Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-25 / 12. szám
Thursday, March 25, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Elferdítik a vietnami híreket Mialatt az amerikai fegyverek az állítólagos demokráciát és szabadságot “védelmezik” Vietnamban, az ottani amerikai katonai parancsnokság megszegi a szólás- és sajtószabadság legelemibb követelményeit. A külföldi haditudósitók munkáját annyira megnehezítik, hogy azok nem képesek hü beszámolót adni az eseményekről. Washingtonban Arthur Sylvester helyettes honvédelmi miniszter maga is beismerte, hogy az Észak-Vietnam elleni légitámadásokról leadott híreket csak bizonyos változtatások után továbbították. A saigoni újságírók a következő megszigorításokról és incidensekről jelentettek: Öt újságírót őrizetbe helyeztek az U.S. Marine Corps épületében Danang-nál, ahol az egyik legfontosabb amerikai katonai állomás van. Csak bizonyos, állítólagos “félreértések” tisztázása után engedték őket szabadon. A Hetedik flotta tevékenységeinek tudósítására a Pentagon kilátásba helyezte, hogy egy csoport újságíró állandóan a helyszínen tartózkodhat. A parancsnokság azonban csak egynapos terepszemlét engedélyezett. Amikor a riportereknek megengedték, hogy az egyik repülő anyahajót megtekintsék, szigorú utasításokkal kioktatott 23 tisztet rendeltek melléjük, akik egy percre sem hagyták őket egyedül. A tudósítók kíséret nélkül nem látogathatják meg többé a Danang-i légibázist és a pilótákkal való interjút sem lehet kisérő tiszt jelenléte nélkül megtartani. Az újságírókat nem engedik be többé a Danang-i katonai klubokba és vendéglőkbe. A pilóták utasítást kaptak, hogy ne álljanak szóba senkivel. Az egyik újságíró megjegyezte, hogy Amerika történelmében ez az első háború, amelyben a tudósítókat nem engedik a harctérre és nem beszélhetnek szabadon a katonákkal. Wes Gallagher, az Associated Press ügyvezető igazgatója mondotta: “A Pentagon részéről a sajtó ellen elrendelt megszigorítások felmeritik azt a fontos kérdést, hogy az amerikai nép nyerhet-e valóságos képet a vietnami háborúról.” Saigonban feloszlatták a békegyülést A Cao Dai vallásos szekta Saigonban sajtókonferenciát hivott össze, amelyen egy békeszervezet megalakulását kívánták bejelenteni. A mérsékelt vallásos csoport azt ajánlotta, hogy az U.S. csapatok csak a dél-vietnami határok mentén tartózkodjanak és hogy az ENSZ ellenőrizze a gerillák tevékenységeit. A rendőrök riportereknek adták ki magukat, lefényképezték a megjelenteket, majd feloszlatták a gyűlést és lelakatolták a helyiséget. Békedemonstráció Dél-Vietnamban A Saigontól 300 mérföldnyire északra fekvő Binhdinh tartományban többezer főnyi tömeg tüntetett a Vietcong mellett és az amerikai beavatkozás megszüntetéséért. A hivatalos, dél-vietnami sajtó közölte, hogy a tüntetők több faluból gyülekeztek össze és 4 oszlopban közeledtek Phumy városhoz, amikor szembetalálták magukat a saigoni katonasággal. A katonaság közéjük lőtt, egy tüntető meghalt, százat letartóztattak. Újabb bombázás Laoszban Gyermekeket bombáztak Dél-Vietnamban A U.S. bombázó jet-repülők, hadirepülők kíséretében több mint 20 tonna nagyerejü bombát dobtak le laoszi célpontokra, a vietnami határok mentén, ahol állítólag muníciót szállítanak a gerilláknak. Dél-vietnami repülőgépek bombatámadást intéztek egy Danang melletti Vietcong-falu ellen, melyben 45 személyt, közöttük 37 iskolásgyermeket, megöltek. A falubeliek megkísérelték, hogy az áldozatok koporsóival a Danang-i amerikai bázishoz vonuljanak, de a kormány-katonaság útjukat állta. A hegyvidéki törzsek a Vietcong mellett Dél-Vietnamban, a Banmethuot környéki hegyvidéken a montagnard-oknak nevezett hegyi lakosság mind jobban támogatja a Vietcong gerillákat. A montagnardok más népfajhoz tartoznak, ' mint a vietnamiak és más nyelven beszélnek. Elkülönített életet éltek és a kormány nem törődött nyomorúságos helyzetükkel. A népi gerillák felvilágosító munkája öntudatra ébresztette az elmaradott népet, amely most