Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-30 / 31. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGÁRIÁM WORD Thursday, July 30, J9«!! Délkelet-ázsiai szemle Vietnam Tíz évvel ezelőtt ért véget az Indokína ügyével foglalkozó genfi értekezlet az Egyesült Nemzetek palotájában. Határozata a második világháború óta eltelt idő egyik legjelentősebb döntése volt. Az egykori francia gyarmatból létrehozta a szabad, független, demokratikus Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát. Vietnamot — a háború nyomainak eltüntetésére különféle külső tőkés erők érdekeinek védelmében — időlegesen, két évi határidővel, két részre osztották. Az Egyesült Államok részt vett a genfi értekezleten, tudomásul vette az ott létrejött egyezményt, s ünnepélyesen kijelentette, hogy a világ a részén is tartózkodni fog mindennemű támadástól, fenyegetéstől, erőszaktól. Az azóta eltelt tíz év mégis azzal telt el, hogy az Egyesült Államok a támadás, fenyegetés és erőszak szakadatlan láncolatával szegte meg Ígéretét e térségben. Csillagászati összeggel: négy milliárd dollárral támogatta a szolgálatába szegődött különféle dél-vietnami bábrendszereket. Katonai támaszpontok, katonai repülőterek és raké- takilövő-helyek hálózatává változtatta az országot. A dél-vietnami bábkormány 600 ezer főnyi hadserege mellett tizenhatezer amerikai “tanácsadót” tart fenn, amely a lakosságon és a szabadságharcosokon próbálja ki a legújabb fegyvereit. Hárommillió embert zárt nyíltan vagy burkoltan koncentrációs táborokba, több mint 300 ezret a börtönbe. be az imperialistáknak ez sem elég. Rendszeresen támadják a semleges, békeszerető Kambodzsát is, s fegyveresen avatkoznak be Laosz bel- ügyeibe, lábbal tiporva a két évvel ezelőtt Laosz ügyében összeült genfi értekezlet határozatait. Puncsokkal, közvetlen beavatkozással akadályozzák meg, hogy Laoszban a béke, rend. az alkotó munka légköre jöjjön létre. A Nemzeti Felszaba- ditási Front serege Dél-Vietnamban, a Patet Lao Laoszban évről évre ütőképesebb, s egyre-másra mérik rájuk és bábjaikra az érzékeny csapásokat : az Egyesült Államok szövetségeseinek jelentős része s az amerikai közvélemény józan elemei ezért már hosszabb ideje azt tanácsolják a kormánynak: üljön le a tárgyalóasztalhoz. Nyilvánvaló, hogy ezt a határainktól sok ezer mile messzeségben folyó háborút elnyújthatjuk még egy ideig, de nem nyerhetjük meg sohasem. A két genfi egyezmény közvetlen előzményei között van egy közös vonás: az 1954-es egyezmény ugv jött létre, hogy Vietnamban megsemmisült a francia gyarmati sereg. Az 1962-es megállapodás előtt a laoszi hazafias erők döntő csapást mértek a jobboldali hadseregre, amelyet amerikai pénz támogatott. A világnak ez a része, s talán az egész emberiség sok megpróbáltatástól szabadulna meg, sok ezer élet lenne még megmenthető, ha Vietnamban nem várnánk meg, amíg csapatainkat és bábjainkat hasonló sorsra juttatja a Felszabaditási Front és betartanánk határozatait. Kambodzsa A genfi egyezmények — és megszegőik 1954. július 21-én hajnalban, a Nemzetek Palotájában aláírták a vietnami , laoszi és kambodzsai hadműveletek beszüntetéséről szóló egyezményt. A genfi egyezmények a béke erőinek győzelmét jelentették. A vietnami nép súlyos csapásokat mért a francia gyamatositó hadseregre, a genfi diplomáciai sikert a Dien-Bien-Phunál elszenvedett francia vereség előzte meg. Dulles diplomáciája nem tudta megakadályozni a fegyverszünetet, noha ő az értekezlet idején is mindent megtett, hogy megtorpedózza a megállapodást. Dulles Vietnam kettéosztására készült már Genfben, s már akkor megtette a lépéseket, hogy a francia gyarmatosítók helyébe lépjen. A vietnami egyezmény alapján a 17. szélességi foktól délre vonták meg a demarkációs vonalat. Ezt az ideiglenes vonalat a dél-vietnami báb-kormány határnak