Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-23 / 30. szám
-A £» wtr >•»• •• »> s-:*V(* .ay ». fiiv -i.fc»*. 10_________________________________________AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ’ ' I 1 Ml 7okTc/lt((*z ÓHAíABAN A MAGYAR FALUK PROBLÉMÁI — Magyarországi riport — Miért kevés a tégla? A rétsági járás községeiben kevés a tégla, és emiatt a kisebb-nagyobb építőipari munkák késedelmet szenvednek. Magyarországon — kisebb, rövid ideig tartó zökkenőktől eltekintve — a nagymérvű építkezések ellenére sincs téglahiány. Hogy történhet meg akkor, hogy egy járásban 40—50 százalékkal nagyobb az igény, mint amivel az igénylő' (a megyei tervosztály) számolt. Nos, a rejtély nyitja egyebek közt az, hogy a megyei tervosztálynak az épitőanyagigénylést már az előző év augusztusában meg kell küldenie az országos fórumnak. Igenám, viszont azokra a tanácsülésekre, amelyeken a jövő év kisebb-nagyobb helyi jellegű építkezései, felújításai felől döntenek, csak októberben kerül sor! Két hónappal azután, amikor a megye — a helyi jellegű építkezések méreteit még nem ismerve — az anyagigényt már benyújtotta!ügy van, hogy nincs Szabvány Írja elő, hogy bizonyos terményféleségeket hány százalékos nedvességtartalommal vehet át a Terményforgalmi Vállalat, illetve adott-nedvességtartalom mellett, milyen árkulcs szerint fizet a termelőnek. Ennyiből is nyilvánvaló, hogy a termény (jelen esetben például az őszi árpa) átadása előtt mindkét félnek alapvető érdeke a nedvességtartalom megállapítása. Ami nagyon egyszerű. Feltéve persze, ha valame lyik félnek van! nedvességmérő készüléke. A józan ész az diktálná, hogy a terményforgal- minak minden körülmények között legyen. A lel- tárkö ’ '”t van is, de ezekben a napokban n9 ;/.uderül, hogy még sincs. Mert van, de rossz. Mert van, de javítják. Éppen most, amikor javában aratnak. És mert saját — alig pár száz forint értékű — nedvességmérő készülékhez nemigen jutnak hozzá a tsz-ek, ezekben a napokban motorra ül, és mintát visz a terményforgalmihoz a fél ország. És akkor kiderül — mint minap Fejérben •—, hogy ott sincs nedvességmérő. Azazhogy van, de rossz. Azaz van, de javítják. Éppen most?! Gyanítjuk: ideje volna már felállítani itt-ott egy-egy lelkiismeret-vizsgáló készüléket is! Az eső, a széna, meg a hagyomány A címben szereplő sorrend nem pontos. Nógrád megyében ugyanis előbb jön a hagyomány, aztán a széna, aztán az eső. A hagyomány azt tartja, hogy valamire való parasztember junius 10-e előtt réti szénát nem kaszál. Miután a nógrádi tsz-ek zömében fütyültek arra, hogy az idei nyáron legalább másfél-két héttel előbbre jár a természet, s ragaszkodva a hagyományos dátumhoz, hagyták elöregedni a füvet, tizenötödike körül jött meg az eső, amely csak a hagyományt hagyta meg, a szénát megyeszerte tönkretette. Mégpedig oly nagymértékben, hogy van jái'ás, aho) 1500 hold rét termésének 80 százaléka már legfeljebb csak a lomnak felel meg az állatok alá. Vita merült fel a mezőgazdasági osztály vezetőjével. Rendben van — mondták neki—, hogy a tagok jelentős része ragaszkodik még a (bár ostoba) hagyományhoz. De hát a szakemberek? ők ebbe nem nyugodhatnak bele! — Ugyan! — legyintett némi búval az osztályvezető.— A szakemberek is nógrádiak!... Nem elég a fát csak elültetni... A pápakovácsi Egyetértés Tsz-nek szép tábla uj telepítésű gyümölcsöse van. Azaz szép lenne, ha nem volna rendkívüli módon elhanyagolva. Az elültetett facsemeték derékig érő gazban senyvednek. A sorközöket ugyan megművelték gépekkel, de a csemeték, körüli gaz kiirtására már nem került sor. Némelyik fiatal fán máris nagyon meglátszik, hogy elszívták tőle a tápanyagot az óriásira nőtt gyomnövények. Ha továbbra is így marad ez a tábla, tönkremegy a gyümölcsös, kárbavész a talaj előkészítésére és a csemeték beszerzésére, valamint az elültetésére fordított