évszázadok óta először jogait követeli. Egy amerikai nó' feláldozta magát Vietnamért Detroitban Mrs. Alice Herz, 82 éves asszony benzinnel lángba borította önmagát egy utcasar A lipcsei kiállítás kb. 100 holdat kitevő területe zsúfolt a látogatók tömegétől. Vasárnap lévén, a külföldiek és a vidékiek mellett a lipcseiek is szép számmal jelen vannak. Számtalan fedett és szabadtéri helyiségben árusítják a ‘hot dog’-ot, a fagylaltot, a kávét és a sört. Már előzetes tájékozódást nyertem a kiállításról Kopenhágában, ahol a rossz időjárás miatt 36 órát kellett vesztegelnem, a kiállításra repülő skan dináviai kereskedők társaságában. Ezek között sokan beszéltek angolul és már tettek látogatást az Egyesült Államokba is. Éppoly természetesnek és hasznosnak tartották a Kelet-Németországgal és más szocialista országokkal való kereskedelmet, mint a kapitalista országokkal. Valaki, aki optikai cikkeket importál, megjegyezte. hogy a Zeiss Jenawerke gyártmányai jobbak, mint a nyugatnémet és a japán gyártmányok. A kiállítás kiemelkedő pontjai: • Elektronikai pavilon. Épületes látvány egy fedél alatt látni a távközlekedési felszerelések, műszerek és kapcsolórendszerek óriási változatát, amelyeket a világ különböző részein végzett kutatásokkal az utóbbi két évben kifejlesztettek. A Német Demokratikus Köztársaság messzire kiterjedő, számottevő elektronikus ipart fejlesztett ki, amely kifinomult technikáról és nívós teljesítményről tanúskodik. Tudomásomra hozták, hogy a kiállított automatikus telefonközpontok és továbbitó hálózatok megfelelnek a Bell és a Siemens rendszerének és minőségben megütik a nemzetközi standardok mértékét. Az NDK elektronikai trösztje, az RFT három részlegből áll: a közlekedési berendezés, a rádió és tv s az alkatrész üzemekből. A legutóbbi egyedül 23 gyárat foglal magában, 33 ezer alkalmazottal és 60 külföldi országba szállítja áruit. • A nyugatnémet kapitalisták semmibe veszik a Hallstein Doktrínát. Kiállításaik nagyobbára csak mennyiségben haladják túl a kelet-német kiállítást. A lipcsei operában beszéltem egy hölggyel, aki egy stuttgarti vaskohó-felszerelési gyár tulajdonosa. Vállalata kereskedelmének nagyrészét Kelet-Németországgal, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval bonyolítja le. Gyakran ellátogat az Egyesült Államokba is. Egyetlen panasza — hogy könnyebb Stuttgartból New Yorkba, mint Lipcsébe menni. Az utazók bizonyos bürokráciával találják szemben magukat — de ha számításba vesszük: a NATO utazási tilalma Nyugat-Berlinben sok fontos kelet-németországi személytől megvonja a lehetőséget, hogy azon országok bármelyikébe ellátogathasson és pokollá teszi az életet a kereskedelmi utazók számára. • A kínai kiállítás. Jó érzést keltett a kínai analóg-komputerek, tömegszinkép-fényképező berendezések és a csapágyak előállítására szolgáló fél-automatikus gépszerszámok látványa. Ez a nagyméretű kiállítás — mint sok más — olyan zsúfolt volt, hogy az ember úgy ment végig rajta, mint a porszem az óraüvegben. Remélhető, hogy ez az impozáns kínai áruminta-bemutató előjele a Kina és az európai szocialista országok közötti megújult kereskedelmi kapcsolatoknak. • Az Egyesült Államok, amely saját akaratából nem létezik. Egy kis kiállítás a Beckman műszerek nyugatnémet gyárában készült felszereléséről; egy másik a Marine Radio Co. belga leányvállalatának a kiállítása. Hallottam, hogy van még egy néhány U.S. kiállítás, de a rendelkezésemre álló idő alatt nem tudtam megtalálni. Voltak még nagyméretű Goodyear autógumik és különleges IBM- irógépek, amelyek az angol farm-felszerelések és komputerek között szerepeltek. A bojkott lehet sikeres, ha valakinek monopóliuma van, vagy ha elegen követik és betartják a bojkottot. A U.S. kormánynak nincs monopóliuma sem a gyártmányokban, sem a piacban és senki sem követi a példáját. Az NDK-ellenes álláspontja annál inkább rosszindulatú, mivel látszólag fenntartja Nyugat-Németország álláspontját, mely ország maga vezet az összes kapitalista