Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-30 / 31. szám

Thursday, July 30, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 KONGÓ A KÁOSZ ORSZÁGA NÉGY ÉV FORDULATAI — LUMUMBA, ILEO, ADOULA — ÉS CSŐMBE? GYARMATOSÍTÓK ÖSSZEESKÜVÉSE 1960. Junius 30: Belga Kongó függetlenségének ki­hirdetése. Julius 6: A karhatalom lázadása. Julius 10: A belga csapatok beavatkoznak. Julius 11: Katanga, a belga—angol Union Mi­niére tröszt “házi” tartománya, bejelenti elszaka­dását Julius 12: A kongói kormánynak még illúziói vannak: az ENSZ támogatását kéri. Julius 14: A Biztonsági Tanács hozzájárul ENSZ- csapatok Kongóba küldéséhez, és a belga csapa­tokat felszólítja a visszavonulásra. Julius 22: Patrice Lumumba miniszterelnök az Egyesült Államokba utazik. Az első kéksisakosok Augusztus 12: Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára és 250 “kéksisakos” repülőgépen Elisabethville-be érkezik. Augusztus 16: Albert Kalondzsi reakciós törzsi vezető létrehozza a “Dél-Kaszai bányaállamot”, amely augusztus 25-én Csőmbe, katangai “főnök” felhívására konföderációra lép Katangával. Szeptember 3: Heves harcok Bakwanga (DéL Kaszai) környékén Lumumba és Kalondzsi hivei között. Szeptember 5: Kaszavubu köztársasági elnök “visszahívja” Lumumbát és helyére Ileot nevezi ki. Patrice Lumumba visszaüt: megfosztja hivatalá­tól Kaszavubut és szeptember 9-én a kongói állam vezetőjévé nyilvánítja magát. Szeptember 14: Mobutu ezredes, a kongói had­sereg vezérkari főnöke puccsot szervez: magához ragadja a hatalmat és átruházza a “főbiztosok ta­nácsára.” Lumumba meggyilkolása December 2: Patrice Lumumbát letartóztatják Mobutu ezredes emberei. December 14: Gizengá, Lumumba politikai tár­sa, kormányt alakit Stanleyville-ben. 1961. Február 9: Léopoldville-ben hivatalosan közlik, hogy Lumumba “megszökött.” Február 13: Elisabethville-ben (Katanga fővá­rosában) megerősítik Patrice Lumumba és két mun katársa halálhírét. Március 6—13: A Madagaszkárban megtartott kongói “kerekasztal konferencia” — Gizenga tá­vollétében — törvénytelen határozatot hoz Kongó konföderációvá alakításáról, Kaszavubu elnöklete alatt. Április 26: Csombét letartóztatják Coquilhat- ville-ben. Junius 22: A tábornokká előléptetett Mobutu ez­redes kiszabadítja Csombét, aki megígéri, hogy véget vet a katangai elszakadásnak. Junius 28: Csőmbe belga—angol támogatással megszegi Ígéretét és megerősíti Katanga “függet­lenségét.” Augusztus 2: Léopoldville-ben megalakul a “nemzeti egységkormány”, miniszterelnökké az angol—belga érdekekkel rivalizáló Washington emberét, Adoulát nevezik ki. Gizenga miniszter­elnök-helyettes. Szeptember 13: A “kéksisakosok” az amerikai vonalnak megfelelően megpróbálnak véget vetni az Union Miniére-érdekeket tükröző katangai el­szakadásnak- Heves harcokra kerül sor. Fegyver­szüneti egyezmény jön létre, amelyet azonban csak egy hónappal később léptetnek életbe. Hammarskjöld lezuhan Szeptember 18: Hammarskjöld titokzatos ha­lála. Gépe Elisabethville, Katanga fővárosa felé közeledtében robbant fel. November 14: Az ENSZ vizsgáló bizottságának jelentése Csombét és Kaszavubut tartja felelősnek Patrice Lumumba meggyilkolásáért. November 24: A Biztonsági Tanács felhatalmaz­za U Thant uj ENSZ-főtitkárt, hogy kezdjen eré­lyes akcióba a katangai elszakadás megszüntetésé­re. Csőmbe ellenállási felhívást bocsát ki. December 5: Harcok Elisabethville-ben a* “kék­sisakosok” és a katangai csapatok között. December 19: Tüzszünet Katangában. Megbe­szélések Adoula óe Csőmbe között, az utóbbi “egyetért” azzal, hogy véget kell vetni a katangai elszakadásnak. 