Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-06 / 32. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 6, 1964 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkeszloseg álláspontjává!. )»^WV\/\/V\/W»/V^AA*%^W/W\/VWWWWWWWV>^'*»«/WVWV\/IAAAAAnAA/WW/W\/\A/WV>yiAA^/W\A/^,< Beöthy Ottó levele Tisztelt Honfitársak! Julius 9-i számuk első oldalán nagy megtisztel­tetés érzésével olvastam híradásukat és meleg el­ismerő szavaikat igénytelen személyemről. Az öreg kor határára elérni önmagában még korántsem érdem. Ha van az ilyen évfordulónak jó oldala, úgy ez bizonnyal az olyan megtisztelő és jóleső .szavakban van, mint amilyenekre a Magyar Szó — érdememen felül — érdemesített. Kérem fo­gadják érte köszöneté met. Erőmet nem kiméivé igyekszem tőlem telhetőén tovább munkálkodni a külföldi magyarság és a Szülőföld közötti barátságos kapcsolatok elmélyí­tésén. Ez is egyik része a népek közötti békés együttélésért, az államközi kapcsolatok normali­zálásáért, a világbékéért végzett munkának. Ké­rem ehhez a honfitársak további megértő támoga­tását. Lapjuk, szerkesztőségük, munkatársaik és olva­sóik iránti őszinte tisztelettel: Beöthy Ottó, főtitkár Nehéz farmernek lenni NEW JERSEY. — Szeretnék többel hozzájárulni az újság fenntartásához, de a kis penziót nem tu­dom jobban beosztani, mert rám maradt a farm szeretett férjem után az adóssággal együtt. Most, hogy ilyen rossz az időjárás, nem fejlődik a vete- mény ahogy kellene. Gyermekeim is zúgolódnak, a sok munka megvan, de nincs benne haszon, csak éppen élünk. Szeretnénk eladni, de senki sem akar már farmer lenni, mindenki president szeret­ne lenni, mert akkor mehet golfozni. De csak ha a republikánus jön be, mert ha demokrata, annak vigyáznia kell az életére, mert a gyilkos bandát nem találják. Szégyen Amerikára, hogy azzal a négy állammal nem tudnak elbánni rendes, törvé­nyes módon. Én már 54 éve élek itt, ezek a Ku-Klux-Klan bandák már sok csúfságot csináltak mindenfelé és a kormány nem sokat tesz ellenük. Maholnap én is elmegyek, s akik utánam maradnak, küzködhet- nek a sorsukkal, mint ahogy én küzdöttem. Mrs. J. R. "Kékmadár" versenykocsijával uj sebességi rekor­dot állitott fel Donald Cambell, aki 4500 lóerős sportkocsijával óránként 645 kilométeres sebesség­gel száguldott. Egy kis vigasztalás OHIO. — Szeretnék pár sorban válaszolni Balsai munkástestvér levelére, amely lapunk julius 9-i számában “Legyen vége a cirkusznak” cimen je­lent meg. Szeretném megnyugtatni, hogy ebben a rozoga rendszerben sokan félnek, minél jobban imbolyog a rendszer hajója, annál inkább kétség­be esnek. Az a cirkusz, amitől Balsai testvér fél. nem az öntudatos munkások számára játszódik le. Az öntudatos munkásoknak nincs mitől félniök. Ha az oroszoknak Kina ellensége volna, ugyan ki volna olyan balga a munkások közül, aki elhinné, hogy az orosz kormány lökhajtásos repülőgépeket adna el Kínának, még pedig a legjobb, a legújabb gyártmányból. Kina nem akar koegzisztenciát, de hát hogyan is akarhat? Egzisztencia magyarul létezést jelent, már pedig az amerikai kormány nem ismeri el, hogy Kina létezik, és ha nem létezik, akkor a kínai agitáció sem létezik. A buta riporterek azt kérdezték a brazíliai nagy­követtől: igaz-e, hogy az orosz nagykövet hozzá ment és arra kérte, hogy szüntesse be a kínai agi- tációt Brazíliában? A nagykövet azt válaszolta, hogy orosz követ nem kérte ilyen szívességre, csak barátságból ment el hozzá és hozott neki pár kanna kaviárt. S ehhez hasonló marhaságokat kér­deztek a televízión is. Nem kell félni Balsai munkástársnak sem, még a kommunista világban is kell, hogy szabadság le­gyen arra, hogy nem mindenben egyeznek. Az az igazi munkásvilág, az igazi szabad világ, nem ez, amit itt ordítoznak a politikusok, a romlott roncs­rendszer ügyvivői. Még a megboldogult