Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-23 / 30. szám

Thursday, July 23, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Dunaújvárosban Irta: FODOR ERNA Dunaújváros építését 1952-ben kezdték. Eleinte A nyár folyamán rengeteg külföldi látogató van Magyarországon. Jönnek turisták pár napra, hetek­re, sőt hosszabb időre is. Ausztriából és Németor­szágból tömegesen és csoportokban jönnek, hogy a magyar kosztot és Európa második legnagyobb tavát, a Balatont élvezzék. A nyár folyamán rengeteg külföldi látogató van minden más ország is képviselve van. A tengeren túlról is sokan jönnek magyarok nagy számban. Ezek főképpen rokonlátogatók, akik, ha megér­keztek, elmennek a vidéken lakó rokonaikhoz és ki sem mozdulnak onnan. A szabadság és a látoga­tási idő pedig olyan hamar letelik, hogy kénytele­nek visszautazni anélkül, hogy bármi mást láttak volna Magyarországból. A Magyarok Világszövetsége, ez a nagyszerű in­tézmény, (VI. kér. Benczúr utsa 15) lehetővé teszi a világ minden részéből összejött látogatók részé­re, hogy egymással megismerkedhessenek. Meg­esik, hogy barátok, ismerősök, akik 30—40 évvel ezelőtt elszakadtak egymástól, a Magyarok Világ- szövetségének csoport-kirándulásain találkoznak újra. A nyári idény alatt több kirándulást rendez­nek az ország különböző részére és szívesen ad­nak felvilágosítást mindenkinek, sőt segítségére vannak a külföldi magyaroknak fontos dolgaik el­intézésében. / Országnéző kirándulásokra autóbusz- szal mennek, ezek nagj*on barátságosak és vidá­mak. Előzőleg Írtam az esztergomi, visegrádi, majd később egy Balaton körüli kirándulásról. Most pe­dig készen áll az autóbuszunk, hogy Dunaújváros­ba vigyen benünket. Dunaújváros tiz év után Évekkel ezelőtt láttam már Dunaújvárost. Rend­kívüli benyomást tett rám- Ez abban az időben tör­tént, amikor még Magyarországon azt terjesztet­ték, hogy az oroszok mindent kivisznek az ország­ból, s azért van olyan kevés mindenből. Dunaúj­városban láttam először, hogy mi mindent adott a Szovjetunió Magyarországnak. Akkor még csak az egyik hatalmas részleg működött és gyártotta az acélt a csepeli müvek részére, de ott minden egyes gép szovjet gyártmányú volt. Persze, hiába kérdezgettem magyar barátaimtól, hogy látták-e Dunaújvárost és a rengeteg szovjet gépet, amit kaptak, arról nem volt tudomásuk, legalább is azoknak nem, akik sopánkodtak, hogy mindent el­visznek az oroszok. így aztán örömmel ragadtam meg a Magyarok Világszövetsége jóvoltából kínál­kozó alkalmat, hogy ismét ellátogathassak az uj rendszer alatt épült városba. Maga az ut is érdekes volt, mert a Duna mellett vezetett és csodálatosan szép panorámát nyújtott. Utunk a Szabadsághidon vitt keresztül s gyönyör­ködhettünk a Gellért-hegy és az alatta, vagyis in­kább az oldalában épült volt Pálos kolostor látvá­nyosságában. Itt ma a magyar balett növendékei laknak és nyerik kiképzésüket. A város szélén sze­münkbe ötlött az “Ostyapenko emlékmű”. Buda­pest felszabadításakor a szovjet csapatok parancs­noksága nem akart a védtelen város népére lövet­ni és parlamentereket küldött Ostyapenko had­nagy vezetésével, magasra emelt fehér zászlókkal, hogy megállapodásra szólítsa fel a nácikat- Mihelyt a küldöttek lőtávolba kerültek, a nácik, minden