1962. Január 16: A központi kormány elnökhelyette­sét, Gizengát Adoula “visszahívja”, letartóztatják és néhány nappal később “internálják.” Augusztus 20: U Thant jelentésének közzététele. Javasolja, hogy dolgozzák ki Kongó szövetségi al­kotmányát és Leopoldville, valamint Elisabethville (Katanga) ideiglenesen fele-fele arányban osztoz­kodjék a bányákból származó jövedelmen. Csőm­be kijelenti, hogy elfogadja a tervet. Szeptember 6: Kalondzsi homályos körülmények között elhagyja a leopoldvillei börtönt, ahol ja­nuár óta fogva tartotfák; visszatér Dél-Kaszaiba. Október 2-án ismét letartóztatják, de nem sokkal később távozik Kongóból. December 13: Újabb harcok Elisabethville-ben a “kéksisakosok” és a katangai “csendőrség” kö­zött. 1963. Január 8: Csőmbe bejelenti, hogy csatlakozik U Thantnak a nemzeti megbékélést célzó tervéhez. Április 17: Adoula megalakítja a “megbékélés” kormányát. Gizenga továbbra is fogságban. Junius 15: Csőmbe, aki hirtelen elhagyta Katan- gát, útlevél nélkül Párizsba érkezik. Később Spa­nyolországba megy, székhelyét Madridban üti fel­Partizánharcok Szeptember 29: Kaszavubu elnök felfüggeszti a kongói parlament ülését — amelyet többé nem is ■hívnak össze —, és bejelenti, hogy népszavazást fognak tartani az alkotmánytervezetről, amelynek kidolgozását egy bizottságra bízták. Legkésőbb 1964 áprilisáig kell befejeznie a bizottságnak mun­káját. Október 18: Az ENSZ-közgyülés határozatot hoz a kongói “kéksisakosok” katonai hadműveleteinek hat hónapra történő felfüggesztéséről. November 12: A kongói frank leértékelése. December 1: Letartóztatják Kalanda kongói kül­ügyminisztert. A külügyek intézését Adoula ve­szi át. 1964. Január 25: Rendkívüli állapotot hirdetnek ki Kwilu tartományban. Pierre Mulele, Lumumba egykori párthive partizánmozgalmat szervez. Március 16: Spaak belga külügyminiszter látoga­tása Léopoldville-ben. Április 17: Felkelés kezdődik Kivu tartomány­ban. Április 21: Adoulát hivatalos látogatáson fogad­ja Franciaország. Május 23: Leopoldville-ben kijárási tilalmat rendelnek el, miután a városban több robbanás történt. Csőmbe feltűnik Május 27: Felkelés tör ki Észak-Katangában. Junius 23: Csőmbe elhagyja Madridot és Brüsz- szelen át Leopoldville-be utazik. Julius 1: Az ENSZ-csapatok kivonulnak Kongó­ból. Julius 6: Adoula visszalép, Kaszavubu Csombét bizza meg kormányalakítással. Julius 7: A szovjet ENSZ-küldöttség nyilatko­zata: a gyarmatosítók újabb összeesküvést szőnek Kongó függetlensége ellen, a helyzet rosszabb, mint négy évvel ezelőtt. Julius 10: Megalakul a Csombe-kormány. Csőm­be egy személyben miniszterelnök, külügyminisz­ter, tájékoztatásügyi miniszter, továbbá gazdasági és tervezésügyi miniszter. A kulcsfontosságú bel­ügyi tárca Munongo kezébe kerül, aki annak ide­jén a katangai szakadár kormányban Csőmbe bel­ügyminisztere volt. Földművelésügyi miniszter Kalondzsi, az úgynevezett “Dél-Kaszai bányaállam” egykori “istencsászára.” Gastro elitélte a Kuba-ellenes megtorlási javaslatot (Folytatás az első oldalról) és erkölcsi alapja nincs a Kuba elleni határozat hozatalára. v" Az USA, egyes latin-amerikai államok segít­ségével, nagymennyiségű fegyvert és egyéb hadi­eszközt csempészett Kubába, hogy ott ellenforra­dalmat szitson. Az USA területén az amerikai hadseregben, úgyszintén Nicaragua, Costa Rica és más karib­tengeri államok területein sokezer kiképzett zsol­dos áll készenlétben Kuba elleni támadásokra. v Ma már az egész világ közvéleménye tisztában van azzal, hogy a Malac-öbölbeli támadó partra­szállás, amely nagyszámú áldozatot és anyagi kárt okozott, szintén ezekről a bázisokról indult, vala­mint a Kuba fölött megismétlődő légi támadá­sok is. u* A Central Intelligence Agency (U.S. kémszol­gálat) sokszáz ügynököt küldött Kubába, ahol gyil­kosságokat és egyéb terror-cselekményeket hajta­nak