tekintette, és az ország kettesza- kitását azzal Ls meghosszabbította, hogy megakadályozta a genfi egyezményben előirt és 1955 julius 20-ika és 1956 julius 20-ika közötti időszakra előirányzott szabad, demokratikus választásokat. Az elmúlt tiz év folyamán az amerikai intervenció egyre fokozódott Dél-Vietnamban. A bábkormányokkal szemben kibontakozott népi ellenállási mozgalom mindinkább erősödött, és felszabadította a déli országrészek jelentés területeit. Az utóbbi időben a U.S. nemcsak a katonai “tanácsadók” tízezreivel, a fegyverzet és a lőszer tömegével támogatja a saigoni kormányt, hanem fokozza a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni fenyegetést is. McNamara nemrég a szenátus külügyi bizottsága előtt tett nyilatkozatában lehetségesnek mondotta azt a “kockázatot”, hogy a háborút, ki kell terjeszteni Észak-Vietnamra is. A vietnami nép, amely hazája egyesítését kívánja, követeli, hogy távolítsák el az egyesítés útjában álló akadályt, vagyis vonják ki a genfi egyezményeket lábbal tipró amerikai csapatokat Dél-Vietnamból. Laosz Újabb értekezletet! Laoszban három politikai irányzat és három fegyveres erő jött létre: a Szufanuvong herceg vezette Hazafias Front és a Patet Lao hadsereg', a Souvanna Phouma miniszterelnök vezette semleges csoport, valamint a jobboldali csoport No- savan tábornok vezetésével, amelyenek hadseregét az Egyesült Államok szerete fel. A jobboldali erők megpróbálták sorozatos támadásokkal leverni a hazafias erőket, de vereséget szenvedtek. A három irányzat képviselői hosszas tárgyalás után 1961. junius 22-én Zürichben nyilatkozatban foglaltak állást a nemzeti megbékélés, a koalíciós kormány megalakítása mellett. 1962. julius 9-én erre a zürichi nyilatkozatra és az 1954-es genfi egyezményekre hivatkozva Genfben aláírták a Laosz semlegességét garantáló tizennégyhátalmi egyezményt amely kinyilvánította, hogy “Laosz független, szuverén, semleges és egységes ország.” Az Egyesült Államok az 1962-es genfi egyezményeket. is megszegte. Katonákat és fegyvereket szállított Laoszba, támaszpontokat és stratégiai utakat épített, a koalíciós politika szabótálásárá ösztönözte a jobboldali erőkét. 1964. április 19-én jobboldali puccsra került sor Vietnamban. Souvanna Phouma miniszterelnök a nosavanista katonai junta és McNamara nyomására, a genfi egyezményekkel ellentétben, átalakította a kormányt és a Hazafias Front miniszterei helyébe (akik a jobboldali puccs következtében nem voltak biztonságban Vientiane-ban, és eltávoztak onnan), egyoldalúan uj minisztereket nevezett ki. A koalíciót felborító intézkedést a Hazafias Front pártja elutasította. A semleges csapatok egy része a jobboldali csapatokkal együtt megtámadta a puccsistákkal szembeszálló semleges erőket és a velük együttműködő hazafias csapatokat. Az utóbbiak a támadásokra erőteljes ellencsapással válaszoltak és felszabadították a jobboldaliak által megszállt Kőedény-síkságot. Az amerikaiak előbb felderítő repüléseket végeztek a felszabadított területek fölött, majd amikor a Patet Lao egységei lelőttek néhány kémrepülőgépet, bombázókkal támadták a hazafias csapatok állásait. A semlegesség védelmezése Miközben az Egyesült Államok fokozza intervencióját Dél-Vietnamban és Laoszban, nyomást gyakorol Kambodzsára is, amelynek sikerült megőriznie a genfi egyezményekben biztosított függetlenségét és smlegességét. A nyomás eszköze a hozzánk igazodó saigoni és bangkoki hatóságok provokativ magatartása. Dél-Vietnam néhány szigetet követel Kambodzsától, Thailand pedig az ország több nyugati körzetére tart igényt, amelyeket 1941-ben, a japán agresszió idején egyébként egy ízben már megszállt. Thailand folytatja provokációit Preah-Vihear közközségnél is, noha azt a hágai nemzetközi bíróság Kambodzsának Ítélte. Dél-Vietnamból sorozatosan, törnek be kambodzsai