nemzetközi törvény megtagadásával agyonlőtték a fegyvertelen parlamentereket. Utunk gyümölcsösök, ligetek között vezetett. Az utak még elég keskenyek, mert a világháborút vesztett Magyarországnak nem engedélyezte az en­tente, hogy hadicélokra is alkalmas széles utakat építhessen, úgyhogy csak most kezdték el az autó­utak kiszélesítését, az ország forgalmas útvonala­in. Érd kertvároson áthaladva a tétényi hegyek mellett haladtunk el és építkezéseket láttunk min­denfelé. Messziről láthattuk a százhalombattai erő­mű kéményeit, a Szovjetunióból jövő “Barátság” olajvezeték épülőben és részben üzemelésben levő olajfeldolgozó központját. Körülötte város épül. A hatalmas mü 30,000 embert foglalkoztat és ezek számára építik az uj várost. Az Ercsi cukorgyár mellett is elhaladtunk. Budapesttől 70 kilométernyire van a régi Duna- pentele. Itt ma is látható az apró házak egyrésze, sőt újak is épültek körülötte. Látszik, hogy a nagy acélüzem ide is prosperitást hozott a lakosság ré­szére. Az óváros után jön az uj város, amelyet már teljesen az uj társadalom épített fel. A város épí­tése alatt rengeteg nyomot találtak, amelyek azt mutatják, hogy római, kelta település volt itt vala­ha, sőt kis kohók nyomait is megtalálták a római korból. külföldről hozták ide az antracént (fekete szén). Ma az elhasznált koksz 40 százalékát a komlói bá­nyák adják. Ma már nem csupán a hatalmas érckohók, hen­gerelő üzem működik itt teljes erővel, de ruha­gyár, cellulózé és világitógáz üzem is működik. Dunapentele apró házai mellett szép modern kerttel körülvett, parkírozott háztömbök adnak lakóhelyet a város több mint 32,000 lakosának. Bizony 14 évvel ezelőtt nagyrésze még kukoricás volt. 27,000 lakónak tervezték eredetileg, ma már tudják, hogy 80,000 lakosú lesz a város, mire tel­jesen elkészül, hiszen már férfiruhagyára, fehér- nemügyára és papírgyára is van. A város lakosságának több mint fele. mint épitő- munkás jött ide dolgozni. Szakmát csak később kezdtek tanulni. Legtöbben négy elemi iskolával kezdték el az életet, ma sok mérnök van közöttük. Ma 15,000-ren tanulnak, köztük 8,000 a felnőtt. Sokszor apa és fia együtt tanul. Az sem ritka, hogy az apa egy osztályban van érettségizett leányával. Említettem, hogy a város kicsinek bizonyult, ez­ért további 6—8 ezer lakás építését vették tervbe. A lakbérek hihetetlenül alacsonyak. Az úgyneve­zett egy-szobás összkomfortos lakás megfelel egy kisebb három-szobás amerikai lakásnak s bére 70- től 90 forintig van. Két-szobás lakás 90-től 110 fo­rintig, a három szobás 110-től 140 forintig, de ez olyan, hogy 5—6-szobás amerikai lakásnak felel meg. Az árak fűtéssel, gázzal és villannyal érten­dők. Átlagban minden 100 lakásra 56 televízió esik- Ez nem nagyon sok amerikai szemmel te­kintve, viszont, ha számításba vesszük, hogy hon­nan indultak itt ki 19 évvel ezelőtt, úgy el kell is­merjük a rendkívüli előrehaladást. Horthy egész 25 esztendős rendszere nem épített annyit, ameny- nyit ma egyetlen egy esztendőben építenek. Ez a város már azért is rendkívüli, mert előre ki­tervezett, azért is olyan szép parkos mindenütt. Befejezés előtt van az 510 ágyas kórház, amely a legmodernebb orvostudományi felszerelésekkel rendelkezik, mellette van a régi kórház, már ami 8—10 