végre a kubai nép ellen. A Guantanamo tengerészeti bázisról számos agresszív provokációt hajtottak végre kubai pol­gárok ellen. U.S. hadirepülők Kuba feletti átrepü- lésekkel állandóan sértik az ország szuverénitását. Eddig elő nem fordult hallatlan eset, hogy azok, akik ezeket az agresszív cselekedeteket vég­rehajtották, maguk bü-áskodjanak és megtorlást mondjanak ki az áldozat felett. Kuba népe kereken elutasítja az ellene hozott szégyenteljes, cinikus, igazságtalan határozatot, valamint az OAS-gyülésen kimondott ellenforradalmi felhívást. v* Kuba népe továbbá figyelmeztet arra. hogy ha az U.S. területéről és az egyes országokból a felsorolt agresszív tevékenykedések meg nem szűn­nek, Kubának teljes jogában áll minden számára kínálkozó és lehetséges módon a forradalmi moz­galmakat támogatni és segíteni minden olyan or­szágban, amelyből Kuba kormányát megdöntő cél­zatú akciókat indítanak. A támadók nem olyan esettel állnak szemben, mint amikor a felfegyver­zetien és magát megvédeni nem képes Panamára lövöldöztek, hanem olyan néppel, amely az utolsó csepp vérig hajlandó ellenállni és megvédeni ma­gát. Dolgozik a reakció A népeiktől rettegő reakciós, feudális latin­amerikai kormányok minden valószínűség szerint a havannai rendszer elleni támadásukkal szeretnék levezetni az országaikban felgyülemlett elégedet­lenséget. Ezért kaptak ojyan mohón a venezuelai panaszon és ezért nyújtották be Colombia, Costa Rica és Panama megbízottai javaslatukat Havanna elitélésére. A javaslat büntető intézkedéseket kö­vetel Kuba ellen. A büntető intézkedések közé tartozna mindennemű kereskedelmi kapcsolat fel­függesztése, az élelmiszerek és gyógyszerek kivéte­lével; továbbá minden légi és tengeri közlekedési forgalom megszüntetése; valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok megszakítása. E három ország javaslatának a megszavazását különösen Venezuela vezetői követelik, de szives örömest beleegyezne a latinamerikai országok kor­mányainak a többsége is. Egyetlen akadálya csak az a “kemény vonal” elfogadásának (ahogy Vene­zuela követelését nevezik), hogy több helyen for­rongást idézne elő a megszavazása. így Mexikó és Chile megbízottai ki kellett, hogy jelentsék, elle­neznek mindennemű akciót Kuba ellen. Ezért az OAS tagjai erősen törték a fejüket kom­promisszumos megoldás kieszelésén. Venezuela kormányát is ki akarták elégíteni, de ugyanakkor nem mertek a nyílt szakítás útjára lépni Kubával szemben. Jól jön a kubai reakció A washingtoni Pan American Union épületében gyülésező OAS diplomaták többségének nagyon kapóra jöhetett a kubai “menekültek” tüntetése, akiknek követelése még az övéiket is meghaladja. Ezek a népük forradalma elől elmenekült reakció­sok külföldi intervenciót követelnek a havannai kormány ellen. Többszázan verődtek össze az ér­tekezlet színhelye előtti téren, hogy “nyomást” gyakoroljanak az értekezlet részvevőire. Amikor a rendőrség megpróbálta szétoszlatni őket, kövekkel hajigálták meg a hatóság embereit. Végül is szétszaladtak, amikor a lovasrendőrök ko­molyabban léptek fel ellenük. A tüntetésre jellemző, hogy a 4 sérült közül 3 a rendőrlegénységből került ki. Ilyen “durván” bánik rendőrségünk a reakciós tüntetőkkel. De talán érdemes elgondolkoznunk azon, hogy mennyire másként kezelik a harlemi tömegeket, ahol többgenerációs amerikai polgárokkal állnak szemben... AZ FBI JELENTÉSE SZERINT 10 százalékkal nö­vekedett a súlyosabb bűnesetek száma az Egyesült Államokban az 1963-as évben, a megelőző évhez viszonyítva­A kőszegi várban augusztusra helyreállítják a középkori, zárt lőrésü nagybástyát. Az egykori ka­zamatákban borozót és presszót rendexnök b».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents