Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-08-06 / 32. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 6, 1964 ROCHESTER, N. Y. A dicsömultu város ujabbkori felelőssége Az amerikai néger népnek örökös küzdelmében a szabadságért Rochester, N. Y. város örökérvényű helyet teremtett magának az Egyesült Államok történelmében. Szereplése visszanyulik a múlt század elejére, még a rabszolgaság idejére, de amikor már a rabszolgaság megszüntetéséért erőteljes küzdelem folyt az országban, délen és északon is. Északon Rochester egyik gócpontja volt az “abolitionist movement”-nek. Haladó szellemű polgárai szivében forrón lobogott a szabadság szeretete és minden tehetségükkel hozzájárultak a rabszolgaellenes mozgalom támogatásához és megerősítéséhez. Rochester egyik fontos állomása volt a déli államokból az északiakba és onnan Kanadába vezető “Underground Railroad”-nak, annak a titkos útvonalnak, amelyen keresztül embertelen déli rabszolgatartó gazdájuktól megszökött négerek szabad földre menekültek. A Szabadság Országújának szervezői az útvonal mentén számos “megállóhelyet” létesítettek, ahol a fáradt szökevények, a felszabadulás más harcosai megpihenhettek. Farmerek, városi polgárok megnyitották előttük há zuk kapuit, megosztották velük ételüket, orvosi segéllyel és ha kellett, pénzzel is segítették őket, hogy útjukat folytathassák. Rochester volt az északi “abolitionist”- szervezetek központja. A nagy néger felszabadító — Frederick Douglass — 20 éven keresztül élt Rochesterben, itt adta ki 1847-ben a harcos, rabszolgaellenes újság, “The North Star” első példányát. Az Egyesült Államok összes városai közül csak Rochester állított fel Frederick Douglassnak, a volt néger rabszolgának, életnagyságu szobrot, elismerésül azon tevékenységeiért, amelyekkel hozzájárult az Egyesült Államok egységének megmentéséhez és népe felszabadulásához a rabszolgaság alól. A dicső múltú város magának és a történelemnek tartozik azzal, hogy ne engedje meg a fazis- mus feltörekvő erőinek, hogy büszke hagyományait lábbal tiporják. A mai modern város Rochesternek ma több mint 300,000 lakója van, s ezeknek 10 százaléka néger. Ipari város, több mint 800 gyárüzemmel és ezeknek jelentős száma az Eastman Kodak Company cég kiterjedt telepét alkotja. Kulturális téren is elismert város. A Rochester Philharmonia zenekar, az Eastman School of Music, a Rochester Egyetem, országosan és világszerte is ismertek. Mindez azonban nem segített befolyásolni a lakosság bizonyos rétegét a néger polgárok egyenlőségi jogai tekintetében. A négerek ott is elszigetelten és gettókban élnek. Az utóbbi évben házbér-sztrájkot folytattak lakásviszonyaik érdekében; tüntettek és a bírósághoz fordultak az iskolai szegregáció megszüntetéséért; üzleti és gyári vállalatok előtt, valamint szakszervezeteket piketeltek a munkához való jogért és több esetben — mint a legutóbb is — tiltakoztak a gyakori rendőri brutalitások ellen. A nemrég lefolyt zavargást a rendőrök embertelen bánásmódja robbantotta ki. Két rendőr durván megtámadott egy állítólag részeg embert a néger negyedben, vérebet uszítottak reá, amikor ellenállt a letartóztatásnak. Az utcán levő szemtanuk ezt nem nézték szó nélkül, szidalmazták a rendőröket, akik segítségért szaladtak. Percek alatt rendőrkocsik és botokkal, könnygázbombákkal, rendőrkutyákkal, vízcsövekkel felszerelt rendőrosztagok támadták meg az utcára özönlő néger tömegeket. A zavargás elmérgesedéséért maguk a rend úgynevezett őrei felelősek. A város 500 tagú jól felszerelt rendőrségét még 100 állami rendőr, a szomszéd helységek rendőrsége és a szolgálatba rendelt tűzoltóság segítette a felháborodott négerek leverésében. 1,000 négert vetettek börtönbe, több mint 300-an megsebesültek. Az azóta a felszínen elcsendesedett városban folynak az értekezletek a helyzet orvoslására. Mint New York Harlemjében, vagy más városok néger negyedeiben, itt sem a rendőr-őrjáratok hozzáic a megoldást. A néger vezetők a szükséges lépéseket pontokban foglalták össze. Az elnyomás, a szegregáció, a munkanélküliség, a rossz lakásviszonyok, a hiányos tanulási, fejlődési lehetőségek és egészségügyi szolgálatok, a nyomasztó szegénység, ezek azok a problémák, melyeknek megoldását siettetni kell. A rendőri aktivitásoknak polgári bizottság általi ellenőrzését is követelik. A rochesteri lapok egyszerre hozták a véres lázongásról szóló híreket azzal a jelentéssel, hogy az Eastman Kodak Companynak fennállása óta a legmagasabb jövedelme volt 1964 első felében. Ez a két jelentés élesen kidomborítja a társadalmi zavarok alapvető okát, a jóléttel párhuzamosan létező sújtó szegénységet, amelynek főleg a négerek az áldozatai. A N. Y. Timesben megjelent cikk szerint a Kodak társulat, melynek 33,000 alkalmazottja Rochester dolgozóinak egyenegyed része, csak tavaly óta alkalmaz négereket. Monroe C. Dili, a válalat ipari ügyvivője, nem volt hajlandó megmondani, hány néger dolgozik az üzemben. “Nem számokat alkalmazunk, hanem szakértőket... Nem vagyunk peanut-termelők.” Ez arcátlan utalás volt a déli államokból felkerült négerekre, ahol a peanut termelésnél főleg néger napszámosok dolgoznak. Mr. Dili beismerte, hogy Rochesterben a néger ifjak nem részesülnek az átlagosan nyújtott oktatás előnyeiben sem. Ezért csak nagyritkán találnak az állami egyetemekben vagy magániskolákban a vállalatnak megfelelő néger alkalmazottat. Kodak évtizedek óta uralja a város életének minden megnyilvánulását és fejlődését. Mr. Dili szerint is “nem törődtünk a néger iskolákkal. Valóban diszkriminációt gyakoroltunk a hanyagságunk által.” S bár teljes jóhiszeműségéről igyekezett meggyőzni a Times tudósítóját a néger kérdésben, kijelentette, hogy a vállalat nem hajlandó csatlakozni ahhoz a néhány korporációhoz, amely Ígéretet tett hogy a munkásalkalmazásnál előnyben részesíti a négereket. A Kodak vállalat vezető szerepet játszik a problémák megoldására felállított helyi szervekben, de a Mr. Dili által kifejtett álláspontok nem biztatóak. A közérdek sokkal gyökeresebb változások bevezetését követeli a négereket sújtó társadalmi problémák megoldására Rochesterben és másutt is. Mi lesz a volt Bridgeporti Az American Life Insurance Company (a volt Bridgeporti Szövetség) sorsa, vagyis hogy kötvényeseinek ügykezelését a jövőben milyen biztositó társulat fogja végezni, jelenleg még ismeretlen. A tényállás az, hogy ez jogi kérdést képez és valószínűleg a bíróságnak kell határozni efelett. Mint már közöltük, az Investment Life Insurance Company of America (ILICA), a clevelandi társulat, amelybe a Bridgeporti Szövetséget beolvasztották, csődbe került és tisztviselői ellen különböző eljárások kerülnek folyamatba. A Bridgeport Post jul. 24-i száma szerint, Ohio állam egyik biztosítási tisztviselője, egymillió dolláros polgári kártérítési pert indított az ILICA tisztviselői ellen. William A. Morris, a biztosítási hivatal igazgatója szerint, ez a per nem állja útját a bűnös tisztviselők elleni más eljárásoknak. Az ILICA igazgatói és tisztviselői elleni vádak a pénzügyi felelősséggel való visszaélést, csalást és megtévesztő beállítást foglalják magukban. A megvádolt tisztviselők között van Szegedy István, a Bridgeporti Szövetség volt elnöke is, aki jelenleg az ILICA alelnöke és igazgatósági tagja, valamint John P. Evans, bridgeporti ügyvéd, aki mint titkárhelyettes szerepel az ILICA-nál és tagja az igazgatóságnak is. William R. Cotter, Connecticut állami biztosítási hivatalának igazgatója intézkedni akar az iránt, hogy az American Life Insurance (Bridgeporti Szöv.) pénzalapja kerüljön vissza Connecticutba. Nem hajlandó beleegyezni abba, hogy az eddig jelentkező biztositó társulatok vegyék át az ügykezelést az ILICA-tól. Augusztus 25-ig kell errevo- naíkozó ajánlatokat benyújtani a buósághoz. Clevelandi ügyvéd Gombost vádolja Az “Az Újság” clevelandi hetilap nyilatkozatot közölt le a következő címmel: “Ray T. Miller, Jr., ügyvéd védekezésében leleplezi Gombos szerepéi a Bridgeporti Szöv. beolvasztása körül.” A nyilatkozatban Miller ügyvéd megírja, hogy Gombos Zoltánt ő közelítette meg azzal az ajánlattal, hogy járjon közbe a Bridgeporti Szövetségnél az ILICA-ba való beolvasztás érdekében. Miller ' .. 4 ... ' Gumifeldolgozók munkaegyezméftye .. Más iparban is egyezmény jött létre Az AFL—CIO-hoz tartozó United Rubber, Cork, Linoleum and Plastic Workers of America, három évre szóló munkaegyezményt kötött a United States Rubber Companyval 22,000 tagja számára, akik a vállalat 15 különböző városban- levő üzemeiben dolgoznak. Az egyezmény főbb vonalaiban más gumifeldolgozó vállalatokkal kötött egyezményekhez hasonlít, a nyugdíj, a biztosítások és a végkielégítés tekintetében. Az egyezmény más részleteit nem hozták nyilvánosságra. Az uj szerződés a tagság szavazattal történő elfogadása után lép érvénybe. ★ CLEVELANDBAN a Pneumatic Tool Company 950 alkalmazottjának 11 hetes sztrájkja nyert elintézést miután a vállalat megegyezésre jutott az Aero-Aircraft Employees Association, független szakszervezettel. Szövetségi közbenjáró segítségével jött létre a három éves munkaszerződés, amely 4 cent béremelést nyújt az első és 5—5 centet a következő két évre. Az előző szerződés más pontjai, mint a drágasági pótlék, a nincs-sztrájk, nincs-kizárás tételek, megmaradtak. C-K» AZ OLAJIPARBAN fenyegető sztrájkhelyzet enyhült, amennyiben néhány vezető olajfinomító társulat megegyezésre jutott az Oil, Chemical and Atomic International Union vezetőivel. A Texaco, Inc. Port Arthur, Texasban a szakszervezet öszázalékos béremelés követelésével szemben 4 és fél százalékot ajánlt fel, amit a unió elfogadott. A munkások több fizetett szabadságot is kapnak. Más társulatok is folytatják az egyeztető tárgyalásokat. Sztrájk esetén 55—60,000 olajfinomító munkás szüntette volna be a munkát. ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! Szövetség pénzalapjával jóbarátja volt Robert Schenkelbergnek, az ILICA elnökének, aki elfogadta Miller elgondolását, hogy a gyenge pénzügyi alapon álló ILICA megerősítését a magyar betegsegélyző intézmény beolvasztásával eszközöljék. Közös megegyezéssel 50,000 dollárban állapították meg a “finders fee”-t, vagyis az egyesülés kivitelezésének díjazását, amit Miller és Gombos egymásközt megosztanak, azonkívül 40,000 részvény kedvezményes áron való beszerzését és minden ezügyben történt kiadásuk megtérítését. Gombos Zoltán a Cleveland Press-ben kijelentette, hogy a 25,000 dollárt két évig tartó közbenjá- rási munkálatáért kapta. A Press cikksorozatban foglalkozik az ILICA tisztviselőinek és ügyvezetésének leleplezésével és rámutat, hogy az intézmény már 1961-ben pénzügyi zavarokkal működött. Helyénvaló megemlíteni azt, hogy a clevelandi társulat kétes pénzügyi helyzetét a Magyar Szó is leleplezte cikkeiben, amelyekben helytelenítette a Bridgeporti Szövetség basáskodó vezetőinek a tagság érdekeivel ellentétes eljárását, amikor a testvéries alapon működő magyar betegsegélyzőt át- játszották a clevelandi üzérkedő banda kezébe, ahol saját maguknak jólfizetett vezető állást biztosítottak. Figyelmeztetésünk annakidején bizonyos méretű ellenállást hozott létre a tagság részéről, de nem eleget ahhoz, hogy a hűtlen vezetők kezét megállítsa. Az egyesülés megtörtént. A következményekért viselniök kell a felelősséget. Állítólag a volt Bridgeporti Szövetség pénzalapja és a kötvényesek érdeke mé^ nem ««mvedott helyrehozhatatlan kárt. Alapvető megoldás Tolna az, ha az ILICA-tól megszabadulva vaiameiy leiezo magyar testvéries betegsegélyzővel egyesülne. «itcstMMOwetesicseeMSMassaassccttM« A szenátus trösztellenes albizottsága kihallgatásokat kezdett abból a célból, hogy megállapítsa: vannak-e orvosok tulajdonában gyógyszertárak és gyógyszer nagykereskedelmi üzemek. e*a> A mississippi-i Greenwood-ban egy fehérekből álló tömeg megvert két négert, mert egy integrált moziba mentek. EGYMILLIÓ DOLLÁROS KÁRTÉRÍTÉSI PER AZ ILICA TISZTVISELŐI ELLEN