költség és fáradtság. A pápakovácsi Egyetértés Tsz tagjai és vezetői is nyilván megszólnák azt, aki pénzt dob ki az ablakon a sárba. Márpedig a gyümölcsös is ilyen sárba dobott pénz, lesz, ha a tsz tagjai és vezetői gyorsan elejét nem veszik a további károsodásnak. , jj . j^i Tárolóhely vagy ócskavastelep? Nagy halom tetőcserepet láttunk a hévizgyörki Dózsa Tsz székházának udvarán. Az értékes építőanyagra azonban ócskavas-rudakat és egyéb limlomot dobáltak rá, s ettől sok cserép eltört. Ha továbbra is igy marad, még ezután is sok tönkremehet belőle, mert nemcsak az ócskavasak nyomásától repedeznek meg a tetőcserepek, hanem az önsúlytól is, mivel rosszul, szakszerűtlenül rakták össze. . Aki belép a tsz székházának kapuján, hirtelen nem is tudja megállapítani, hogy az udvarnak ez a része építőanyag tárolóhely, vagy pedig ócskavas telep. Köztudomású, hogy a nagy építkezések miatt igen keresett cikk az építőanyag. Jobban meg kellene tehát becsülni, és tegyük hozzá, hogy egy termelőszövetkezetben a rend és a tisztaság sem elhanyagolható követelmény. Nyitva van az aranykapu Sokan ismerik a mesét, amikor a mesebeli kislányt azzal bízták meg, hogy vigyen is, meg ne is ajándékot a királynak. A kislány kitünően oldotta meg a nehéz feladatot. Egy galambot vitt s mikor a király elé ért, eleresztette és az kirepült a palota ablakán. Ilyenforma megoldást alkalmazott a Hatvan és Környéke Építő és Javító Ktsz is, hogy szerződésszegésért meg ne támadhassa a horti Kossuth Tsz. A szerződés szerint ebben a közös gazdaságban junius elsején kellett volna megkezdeni egy 60 vagonos magtár építését. Nos, a ktsz meg is kezdte, meg nem is.' Néhány fuvar épitő-anyagot az építkezés színhelyére odaszállítottak, és azóta egyetlen épitőmunkás sem dolgozik az építkezésen. Tehát a munkát megkezdték ugyan, de abba is hagyták. Azt a bizonyos aranykaput előreláthatóan biztosították. Mi lenne abban az esetben, ha per esetén mégsem nyílna ki ez a kiskapu? Isten neki, majd kinyílik, a másik, amely a következő szöveggel szerepel a szerződésben: “Amennyiben 1. pontban felsorolt anyagok visszaigazolása, illetve leszállítása 1964 junius 1-ig megérkezne, úgy a november 30-i határidőt (ez a befejezési határidő) kivitelező magára nézve kötelezően elismeri.’’ A tsz-nek nagyon kellene a magtár. A tsz vezetői bosszankodnak, kötbért emlegetnek. Ám hiába. Ott vannak az elmésen megszerkesztett kiskapuk, amelyeken ki lehet bújni a szerződés kötelezettség alól. A ktsz. az év elején nyilván tervet készített. Ehhez ismernie kellett, hogy milyen anyagi eszközökre számíthat és mikor. Ha ezeket ismerte, akkor minek kellettek a szerződésben a kiskapuk, ha meg nem ismerte, akkor mire kellenek a határidők? Még Bögötén sem! ... “Hallgassatok! Ti még gyerekek vagytok!” így válaszol a bögötei tsz-elnök, ha a fiatalok sérelmük orvoslását keresik. Véleményüket nem hallgatja meg, sőt a jó szó, a segítség helyett inkább fenyegetődzik az elnök. Az egyik tsz-tag fiatal például, aki'özvegy édesanyját tartja el, a tsz vezetőség üldözése elől kénytelen volt elhagyni a községet. Azért nem volt megállása a vezetőség előtt, mert panasszal élt a járási tanácsnál. Most egy másik fiatal foglalkozik hasonló gondolattal. Beteg édesanyját gyakran kell kórházba szállítani, segítséget azonban sohasem kap. Az ebből származó szóváltás után a tsz-elnök 400 négyszöggel csökkentette a háztáji földjét, majd magyarázatként hozzáfűzte: “ha nem tetszik, akár el is mehet!” A fiatalember nem hagyhatja el beteg édesanyját, boldogulását is megtalálná a szövetkezetben, ha csak egy kicsit is törődnének vele. A tsz-köz- gyüléssel is hiába kísérletezett, mert az elnök leszavaztatta a fiatalok problémájával kapcsolatos megbeszélni valót. Ebből adódik, hogy a fiatalok napról-napra bizalmatlanabbak, és még akkor is gyanakodnak, amikor egyik-másik vezető