Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-30 / 31. szám
Vol. XIII. No. 31. Thursday, July 30, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 44397 •••••••••••••••••••••••••»•••••••••••••••••••••••♦••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a»»« Castro litélte a Kuba-ellenes megtorlási javaslatot A NÉPSZAVA ÉS MAGYARORSZÁG Érdeklődéssel olvassuk az Amerikai Magyar Népszavában megjelenő cikksorozatot Gombos Zoltán szerkesztő tollából, melyben beszámol magyarországi útjáról az amerikai magyarságnak. Senki sem állíthatja, hogy Gombos szerkesztő nagy barátja lett volna az utóbbi években az uj Magyarországnak, éppen ezért örömmel állapítjuk meg, hogy eddigi cikkeiben tárgyilagosan és barátságosan irt az ott látottakról és hallottakról, ami fényes bizonyítéka annak, hogy az igazság egyszer mégiscsak napfényre kerül. Őszintén reméljük, hogy további cikkeiben Gombos szerkesztő fenntartja tárgyilagosságát, amit rendkívül fontosnak tartunk az Egyesült Államok és Magyarország közti barátság kiépítése és elmélyítése érdekében. Gombos Zoltán lapjain, az Amerikai Magyar Népszaván és a Szabadságon keresztül nagy befolyást tud gyakorolni az amerikai magyar társadalmi életre és nagy mértékben hozzájárulhat az amerikai-magyar barátsági szervek kiépítéséhez. Ezeknek a szerveknek módjukban állna a kulturális kapcsolatok kiszélesítése a két ország közt, mellyel alkalmat adhat nának az amerikai magyarságnak is arra, hogy gyönyörködhessen — az amerikai nagyközönséggel együtt — olyan csoportok fellépésében, mint a világhírű magyar népi táncegyüttes, a pécsi balett, hires magyar művészek, stb. Reméljük, hogy Gombos Zoltán nem hagyja magát befolyásolni a reakciós csoportoktól és folytatni fogja felvilágosító és tárgyilagos beszámolóját. A közösség érdeke mellett háttérbe kell szorulnia minden más meggondolásnak. Ilyen szempontból mérlegelve a dolgokat, üdvözöljük Gombos Zoltán tárgyilagos állásfoglalását. Bármilyen éles véleménykülönbségek is álltak fenn közöttünk a múltban, elismerjük cikksorozatának nagy értékét. Washingtonban az Organiza-j tion of American States (OAS) j négy állam kivételével aláír-1 ta az Egyesült Államok által szorgalmazott Kuba elleni meg J torlási határozatot. Mexikó, Chile, Bolivia és Uruguay különvéleményt nyilvánított és nem csatlakozott a határozathoz. A többi államok képviselői is véleményt nyilvánítottak az eredeti javaslat enyhítésére, de megkötött helyzetükből kifolyólag kénytelenek voltak aláirni az okiratot. Fidel Castro elnök a kubai felszabadító mozgalom kezdetének 11. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen éles szavakkal elitélte a határozatot. A U. S. és Venezuela kormánya, amely az eredeti határozatra az ürügyet szolgáltatta, nagy politikai diadalnak tekinti a papíron nagy többséggel aláirt tilalmat, ami a valóságban úgyszólván semmi anyagi kárt nem jelent Kubának. mert a latin-amerikai államokkal való kereskedelme eddig is csak élelmiszerre és gyógyszerekre szorítkozott. A több mint 200 ezres tömeg előtt Castro kijelentette, hogy Kubának teljes joga van a forradalmi mozgalmak segítésére minden olyan országban, amely ellenséges cselekedeteket hajt végre Kuba ellen. A “Santiagói Kijelentésének nevezett beszédében Castro miniszterelnök kifejtette a következőket: Az OAS-nek semmi jogi (Folytatás az 5-ik oldalon) iE GAULLE NAGY FELTŰNÉST KELTŐ SAJTÓNYILATKOZATA Délkelet-Ázsia semlegesítését követelte és élesen elitélte az amerikai katonai intervenciót. Ny.-Németország politikájának bírálata De Gaulle, a Francia Köz-j társaság elnöke, nagy beszédet tartott Párizsban a világsajtó 800 képviselője előtt. A beszéd hatalmas feltűnést keltett részében kemény szavakkal bírálta a dél-vietnami kor-! mányt, amely szerinte telje- j sen az Egyesült Államok befő-! lyása alatt áll. Rámutatott arra, hogy Amerika mindjárt az1 1954-es genfi egyezmény után, teljes mértékben támogatta a reakciós Ngo Diem uralmát és ez viszonzásképpen, Dél-Viet- nam hadügyét, gazdasági éle-J tét és belső közigazgatását “Washington érdekkörébe helyezte.” Bár kétszer is volt j kormánycsere azóta, de lényegében semmi nem változott, j A néptől teljesen távol álló réteggel szemben, a Vietcong befolyása egyre szélesebb körre terjed ki. A nép pedig nem hajlandó támogatni egy olyan ügyet, amely egy idegen hatalom érdekében folyik, mondta De Gaulle elnök. Rámutatott arra, hogy erőszakkal, katonai utón nem lehet megoldani Vietnam kérdé(Folytatás a 2-ik oldalon) Az International Brotherhood of Teamsters, a teherautó sofőrök szakszervezete elnökét, James R. Hoffát, a chicagói szövetségi esküdtbi- róság, csalás és összeesküvés vádja alapján bűnösnek nyilvánította. Ez az eljárás betetőzi a harcos szakszervezeti vezér hosszú évek óta tartó hatos ági üldözését. Vele együtt hat társát is az összeesküvésben részesnek nyilvánították. A Hoffa ellen emelt vád 21 pontja közül az esküdtszék 17-et elvetett; a további négy pont alapján hozták ellene a határozatot, amelynek alapján 20 évi börtönre és-13 ezer dollár pénzbüntetésre is elitélhetik. Ügyvédje kijelentette, hogy kliense szándékszik megfellebbezni az ítéletet és addig is kérelmezi az óvadék meghosszabbítását. A Teamsters Union vezetője ellen már a depresszió évei nek sztrájkjai és tüntetései óta folynak a különböző eljárások, amelyekkel a hatóságok remélték Hoffát eltüntetni a munkásküzdelmek színteréről. De csak négy alkalommal tudtak ítéletet hozni ellene. 1937- ben állítólagos tettleges támadásért 10 dollár pénzbüntetést kapott. Három évvel később egyéb vádak alapján 500 dollár, majd 1947-ben ismét 500 dollár pénzbírságra ítélték és két évi rendőri felügyeletnek kellett alávetnie magát. Később szövetségi vádak alapján indítottak ellene különböző eljárásokat, amelyek folyamán) vagy felmentették, .vagy pedig az esküdtszék határozat- képtelensége miatt felfüggesztették ellene az eljárásokat. Nashville. Tenn.-ben 1962- ben, 1 millió dolláros megvesztegetés vádja alapián indított törvényszéki eljáráson, szabálytalanság miatt a tárgya lást beszüntették. Ebből kifolyólag az esküdtszék megvesztegetésére tett állítólagos kísérletei miatt, újból vád alá helyezték és ennek következtében 3 társával együtt 8 évi börtönbüntetésre Ítélték. Mind a négyen óvadék ellenében voltak szabadlábon a kitűzött fellebbezési tárgyalásig, amikor a jelenlegi vádakat emelték ellene. Szívós kitartással az igaz ságiigyminisztérium nem adja fel a harcos munkásvezér üldözését. Betelt a pohár Már nem lehet ígéretekkel kilég iteni az elnyomott néprétegeket A KÖZÉPNYUGAT északi területein a hosszantartó száraz-'' I ság következtében az Öt-tó vízállása majdnem a legalacso-l nyabb színvonalra apadt. Ennek következményei kihatnak az Egyesült Államokra és Kanadára is. , A hét végén a 325,000 lakosú Rochester, N. Y. néger ne gyedében volt lázongás; Roc kefeller kormányzó több mint 1,000 nemzetőrt (National Guard) rendelt ki a rend fenntartására. Több mint 400 embert tartóztattak le a pénteken kezdődött zavargások folyamán, mely emberéletet is követelt. Egy polgári védelmi helikopter belezuhant az egyik házba, megölve a helikopter püótáját és a ház két lakóját. Az ezt követő forrongásban egy fehér ember meghalt és egy néger megsebesült. • A Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltása után még kb. félévszázadig élt milliónyi néger rabszolgaként az Egyesült Államokban. Rájuk nem vonatkoztak a Nyilatkozat fenn- költ kitételei az emberi élet szentségéről, a szabadság, boldogság elvitathatatlan mivoltáról. A néger élete nem volt “szent’,, a néger élete a tulajdonosáé volt, aki azt tehetett vele. amit akart és ha akarta, meg is ölhette. Bár az amerikai iskolákban nem hangsúlyozzák, de a néger rabszolgák erőszakos ide- hozataluk óta szüntelen lázongtak, sorozatos kísérleteket tettek embertelen sorsuk javítására, szabadságuk kivívására. Ezek mindegyikét kegyetlenül vérbe fojtották a déli rabszolgatartók. Lincoln idejében részben gazdasági okokból, részben a nép erkölcsi érzéke fejlődése, és nem kis régben a néger nép kitartó küzdelme következményeként bekövetkezett a sok milliónyi rabszolga felszabadítása, amit azonban egy véres polgárháborúnak kellett megelőznie, mivel a rabszolgatartók nem voltak hajlandók az ingyen munkaerőt feladni. A polgárháborút és a felszabadulást követő 100 esztendő alatt a pár millió néger rab szolga az amerikai nép egy tizedét kitevő 20 milliós népréteggé nőtt. Az amerikai nép azonban sohasem volt képes megszabadulni attól az előítélettől, melyet a négerek rabszolgahelyzete vésett öntudatába. Az amerikai nép túlnyomó többsége a mai napig nem nőtt fel érzelmileg, erkölcsileg és logikailag annyira hogy a négert valóban embertársának, polgártársának tekintse. Az amerikai nép többsége, sajnos, a mai napig is a négert alacso- nyabbrendü embernek, másod rangú polgárnak tekinti. És ezerszer sajnos, ez az előítélet még a haladó amerikaiak sorában is feltalálható. Ha ez az előítélet csupán egyéni jellegű maradt volna, a néger nép nem törődött volna vele. Az átlagos néger nem tart különleges igényt a fehér ember barátságára, nem tolakszik oda. ahol nem látják szívesen és nem érdekli a fehér családokba való beházasodás. Ők csak azt akarják, hogy hagyják őket békén, adjanak nekik alkalmat emberként, egyenrangú polgárként, egyenrangú munkásként élni. De á helyzet, sajnos, nem ez volt. A néger nép mind a mai napig fél-rabszolga maradt a szabadság hazájában. A néger nép a kizsákmányoltak legki- zsákmányoltabbjává vált. A néger nép életszínvonala a fehér lakosság 50 százaléka maradt. Mit jelent ez a száraz statisztika? Egy amerikai né^er gyermeknek fele annyi esélye van felnőni, mint a fehérnek. (Ezt bizonyítják az amerikai élet- biztosítási táblázatok.) A mun(Folytatás a 2-ik oldalon) HOFFÁT ÉS HAT TÁRSÁT 20 ÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTE A BÍRÓSÁG
