Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-18 / 11. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD _____________Thursday, March 18, 1965 JAMES J. REEB “ÉS ő megsebesít tetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért. Békességünknek büntetése rajta van és az ő sebével gyógyulánk meg. “Kinoztatott pedig alázatos volt, és sváját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vittetik, és mint juh, mely megnémul az öt nyirok előtt és száját nem nyitotta meg.. Ésaiás 53, 5—7. A szabadság-ért, az egyenlőségért, a néger nép polgárjogaiért, az amerikai nép becsületéért életüket áldozó mártírok névsora ismét nőtt a múlt héten: emberbőrbe bujt vadállatok, a társadalom söpredéke, négy csavargó megtámadta, a négerek támogatására Selmába sereglett fehér lelkészek egy csoportját és egyet közülük, James J. Reeb unitárius lelkészt agyonvertek. Előzőleg az ala- bamai állami rendőrség egyenruhájában feszengő rohamosztagosok megtámadták a békésen tüntető négerek egy csoportját, irgalmatlanul agyba-főbe vertek több tucat néger férfiút, nőt gyermeket. Történtek pedig ezek a megdöbbentő szörnyű események ugyanazon a héten, amidőn amerikai katonák ezrei teljes fegyverzetben szálltak partra Dél-Vietnamban, állítólag azért, hogy segitsék a dél-vietnami népet szabadsága védelmében. Ezek az amerikai katonák rossz parton kötöttek ki, rossz címre lettek kikíildve. Az amerikai katonák, az amerikai hadsereg első feladata, ha nem tévedünk, az volna, hogy amerikai polgárok szabadságát, amerikai polgárok életét védjék. Alabamában, Mississippiben és a többi déli államokban amerikai polgárok százezreinek szabadságjogát sértik meg, tapossák sárba, a társadalom söpredékével szövetkező hatóságok, amidőn megakadályozzák a néger népet a regisztrálásban és szavazásban. De ezen tulmenőleg ezekben az államokban amerikai polgárok százainak éiete van kockái’a téve, amerikai polgárok tucatjait gyilkolták meg vagy sebesitették meg a faji előítélettől mérgezett elemek. Amerika elnökének eskü alatti kötelessége az alkotmányt és annak rendelkezéseit, amerikai polgárok életét és szabadságát védeni. És ennek ellenére, immár hetek-hónapok óta annak a felháborító látványnak vagyunk a tanúi, hogy a déli fenevadak büntetlenül üthetik, verhetik és igen, gyilkolhatják azokat, akik követelik az alkotmány rendelkezéseinek végrehajtását, a néger népnek alkotmányban (15-ik függelék) biztosított jogait. Selma Alabamába, ahol Amerika és az egész világ népe a televizón keresztül szemtanúja lehetett gyilkos támadásnak a békésen menetelő férfiak, asszonyok és gyermekek ellen, nem jutott egyetlen szövetségi katona. De Dél-Vietnamban, ahol már eddig is 23,000 amerikai katona (“tanácsadó!”) állomásozott, a múlt héten 3,500 tengerészgyalogos szállt partra. De ott sem a szabadságért harcoló nép, hanem azoknak ellenségei védelmére. A délvietnami nép ép úgy tüntet szabadságáért, mint az amerikai néger nép. Köztudomású, hogy Dél-Vietnamnak ép úgy megvannak a maga mártírjai, mint az amerikai polgárjogi mozgalomnak. Dél Vietnamban szintén lelkészek állnak a tiltakozó mozgalom élén kik közül az elmúlt év folyamán önmagukat égették el tiltakozásul a zsarnokság, a bérenckormány ellen, amelynek segítségére az Egyesült Államok latbavetette roppant haderejét és amelyre való hivatkozással most az egész világ tiltakozása ellenére ki akarja terjeszteni a háborút Dél- Vietnam határain túlra, megkockáztatva ezzel a harmadik világháború veszélyét. Amikor a fenevadak bunkója lesújtott Rév. James J. Reeb fejére, nem volt amerikai tengerészgyalogos, akinek puskatusa elhárította volna a halálos csapást az amerikai nép e nagyszerű fia fejéről. Nem sorakoztak fel tankok, hogy elriasz- szák a. fegyveres söpredéket. Az amerikai nép becsületét