országok között a Kelet-Németországgal való kereskedelemhogy kis nemzeteket megsemmisítsen. A buddhis* ták lángoló halálával akarom a ügyeimet, ene xei- hivni.” Kritikus állapotban szállították kórházba az önmagát feláldozni kész asszonyt. Annak az unitárius templomnak a papja, amelynek 15 évig tagja volt, Mrs. Herz-et a legjobb értelemben vett intellektul- nek nevezte. “Ez a tett nem meghibbant ember cselekedete volt”, mondotta. ben Számos nagyvállalat egyszerűen csendesen nem vesz tudomást a bojkottról és európai összeköttetései révén bonyolítja le az üzletet. Nyilvánvaló, hogy az amerikai munkások előtt számos munkaalkalom bezárul ezen politika miatt. Az amerikai kereskedelem pedig elveszít számos kereskedelmi lehetőséget a szocialista világgal, Afrikával és Ázsiával azáltal, hogy nem vesz tudomást erről a kiváló alkalomról; a lipcsei kiállításról. A nyugat-német kapitalisták bizonyára a markukba nevetnek a nyugati konkurrensek kárán, akiket Hallstein és Rusk alaposan kimanőverezett a versenyből. Orvossztrájk lesz Angliában? A kezelőorvosok sztrájkjának veszélye komoly problémákat vet fel az angliai állami gyógykezelés jövőjével kapcsolatban. A fizetési vita kapcsán keletkezett az a veszély, hogy az Országos Közegészségügyi Szolgálatnál a 23,000 főnyi általános orvos legnagyobb része beadja lemondását. Sok orvos panaszkodik amiatt, hogy az állami gyógykezelés jelenlegi rendszere a rossz orvosokat előnyös, a jókat pedig hátrányos helyzetbe hozza. A következő hónapokban várható tömeges lemondások veszélye olyan időben fenyeget, amikor Angliában nagy- és egyre fokozottabb az orvoshiány. Az általános orvosok száma csökken, a lakosság viszont erősen növekszik. Évente kb. 400 orvos vándorol ki (vagyis négy végzett orvos közül egy), általában Ausztráliába, Kanadába és az Egyesült Államokba. Egyre több orvos menekül az általános orvosi gyakorlat elől. Sokan olyan állami kórházakban, keresnek helyet, ahol igen nagy a szakorvoshiány, és az üres helyek körülbelül 40 százalékát a Nemzetközösség országaiból, főként Indiából és Pakisztánból jövő orvosokkal töltik be. Ennek következtében az általános orvosokra egyre több paciens gondja nehezedik. A kezelőorvosok véleménye szerint, az alapvető baj a fizetési rendszer, amely arra kényszeríti az orvosokat, hogy maximális számú pácienst vállaljanak az elegendő jövedelem megszerzése érdekében, és a minimális gondot fordítsák a betegekre. A mostani angol rendszerben nem számit, hogy az orvos az év során hányszor kezeli paciensét, illetve mennyi tényleges orvosi ellátást nyújt, a fizetség mindig ugyanaz. A hivatásos megfigyelők véleménye szerint, ebből a rendszerből ered az, hogy az orvosok igyekeznek a maximálisan megengedett számban regisztrálni a pácienseket, vagyis összesen 3,500-at. Sokak véleménye szerint, legalább ennyi páciens szükséges ahhoz, hogy egy orvos megfelelő jövedelemhez jusson. A kezelőorvosok azonban azt mondják, hogy a páciensek ilyen nagy száma mellett, kevés az idejük és csak egy szortírozó hivatalnok munkáját tudják ellátni. A könnyebb betegségben szenvedő páciensnek aszpirint írnak fel, és a súlyosabb be tegeket szakrendelésre küldik egy állami kórházba. Amikor a múlt év októberében a munkáspárti kormány került hatalomra Angliában, a kezelő orvosok a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát várták. A választások előtt az uj munkáspárti egészségügyi miniszter sokat irt és beszélt a változtatások szükségességéről. A szakemberek véleménye szerint, most bizonyos fajta kompromisszum várható, amely elejét veszi a sztrájkmozgalomnak, de nem oldja meg a válság alapvető problémáit. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! Victor Perlő: A lipcsei kiállítás kon, a vietnami szerzetesek példájára, hogy drámai módon fejezze ki tiltakozását az ottani amerikai katonai beavatkozás ellen. Táskájában írást találtak, amelyben tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy “az elnök arra használja tel magas hivatalát.