évvel ezelőtt épült, ezt orvosi lakásokká ala­kítják át. Közel, a Dunaparton, gyönyörködtünk a túlsó partban, ahol Szalkszentmárton van. Ez volt valaha Petőfi Sándor költőnk kedvenc helye. Itt irta meg a Jó öreg kocsmáros cimü költeményét. Nem messze innen bronzkori település és római katonai tábor nyomait találták meg, sőt szarkofá­gokat is találtak itt. A Vörös Október nevű férfiruhagyár ma 960 munkást foglalkoztat Dunaújvárosban. Dunaújvá­ros nemcsak uj, de a fiatalok városa is. Az átlagos életkor itt 28 esztendő, 11 bölcsődéje és óvodája mellett technikuma és gimnáziuma is van. Van itt úttörő tábor és ipari iskola is, amely szintén érett­ségit adhat tanulóinak. Rendszeres a szakmai ki­képzés. A város a magányosok részére kilenc 400 szobás munkásszállót tart fenn. 1—1 munkás havi 140 forintot fizet itt. Hihetetlen, hogy mi mindent nyújt lakóinak egy ilyen munkásszálló. A szép 3— 4 ágyas tiszta szobákon kívül valamennyiben van kultúrterem, filmbemutató, könyvtár, bisztró 4-ik osztályos áron, büfé stb. A közös mosdótermekben egyszerre 12-en zuhanyozhatnak, s minden emele­ten több ilyen mosdóterem van. Gyönyörű vendég­szobák is vannak a szállodákban. Konyha van azok részére, akik szívesebben eszik saját főztjüket. Nők és férfiak külön épületekben vannak elhe­lyezve­Annak ellenére, hogy a gyár elég közel fekszik a városhoz, teljesen el van különítve. A városból nem látható s füstje sem szivároghat oda. A város tervszerű építése megakadályozza a levegő be- szennveződését. A gyár és a város -közé ugyanis egy ma már tekintélyessé nőtt erdősávot ültettek, ami megakadályozza, hogy a füst és rossz levegő a várost érintse, mert a szél irányát is tekintetbe vették az építkezésnél s ez elviszi a füstöt e város­tól. A városnak jól rendezett közigazgatása van és ellátása semmivel sem marad el Budapest mö­gött. Víztornya is van a mezőgazdaság ellátására. A város központjában áll a Bartók Béla kulturház, szép színpadával és termével, ahová a fővárosból jönnek ki rendszeresen a vendégszereplők. A kul­turház kupoláját Zégács György festményei díszí­tik, jelenetek a János vitéz-bői. Ablakai szép, fes­tett ólomüvegből készültek és bármelyik régi temp lomnak is becsületére válnának. A színházterem 630 férőhelyével bizony már kicsinek bizonyul, 2,000 részére van szabadtéri opera, tánc és hang­verseny a nyári hónapokban. Balett- és zene-iskola van a városban és mindenfelé szép klubhelységek« Az egyik elemi iskolába éppen ebédidő alatt ér­keztünk és láttuk, hogy milyen nagyszerűen lát­ják el a gyermekeket. Heti 15—30 forintért regge­li, ebéd és uzsonna jár a gyermekeknek. Napi 5 forint a legmagasabb, amit ezért a szülők fizethet­nek, de a többgyermekes, vagy kisebbkeresetü családok alig fizetnek valamit. A városi tanács fe­dezi a deficitet. Megismerkedtünk a közelben fekvő Szalki szi­gettel is. Az itteni csárdában nagyszerű halászlé és más jó dolog várt ránk ebédre, a “Duna Gyön­gyének” nevezett halászcsárdában. Nem csoda, ha a társaság, amelynek legnagyobb része az Egyesült Államokból és Kanadából jött ide látogatóba, a legjobb kedvvel indult vissza Bu­dapestre és Olcsai László idegenvezető irányítása alatt egymásután hangzott fel a sok szép régi ma­gyar nóta, amit a szülőhazától távol leélt 25—56 évi távoliét sem tudott elfelejttetni. Ahol már az aquincumi katonák felfrissültek Megnyílt a Római erdei strand Néhány évvel ezelőtt elapadtak a Római strand forrásai. