta az immár nemzetközi hirü vértesszöllősi ősem­beri lelet. A tudomány már eddig is úgy tartotta számon az északnyugat-magyarországi Vértesszöllőst, mint a fél millió éve élt embernek azt a telephelyét, amelyen példátlan gazdagságban maradtak együtt kőeszközei, tűzhelye, stb. Naponta tucatjával ér­keznek a legnevesebb szakemberektől az üdvözlő és érdeklődő levelek a lelet feltárói: dr. Vértes László régész és dr. Kretzoi Miklós paleontológus címére. A Magyar Állami Földtani Intézetben az ősem­ber emlékét őrző eszközök szétválogatása közben olyan különleges alakú fogat találtak, amelyet semmiféle ősi állatfaj fogával nem tudtak azono­sítani. A feltárás vezetői megállapították, hogy végre előkerült a régvárt legfontosabb lelet: az első emberi csont is, a telep valamelyik régi lakó­jának foga. Ez azonban erősen különbözik a mai emberétől, jellege szerint ahhoz a kezdetleges em­berfajhoz áll legközelebb, amelyet a tudomány pe­kingi embernek nevez. Az eddigi eredmények alapján valószínűnek látszik, hogy az ősembertan szakkifejezései közé nemsokára bevonul a “vértesszöllősi ember” is. *+**¥¥**¥¥***++***¥*¥**¥*¥AMMMMM^+**¥¥^MM ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI Kinőtték a “szabványt” a magyar gyerekek Baj van a gyermekkonfekcióval -— állapította meg nemrégiben a magyar Ruhaipari Tervező Vállalat és ujraméretezte a serdülőkorban lévők és kamaszok ruháit. Ma már a változott gyermek testméretnek megfelelő konfekció ruha is kapha­tó a magyarországi üzletekben. A gyermekek testi fejlődésével kapcsolatban Magyarországon az első kutatásokat a múlt szá­zad 70-es, 80-as éveiben végezték, majd Bartucz Lajos antropológus, egyetemi professzor 1923- ban több mint 36 ezer magyar gyermek fejlődését vizsgálta meg. A megállapítások régi és legújabb adatai meglepően különböznek egymástól. A tiz éves fiugyerek magassága 1923-ban 129 centimé­ter volt, a mai tiz évesek 130 és 136 centiméter közötti magasságot érnek el. Tizenkét éves kor­ban ez a különbség már hat centiméter! Kamasz- korban még feltűnőbb az eltérés. Ma a serdülőkor is korábban következik be. Se- melweiss orvosprofesszor a múlt század derekán azt a megfigyelést szűrte le, hegy a leánygyere­kek serdülése 15—19 éves korban zajlik le, — ma országos átlagban a 13—16 év között. Jelentősen eltérnek — természetesen a mai gyerekek javára — a testsúly átlagok is. Ezek az adatok nyilvánvalóan a mai gyerekek j óltápláltságát tükrözik, de sok más tényező is befolyásolja a testi fejlődést, öröklött tulajdon­ságokon kívül legfőképpen a társadalmi ténye­zőknek van nagy hatása. Nem mindegy, hogy a gyermek harmad, negyed, vagy tizedmagával la^ kik egy szobában, hogy harmadmagával, vagy egyedül alszik egy ágyban. Jelenleg — jóllehet nehéz még Magyarországon a lakáshelyzet — már nincsenek nyomortanyák, egészségesebbek lettek a lakásviszonyok. Nagy a jelentősége az életmódnak is a rendsze­res, pontos időben való kelésen, fekvésen, étkezé­sen kívül például annak, hogy a gyermek hol és mivel tölti szabadidejét. A mai gyerekek sokat sportolnak, sokat vannak a szabadban, s igy nem­csak egészségesebbek, hanem jobb étvágyuak is. S minthogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék áll rendelkezésükre, teljesülnek a gyors testi növekedés feltételei. Fontos tényező az iskolaviszonyok és a köz- egészségügy gyors javulása az utóbbi években. A magyar gyerekek időben és ingyenesen megkap­ják a szükséges védőoltásokat és az iskolaorvos hálózat keretében rendszeres egészségügyi ellen­őrzést is. Az antropológusok egyébként már ré­gen feltárták azt a jelenséget, hogy a jobb gazda­sági, szociális körülmények között élő gyermekek növekedése, testi fejlődése gyorsabb, mint már, rosszabb körülmények között élő gyerek-csopor­toké. u* Száz könyvesbolt működik Budapesten, s a hálózatot 50 könyvpavilon egészíti ki. Ezenkívül 3,000 fővárosi üzemben, hivatalban, intézményben van rendszeres könyvterjesztés. Az ÁKV bizomá­nyosai évente csaknem 70 millió forint forgalmat bonyolítanak le. ORVOST segítő számológépet helyeztek üzembe a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. számú Szemklinikáján

Next

/
Thumbnails
Contents