valóban jó szándékkal igyekszik beszélgetni velük. Szerencsére nem országos jelenségről van szó, mégis szóvá tesszük, mert a fiatalokkal még Bögötén sem bánhatnak igy. Vezetők nélkül — dologidőben A technika egyszer majd talán lehetővé teszi, hogy a gépjármüvek vezető nélkül közlekedhessenek. Egyelőre azonban ez nem lehetséges. Képzeljük el: mi lenne, ha mondjuk, a gyorsvonatról induláskor leszállna a mozdonyvezető, s nélküle robogna tova a vonat? Valami hasonlót tapasztaltunk a bagi Vörös Csillag Tsz-ben. Hogy haladnak az aratással? — ez érdekelt bennünket, amikor néhány napja betértünk a tsz irodájába. Ám beszélni csak a főkönyvelővél, Gárdonyi Lászlónéval tudtunk. • Az elnök, az agronómus talán kint a határban irányította a gabonabetakaritás munkáját? Úgy lett volna helyes — de nem úgy volt. Az elnök tanult, napok óta készült a vizsgáira, feléje se tudott nézni az aratásnak. Az agronó- must pedig behívták háromhónapos nyári gyakorlatra. A tsz-ben 620 hold vár betakarításra, s nyakukon egy-csomó növényápolási munka is. A főkönyvelő egyedül tartja a frontot, persze csak bent az irodán, hiszen a saját munkáját sem hanyagolhatja el. Jó, ha az elnök tovább képzi magát, tanul. Az agronómus se vonhatja ki magát állampolgári kötelezettsége alól. Hanem, hogy egyszerre mindkét tő, és éppen az aratás kellős közepén hiányozzék a tsz éléről —az semmiképp se helyes. Ha mindenképpen akadályoztatva vannak, miért nem gondoskodnak megfelelően a helyettesítésükről ? S ha ez nekik nem jutott eszükbe, miért nem jutott eszébe valakinek a járásnál? Akárhogyan, de valamit tenniük kellett volna. Mert mozdonyvezető nélkül nem lehet útjára engedni a vonatot. így, ha “kisiklás” fordulna elő a bagi Vörös Csillag Tsz aratási munkálatainál, azon se csodálkozzunk. Reflektorfény, önműködő Öntözőberendezés a Margitszigeten A Fővárosi Kertészeti Vállalat néhány meglepetést tartogat Budapest közönségének. Julius végétől a Margitszigeten néhány platán- és nyárfacsoportot reklektorfénybe öltöztetnek, a facsoportokat alkotnyattól éjfélig megvilágítják. Ha a fény- effektus megnyeri a közönség tetszését, a Városligetben és több más nagy parkban is hasonlóképpen világítják meg a több száz éves, dús lombozatu facsoportokat. A másik uj megoldás az önműködő öntözőberendezés, amelyet ugyancsak a Margitszigeten, a virágkertben próbálnak ki. Egyetlen kapcsolásra a virágágyakból száztíz szórófej emelkedik ki, valóságos szökőkutrendszer, s egyszerre három hektárnyi területet öntöz. Ez lesz nálunk az első önműködő öntözőberendezés, amely látványosságnak is beillik. Magyar borok versenye Budatétényben Huszonnégy ország ezer nevezője a “bor-olimpián” A Kertészeti Kút. Intézet budatétényi központjában a napokban rendezik meg az országos borversenyt, amelyre a 12 megyében nemrég lezajlott versenyek 800 legjobb borát küldték el. A mezőny igen erős, különösen az 1963-as évjárat adott a szokottnál is több “szép bort.“ <s«| Csak az országos verseny "bajnokai” kerülhetnek be majd az augusztus 10-én Budapesten kezdődő “bor olimpiára”, ahol négy világrész legjobb legszebb boraival mérkőznek. Magyarországon rendezett eddigi nemzetközi borversenyeket az idei minden tekintetben túlszárnyalja. Az 1962. évi legutóbbi nagy vetélkedőn 300 hazai és 669 külföldi bor rajtolt. Most viszont már eddig 1046 borral nevezett be négy világrész 24 országa. A nagyszabású nemzetközi verseny után az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nemzetközi borpavilon működik majd, ahol — magyar borok cseréjével szerzett készletekből — a látogató-közönség számára borkóstolót rendeznek: emblémával ellátott kis poharakban mérik a földkerekség legjobb borait, körülbelül 4 forintos áron, s a poharakat emlékül adják a borok kedvelőinek. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! £<* rft*T • > . J*r" Thursday, July 23, 1964