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda szak­emberei kimutatták, hogy mivel a források vizét a Vízmüvek bekapcsolta a hálózatba, a tartós igény- bevétel miatt a vizszint csökkent, s igy nem tudtak elég vizet adni a fürdőnek. A forrásokat — amelyekből már az aquincumi római légiók is kiváló-ivóvizet kaptak — megtisz­tították, köréjük betongyűrűket süllyesztettek egé­szen a vizét adó rétegig- A források tisztításánál, újbóli feltárásánál római korabeli emlékeket talál­tak, amelyeket a Történeti Muzeum vett át megőr­zésre. Feltárták és eredeti állapotúra helyreállítot­ták a régi római vízvezetékek egy részét is. Hét gazdag vizű forrás jelenleg percenként kb. 6,000 liter vizet ad a strandnak. A medencéket is átalakították, különböző szinü lapokkal burkolták. 145, egyenként ötszemélyes kabint, női és férfi fo- gasos, valamint női és férfi szekrényes öltözőt épí­tettek s igy az uj strand egyszerre 2600 személyt fogadhat. Az újjáalakított, korszerűsített strandot Krajcsin József fürdőigazgató vette át az építőktől. A nyi­tást a tőszomszédságában létesített nemzetközi camping lakói és a budapesti fürdőzők már nagy várták. A tervek szerint a jövő évben kétszeresé­re növelik a parkterületet, uj napozókat is építe­nek. Magyar határőrök mentették meg egy jugoszláv komp hajótörött utasait a viharos Dráván A múlt héten hatalmas vihar dühöngött a Dráva mentén. Egyik este a nagy sebességű, viharos szél elszakította egy jugoszláv komp vontatókötelét A három szénás szekérrel, két lóval és kilenc ember­rel megterhelt jármüvet könnyű játékszerként so­dorta és dobálta a viharos, hullámzó folyó. A ve­szedelmesen hánykolódó komp végül egy zátony- szigethez ütközött s ott megfeneklett. A hajótöröt­teket a bolhói határőrség járőrszolgálatot teljesítő katonái vették észre. Megmentésükre azonnal ri­asztották az őrsöt­Szinte pillanatokon belül vízre eresztették a ha­tárőrség motorcsónakját, s a koromsötétben meg­indult a küzdelem a viharos folyóval a komp uta­saiért, akiket az a veszély fenyegetett, hogy az or­kán a vízbe sodorja őket. A katonák önfeláldozó bátorságának eredményeképpen hamarosan sike­rült a jugoszláv partra szállítani az embereket és a megrémült állatokat. A megmentett utasok és a jugoszláv határőrök hálásan köszönték meg a gyors, eredményes segít­séget. VWVWWWWVW»VW»VWVtWWVw\ www\v\ wv«-vw»v% v* A mátraalji hires borvidék városában, Gyöngyö­sön, érdekes kezdeményezést valósítanak meg: a főútvonalak mentén dísznövényként szőlőt ültet­nek. A Vak Bottyán Gimnázium tanulói politechni­kai gyakorlat keretében már meg is kezdték a te­lepítést. v" Zrínyi Miklós halálának 300. évfordulója alkal­mából a Szigetvári Községi Tanács életnagyságu szobrot állít a költő-hadvezérnek. A szobrot Szi­getvár egyik legszeb terén szeptember 6-án, a vár elestének évfordulóján leplezik le. v* A kiskunsági homokvidék lakóinak kedvelt ki­rándulóhelye a festői szépségű lakiteleki erdő. A községi tanács most elhatározta, hogy a Tisza itte­ni holtágának szakaszát fürdőteleppé fejleszti.

Next

/
Thumbnails
Contents