területre kormánycsapatok azzal az ürüggyel, hogy partizánokat üldöznek; nemrégiben ismét felgyújtottak, feldúltak több kambodzsai falut. A közvetlen fenyegetésre és zsarolási kísérletekre adott válaszul a kambodzsai államfő 1964 január, elsejei hatállyal még a múlt év végén felmondta az amerikai segélyt. Kambodzsa kezdeményezte, hogy a Dél-Vietnamban és Laoszban kialakult újabb háborús veszély, továbbá a Kambodzsa ellen irányuló fenyegetés miatt hívják össze újra a genfi értekezleten részt vett hatalmak tanácskozását, hogy biztosítani lehessen a békét ezekben az országokban. Államosítások Irakban Taher Yehia tábornok, iraki miniszterelnök rádió- és televíziós beszédében olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek, úgymond, teljesen megváltoztatják az ország társadalmi, gazdasági és pénzügyi arculatát. A miniszterelnök bejelentette, hogy államosítják a bankokat, a biztosítótársaságokat, a fémipari, a cementipari és a dohányipari üzemeket, valamint a malmokat, a papírgyárakat és a szappan gyárakat. Ezekben az iparágakban nem engedélyezik magántársaságok működését. A textiliparban, az élelmiszeriparban, a bőr- és cipőiparban a kormány csupán a legnagyobb üzemeket államosította. Mint a miniszterelnök mondta, a közép- és kisüzemeket ezekben az iparágakban nem érintik a kormány rendeletéi, s. felszólítják a magánszemélyeket, hogy ebben a szektorban alapítsanak uj válalkozásokat. Az államosított bankok, üzemek és társaságok részvényeseit a kormány tizenöt év alatt beváltha tó bonokkal kártalanítja, de fenntartja magának azt a jogot, hogy a bonokat bármikor névértékben megválthassa. Az iraki kormány azt is bejelentette, hogy az államosított társaságok munkásainak és alkalmazottainak juttatják a vállalatok jövedelmének 25 százalékát, és hogy a személyzet két küldöttét delegálhatja a vállalatok igazgatótanácsaiba. Azokat, akik szembehelyezkednek az államosításokkal, halállal büntethetik. Ezek az intézkedések konsternációt keltettek az elsősorban érintett angol vállalatoknál. Mint a Le Monde írja, az Egyesült Arab Köztársaságban 1960—61-ben végrehajtott államosításokhoz hasonló iraki intézkedések a British Bank és a Middle East and Eastern Bank érdekeit érintik különösen, azt a két bankét, amely az iraki állammal megalakítása óta szinte összeforrott... A Le Monde vezércikkében megjegyzi: Aref marsall azért támadja a nagytőkét, mert ki akarja szélesíteni rendszerének népi bázisát. Aref marsall egyébként kétórás beszédben ismertette az úgynevezett nemzeti kongresszus 1200 részvevője előtt az Arab Szocialista Unió nevű egységpárt alapokmányát. Az államfő kijelentette, hogy amint az egységpárt átveszi az ország kormányzását, lemond a teljhatalomról. Isméi “középbal” kormány alakul Olaszországban 23 napos tárgyalások után elvi megegyezés született a Moro vezette uj olasz középbal kormány megalakítására. A “középbal-formáció” a kereszténydemokrata, a szocialista, a szociáldemokrata és a köztársasági párt koalícióját jelenti. A létrejött kompromisz- szum leszögezi a többség úgynevezett “elhatárolását”. Ez azt jelenti, hogy a középbal kormány nem fogadja el a kommunista párt, illetve a szélsőjobb- oldali pártok szavazatait a parlamentben- Az előző Moro-kormányhoz hasonló»* megállapítják, hogy a középbal kabinet “az atlanti hűség talaján” áli. Görögországban feloszlatják a fasisziabarái szervezeteket Az athéni rádió jelentése szerint Tumbasz görög belügyminiszter rendeletet adott ki 11 fegyveres fasisztabarát szervezet feloszlatásáról. Ezek egy része — szám szerint nyolc — a törvényesség látszatával, három pedig kifejezetten illegálisan működött. A fasiszta szervezetek feloszlatásáról szóló rendelet meghozatala előtt a görög állambizottsági szervek a belügyminiszter vezetésével tüzetesen kivizsgálták e szervezetek tevékenységét.
