Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-08-06 / 32. szám

Honosított amerikai polgár külföldön is élhet 1964. május 18-án az amerikai Legfelsőbb Bíró­ság, öt szavazattal három ellenében, alkotmány- ellenesnek minősítette a Bevándorlási Törvény rendelkezését, mely szerint a honosított polgár, ha szülőhazájában három évnél több időt tölt, elvesz­ti amerikai polgárjogát. William 0. Douglas főbíró szövegezte meg a döntést, amely szerint a Bevándorlási Törvény ed­dig másodosztályú állampolgárnak tekintette a ho- nositottakat ahelyett, hogy alkotmányunk értel­mében, egyenlő jogokkal ruházta volna fel őket. Az ítélet hatását és azoknak a számát, akiket ez közvetlenül érint, még felbecsülni sem lehet, mert nemcsak a ma külföldön élőkre vonatkozik, hanem azok gyermekeire, sőt unokáira is, akiknek nagy­szülei esetleg már régen elhaltak. A New York Times szerint eddig már körülbelül negyvenezer embert fosztottak meg az amerikai polgárságtól azon a címen, hogy szülőföldjükön laktak. A leg­utóbbi években azonban összesen csak ezer ember­rel történt ez a sérelem. Douglas főbíró rámutatott arra, hogy alkotmá­nyunk értelmében, az egyetlen hátrányos megkü­lönböztetés, amely a honosított polgárt Ameriká­ban érheti az, hogy csak amerikai születésű pol­gárt lehet elnökké választani. Azok a honosított polgárok, akik a “három évi külföldi tartózkodás” címén vesztették el polgárjo­gukat, útlevelet követelhetnek a legközelebbi ame­rikai konzulátustól. Legtöbben Olasz- és Németor­szágban élnek. A kérdés felmerül, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése megszünteti-e a Bevándorlási Törvény egy másik szabályát is, amely szerint a honosított pol­gár nemcsak a volt hazájában való, hanem bármi­lyen más külföldi tartózkodás után is, elveszti pol­gárjogát öt év letelte után. Biztosra vehető azon­ban, hogy a kormány utasítani fogja konzulátusait, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntését ezekre az ese­tekre is alkalmazzák. Douglas főbíró szerint, az a tény, hogy akár a honosított, akár a születésénél fogva amerikai polgár külföldön él, nem bizonyítja az illető hűt­lenségét vagy azt, hogy nem ragaszkodik az Egye­sült Államokhoz. Családi, üzleti vagy más elfogad­ható jogos okai lehetnek ennek az elhatározásnak. Schneider L. Angelika a neve annak a nőnek, aki sikerrel megtámadta a Bevándorlási Törvény jogfosztó rendelkezését. Németországban született és öt éves kora előtt hozták szülei az Egyesült Ál­lamokba. New Yorkban járt iskolába és 1954-ben a Smith College-ban vizsgázott. 1958-ban egy fia­tal német ügyvédhez ment nőül és vele együtt Né­metországba költözött. Három évvel később érte­sítették, hogy elvesztette amerikai polgárságát. Német polgárjogot kaphatott volna, de ő inkább Amerikát választotta hazájának. American Council A miniatűr szivarok kevésbé ártalmasak Amióta egészségügyi szakkörök a cigarettázás káros hatására mindjobban felhívják a közönség figyelmét, a szivargyárosok kísérleteket tesznek arra, hogy valamilyen módon a cigarettát szivarral helyettesítsék. Az ötvenes években cigaretta mére­tű szivarok kerültek forgalomba és egy ideig meg­lehetős népszerűségnek örvendtek. A múlt év vé­ge felé, amikor a szövetségi főorvos jelentése meg­cáfolhatatlan érvekkel bizonyította a cigarettázás- nak az egészségre való káros hatását, a kisméretű szivarok ismét kelendők lettek. Ezeken kívül a már régen gyártott, de nem nagyon népszerű cigarillo nevíi kis, ötcentes szivarok forgalma is nagyban fellendült. Annak megállapítására, hogy a dohányzók ho­gyan reagálnak ezekre a szivarokra, a Consumers’ Union kísérleteket végzett olyan dohányzókkal, akik beszivják a füstöt. Mindegyiknek adtak be- szivásra egy csomag cigaretta nagyságú szivart és 20 cigarillót. Egy hét múlva tapasztalataik megál­lapítására mindegyiket kérdőív kitöltésére kérték fel: Az eredményből megállapítható, hogy nincs könnyű kiút leszokni az egészségtelen szenvedély­ről. A kísérletben résztvevők közül nem soknak ízlett a kis szivar és csak egyharmada élvezte a cigarillót. Miután a füst belélegzése teszi a do­hányzást igazán egészségtelenné, efelől is kikér­dezték őket. Fele a cigarilló füstjét, háromnegye­de a cigaretta nagyságú szivarok füstjét beszivta. Mindegyiknek az volt a véleménye, hogy habár képtelen a cigarettafüstöt nem beszivni, a szivar­füst beszKásáról idővel képes lenne leszokni. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A kérdésekből kiderült, hogy a kísérletben részt­vevők nincsenek meggyőződve a cigarettázás káros hatásáról és két hónappal később egy sem szívta közülük a kis szivarokat a cigaretta helyett. Jó lenne, ha a kételkedők újból elolvasnák a szövet­ségi főorvos jelentését és persze a legokosabb len­ne, ha teljesen leszoknának a dohányzásról. Ha er­re mégsem képesek, ajánlatos, hogy inkább sziva- rozannak, vagy pipát szívjanak. A kísérletek arra utalnak, hogy a cigarilló szívóknak több esélyük van arra, hogy abbahagyják a dohányfüst beléleg­zését. Mire jó még az adófizetők dollárja A fegyverkezési üzemek tisztviselőinek és al­kalmazottainak kedvében járni, ezt tekinti a De­fense Department egyik igen fontos kötelezettsé­gének és erre a célra nem sajnálja az adófizetők dollárjait. A központi kormány ellenőrző hivatala, a Gen­eral Accounting Office, megvizsgálta 28 vezető fegyverkezési vállalat 36 különböző területen mű­ködő üzemeinek ténykedését. A vizsgálat kiderí­tette, hogy a rendelésekre kötött szerződésük sze­rint 2,000,000 dollárt utalt ki a U.S. az üzemi sze­mélyzetek szórakoztatására. A House Armed Services Committee kihallgatást indított az ügy­ben, ahol a következő részletek derültek ki: A denveri Martin Company 12,000 dollárt igé­nyelt 1963-ban az alkalmazottai részére rendezett évi rák-kirándulás költségeként. Ebből 1.800 dol­lár volt az elfogyasztott rák ára és 5,600 dollár volt a Baltimoreból Denverbe való szállítási költ­sége — repülőgépen. Ling-Temco-Vought, Inc., Daliásból 35,000 dol­lárt kollektált 1961-ben 6,333 alkalmazott és csa­ládtagjai részére rendezett kirándulás költsége­ként. Aerojet-General állítólag 101,000 dollárt köl­tött azért, hogy alkalmazottai egy estén keresztül Disneylandban szórakozzanak. Amikor az összeg visszatérítését a kormányellenőrök kérdésessé tet­ték, a vállalat visszanvonta igénylését. Az International Business Machines cég 197,000 dollár visszafizetését követelte, amelynek jelentős része a Sands Pointban, Poughkeepsieben és Endi- cott, N. Y.-ban létező “country club” működési költségeit fedezte. A magas profittal működő fegyverkezési üze­mek személyzetük lekötelezettségét is az adófize­tők pénzén vásárolják meg. A világ legnagyobb teherszállító repülőgépe WASHINGTON, D. C. — Jelentés van arról, hogy a világ legnagyobb teherszállító lökhajtásos repülőgépének tervezete elkészült és hogy az Air Force rövidesen szerződést köt az óriásgép elkészí­tésére. Eddig már 1,700,000 dollár értékű rende­lést osztott ki a külső váz- és motorkészitő üze­meknek a tervrajzokkal való kísérletezésre. Előze­tes program szerint a repülőgépet 1969-ben vagy 1970-ben már szolgálatba állíthatják. A szóbanforgó repülőgép minden eddigi repülő járműt elhomályosít nagyságával és teljesítőképes­ségével, amit — mintha ez volna a legtermészete- seb dolog a világon — a hadviselés szolgálatába szándékoznak állítani. A jelentés közlői szerint, a gép képes lesz a haderők számára bármiféle fel­szerelést elszállítani a világ bármely részébe. A jeleneg CX-HLS jelzéssel ismert gép, 300 ton­na súlyú lesz, 500—600 mérföld óránkénti sebes­séggel 90 tonna súlyt képes szállítani és 7,000 mérföld távolságra 50 tonna súllyal megállás nél­kül lesz képes repülni, összehasonlításként: a most szolgálatot teljesítő Boeing 707-es lökhajtásos 164 tonnát nyom és 30 tonna súlyt képes kb. 5,000 mérföldre szállítani. A CX-HLS belső méreteit 16 láb szélesre és 13.5 láb magasra tervezik, ami már. elég ahhoz, hogy a hadsereg legnagyobb emelődaruit, rakétáit, radar és más nehéz felszereléseit befogadja. Leszálló szerkezete úgy van tervezve, hogy a le- és felszállást egyenetlen területű repülőtéren is könnyen eszközölheti. A lökhajtásos motorjait — négy, vagy hat — minden eddiginél erőteljesebbek lesznek. Az adófizetőket terheli az árdrágítók büntetése Nehéz elhinni, hogy a General Electric társa­ságra a hires árdrágitási ügyben kimért birság részben az adófizetőket terheli. Pedig ez az eset áll fenn. amint azt a Wall Street Jorunal magya­rázta: A folyó év első negyedében a G.E. cég bruttó haszna elérte a 73.7 millió dollár csucsfokot, az előző év ugyanezen évszakának 67.1 millió dollár­jával szemben. Az első negyedévben azonban a G.E. tiszta hasz­na 30.8 millió dollárral csökkent bizonyos “változ­tatások” következtében, amelyeket a társaság “ön­kéntes árengedményének nevezett. A valóságban ezek az összegek kifizetett kártérítések, amelyeket a G.E. és más 28 nagyvállalatra róttak a törszt- ellenes perekkel kapcsolatban. Az újságcikk megállapítja ezeknek az eljárások­nak meglepő eredményét: A kártérítési perek ugyan redukálták a G.E. nettó jövedelmét, de ugyanakkor nagy adómegtakarítást jelentettek a cégnek. Minden dollár kártérítés 50 cent adómeg­takarítást hozott. Másszóval az árdrágitási kártérí­tésnek csak a felét fizette a G.E., a másik fele az adófizetők zsebéből került ki. Sok a fejfájás A New York Times jelenti, hogy a múlt évben, egyedül televízió hirdetésre, az Anacin gyártói 16.3 millió, a Bufferin készítői 13.6 millió, az Excedrin előállítói 8.4 millió dollárt költöttek. Az Alka-Selt- zer tv hü’detései 10.6 millió, a Bayer aszpiriné 7.4 millió dollárba kerültek. Mindezeknek a fejfájás elleni szereknek széles­körű használata azt mutatja, hogy az amerikai népnek éppen elég fejfájása van. Az ismert már­kájú szerek vásárlásánál a fogyasztó megfizeti a sokmillió dolláros hirdetés árát is. Okosabban te­szi, ha a legolcsóbb, az USP (United States Phar- macopedia) által elfogadott aszpüint veszi, bármi­lyen név alatt, mert minden aszpirint ugyanazon előírás szerint készítenek. Sugárfertőzés egy kutatóintézetben A Charlestown nukleáris kutatóintézetében az elmúlt héten szerecsétlenség történt. Az intézet igazgatósága közölte, hogy kisebb robbanás követ­keztében két személy sugárfertőzést szenvedett, ezért a városi kórházban megfigyelés alatt állnak. Robert Johnson, az intézet szóvivője kijelentet­te: “A robbanás akkor következett be, amikor az óvatlan technikusok urániumdus oldatot öntöt­tek át a biztonsági tartályból egy nagyobb edény­be, megszegve a munkavédelmi előírásokat.” A rendőrség kordont húzott az intézet köré, amint a robbanás hire elterjedt. Szovjet tudósok látogatása az Egyesült Államokban A Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött tudományos együttműködési egyez­ménynek megfelelően szovjet szakemberek utaz­tak ide, ahol megvitatták amerikai kollégáikkal a tengervíz sótalanitásának problémáit. A szovjet tudósok meglátogattak több amerikai tudományos kutatóközpóntot. A. I. Csurin, a műszaki tudományok doktora, a szovjet küldöttség vezetője a TASSZ washingtoni tudósítóival ismertette találkozásait az amerikai szakemberekkel. — Washingtoni látogatásaink hasznosak voltak — mondotta Csurin. — Kölcsönösen tájékoztattuk egymást, érdekes vitákat folytattunk fizikusokkal, amelyek során megvitattuk az atomenergia fel- használásának lehetőségei a tengervíz sótalanitásá­nak céljaira. Meghívtuk amerikai kollégáinkat a Szovjetunióba. Stewart Udall, az Egyesült Államok belügymi­nisztere is igen hasznosnak minősítette a szovjet tudósok látogatását. Glenn Seaborg, az Egyesült Államok atomener­giaügyi bizottságának elnöke szintén nagy elisme­réssel nyilatkozott a szovjet és amerikai tudósok tárgyalásairól. _____ Thursday, August 6, 1964 A/VtCRtKAI ^ w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003 Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Clais Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre S10, félévre $5.50. Minden má« külföldi országba egy évre $12, félévre $6.5$.

Next

/
Thumbnails
Contents