Roosevelt elnökünk is azt mondta a népnek: ne féljetek, szer­vezkedjetek, csak a félelemtől féljetek, az uj világ jönni fog. E. B. Négyszázezer tonna nyersolajat szállít a szovjet kormány 1967-ig Ciprusnak, az ottani erőmüvek ellátására. Ismeretlen gyermekbetegség terjed Ausztráliában. A tünetek nélküli, valószínűleg vírusok okozta be­tegségben eddig tizenhat csecsemő halt meg Queenslandben. Nagyarányú kutatások folynak a baj okozójának felderítésére. Ötven ország 6,500 kiállítója vesz részt termékei­vel a szeptember 6-tól 13-ig tartó lipcsei őszi vá­sáron. A kiállítási tárgyak első küldeményei már megérkeztek Lipcsébe. KÖNYVSZEMLE MAGYAROK AZ ÉSZAKAMERIKAI POLGÁRHÁBORÚBAN 1861-1865 Irta: Ács Tivadar — Budapest Pannónia kiadás, 149 oldal. — Ára 75 cent. Kapható a Magyar Szó-nál ★ Az amerikai magyarság története hivatalosan több mint négyszáz évre tekint vissza Budai Par- menius János nak az amerikai kontinensre jöttével. Nem hivatalosan történetünk ezer évre is visz- szanyulik, amikor az Amerikát látogató Vikingek között egy magyarról is szól a krónika. Az 1776-os amerikai forradalom hősei között ott találjuk Kovács ezredest és a Lousani magyar hu­szárokat, kiknek tettei meg vannak örökítve az amerikai történelemben. A XIX. században az amerikai magyarság kiváló teljesítményei az 1861-es — a négereket felszaba­dító — harcokban érték el csúcspontjukat. Ezt az időszakot dolgozza fel Ács Tivadar könyvében. Ismerteti az 1848-as magyar forradalom emig­ránsainak keserves sorsát, a Habsburg-rendőrség üldözése alatti szenvedéseit Európában és végül a többezer magyarnak Amerikába menekülését az 1850-es években. De alaposan ismerteti az akkori amerikai politi­kai helyzetet is, az országon belül dúló viszályt, ami a polgárháborúhoz vezetett. A könyv főcélja mégis az, hogy megismertesse az olvasót a polgár­háborúban résztvett magyarok történetével, amit a drámai részletek lenyűgöző leírásával el is ér. Nekünk, amerikai magyaroknak, kettős érde­künk a könyv elolvasása. Az egyik, hogy mi ma­gunk megismerkedjünk a saját történelmünkkel, a másik, hogy nem-magyar ismerőseinkkel is meg­ismertessük az amerikai történelem nagyszerű ma­gyar hőseit. Az amerikai történetírók vagy teljesen mellőzik, kihagyják a történelemből a magyarokat, vagy na­gyon gyakran németeknek tüntetik fel őket. Az amerikai magyarságnak az amerikai polgár­háborúban tanúsított fényes szerepéről már több magyar történész irt könyvet, igy Pivány Jenő 1924-ben, Káldor Kálmán 1937-ben és Vasváry Ödön 1939-ben, de azóta sok uj adat került felszín­re, amit Ács könyvében most megtalálunk. Azon­kívül Ács Tivadar kitűnő bevezetése jobban meg­érteti velünk a polgárháború okait is. * A könyv sok képet közöl, köztük Lincolnét, Kos- suthét, valamint az amerikai polgárháború több magyar részvevőjéét, egykorú rajzokat, ugyancsak név- és családi jegyzéket azokról a magyarokról, akik az amerikai polgárháborúban tényleg részt- vettek. A könyvet minden magyarnak érdemes elolvas­nia. E. S. Youngstowni jelentés Julius 26-án tartott összejövetelünk szép sikerrel íolyt le. Eljöttek barátaink városunkból, valamint Ak- ronból, Cantonból, Cievelandbóí, Nilesből, Pittsburgh- ból, s rendkívül jól esett ismét együtt lenni és elbe­szélgetni velük. Két egészben sült bárány és egy bá­rányból készített pörkölt fogyott el, ezen utóbbit He­gedűs munkástársnő készítette bizonyára az akroni asszonytársak segítségével, amiért itt mondunk köszö­netét. Volt egy fazék töltött káposzta is és sok finom sütemény, frissítők, amelyek gyorsa’ elfogytak a me­leg időben. Köszönet jár mindazoknak, akik hozzájárultak a si­kerhez, úgy jelenlétükkel, mint ajándékaikkal. Budai munkástársnő szép magyar babát hozott kisorsoláSra, ami $10.25-t eredményezett. Köszönet Pika munkás­társnak, aki szép beszédben búcsúztatta a