képviselő védtelen polgároknak nem volt védelmezője. Azok, akik egy amerikai állam (Alabama) egyenruháját viselték, vigyorogva figyelték a távolból egy nagy amerikai mártiromságát. “És ö niegsebesittetett bűneinkért. ..” Bizony, Rev. Reeb a “mi bűneinkért sebesitte- tett meg, a mi vétkeinkért rontatott meg”. Minden egyes amerikai polgár bűnéért. Mert bűnös ebben az országban minden polgár, aki mit sem törődve embertársai sorsával, hazája jövőjével, nemzete becsületével, tétlenül figyeli polgártárA szakszervezeti vezetők végre kezdenek felszólalni (Folytatás az első oldalról) lelő lépéseket követelve a szövetségi kormánytól Alabama néger lakosai alkotmányos jogainak megvédésére. DETROIT, Mich. — Walter Reuther, az Auto Workers Union országos elnöke táviratban követelte Johnson elnöktől, hogy tegyen meg mindent a néger nép alkotmányos jogainak megvédésére. Követelte a szövetségi hadsereg Alabama államba való rendezését — minden késedelem nélkül. WASHINGTON, D. C. — George Meany, az AFLrCIO elnöke a következő táviratot menesztette Johnson elnökhöz: “Megdöbbenve vesszük tudomásul a néger nép elleni büntettek elkövetését Selma, Ala.-ban. Az egyetlen, amit Selmában a néger és fehér tüntetők elkövettek az volt, hogy biztosítani akarták szavazati joguk használatát — ezért verték őket és ezért támadtak rájuk gázbombákkal.” “Mi, az AFL-CIO tagjai hajlandók vagyunk támogatni kormányunk minden intézkedését, melyet jónak lát a néger nép jogainak megvédésére és az ellenük eszközölt rendőrterror megszüntetésére. Minden lehetőt elkövetünk uj törvény létrehozására, beiktatására, amely késedelem nélkül alkalmat ad a néger nép szavazati jogának korlátlan érvényesítésére.” PITTSBURGH, Pa. — A Unted Steel Workers Union táviratban követelte Johnson elnöktől, hogy “vegye igénybe a szövetségi kormány rendelkezésére álló eszközöket, hogy a néger nép jogait megvédje Alabamában.” Wallace kormányzóhoz is táviratot intézett a szakszervezet, mondván: “Undorral kellett figyelnünk a fasiszta államrendőrség kegyetlenségeit, melyeket napról napra elkövetnek a békés néger lakosság ellen és ezzel megcsufolják a demokrácia legelemibb alapelveit.” SAN FRANCISCO, Cal. — Harry Bridges, az International Longshoremen’s Union elnöke kijelentette, hogy “mi ott fogjuk ütni Wallace kormányzót, ahol az a legjobban fáj: bojkottálni fogjuk az Alabama állami gyártmányokat.” Kijelentését a gyűlésen jelenlevő 1,500 munkás nagy lelkesedéssel fogadta. A szakszervezetnek 65 ezer tagja van. Tíz szakszervezeti vezető Charles Zimmerman, az ILGWU alelnökének vezetésével Selma, Ala.-ba megy, hogy résztvegyen az ottani tüntetésben és ezzel demonstrálja a szervezett munkások szolidaritását a néger nép jogos harcával szemben. George Meany jóváhagyta, hogy az ország többi részéből, a különböző szervezetek is küldjenek hasonló delegációkat és csatlakozzanak a newyorki munkásképviselőkhöz. Csak az imperialista beavatkozás elháritása után lehet megoldani a kongói kérdési Az Afrikai Egység Szervezete külügyminiszteri értekezlete viharos üléseket tartott nemrégen. Kambona, Tanzania külügyminisztere a nairobi televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az Afrikai Egység Szervezetének módja van olyan megoldást találni a kongói problémára, amely megfelel a kongói népnek. A szervezet erőfeszítései azonban csak akkor járhatnak eredménynyel, ha megszűnik mindenféle külföldi beavatkozás. Uganda képviselője panaszt emelt a Csombe- kormány ellen azért, mert a kongói légierő amerikai gépei ugandai falvakat bombáztak, Szudán a kongói gépek berepülése ellen tiltakozott. A viharos ülésen Csőmbe nem jelent meg. Csőmbe nyilatkozott az East African Standard cimü nairobi lapnak. Csőmbe kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni a kongói felkelőkkel, nem fogadja el az Afrikai Egység Szervezete kongói bizottságának jelentését, nem járul hozzá ahhoz, hogy a — tervek szerbit március 18-án kezdődő — kongói választásokat az Afrikai Egység Szervezetének égisze alatt, annak ellenőrzésével rendezzék meg. A kongói probléma megoldására Csőmbe azt az WWiWlAIWAMAAAAnr<VMIVWIMWM/VWV\AMM^ sai jogfosztottságát és ép olyan tétlenül figyeli kormányunk katasztrófapolitikáját a távoli Dél- Vietnamban, amely ellen pedig a. külvilág minden fontos tényezője, a pápától, De Gaulletól, az Egyesült Nemzetek titkárától kezdve egyre harsányabban emeli fel tiltakozó szavát. “egyetlen lehetséges megoldást” tartja célravezetőnek, hogy ne szállítsanak fegyvert a felkelőknek. Az Afrikai Egység Szervezete tagállamainak egy csoportja, élén Tanzániával és Ghánával, azt javasolja: vonják meg a független afrikai államok a leopoldville-i kormány elismerését, amennyiben Csőmbe fittyet hány az ENSZ határozataira. A Kongói Nemzeti Felszabaditási Tanács Braz- zavilleben nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogy a nemzeti felszabadító hadsereg ellenőrzése alatt tartja Stanleyville kivételével az egész Keleti tartományt, továbbá Észak-Katanga háromnegyed részét és Hindu város környékét. A kommunisták szerezték a legtöbb mandátumot Keralában Közzétették a Kerala indiai állambau nyolc és fél millió szavazó részvételével tartott törvényhozói gyűlési választások eredményét. A választásokon 15 párt 588 jelöltje küzdött *133 parlamenti mandátum elnyeréséért. A választásokon a kommunisták szerezték meg a legtöbb mandátumot, 43-at. Sorrendben utánuk a Nemzeti Kongresszus Párt következik 36 mandátummal. A 17 millió lakosú Keralában 1957-től 1959-ig többségében kommunista miniszterekből álló kormány volt hatalmon. A mexikói mozgalmi vezér kegyelmet kapott Az 5 éve börtönben sínylődő Filomeno Mata Alatorre 78 éves haladó szellemű újságíró és munkásvezér, elnöki kegyelemmel visszanyerte szabadságát. Öt évvel ezelőtt David Alfaro Siqueiros híres festőművésszel együtt tartóztatták le. Siqueiros a világ közvéleményének tiltakozása révén tavaly kiszabadult. Wilson alkuja Bonnban Harold Wilson — miután meglátogatta Nyugat- Berlint, megkezdte tanácskozásait Erhard kancellárral. A brit miniszterelnök és a kíséretében levő Stewart külügyminiszter kemény alkudozást folytat a bonni vezetőkkel. A Rajna mentén állomásozó angol hadsereg költségei súlyos teherként nehezednek a brit fizetési mérlegre, és a németek hajlandók ezeken a terheken könnyíteni, ha cserébe Wilson engedékenyebbnek mutatkozik az MLF vagy ANF, vagyis a németek nukleáris étvágyának kielégítése tekintetében. Londoni megfigyelők szerint a nyugatnémet választások előtt a NA- TO-atomerő ügyében nem válrható végleges döntés. A bonni megbeszélés célja elsősorban azt tisztázni: milyen alapon hajlandó a két kormány a konkrét tárgyalásokat megkezdeni. Nemcsak a nukleáris fegyverek feletti rendelkezés kérdésében van ellentét az angol és a német álláspont között, hanem az egész NATO-stratégia felülvizsgálásáról folyik vita. Kereszténydemokrata győzelem a chilei parlamenti választásokon A chilei választások közzétett hivatalos végeredménye szerint az alsóházban a kereszténydemokraták 82 mandátumot szereztek (az abszolút többséghez 74 mandátum kell); a radikális párt 20, a kommunista párt 18 mandátumhoz jutott. A szenátusban a kereszténydemokraták 12, a radikálisok 3, a szocialisták 3 és a kommunisták 2 helyet szereztek. A kereszténydemokratáknak eddig 28 képviselőjük volt a 147 mandátumos parlamentben. 2,920,- 615 választó döntött ennek a 147 mandátumnak, továbbá a 45 tagú szenátus 21 mandátumának sorsáról. A/V\€RIKAI w ■Jßfcit/ifccr' Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50L™og^^^23