Californiá- ba készülő Cincár házaspárt. Megemlítette, hogy mennyit dolgoztak mindig a munkás sajtó érdekében és milyen veszteség lesz az Ohio kerület részére az ő elköltözésük. Tudatában vagyunk annak, hogy a mi veszteségünk a caliíorniaiak nyeresége lesz, mivel Cincár munkástárs ott is ki fogja venni a részét a munkából. Mindannyiunk szeretete és megbecsülése kiséri őket útjukon. Meg kell köszönnünk a benünket ért dicséretet is, habár nem jár dicséret azért, ha valaki munkás kö­telességét teljesiti. Hiszen a katona is úgy végzi a kö­telességét, ahogy a helyzete megengedi és mi is te­hetségünk és lehetőségeink szerint támogatjuk a mun­kásság jobb életéért folyó küzdelmet, amig csak élünk, vagy amig — mint Petőfi mondta — eljön a Kanaán. Az összejövetel tiszta haszna $180 volt, amit elosz­tottunk lapjaink között: $100-t a Magyar Szónak, $80-t a Nők Világának fogmik átadni az országos lap- konferencián. Báthoryék Sikeres összejövetel volt Chicagóban Jól sikerült emlékünnepélyt rendezett a Chicagói Kultur Club julius 26-án Sauser Millie emlékére Kellemes meglepetés volt a rendező bizottság részé­re tagjaink, és vendégeink szép számban való megje­lenése. A sikernek részben talán az volt az oka, hogy tagtársnőink, rendkívüli odaadással végezték a mun­kát a konyha körül. Elhunyt tagtársnőnk érdemeit Stone Sándor mél­tatta, követendő példaként állítva őt elénk. Beszélt arról is, hogy mindent el kell követnünk a béke meg­őrzéséért azokkal szemben, akik hazánkban nyíltan szervezkednek a fasizmus érdekében. Megemlítette lapunk támogatásának fontosságát, s részben beszé­dének köszönhető, hogy a rögtönzött gyűjtés szép si­kert hozott. Nagyon sajnáljuk, hogy azok a barátaink, tagtár­saink, akik nyári vakációjukra mentek, nem jelenhet­tek meg e szép összejövetelen. Tudjuk, hogy sokat mu-' lasztottak és reméljük, hogy a jövőben pótolni fogják ezt későbbi összejöveteleinken való megjelenésükkel. Tudósitó ötvenéves házassági évforduló Menyhért Ferenc és neje, Helen 50 éves házassági évfordulójukat ünepelték julius 26-án San Diego, Ca- iiforniában. Menyhérték hosszú éveken át éltek Tren­ton, N. J.-ben, ahol tevékeny részt vettek a haladó szellemű magyar sajtó építésében. Az ünnepség gyö­nyörű családi és baráti körben folyt le. Sok barátjuk üdvözölte Menyhértéket a dúsan terített asztalok mel­lett, s ajándékokkal, jókívánságokkal fejezték ki sze- retetüket a népszerű házaspár iránt. S. J., tudósitó Buckeye Social & Educational Club taggyűlést tart a IrfiQAP első szerda estéjéi nyolc órakor, a hónap fcibbi srerda estéjén előad tsok és szórakozás. Miridtn hsrmadik szombat eííe kár- tyaparty vágj’ aiületémapi ünnepély. — Óim: 13760 KINSMAN ROAD, CLEVELAND, OHIO BUCSUESTÉLY Ezúton kívánom köszönetemet kifejezni a clevelandi haladó szellemű munkástársaimnak és barátaimnak, akik julius 18-án olyan szép számban megjelentek a Californiába való költözésünk alkalmából rendezett bucsü-estélyen. Amint azt az összejövetelen elhang­zott beszédemben kifejtettem, mint a munkásosztály katonája, bárhová is sodor a sors, egészségi és anyagi körülményeimhez képest mindenhol ki fogom venni részemet a munkából, harcolni fogok egy szebb mun­kás jövőért, amiben minden szellemi és fizikai dolgo­zó megtalálja boldogulását. A megjelentek azzal fe­jezték ki megbecsülésüket irántunk, hogy $161-t ado­mányoztak a Magyar Szó és a Nők Világa támogatá­sára. Cincár Gyula BETEGÜNK Lapunk régi olvasója és támogatója, Albert János munkástársunk lakásán fekszik betegen. Mielőbbi fel- gyógyulást kivánunk neki. wwwwwmmwwwwwwwvtwwww Lejtőn is működő kaszálógépet kísérleteztek ki a Szovjetunióban. A gép hegyes vidéken, szakadékos lejtőn is jól működik, óránként egyötöd hektár te­rületet kaszál le, s összsúlya az üzemanyaggal együtt 40 kilogramm.

Next

/
Thumbnails
Contents